Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

Mözlcmény a KGST 20« ülésszakáról ! (Folytatás az 1■ oldalról) Az ülésszak megvitatta továb­bá a KGST tervezési, együtt­működési bizottságának, tu­dományos-műszaki együttmű­ködési bizottságának, villa- mosenergia-ipari állandó bi­zottságának, vegyipari állan­dó bizottságának, valamint gépipari állandó bizottságának beszámolóját a komplex prog­ció megvalósításáról. Az ülésszak megvitatta a Kubai Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tagjai közé. Az ülésszak résztvevői meleg fogadtatás­ban részesítették Carlos R. Rodrigueznek, a Kubai Kom­munista Párt KB titkársága tagjának ezen bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag elhatá­rozta a Kubai Köztársaság felvételét a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagjai közé. X süljön és hatékonysága nőve- Konkrét eredményeket ér- kedjék. tek el a gépgyártás szakositá­Nagy figyelmet fordítottak sában és kooperációjában. A az együttműködés további tö- gépipari termékek KGST-tag­kéletesítésére a tervezés terű- államok közötti kölcsönös cse­leién. Megalakult és megkezd- réje 1971-ben 10 százalékkal te munkáját a KGST terve- nőtt. Első ízben kötöttek sok­zési-együttműködési bizottsá- oldalú gyártásszakositási és ga. Az érdekelt KGST-tagál- kooperációs megállapodásokat. lamok együttes terveket ké- a többi között az üveg- és jet.t tőkés- és fejlődő országok­szítettek és megfelelj megái- kerámiatermékek gyártásához kai. 1971-ben a világ több or­lapodásokat kötöttem egyes szükséges berendezések, to- szagával folytatott kereske­az előző évhez viszonyítva 8,5 száza­fejlesztésében. Az NBB. a KGST-tagállamoknak már 20 ipari objektum fel­építésére és rekonstrukciójára nyújtott hitelt. A KGST-tagállamok a jövő­ben is fejlesztik a gazdasági kapcsolatokat a többi • szocia­lista állammal, továbbá a fej­ram egyes intézkedéseinek fémforgácsoló szerszámgépfaj- vábbá tehergépkocsik, trakto- delmük volumene tak gyártására, valamint a rok és mezőgazdasági gépek, konténeres szállítási rendszer tengeri hajók és belső hajó- anyagi-műszaki bázisának lét- zásra szolgáló folyami hajók rehozására. stb. gyártásáról. Az ülésszak ajánlotta a Szélesedett Jugoszlávia rész- KGST-tagállamoknak, úgy vé- vétele a KGST-szervck mun- gezzék el a következő ötéves kajában, a KGST-tagállamok időszakra (1976—1980) szóló és a számára kölcsönös érde- térvek koordinálását 1972— két képező kérdésekben. 1974-ben. hogy biztosított le- Az együttműködés további gyen a hosszú lejáratú gazda- elmélyítésének és iökéletesité- sági megállapodások időbeni sének, a szocialista gazdasági megkötése. Az 1976—1930. évi integráció fejlődésének terv­tervek koordinálását mind szerű jellegét még jobban kétoldalúan, mind sokoldalúan megszilárdítja a szocialista végzik majd el, kölcsönösen országok államközi és nem­összehangolva az 1990-ig tér- zetközi gazdálkodó szerveze­Az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesí­tésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejleszté­sének a tanács 25. ülésszakán egyhangúlag elfogadott komp­lex programja a KGST-tag­államok kommunista és mun­káspártjai kongresszusain, vala­mint központi bizottságaik plé­numain teljes támogatásra ta­lált és jóváhagyásra került. E- program a szocialista inter­nacionalizmus elvein, az álla­mi szuverenitás, a független­ség és a nemzeti érdekek tisz­teletben tartásán, az országok bélügyeibe való be nem avat­kozáson, a teljes egyenjogú­ságon, a kölcsönös előnyökön es az elvtársi segítségnyújtá­son alapul. Az elmúlt év igazolta annak a vonalnak a helyességét, amely az együttműködés el­mélyítésére és tökéletesítésé­re, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztési folyamatá­nak kibontakoztatására irá­nyul. A komplex program megvalósítására tett első lé­pések szemléltetik a testvéri országok nemzeti és nemzet­közi érdekeit egyesítő szo­cialista típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok tényle­ges előnyeit és további fejlő­dését. Az ülésszak résztvevői nagy­jedő, hosszú távú terveit koor­dinációs munkáival. Intézkedéseket tesznek az együttműködés és az integrá­ció továbbfejlesztésére a tu* domány és a technika terüle­tén. A KGST-tagállamok il­letékes szervei, a komplex ■ programnak megfelelően 13 tudományos-műszaki problé­máról írtak alá együtt­működési megállapodásokat. teinek további fejlesztése. E szervezetek tevékenysége és a KGST-szervek között szoros együttműködés van. Az ülésszak pozitívan érté­keli a létrehozott nemzetközi szervezetek tevékenységét, amelyek valamennyi résztve­vőnek kölcsönös előnyöket biztosítanak. E tevékenység egyik példája az egyesített energiarendszerek központi te­Húsz koordinációs központot, hereiosztója, amely fennállá. hét tudományos-koordinációs sdnak tíz éve alatt hozzájá- tanácsot, két nemzetközi tu- púit ahhoz, hogy növekedjék dóskollektívát és egy tudomá- a KGST-tagállamok népgaz- nyos-termelési egyesülést dasága. villamosenergia-ellá­hoztak letre. Az együtimukö- tásánaíc biztonsága. 1971-ben dés uj szervezeti formái közül a kölcsönös villamosenergia- a legeiterjedtebbek a koordi- csere elérte a 16 mimárd ki- nacios központok; munkájuk- ir,wattnrát ban a KGST-tagállumo* több Vz üílszak résztvevői ki­mint 500 tudományos-kutató emei«-ík és tervező-szerkesztő szerveze- e el — te vesz részt. Bővült az együttműködés a tudományos­műszaki prognózisok kidolgo­zásában. a tudományos és műszaki kutatások koordiná­a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank szerepének megerősö­dését a tervszerű szocialista gazdasági integráció fejleszté­lásában, a tudományos-műsza- *ében; A KGST-tagállamok ki eredmények és élenjáró tapasztalatok kölcsönös cseré­jében. E problémák megoldá­sát a KGST tudományos-mű­szaki együttműködési bizott­sága szervezi, amelyet a 25. ülésszak hozott létre. A KGST-tagállamok és a ta­nács szervei a komples prog­ramnak megfelelően nagy bankjai között az NGEB-n keresztül lebonyolított transz­ferábilis rubelelszámolások összvolumene 1971-ben — 1970-hez viszonyítva — 11 százalékkal nőtt. AzNGEB ál­tal 1971-ben nyújtott hitelek volumene több mint 42 szá­zalékkal nőtt. AZ NBB álta* nyújtott hitelek olyan népgaz­munkát végeznek az anyagi dasági ágazatok fejlesztésére termelés szférájában folyó irányulnak, amelyek fontos együttműködés területén. Szé- szerepet játszanak az együtt­lékkal nőtt. A KGST-tagállamok aktí­van fellépnek annak érdeké­ben. hogy teljesen megszűn­jék a diszkrimináció a világ­kereskedelemben és a gazda­sági kapcsolatokban, követke­zetesen elterjedjen a legna­gyobb kedvezmények rendsze­re. A szocialista gazdasági in­tegráció komplex programjá­nak megvalósítása során a KGST-tagállamok a további­akban is minden eszközzel elő fogják segíteni a világke­reskedelemnek és a KGST-tag államok harmadik országok­kal folytatott, sokoldalú, ter­melési és tudományos-műsza­ki együttműködésének fejlesz­tését a kölcsönös előnyök alapján, és előmozdítják a fejlődő államok gazdasági és kulturális felemelkedését. A komplex programban elő­irányzott intézkedésekhez csatlakozhat minden békesze rető ország, részt vehet a komplex program teljes vagy részleges megvalósításában. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság teve kenységét, amelyet a tanács 25. és 26. ülésszaka között a komplex program végrehajtá savai kapcsolatos munkáknak a KGST keretében történő megszervezése érdekében vég­zett. A. megvitatott kérdések­ben megfelelő, a komplex program további végrehajtá sára irányuló határozatokat hozott. Az ülésszak során a köz­ponti tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá egyévi 500 000 tonna cel­lulózt előállító cellulózkombi­nát felépítéséről a Szovjetunió területén, Uszty-Ilimszk kör­zetében — Bulgária, Magyar ország, az NDK, Lengyelor szág, Románia és a Szovjet­unió közö6 erőfeszítése révén. A 26. ülésszak munkája ra értékelték a tagországok- tes körű együttműködési prog- működéj további elmélyítésé- kölcsönös megértés szellemé­-.1. Á. ~ 9 ______ _ __1 • -x____________- _ U— A- U „ -«i 4.J tl.l.k.i___ f nak és a KGST-szerveknek a komplex program megvalósí­tása érdekében végzett mun­kája eredményeit: hangsúlyoz­ták fontos politikai és gazda­sági jelentőségét az egyes or­szágok szociális-gazdasági fej­lődése, a KGST-tagállamok to­vábbi összefogása és a szocia­lista államok közösségének a világ fejlődésére gyakorolt ha­tásának erősödése szempont­jából. A KGST-tagállamok gazda­sága továbbra is gyors ütem­ben fejlődik. 1871-ben nem­zeti jövedelmük 6,3 százalék­kal, ipari termelésük pedig 7,8 százalékkal nőtt,, akkor, amikor a fejlett tőkésorszá­gokban a növekedés alig 1 százalékos volt. A KGST-tag- áilamok további eredménye­ket értek el a lakosság élet­színvonalának emelésében. A KGST-tagállamok gazdasági fejlődését egyre inkább együtt­működésük büvülése és el­mélyülése határozza meg, amely a komplex programnak megfelelően fejlődött a gaz­dasági élet valamennyi terü­letén. A KGST-tagállamok számos kétoldalú és sokolda­lú gyártásszakositási és koo. perációs, valamint tudomá­nyos-műszaki együttműködési megállapodást kötöttek. Egy sor intézkedést tettek a kül­kereskedelem, a valutáns- pénzügyi kapcsolatok formái­nak és módszereinek, az együttműködés jogi alapjai­nak stb. további tökéletesíté­sére. A KGST-tagállamok külkereskedelmi forgalma 1971-ben körülbelül 60,0 mil­liárd rubelt tett ki, és 1970- hez viszonyítva 8,7 százalék­kal nőtt. A kölcsönös keres­kedelmi forgalom ugyanakkor 9 százalékkal emelkedett. Több speciális intézkedést tettek annak érdekében, hógy a Mongol Népköztársaságban a gazdaság, a tudomány és a technika fejlődése meggyor­NÖGRAQ - 1972. július 13., csütörtök j ramot valósítanak meg a ben és tökéletesítésében. a ben és baráti légkörben folyt villamosenergetika területén, szocialista gazdasági integrá- (MTI) Az energetikai bázis gyors fejlesztésének biztosítása és a KGST-tagállamok népgazda­sága növekvő villamosenergia­szükségletének kielégítése cél­jából az ülésszak ajánlásokat fogadott el az egyesített ener­giarendszerek párhuzamos működésének bővítésére, egy 750 kilovoltos villamos távve­zetéknek az érdekeit orszá­gok közös erőfeszítésével tör­ténő építése alapján, továbbá atomerőművek építésére. Az ülésszak felhívta a fi­gyelmet a nagyobb munka- megosztás szükségességére az atomerőmúvi berendezések gyártásában, a KGST-tagálla­mok 1980-ig terjedő és az azt követő szükségleteinek meg­felelően. Az érdekelt KGST-tagállá- mok létrehozták az Interato­minstrument nemzetközi ón­álló elszámolású tudomány »- termelési egyesülést. Ez a résztvevő országok atomteeh- nikai készülékek és berende­zések iránti igényeit fogja ki­elégíteni. Az elmúlt évben folytatták a vegyipar további átállítását a hatékonyabb petrolkémiai nyersanyagbázis­ra, javították az ágazaton be­lüli struktúrát a műanyagok, műgyanták, szintetikus szálak, a szintetikus kaucsuk és egyéb korszerű vegyi termékek gyártásának növelése útján. Intézkedéseket irányoztak elő a vegyiparhoz és egyét ipari ágazatokhoz szükséges Komplex technológiai beren­dezések gyártásszakosítására és kooperációjára. Előzetes megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetünk' területén — más ‘érdekel! KGST-tagállamok részvételé­vel — kiegészítő kapacitásokat hoznak létre az azbesztgyár­táshoz. Folynak az előkészítő munkálatok a komplex prog­ramban előirányzott egyét nagy nyersanyagtermelő ob­jektumok együttes építésére. Burma üj utakon ► Tíz esztendeje Burmában a Ne Win tábornok által vezetett Forradalmi Tanács vértelen puccsal megdöntötte az addigi miniszterelnök, U Nu kormányát és átvette a hatalmat. A Forradalmi Tanács 1962. áprilisában közzétet­te: „Burma útja a szocializmushoz'’ elnevezésű program­ját, amely kizsákmányolásmentes, táji és vallási megkü­lönböztetés nélküli, igazságos szocialista társadalom meg­valósítását tűzte ki célul. A program új szakaszt nyitott a Burmái Unió társadalmi és gazdasági fejlődésében. A katonai kormányzat mindenekelőtt felszámolta a külföldi tőke pozícióit. A bankokat államosították, saját kezelésbe vették az ország olajkincsét, átvették a kül­földi tulajdonban levő fűrésztelepek és rizsmalmok veze­tését. Az államosítások eredményeként megszűnt a tőke- kiáramlás Burmából és ez jelentős beruházások megvaló­sítására adott módot. Üj olajfinomítók, acél- és építő­anyaggyárak, öntözőrendszerek épültek; a termelés 1965- től 1970-ig csaknem 50 százalékkal emelkedett. Az eredmények mellett azonban komoly gazdasági nehézségek is jelentkeztek. Ezek forrását a szakértők két okra vezetik vissza; az egyik a monokultúrás gazdaság, a másik a polgárháború, amely gátolja a nyersanyag-kiter­melést, akadályozza a bányaipar fejlődését. A kormány Intézkedései nyomán a mezőgazdaságban 1965-ig jelentős változások történtek. Mintegy 2,8 millió hektár föld került a parasztság kezébe, s a nagybirtok gyakorlatilag megszűnt, de az alapvető problémán, a monokultúrás gazdaságon nem tudtak változtatni. Az or­szág fő kiviteli terméke és egyben valutaforrása a rizs . maradt, amelyet főleg az ázsiai országok vásároltak meg. A legutóbbi években azonban ezekben a körzetekben is növekedett a rizstermelés, így Burma exportlehetősége csökkent. Ez súlyosan érintette gazdaságát, külkereskedel­mi deficitje növekedett. Tehertételként nehezedik az országra a területén dúló polgárháború is. A megbuktatott miniszterelnök, U Nu Thaiföldről Irányítja az úgynevezett Karen Védelmi Szer­vezetet, amelynek tizenötezer fegyverese van. Bevallott céljuk egy szövetségi állam létrehozása, de a háttérben U Nu visszatérési szándéka húzódik meg. Hasonló eszkö­zökkel kívánja elérni a kormány megbuktatását a „Fe­hér Zászló Kommunista Párt” elnevezésű politikai szer­vezet, amelynek fegyveresei az ország északi részében tevékenykednek. Ez az ultrabaloldali csoport elsősorban a kachin nemzeti kisebbséget lázítja céljai elérése érdeké­ben. Bár a fegyveres felkelők azonosítása sokszor igen nehéz, annyi bizonyos, hogy a kormánycsapatok által a hadműveletek során zsákmányolt fegyverek túlnyomó többségükben amerikai és angol gyártmányúak. A Forradalmi Tanács és a nemrégen életre hívott új párt, a Burmái Szocialista Program Pártja külpolitikailag szigorú semlegességre törekszik. Burma élénk kereskedel­met folytat egy sor tőkésországgal; hitelt és technikai segítséget is igénybe vesz, tőkebehatolást azonban nem engedélyez. A szocialista országokkal való együttműködési készségét bizonyítja egy sor létesítmény, amely az utób­bi években épült fel az ország területén. Ne Win, a Burmát Unió Forradalmi Tanácsának el­nöke a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására baráti látogatásra Magyaror­szágra látogat. Látogatása alkalmas lesz arra, hogy köl­csönösen kicseréljük tapasztalatainkat és a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat szorosabbra fűzhessük. Ezekkel a gondolatokkal üdvözöljük a távoli Burma hazánkba érkező vezetőjét, Ne Win tábornokot. Tolnay László Ha igaz, ma nagy érdeklő­désre számot tartó esemény szemtanúi lehetnek Párizsban a francia és az éppen ott-tar- tózkodó külföldi újságírók. Hosszú huzavona, többszöri félbeszakítás, s egészen át­látszó taktikázás után ugyan­is újrakezdődik a négyes Vi- etnam-értekezlet. Megfigyelő legyen a talpán, aki kronoló­giaiig és tartalmilag egy­aránt pontosan végig tudja követni a konferencia eddigi eseményeit, mivel ezen a napon, éppen a 150. ülésre ke­rül sor. Sokkal könnyebb ösz- szefoglalni az eredményeket: ilyenek ugyanis — leszámítva a tanácskozás tényét — egyál­talán nincsenek. Kissé, ironi­kus ugyan, de igaz, az ame­rikai és saigoni fél machiná­ciói folytán eddig tulajdon­képpen csak ismétléseket ta­pasztalhattunk és azt, hogy Washington és a dél-vietnami főváros mindenáron megpró­bálta rákényszeríteni elképze­léseit a VDK és a DIFK kép­viselőire. Sok egyéb mellett igen jó bizonyíték az előbb mondot­takra az, amit, Porter nagykö­vet, az amerikai küldöttség vezetője a 147. ülést követően nem kevés cinizmussal hang­súlyozott. Azzal fenyegetőzött; az amerikai küldöttség csak akkor hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha a másik fél „valamilyen jelét adja, hogy érdemi mondanivalója lesz az eddigi javaslatokban felvetett különböző kérdések­kel kapcsolatban.” Porter kissé homályos fo­galmazása valójában ezt jelen­ti: a VDK bocsássa szabadon a fogságba esett pilótákat, a dél-vietnami népi erők szün­tessék be tavaszi nagy offen- zívájukat, amely létében fe­nyegeti a saigoni rezsimet. Konferencia tárgyalási alap nélkül Washington kettős célja nyil­vánvaló, A hadifogolykérdés erőltetésével meghátrálásra akarja kényszeríteni a VDK kormányát, az offenziva meg­állításával pedig továbbra is védelmezni óhajtja a dél-viet­nami, laoszi és kambodzsai bábkormányokat. Mivel a pá­rizsi tárgyalásokon sem egyik, sem pedig másik kérdésben nem ért el eredményeket a Fehér Ház, manapság úgy áll a helyzet, hogy az indokínai események döntik el a jövőt. Ezt világosan megmutatta a 149. ülés, s mindaz, ami azóta történt. A VDK és a DIFK a tárgyalások kényszerű szüne­tében is hangsúlyozta készsé­gét a megegyezésre, a kon­ferencia rendes munkájának felújítására. Ezzel szemben mit mutatott Washington? Fo­kozta az agressziót, eszkalál­ta az indokínai háborút, ami­kor Nixon elnök elrendelte a VDK tömeges bombázásának felújítását és a kikötők elak- násítását. Ez olyan intézkedés volt, amelyik veszélybe hoz­ta az egész világ békéjét. A nagyon kockázatos és provo­katív lépés nem -hozta meg a várt eredményt: a dél-vi- etnami hazafiak offenzívája tovább folytatódott, s Hanoi sem adta be derekat. Nixon tehát arra kényszerült, hogy egy újabb nyilatkozattal be­ismerje; a megoldás útja Pá­rizsban van, csak tárgyalással lehet megoldani az indokínai problémát. Csakhogy azóta újabb fejle­mények alakultak ki. Éppen a Washington Post írta egyik cikkében, hogy Washington, miután nincs tárgyalási alap­ja, tulajdonképpen nem tud tárgyalni. Ebből eredően a ma kezdődő konferencián esetleg csak újabb, de nem mérvadó alkudozásokat várhatunk, ko­moly tanácskozásokat azonban aligha. Ügy tűnik: Párizsban csak tartalmatlan és lényeg­bevágó kérdésekről, tulajdon­képpen nem döntő eszmecse­rékről lehet szó. S ez nem a képpen elképzelhetetlen, másik télén múlik, hanem az Egyesült Államok küldöttsé­gén. Tudniillik mind Hanoi, mind pedig a DIFK mér jó­val előbb beterjesztette a tárgyalásokat konkrétan meg­alapozó javaslatait. Ezzel szemben mindössze Nixon úgynevezett csomagterve állt, amelynek fő kérdése a hadi­fogolycsere volt. No, de le­het-e ott hadifoglyokról be­ÄAÄSÄ Zfvé™Vi­lyik? Mert a dolog lényege tulajdonképpen ez: az Ameri- Párizsban formailag ma egv kai Egyesült Államok Indokf- új szakasz kezdődik. Lehetsé- na országaiban úgy folytat há- ges, hogy a felújított tárgya- borút, hogy közben sem a lások elvezetnek egy követke- VDK-nak, sem senki másnak, pontig, de ez még mindig nem üzent hadat. Ha tehát az nem a végső stáció. Tehát nem egészet végiggondoljuk, azok a arról van szó valójában, mint- pilóták, akik a szocialista Vi- ha az Egyesült Államok Fá- etnam fölött bombázó és le- rizsban próbálná megkeresni a lőtt gépekből fogságba estek, politikai rendezés lehetőséget, tulajdonképpen nem minősül- vagyis azt az utat, amelyik az hetnek hadifoglyoknak, ha- egyetlen lehetséges ma Indo- nem egyszerűen kalózoknak kínéban, és még konkrétab* Az megint más kérdés, hogy han a vietnami konfliktusban, ki adott nekik parancsot. Túlzott reményeket tehát ne Mint látható: itt az alap- tápláljunk: a 150-ik találkozó kérdésekkel van baj. Azzal, rendenként kezdet, de koránt- hogy az USA olyan háborút ^enl befejezés, vív yielflgjn földjén, axjielyi- s*. í. két semmiféle nemzetközi jogi érv nem tud alátámasztani. Ha viszont nincsen alapos in­dok, akkor elképzelhetetlen bármiféle akció jogossága. Történetileg így fest a hely­zet: Washington 1965 óta pró­bálja megőrizni pozícióit Délkelet-Ázsiának ebben a térségében. Miután a diplo­máciai lépések nem vezettek eredményre, nem sikerült életképessé tenni a bábkor­mányokat, a fegyverekhez fo­lyamodott. Aztán, amikor a katonai erőszak sem bizonyult kielégítőnek, az Egyesült Ál­lamok tárgyalóasztalhoz kény­szerült. Csakhát tárgyalni tár­gyalási alap nélkül tulajdon­Ha nincs érv, akkor a tárgyalás csak üres eszmecsere, ha úgy tetszik, olyan szócséplés, ami­nek a világon semmi értelme nincsen. Az Egyesült Államok mintha erre törekedne. A Nixon-kabinet úgy képzeli, hogy az idő neki dolgozik. Pedig ha valakinek fórja van, az csak a nemzeti szuvereni­tásért harcoló országok népa lehet, köztük a sokat szenve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents