Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

AI MSZMP N Ó G K Á D MEGYÉI BI70TTS Á&A ÉV A MEGYEI “TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 160. SZÁM ARA: 1 FORINT 1972. JOLIUS 9., VASÁRNAP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hogyan lesz több? /gyakran hangzik el mostanában, hogy nagyon meg- ^ növekedtek az igények a tanácsokkal szemben. Ha valamire szükség van a faluban vagy a városban, építeni, felújítani, csatornázni vagy utat kell javítani, az emberek azt mondják, majd a tanács megcsináltatja, megszervezi, rendbe hozatja... Való igaz, nem is akarja senki tagadni, hogy a taná­csok területük felelős gazdái lettek. A gyakorlatban ez annyit jelent, mindenről tudniok kell, ami történik a községben vagy a városban. Legyen az áruellátás, szol­gáltatás, építkezés, óvodai vagy iskolai munka. A tanács­ra sokféle üggyel-bajjal mennek az emberek és természe­tesen elvárják, hogy gyors intézkedés kövesse a bejelen­téseket. Ez rendjén is van. De az már kevésbé, hogy az igények rendkívül felszaporodtak. A tanácstagi beszámo­lókon, jelölő gyűléseken, tanács-, illetve végrehajtó bizott­sági üléseken egyre újabb és újabb kívánságok kerülnek napvilágra. Az egyik tanácselnök múltkoriban úgy fo­galmazott, hogy a régiek mellé állandóan új igénylistá­kat nyújtanak be a tanácshoz. Ahol nagyon kevésnek tűnik a fejlesztésre szánt ösz- szeg, ott általában nem számoltak a valós igényekkel és a reális lehetőségekkel. Vagyis sokkal többet terveztek, mint amit meg lehet valósítani. És miután kiderült, hogy a terveket nem tudják teljesíteni, kapkodni kezdenek, hibáztatják az önállóságot, illetve újabb és újabb pén­zek után kutatnak. Pedig ma már sem a járás, sem a megye nem ren­delkezik olyan összegekkel, amelyeket megszorult taná­csoknak mentőangyalként odanyújthatnának... Az a kor­szak régen lejárt, amikor községi vagy városi tanácsok nekifogtak erejüket meghaladó munkáknak azzal a fel­kiáltással, hogy majd segítenék „fent”. Az önállóság lé­nyege pontosan abban van, hogy számba véve a kíván­ságokat és az anyagi erőket, a legfontosabb, legsürge­tőbb fejlesztéseket valósítsák meg. Tudomásul kell végre venni, hogy csak azzal lehet gazdálkodni, ami van. A tanács mondja meg — köntör­falazások és felesleges ígérgetések nélkül —, hogy miből lesz valóság. Ebben az évben, a következőben, avagy a negyedik ötéves terv időszakában mire számíthat a köz­ség vagy a váro6 lakossága. Ez a tiszta és őszinte beszéd, ebből mindenki ért. Semmi értelme olyan igényeknek helyt adni, ami nemhogy öt éven belül, hanem talán még ebben az évszázadban sem valósul meg Jellemző példa erre a balassagyarmati járás egyik községe, ahol iszapfürdőt kértek. Hozzátéve azt, hogy a környéken me­leg víznek vagy iszapnak még csak nyoma sincs. De a ta­nácselnök foglalkozott a kéréssel és azt jelezte is. Ilyen szélsőséges esetek szerencsére elég ritkán for­dulnak elő. De az is igaz, — tanúsítják a különböző ese­mények és rendezvények jegyzőkönyvei —, hogy gyako­riak az újabb és újabb kérések. Presszótól kezdve egé­szen a gyógyszertárig. Azt szokták erre mondani, hogy kérni és igényt bejelenteni könnyű, valóra váltani már nehezebb. Hozzátéve ehhez, hogy mostanában kevesebb a társadalmi munka, mint régebben volt. Mintha a taná­csok szégyellnék, hogy segítséget kérnek a lakosságtól. Pedig nemcsak a tanácsnak, hanem az embereknek is egyformán érdekük, hogy mielőbb valósággá váljon egy terv. TVTi ennek az oka? Egyes tanácsoknál nem tekintik a társadalmi munkát igazi hatóerőnek, másutt nincs aki szervezzen, kevésbé tudják lelkesíteni és összefogni a falu népét. Pedig sok példa bizonyítja — Nógrádon, Kálión, Pásztón —, hogy van értelme és jelentősége a közös munkának. Cs. E. A. K.GST ülésszakára Fock Jenő Mongóliából Moszkvába érkezett Fock Jenő. az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, pénte­ken befejezte hivatalos, bará­ti látogatását a Mongol Nép- köztársaságban, s a késő esti órákban elutazott Ulánbátor­ból. Búcsúztatásánál ott vol­tak a mongol párt és állam vezetői. A Minisztertanács elnöke és kísérete a rossz repülési idő miatt az éjszaka nagy részét Novoszibirszkben töltötte, s Szverdlovszk érintésével érke­zett Moszkvába. Fogadására szombaton a vnukovói repülőtéren megje­lent Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese és több más szovjet hivatalos szemé­lyiség. Mint ismeretes, Fock Jenő vezeti majd a KGST 26. ülés­szakán résztvevő magyar kül­döttséget. Az ülésszak július 10-én nyílik meg Moszkvában. (Magyar—mongol közös köz­lemény a 2. oldalon.) (MTI) Befejezés előtt a zeneiskola Teljes erőfeszítéssel dolgoz­nak a szakemberek ezekben a napokban Salgótarjánban, a számviteli főiskolának ideig­lenesen otthont adó zeneisko­la építésének befejezésén. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy nemcsak Salgótarján, hanem az egész megye „sze­me” figyeli a nagy munkát Érthető az érdeklődés, Nógrád megye első főis­kolája kezdi meg műkö­dését szeptemberben Sal­gótarjánban. Az építkezést az első pilla­nattól kezdve a Beruházási Vállalat irányította és hangol­ta össze a vállalatok tevé­kenységét. Horváth Miklós igazgató elmondotta, hogy nagyszerűen haladnak a mun­kák. minden itt dolgozó vál­lalat csak dicséretet érdemel. Valóban szemmel látható gyorsasággal emelkedtek fel a zeneiskola épületének falai. Tavaly, június végén kezdő­dött meg az anyagok ideszál- lítása és július 15-én a tény­leges építkezés. A kivitelezést a szécsényi TÖVÁLL szakem­berei vállalták és azokban a hónapokban még sokan két­ségbe vonták, elkészül-e az épület határidőre... Szeren­csére az azóta eltelt hónapok a bizakodókat igazolták, mert a TÖVÁLL építői nagyszerű­en tartották a határidőket, munkájukra nem lehet pa­nasz. Egyébként az egész építke­zés komoly koordinációs mun­kát igényelt, mert a TÖVÁLL építőin kívül még nagyon sok más vállalat is dolgozott al­vállalkozóként. Ennyire össze­hangolt és sok tárgyalást kí­vánó építkezés talán még nem is volt Salgótarjánban. Bár az építők átadták he­lyüket a szakiparosoknak, a munka dandárja még hátra van. Az Állami Építőipari Vállalat szereli a fűtést és a vízvezetéket, a salgótarjáni Bútoripari Asztalos Ktsz dol­gozik a belső faburkolaton és a beépített szekrények kivite­lezésén, az építőipari ktsz fes­ti a falakat, ablakokat, ajtó­kat. Most, átadás előtt minden vállalat munkásai a helyszí­nen vannak, hogy egymást segítve elvégezzék az utolsó, ám nagyon fontos simitáso kát. Dolgoznak a padlóburko­lók. a villanyszerelők és na­pokon belül sor kerül a kül­ső tereprendezésre. A mostani ütem mellett augusztus 10-én megkezdőd­het a műszaki átadás, a vég­leges átadás napja pedig au­gusztus 15. Horváth Miklós még azt is elmondotta, hogy a Beruházási Vállalat július vé­gén úgynevezett „házi átvé­telt” tart. Így még a műszaki átadás ideje előtt ellenőrizni tudják — természetesen a kivitelezőkkel együtt - a munkálatokat, hogy az apróbb hibák a felszínre kerüljenek és ne akadályozzák az átadás munkáját. Ez annál is inkább fontos, mert a számviteli és műszaki főiskola felvételi vizsgái már megtörténtek, teljes a készülődés. Az építő­kön és szakembereken nem múlik, szeptemberben kez­dődhet a tanítás, Eltűnnek a kolóniák Salgótarján múltjának örökségeként maradtak itt a kolóniák. A szűk, elavult, apró lakások, emelyekbe talán soha nem sütött be a Nap. A régi örökséget felszámolni, a kolóniákat lebontani nem könnyű. De a nagy munka megkezdődött. Két kolóniaép ület mintegy ötven családja költözött szép, korszerű lakás ba. Ez csak a kezdet, mert a mostani bontásokat követi a többi. Hogy helyet adjon a nagyarányú salgótarjáni építkezéseknek. (Riportunk az 5. oldalon) Köszöntjük a vasutasokat! Vasutasainkat ünnepli az ba nyúló ünnepségen vala- ország. Tegnap megyeszerte mennyi dolgozó kitűnően érez- ünnepi megemlékezések kéz- te magát, dődtek a vasutasnap alkalmá- Balassagyarmaton, a Hő- val. A salgótarjáni csomópont sök emlékművének megkoszo- szombat délután köszöntötte rúzásával kezdődött a csomó- a munkahelyi kollektívákat, a ponti ünnepség a délelőtti kiemelkedő munkát végző dől- órákban. Tíz óra körül hang- gozókat. zott el az ünnepi köszöntő. Az ünnepi beszédeket köve- A csomópont dolgozói közül tőén tizenkét vasutas kapott szintén többen kaptak Kiváló Kiváló Dolgozó kitüntetést. A Dolgozó jelvényt, rendkívüli legjobb dolgozók, a szociális- előléptetést és jutalmat. Ha- ta brigádok, a törzsgárdata- sonló ünnepségek voltak a gok között mintegy nyolcvan- megye többi vasúti munkahe- ötezer forintot osztottak szét. lyein. Ezt követően a szakszervezeti A vasutasnap alkalmával a bizottság látta vendégül a megye lakossága nevében mi dolgozókat, a salgótarjáni üze- is szeretettel köszöntjük vá­rnék képviselőit és meghívott sutasainkat és további mun- vendégeket. A késő esti órák- kájukhoz sok sikert kívánunk. Nehéz aratás Bármennyire is felkészül­tek az aratásra, az időjárás megtréfálta a mezőgazdasá­got. A sorozatos viharok megdöntötték a kalászoso­kat, s ez gondot okozott a géppel való aratásban. Ké­pünk a mátraverebélyi ter­melőszövetkezet kányási domboldalán készült, ahol az árpa majdnem a földön fekszik. Az árpakévéket négy lófogattal hordták a kombájnra. Ily módon sike­rült a legkisebb szemvesz­teséggel elvégezni ezt a munkát. A gondos betakarí­tás hozzájárul a közös gaz­daság gazdálkodásának eredményességéhez Kulcsár József felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents