Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
A JOGI TANÁCSADÓ Kapható-e engedély személy- és áru- bérfu var ozásara ? J. István olvasónk (Salgótarján) használt Combi gépkocsit akar vásárolni arra a célra, hogy mint nyugdíjas, nyugdijának kiegészítésére azzal személy és áru bérfuvarozását vállalja. Arra kér választ jogi tanácsadónktól, hogy az érvényben levő jogszabályok lehetővé teszik-e ennek engedélyezését, illetve, hogy engedélyezés esetén a rendes gépjárműadón kívül, kell-e külön adót fizetni és mint nyugdíjas részesülhet-e adókedvezményben. Érvényes jogszabályaink értelmében javító és szolgáltató tevékenység csak iparengedély alapján folyósítható. A szolgáltató tevékenység körébe kell sorolni többek között a személy- és áru-bérfuvarozást is. Az erre szóló iparengedélyek kiadásánál mindenekelőtt a lakosság ez irányú igényének maradéktalan kielégítését tartják szem előtt. Ha ezt az igényt az ilyen célra létrehozott szocialista szektorok kielégíteni nem tudják, javító és szolgáltató tevékenységre szóló iparengedély magánszemélyek részére is kiadható. E szabály keretei között került sor több esetben a helyi szállítási igények kielégítése érdekében lóvontatású járművel rendelkezők részére fuvarozási iparengedély kiadására is, ott, ahol azt a helyi igények szükségessé tették. Azon túl, hogy az 1964. évi 22. sz. tvr., valamint a végrehajtására kiadott 1/1964. (VIII. 28.) Kip. M. sz. rendelete 7. §-a egyenesen kizárja annak lehetőségét, hogy személy és áru bérfuvarozására iparengedélyt kiadhassanak. Azt is meg kell állapítani, hogy távolsági bérfuvarozás tekintetében olyan igények, amelyeket az erre a célra létrehozott fuvarozási vállalatok kielégíteni nem tudnának nem merülnek fel. Mindebből világosan kitűnik olvasónk többi kérdésére Is a válasz, amennyiben ugyanis már a tevékenység engedélyezésére nincs jogi lehetőség, úgy annak adóztatására feltett kérdés is tárgytalanná vált. X JÄR-E tsz-tagnak a betegségi segélyezés ideje UTÁN, FIZETETT SZABADSÁG? B. Istvánné olvasónk (Csitár) az elmúlt évben hosszabb ideig betegállományban volt, így a kötelező 150 tízórás munkanapot, amely után fizetett szabadságra is jogosult lenne, ténylegesen nem tudta ledolgozni. Arra kér választ levelében. hogy betegsége miatt megvonhatják-e tóle a fizetett szabadságot? AZ OLVASÓK-- FÓRUMA Köszönet érte l Gondoskodás esz öregekről Most. amikor olyan sokat hallunk, olvasunk a rohanó életritmusról, az emberek közönyéről, a családok ,.befelé fordulásáról”, szeretnék hírt adni ezeknek a jelenségeknek egy ellentétes megnyilvánulásáról: a segítőkész társadalmi összefogásról. Szeretnék a nyilvánosság előtt köszönetét mondani azoknak az üzemi, társadalmi szervek vezetőinek és dolgozóinak, akik saját, mindennapi munkájuk, problémájuk mellett gondolnak a munkában megfáradt, családtól elszakadt, szociális otthonban élő, idős emberekre. A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi üzemegységének nődolgozóiból alakult szocialista brigádok tagjai a család melegét hozzák otthonunkba látogatásaikkal. Legutóbb anyagi áldozatot sem kímélve „anyák napja” keretében rendeztek bensőséges hangulatú teadélutánt az otthonban, édességgel, virággal kedveskedtek az intézet lakóinak. Szobáról szobára járva vitték szívük melegét és ajándékaikat azoknak is, akik a közös ünnepségen betegségük miatt nem vehettek részt. A FÜTÖBER nagybátonyi üzemegysége akkor adott váratlan, gyors segítséget, amikor egy műszaki hiba miatt le kellett állítanunk a mindennapi élethez nélkülözhetetlen melegvíz-szolgáltatást. Az üzem villanyszerelő- és lakatosbrigádja több napi fáradságos munkával szerelt elektromos melegvíztárolót az otthon fürdőszobáiba és konyhájába. A kányási bányaüzem villanyszerelő részlege évek óta patronálja az intézetet, s ha olyan műszaki problémák merülnek fel. hogy azonnali beavatkozásra és segítségre van szükség, minden esetben a legrövidebb idő alatt készséggel segítenek elhárítani az üzemeltetés különböző zavarait. A Nagybátonyi Bányász Kultúrotthon igazgatója az elmúlt napokban kereste fel intézetünket azzal, hogy szórakoztató kulturális patronálását vállalja a szociális otthonnak. Június 16-án este a Bányászzenekar által rendezett térzene töltötte be hangulattal, vidámsággal a megszokott, csendes esti órákat, gondozot- taink legnagyobb örömére. A Salgótarjáni Moziüzemi Vállalat kedvezményes térítés mellett lehetővé tette, hogy rendszeres keskenyfilmvetítést rendezzünk kéthetenként az intézet lakói részére az otthonban, változatos műsor- programmal. Az első előadás június 19-én volt. és már türelmetlen érdeklődéssel várják intézetünk gondozottai a következő előadást. A felsorolt patronáló tevékenység anyagi jelentősége mellett felbecsülhetetlen erkölcsi értékkel is bír. Az a korosztály, amely ebben a nemes mozgalomban részt vesz, az otthonlakók gyermekeiből, unokáiból tevődik i össze. A már munkaképtelen, pihenésre, nyugalomra vágyó, idős emberek ilyenkor érzik, hogy nem volt hiábavaló nehéz, küzdelmes életük. Köszönet érte! Urban Istvánné, a Mátraverebély-Szentkúti Szociális Otthon vezetője Érvényes jogszabályaink szerint az üzemi dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadságra az a tsz-tag jogosult, aki az előző évben 250 tízórás munkanapot ledolgozott. A közgyűlés által jóváhagyott alapszabály azonban előírhatja, hogy az alapszabályban meghatározott munkanap fizetett szabadságot a tsz azon tagjainak is biztosít, akik bár a 250 tízórás munkanapot nem dolgozták le, de női tag 100, férfitag pedig 150 tízórás munkanapnál többet teljesített. Amennyiben olvasónk termelőszövetkezetének alapszabályában ilyen szabályt jóváhagytak, úgy akkor is jogosult az ott előírt munkanap fizetett szabadságra, ha az elmúlt évben megszerzett munkanapok egy részére betegségi segélyben részesült. A 15/1971. MÉM. sz. rendelettel módosított 6,1967. MÉM. sz. rendelet (Vhr.) 136. §. (3) bekezdése szerint ugyanis a fizetett szabadságra való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni a Vhr. 149. § (2) bekezdésében foglaltakat, amely előírja, hogy a betegségi segélyezés idejét fizetett szabadság tekintetében is jogszerző időként kell figyelembe venni. Ez a szabály azt jelenti tehát, hogy ha olvasónk pl. 1971. évben ténylegesen 140 munkanapot dolgozott le, de ezen felül még további 60 napra betegségi segélyben részesült, akkor valójában kettőszáz, tízórás munkanap után jogosult az alapszabályban ennyi idő után előírt munkanap fizetett szabadságra. Amennyiben úgy érzi, hogy e téren sérelem érte, jogosan fordulhat panaszával a szövetkezeti döntőbizottsághoz jogorvoslatért. Azon a címen viszont, hogy a termelőszövetkezet vezetősége a fizetett szabadsághoz szükséges munkanapok ledolgozásához nem biztosította a feltételeket, fizetett szabadsági a igényt tartani nem lehet. Dr. J. S. A tiszta városért 1972. június 29-én kellemes, meleg nyári napon a balassagyarmati autóbusz-állomáson utazásra várakozók igen kellemetlen meglepetésben részesültek. A megyei büntetésvégrehajíási intézet kéményéből a szellő gombostűfej nagyságú korompernyével örvendeztette meg, illetve szórta tele a várakozók fehér Ingeit és nyári ruházatát. Nem is beszélve a dús hajzattal rendelkezőkről, akiknek a fejkoronája igencsak megtelt korommal. Elképzelhető a szidalmak áradata, amely az illetékesek felé szállt. De az is eképzelhetetlen, hogy ezen az áldatlan állapoton ne lehetne segíteni. Ugyanis mint ezt a területen is látni lehetett, nem egyedi esetrő van szó. A IVIAva- UT-állomás környéke eléggé vastagon terített az „áldott” korom- pernyével. Hisszük, hogy a legközelebbi utazásunk alkalmával nem lesz ilyen „mennyei áldásban” részünk. Továbbra is tiszta városnak tudhatjuk az egyébként kellemes, kedves kis várost, Balassagyarmatot, Gyenge László budapesti, Kiss István tatabányai lakos Segítsen a tanács Ludányhalászi lakosok vagyunk, az Új-telepen, a Népköztársaság úton lakunk, ami mellékutcának számít. Annyira rossz itt az útviszony, hogy ha esik az eső, bokáig érő sárban kell járni. Pedig az utcánkból mindenki dolgozni jár, s van néhány gyermek is a családokban. Az esős napokon — ami most elég gyakori — úgy indulunk el otthonról, hogy húzunk egy rossz cipőt, a másikat a kezünkben visszük. Akinek gyermeke van, az csak a hátán tudja picinyét a főutcára kicipelni, ahol aztán cipőt cseréL Arról már nem is beszélünk, hogy a termelő- szövetkezet járművei a volt kis földjárdát tönkretették, mert a tárcsa teljesen leszántotta. Nagy gondunkkal már többször jártunk a községi tanácsnál. Kérésünket azonban eddig nem vették figyelembe. Két éve csak arra kémek, Sok szó esik az utóbbi időben minden napilapban, így a NÓGRÁD-ban is a közlekedési balesetekről, illetve azok okairól. Az elmúlt napokban Salgótarjánban a KÖJÁL épülete felől jövet az útról balra akartam kanyarodni, illetve rá is tértem gépkocsival a Rákóczi útra. Nagy meglepetéssel észleltem, hogy egy nagy, bal oldal felé a kilátást meglehetősen eltakaró tábla van kitéve. A szövegét nem olvastam el, mert azzal törődtem, hogy ennek ellenére megfelelően meggyőződhessek a „szabad” útról. A tábla talán nem zavaró autóbusznak, teherautónak, ahol a gépkocsivezetői ülés lényegesen magasabban van elhelyezve, mint az alacsonyabb személyautóknál. Bármi legyen is a táblán feltüntetve, véleményem szerint ennek az útkereszteződésnek a jó belátási viszonyai fontosabbak, mint akár egy hirdetés is. Kérem szíves intézkedésüket ez ügyben. Dr. Asztalos Judit A levél alapján fotóriporterünk felkereste a veszélyeztetett helyet. íme, itt a bizohogy legyünk türelmesek, más szóval csak ígérgetnek. Sőt évente egyszer a tanács elnöke eljön a helyszínre, megnézi az utcát, de intézkedésre nem kerül sor. Türelmünk fogytán van, mert vészesen közeleg az ősz és a sáros idő, az utcánk rossz, járdánk nincs. Szeretnénk, ha végre kérésünk meghallgatásra találna. A Népköztársaság út lakói A közkút nem morogatóhely Vasárnap jártam a salgótarjáni új vasúti pályaudvaron. Nem mindennapi eseményre lettem figyelmes. Vonatérkezés előtt az egyik vasutas megjelent az állomáson levő vízcsapnál és a poros seprőt itt, a vízcsapnál mosta ki. Azt a seprőt, amelyikkel néhány perccel ezelőtt még a piszkos peront tisztította. Nem sokkal később egy másik alkalmazott érkezett a csaphoz, s a piszkos súrolórongyot mosta ki a vizestartályban. Lehet, hogy ezzel a súroló- ronggyal a büfét, vagy éppen a nyilvános vécét mosta fel. Már ekkor megdöbbentett az eset. Később arra figyeltem fel, hogy egy kisfiú műanyag pohárral ment a kúthoz. A tartályba téve poharát ráengedte a vizet, hogy a pohár elmosása után enyhítse szomjúságát. Közben befutott a vonat, a kisfiú ebből a szennyezett vízcsapból nyert vizet gyorsan lehörpintette. Rettentő módon felháborított ez a látvány. A vasút alkalmazottjai abban a vízcsapban mossák a piszkos seprőjüket, a vécében fertőzött súrolórongyot, ahonnét az utasok az ivóvizet hordják. Azon csodálkoztam, hogy az állomás vezetői ezt nem veszik é6zre. Hiszen a nagy melegben ez az eljárás igen nagy fertőző veszélyt hord magában. Ügy volt, hogy szólok a vasúti alkalmazottaiknak. De egy fecske nem csinál nyarat. Inkább arra gondoltam, hogy a nyilvánosság előtt tárom fel észrevételemet, s hiszek abban, hogy az intézkedés sem marad el. Ez a csap végső soron közkút, nem pedig mosogatóhely. Gy. L.-né Nagybátony MI isi u ffitssv® i Szemtanúi vagyunk, hogy a helységnévtáblákat Nógrád megyében is sorra lecserélik. Ez jó dolog. Köztudott, hogy az új táblák sötétedés után is jól olvashatók. Elég gyakori, hogy az új táblákat kirakják, de a régieket is a helyükön hagyják, így két tábla jelzi a helység kezdetét. Erre lettem figyelmes Szécsénke község szélén is. Igen ám! De itt más is feltűnt. A két táblán eltérő a helység neve. A régi táblán Szécsénke, az új táblán Szécsényke olvasható. Nekem talán nem tűnik fel, ha csak az újjal találkozom, de mégsem mehetek el az eset mellett szó nélkül. Nyilván tévedésről van szó. Remélem, az illetékesek a Szécsényke becézett alakját mielőbb kicserélik a helység régi nevére, s a község újra Szécsénke lesz. Nem szokás önhatalmúlag helységnevet megváltoztatni. A község valamennyi lakója helyteleníti. Én is. Kovács László Bércéi Levél Szalma teresről A NÓGRÁD június 30-1 számában „Korszerű világítás Karancsságon” cím alatt egy kis cikket olvastam. Ebben az áll, hogy a karancssá- gi és szalmatercsi közös községi tanács 150 ezer forintot fordít a világítás korszerűsítésére. Azt reméltem, hogy ebből a pénzből nekünk is jutna egy villanyoszlopra, de reménytelenül. Most azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy legyenek egy fiatal házaspár segítségére. Hároméves házasok vagyunk. Azt mondhatnám, hogy szinte semmi nélkül kezdtük az életet. Egy éve az OTP segítségével építettünk egy házat. A tanács által megszabott házhelyet 10 ezer forintért vettük meg és egy ígérettel, hogy mire felépül a ház Szalmatercsen, megoldják egy villanyoszlop bővítésével a világítást is. Mi bízva ebben az ígéretben, felépítettük a házat. Sajnos a villanyoszlop-problémánk még most sem oldódott meg, és az új házban gyereket várva, sajnos petróleumlámpával világítunk. Most azért fordulunk a Tisztelt Szerkesztőséghez, hogy segítsenek rajtunk, s kérjük tanácsukat. Azt szeretnénk a nyilvánosság segítségével elérni, hogy legalább addigra, mire a gyermekünk megszületik. lenne villany, hiszen egy oszlopon az nem múlhat. Az intézkedésre van idő, hiszen a gyermekáldást novemberre várjuk. Aztán azt is hisszük, hogy végre a tanács beváltja az ígéretét. Demény Andrásné, Szalmatercs, Kossuth út 90, Új sportkör alakul A SZOT és a KISZ kb intézd bizottsága együttes határozata adja az alapját az ELZETT szécsé- nyi gyáregység szakszervezeti bizottsága és KlSZ-csúcsvezetősége együttműködésének. A kot szerv abból. Indult lel. hogy a munkahelyi tömegsportrendezvények, túrák, sporttalálkozók jó! szolgálják a gyáregység fiataljainak nevelését, testedzését. Az elmúlt időszakban — a KISZ kezdeményezésére — széles körű felmérést végeztek a gyáregység dolgozói és tanulót köreiben. Az eredmény: helyesük és támogatják a gyáregység sportkörének megalakítását. A felmérés értékeléséből ts tapasztalható, hogy a sportolási igények a gyáregységnél megnövekedtek, amelyek nem állnak arányban a lehetőségekkel. Jn’en- leg a rendszeres sporttevékenyseget hátráltatja a felszerelések és a megfelelően képzett sportvezetők hiánya. Tapasztalható az is. hogy az anyagi támogatás mértékének a meghatározásnál nem lett kellően' figyelembe véve az állandó igény es létszamnóvekedes. Helyes kezdeményezések, a feltételek Javítása érdekében mar történtek a gyáregységnél. A sportpályaépítő akció sikerességet bizonyítja az elkészült kézilabdapálya. De további erőfeszítéseket kell tenni a gyáregységek, a test- nevelési és sportolási teltételek javítására. Rácz András Szécsény . körzeti orvos, Mátraszele nyíték NÓGRÁD — 1972. július 6., csütörtök 5 4
