Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-13 / 163. szám
Mözlcmény a KGST 20« ülésszakáról ! (Folytatás az 1■ oldalról) Az ülésszak megvitatta továbbá a KGST tervezési, együttműködési bizottságának, tudományos-műszaki együttműködési bizottságának, villa- mosenergia-ipari állandó bizottságának, vegyipari állandó bizottságának, valamint gépipari állandó bizottságának beszámolóját a komplex progció megvalósításáról. Az ülésszak megvitatta a Kubai Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai közé. Az ülésszak résztvevői meleg fogadtatásban részesítették Carlos R. Rodrigueznek, a Kubai Kommunista Párt KB titkársága tagjának ezen bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag elhatározta a Kubai Köztársaság felvételét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjai közé. X süljön és hatékonysága nőve- Konkrét eredményeket ér- kedjék. tek el a gépgyártás szakositáNagy figyelmet fordítottak sában és kooperációjában. A az együttműködés további tö- gépipari termékek KGST-tagkéletesítésére a tervezés terű- államok közötti kölcsönös cseleién. Megalakult és megkezd- réje 1971-ben 10 százalékkal te munkáját a KGST terve- nőtt. Első ízben kötöttek sokzési-együttműködési bizottsá- oldalú gyártásszakositási és ga. Az érdekelt KGST-tagál- kooperációs megállapodásokat. lamok együttes terveket ké- a többi között az üveg- és jet.t tőkés- és fejlődő országokszítettek és megfelelj megái- kerámiatermékek gyártásához kai. 1971-ben a világ több orlapodásokat kötöttem egyes szükséges berendezések, to- szagával folytatott kereskeaz előző évhez viszonyítva 8,5 százafejlesztésében. Az NBB. a KGST-tagállamoknak már 20 ipari objektum felépítésére és rekonstrukciójára nyújtott hitelt. A KGST-tagállamok a jövőben is fejlesztik a gazdasági kapcsolatokat a többi • szocialista állammal, továbbá a fejram egyes intézkedéseinek fémforgácsoló szerszámgépfaj- vábbá tehergépkocsik, trakto- delmük volumene tak gyártására, valamint a rok és mezőgazdasági gépek, konténeres szállítási rendszer tengeri hajók és belső hajó- anyagi-műszaki bázisának lét- zásra szolgáló folyami hajók rehozására. stb. gyártásáról. Az ülésszak ajánlotta a Szélesedett Jugoszlávia rész- KGST-tagállamoknak, úgy vé- vétele a KGST-szervck mun- gezzék el a következő ötéves kajában, a KGST-tagállamok időszakra (1976—1980) szóló és a számára kölcsönös érde- térvek koordinálását 1972— két képező kérdésekben. 1974-ben. hogy biztosított le- Az együttműködés további gyen a hosszú lejáratú gazda- elmélyítésének és iökéletesité- sági megállapodások időbeni sének, a szocialista gazdasági megkötése. Az 1976—1930. évi integráció fejlődésének tervtervek koordinálását mind szerű jellegét még jobban kétoldalúan, mind sokoldalúan megszilárdítja a szocialista végzik majd el, kölcsönösen országok államközi és nemösszehangolva az 1990-ig tér- zetközi gazdálkodó szervezeAz együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a tanács 25. ülésszakán egyhangúlag elfogadott komplex programja a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai kongresszusain, valamint központi bizottságaik plénumain teljes támogatásra talált és jóváhagyásra került. E- program a szocialista internacionalizmus elvein, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásán, az országok bélügyeibe való be nem avatkozáson, a teljes egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön es az elvtársi segítségnyújtáson alapul. Az elmúlt év igazolta annak a vonalnak a helyességét, amely az együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztési folyamatának kibontakoztatására irányul. A komplex program megvalósítására tett első lépések szemléltetik a testvéri országok nemzeti és nemzetközi érdekeit egyesítő szocialista típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok tényleges előnyeit és további fejlődését. Az ülésszak résztvevői nagyjedő, hosszú távú terveit koordinációs munkáival. Intézkedéseket tesznek az együttműködés és az integráció továbbfejlesztésére a tu* domány és a technika területén. A KGST-tagállamok illetékes szervei, a komplex ■ programnak megfelelően 13 tudományos-műszaki problémáról írtak alá együttműködési megállapodásokat. teinek további fejlesztése. E szervezetek tevékenysége és a KGST-szervek között szoros együttműködés van. Az ülésszak pozitívan értékeli a létrehozott nemzetközi szervezetek tevékenységét, amelyek valamennyi résztvevőnek kölcsönös előnyöket biztosítanak. E tevékenység egyik példája az egyesített energiarendszerek központi teHúsz koordinációs központot, hereiosztója, amely fennállá. hét tudományos-koordinációs sdnak tíz éve alatt hozzájá- tanácsot, két nemzetközi tu- púit ahhoz, hogy növekedjék dóskollektívát és egy tudomá- a KGST-tagállamok népgaz- nyos-termelési egyesülést dasága. villamosenergia-elláhoztak letre. Az együtimukö- tásánaíc biztonsága. 1971-ben dés uj szervezeti formái közül a kölcsönös villamosenergia- a legeiterjedtebbek a koordi- csere elérte a 16 mimárd ki- nacios központok; munkájuk- ir,wattnrát ban a KGST-tagállumo* több Vz üílszak résztvevői kimint 500 tudományos-kutató emei«-ík és tervező-szerkesztő szerveze- e el — te vesz részt. Bővült az együttműködés a tudományosműszaki prognózisok kidolgozásában. a tudományos és műszaki kutatások koordináa Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank szerepének megerősödését a tervszerű szocialista gazdasági integráció fejlesztélásában, a tudományos-műsza- *ében; A KGST-tagállamok ki eredmények és élenjáró tapasztalatok kölcsönös cseréjében. E problémák megoldását a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága szervezi, amelyet a 25. ülésszak hozott létre. A KGST-tagállamok és a tanács szervei a komples programnak megfelelően nagy bankjai között az NGEB-n keresztül lebonyolított transzferábilis rubelelszámolások összvolumene 1971-ben — 1970-hez viszonyítva — 11 százalékkal nőtt. AzNGEB által 1971-ben nyújtott hitelek volumene több mint 42 százalékkal nőtt. AZ NBB álta* nyújtott hitelek olyan népgazmunkát végeznek az anyagi dasági ágazatok fejlesztésére termelés szférájában folyó irányulnak, amelyek fontos együttműködés területén. Szé- szerepet játszanak az együttlékkal nőtt. A KGST-tagállamok aktívan fellépnek annak érdekében. hogy teljesen megszűnjék a diszkrimináció a világkereskedelemben és a gazdasági kapcsolatokban, következetesen elterjedjen a legnagyobb kedvezmények rendszere. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítása során a KGST-tagállamok a továbbiakban is minden eszközzel elő fogják segíteni a világkereskedelemnek és a KGST-tag államok harmadik országokkal folytatott, sokoldalú, termelési és tudományos-műszaki együttműködésének fejlesztését a kölcsönös előnyök alapján, és előmozdítják a fejlődő államok gazdasági és kulturális felemelkedését. A komplex programban előirányzott intézkedésekhez csatlakozhat minden békesze rető ország, részt vehet a komplex program teljes vagy részleges megvalósításában. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság teve kenységét, amelyet a tanács 25. és 26. ülésszaka között a komplex program végrehajtá savai kapcsolatos munkáknak a KGST keretében történő megszervezése érdekében végzett. A. megvitatott kérdésekben megfelelő, a komplex program további végrehajtá sára irányuló határozatokat hozott. Az ülésszak során a központi tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá egyévi 500 000 tonna cellulózt előállító cellulózkombinát felépítéséről a Szovjetunió területén, Uszty-Ilimszk körzetében — Bulgária, Magyar ország, az NDK, Lengyelor szág, Románia és a Szovjetunió közö6 erőfeszítése révén. A 26. ülésszak munkája ra értékelték a tagországok- tes körű együttműködési prog- működéj további elmélyítésé- kölcsönös megértés szellemé-.1. Á. ~ 9 ______ _ __1 • -x____________- _ U— A- U „ -«i 4.J tl.l.k.i___ f nak és a KGST-szerveknek a komplex program megvalósítása érdekében végzett munkája eredményeit: hangsúlyozták fontos politikai és gazdasági jelentőségét az egyes országok szociális-gazdasági fejlődése, a KGST-tagállamok további összefogása és a szocialista államok közösségének a világ fejlődésére gyakorolt hatásának erősödése szempontjából. A KGST-tagállamok gazdasága továbbra is gyors ütemben fejlődik. 1871-ben nemzeti jövedelmük 6,3 százalékkal, ipari termelésük pedig 7,8 százalékkal nőtt,, akkor, amikor a fejlett tőkésországokban a növekedés alig 1 százalékos volt. A KGST-tag- áilamok további eredményeket értek el a lakosság életszínvonalának emelésében. A KGST-tagállamok gazdasági fejlődését egyre inkább együttműködésük büvülése és elmélyülése határozza meg, amely a komplex programnak megfelelően fejlődött a gazdasági élet valamennyi területén. A KGST-tagállamok számos kétoldalú és sokoldalú gyártásszakositási és koo. perációs, valamint tudományos-műszaki együttműködési megállapodást kötöttek. Egy sor intézkedést tettek a külkereskedelem, a valutáns- pénzügyi kapcsolatok formáinak és módszereinek, az együttműködés jogi alapjainak stb. további tökéletesítésére. A KGST-tagállamok külkereskedelmi forgalma 1971-ben körülbelül 60,0 milliárd rubelt tett ki, és 1970- hez viszonyítva 8,7 százalékkal nőtt. A kölcsönös kereskedelmi forgalom ugyanakkor 9 százalékkal emelkedett. Több speciális intézkedést tettek annak érdekében, hógy a Mongol Népköztársaságban a gazdaság, a tudomány és a technika fejlődése meggyorNÖGRAQ - 1972. július 13., csütörtök j ramot valósítanak meg a ben és tökéletesítésében. a ben és baráti légkörben folyt villamosenergetika területén, szocialista gazdasági integrá- (MTI) Az energetikai bázis gyors fejlesztésének biztosítása és a KGST-tagállamok népgazdasága növekvő villamosenergiaszükségletének kielégítése céljából az ülésszak ajánlásokat fogadott el az egyesített energiarendszerek párhuzamos működésének bővítésére, egy 750 kilovoltos villamos távvezetéknek az érdekeit országok közös erőfeszítésével történő építése alapján, továbbá atomerőművek építésére. Az ülésszak felhívta a figyelmet a nagyobb munka- megosztás szükségességére az atomerőmúvi berendezések gyártásában, a KGST-tagállamok 1980-ig terjedő és az azt követő szükségleteinek megfelelően. Az érdekelt KGST-tagállá- mok létrehozták az Interatominstrument nemzetközi ónálló elszámolású tudomány »- termelési egyesülést. Ez a résztvevő országok atomteeh- nikai készülékek és berendezések iránti igényeit fogja kielégíteni. Az elmúlt évben folytatták a vegyipar további átállítását a hatékonyabb petrolkémiai nyersanyagbázisra, javították az ágazaton belüli struktúrát a műanyagok, műgyanták, szintetikus szálak, a szintetikus kaucsuk és egyéb korszerű vegyi termékek gyártásának növelése útján. Intézkedéseket irányoztak elő a vegyiparhoz és egyét ipari ágazatokhoz szükséges Komplex technológiai berendezések gyártásszakosítására és kooperációjára. Előzetes megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetünk' területén — más ‘érdekel! KGST-tagállamok részvételével — kiegészítő kapacitásokat hoznak létre az azbesztgyártáshoz. Folynak az előkészítő munkálatok a komplex programban előirányzott egyét nagy nyersanyagtermelő objektumok együttes építésére. Burma üj utakon ► Tíz esztendeje Burmában a Ne Win tábornok által vezetett Forradalmi Tanács vértelen puccsal megdöntötte az addigi miniszterelnök, U Nu kormányát és átvette a hatalmat. A Forradalmi Tanács 1962. áprilisában közzétette: „Burma útja a szocializmushoz'’ elnevezésű programját, amely kizsákmányolásmentes, táji és vallási megkülönböztetés nélküli, igazságos szocialista társadalom megvalósítását tűzte ki célul. A program új szakaszt nyitott a Burmái Unió társadalmi és gazdasági fejlődésében. A katonai kormányzat mindenekelőtt felszámolta a külföldi tőke pozícióit. A bankokat államosították, saját kezelésbe vették az ország olajkincsét, átvették a külföldi tulajdonban levő fűrésztelepek és rizsmalmok vezetését. Az államosítások eredményeként megszűnt a tőke- kiáramlás Burmából és ez jelentős beruházások megvalósítására adott módot. Üj olajfinomítók, acél- és építőanyaggyárak, öntözőrendszerek épültek; a termelés 1965- től 1970-ig csaknem 50 százalékkal emelkedett. Az eredmények mellett azonban komoly gazdasági nehézségek is jelentkeztek. Ezek forrását a szakértők két okra vezetik vissza; az egyik a monokultúrás gazdaság, a másik a polgárháború, amely gátolja a nyersanyag-kitermelést, akadályozza a bányaipar fejlődését. A kormány Intézkedései nyomán a mezőgazdaságban 1965-ig jelentős változások történtek. Mintegy 2,8 millió hektár föld került a parasztság kezébe, s a nagybirtok gyakorlatilag megszűnt, de az alapvető problémán, a monokultúrás gazdaságon nem tudtak változtatni. Az ország fő kiviteli terméke és egyben valutaforrása a rizs . maradt, amelyet főleg az ázsiai országok vásároltak meg. A legutóbbi években azonban ezekben a körzetekben is növekedett a rizstermelés, így Burma exportlehetősége csökkent. Ez súlyosan érintette gazdaságát, külkereskedelmi deficitje növekedett. Tehertételként nehezedik az országra a területén dúló polgárháború is. A megbuktatott miniszterelnök, U Nu Thaiföldről Irányítja az úgynevezett Karen Védelmi Szervezetet, amelynek tizenötezer fegyverese van. Bevallott céljuk egy szövetségi állam létrehozása, de a háttérben U Nu visszatérési szándéka húzódik meg. Hasonló eszközökkel kívánja elérni a kormány megbuktatását a „Fehér Zászló Kommunista Párt” elnevezésű politikai szervezet, amelynek fegyveresei az ország északi részében tevékenykednek. Ez az ultrabaloldali csoport elsősorban a kachin nemzeti kisebbséget lázítja céljai elérése érdekében. Bár a fegyveres felkelők azonosítása sokszor igen nehéz, annyi bizonyos, hogy a kormánycsapatok által a hadműveletek során zsákmányolt fegyverek túlnyomó többségükben amerikai és angol gyártmányúak. A Forradalmi Tanács és a nemrégen életre hívott új párt, a Burmái Szocialista Program Pártja külpolitikailag szigorú semlegességre törekszik. Burma élénk kereskedelmet folytat egy sor tőkésországgal; hitelt és technikai segítséget is igénybe vesz, tőkebehatolást azonban nem engedélyez. A szocialista országokkal való együttműködési készségét bizonyítja egy sor létesítmény, amely az utóbbi években épült fel az ország területén. Ne Win, a Burmát Unió Forradalmi Tanácsának elnöke a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására baráti látogatásra Magyarországra látogat. Látogatása alkalmas lesz arra, hogy kölcsönösen kicseréljük tapasztalatainkat és a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat szorosabbra fűzhessük. Ezekkel a gondolatokkal üdvözöljük a távoli Burma hazánkba érkező vezetőjét, Ne Win tábornokot. Tolnay László Ha igaz, ma nagy érdeklődésre számot tartó esemény szemtanúi lehetnek Párizsban a francia és az éppen ott-tar- tózkodó külföldi újságírók. Hosszú huzavona, többszöri félbeszakítás, s egészen átlátszó taktikázás után ugyanis újrakezdődik a négyes Vi- etnam-értekezlet. Megfigyelő legyen a talpán, aki kronológiaiig és tartalmilag egyaránt pontosan végig tudja követni a konferencia eddigi eseményeit, mivel ezen a napon, éppen a 150. ülésre kerül sor. Sokkal könnyebb ösz- szefoglalni az eredményeket: ilyenek ugyanis — leszámítva a tanácskozás tényét — egyáltalán nincsenek. Kissé, ironikus ugyan, de igaz, az amerikai és saigoni fél machinációi folytán eddig tulajdonképpen csak ismétléseket tapasztalhattunk és azt, hogy Washington és a dél-vietnami főváros mindenáron megpróbálta rákényszeríteni elképzeléseit a VDK és a DIFK képviselőire. Sok egyéb mellett igen jó bizonyíték az előbb mondottakra az, amit, Porter nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője a 147. ülést követően nem kevés cinizmussal hangsúlyozott. Azzal fenyegetőzött; az amerikai küldöttség csak akkor hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha a másik fél „valamilyen jelét adja, hogy érdemi mondanivalója lesz az eddigi javaslatokban felvetett különböző kérdésekkel kapcsolatban.” Porter kissé homályos fogalmazása valójában ezt jelenti: a VDK bocsássa szabadon a fogságba esett pilótákat, a dél-vietnami népi erők szüntessék be tavaszi nagy offen- zívájukat, amely létében fenyegeti a saigoni rezsimet. Konferencia tárgyalási alap nélkül Washington kettős célja nyilvánvaló, A hadifogolykérdés erőltetésével meghátrálásra akarja kényszeríteni a VDK kormányát, az offenziva megállításával pedig továbbra is védelmezni óhajtja a dél-vietnami, laoszi és kambodzsai bábkormányokat. Mivel a párizsi tárgyalásokon sem egyik, sem pedig másik kérdésben nem ért el eredményeket a Fehér Ház, manapság úgy áll a helyzet, hogy az indokínai események döntik el a jövőt. Ezt világosan megmutatta a 149. ülés, s mindaz, ami azóta történt. A VDK és a DIFK a tárgyalások kényszerű szünetében is hangsúlyozta készségét a megegyezésre, a konferencia rendes munkájának felújítására. Ezzel szemben mit mutatott Washington? Fokozta az agressziót, eszkalálta az indokínai háborút, amikor Nixon elnök elrendelte a VDK tömeges bombázásának felújítását és a kikötők elak- násítását. Ez olyan intézkedés volt, amelyik veszélybe hozta az egész világ békéjét. A nagyon kockázatos és provokatív lépés nem -hozta meg a várt eredményt: a dél-vi- etnami hazafiak offenzívája tovább folytatódott, s Hanoi sem adta be derekat. Nixon tehát arra kényszerült, hogy egy újabb nyilatkozattal beismerje; a megoldás útja Párizsban van, csak tárgyalással lehet megoldani az indokínai problémát. Csakhogy azóta újabb fejlemények alakultak ki. Éppen a Washington Post írta egyik cikkében, hogy Washington, miután nincs tárgyalási alapja, tulajdonképpen nem tud tárgyalni. Ebből eredően a ma kezdődő konferencián esetleg csak újabb, de nem mérvadó alkudozásokat várhatunk, komoly tanácskozásokat azonban aligha. Ügy tűnik: Párizsban csak tartalmatlan és lényegbevágó kérdésekről, tulajdonképpen nem döntő eszmecserékről lehet szó. S ez nem a képpen elképzelhetetlen, másik télén múlik, hanem az Egyesült Államok küldöttségén. Tudniillik mind Hanoi, mind pedig a DIFK mér jóval előbb beterjesztette a tárgyalásokat konkrétan megalapozó javaslatait. Ezzel szemben mindössze Nixon úgynevezett csomagterve állt, amelynek fő kérdése a hadifogolycsere volt. No, de lehet-e ott hadifoglyokról beÄAÄSÄ Zfvé™Vilyik? Mert a dolog lényege tulajdonképpen ez: az Ameri- Párizsban formailag ma egv kai Egyesült Államok Indokf- új szakasz kezdődik. Lehetsé- na országaiban úgy folytat há- ges, hogy a felújított tárgya- borút, hogy közben sem a lások elvezetnek egy követke- VDK-nak, sem senki másnak, pontig, de ez még mindig nem üzent hadat. Ha tehát az nem a végső stáció. Tehát nem egészet végiggondoljuk, azok a arról van szó valójában, mint- pilóták, akik a szocialista Vi- ha az Egyesült Államok Fá- etnam fölött bombázó és le- rizsban próbálná megkeresni a lőtt gépekből fogságba estek, politikai rendezés lehetőséget, tulajdonképpen nem minősül- vagyis azt az utat, amelyik az hetnek hadifoglyoknak, ha- egyetlen lehetséges ma Indo- nem egyszerűen kalózoknak kínéban, és még konkrétab* Az megint más kérdés, hogy han a vietnami konfliktusban, ki adott nekik parancsot. Túlzott reményeket tehát ne Mint látható: itt az alap- tápláljunk: a 150-ik találkozó kérdésekkel van baj. Azzal, rendenként kezdet, de koránt- hogy az USA olyan háborút ^enl befejezés, vív yielflgjn földjén, axjielyi- s*. í. két semmiféle nemzetközi jogi érv nem tud alátámasztani. Ha viszont nincsen alapos indok, akkor elképzelhetetlen bármiféle akció jogossága. Történetileg így fest a helyzet: Washington 1965 óta próbálja megőrizni pozícióit Délkelet-Ázsiának ebben a térségében. Miután a diplomáciai lépések nem vezettek eredményre, nem sikerült életképessé tenni a bábkormányokat, a fegyverekhez folyamodott. Aztán, amikor a katonai erőszak sem bizonyult kielégítőnek, az Egyesült Államok tárgyalóasztalhoz kényszerült. Csakhát tárgyalni tárgyalási alap nélkül tulajdonHa nincs érv, akkor a tárgyalás csak üres eszmecsere, ha úgy tetszik, olyan szócséplés, aminek a világon semmi értelme nincsen. Az Egyesült Államok mintha erre törekedne. A Nixon-kabinet úgy képzeli, hogy az idő neki dolgozik. Pedig ha valakinek fórja van, az csak a nemzeti szuverenitásért harcoló országok népa lehet, köztük a sokat szenve-