Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
Balassagyarmaton, megyénk húsgyárában mintha már el is felejtették volna az aratási szalonna fogalmát. Régebben még azt is előírták, hogy naponta mennyinek kell készen allnia, hogy a kaszások bőven kaphassanak belőle. Hol van már a kaszásvilág? Kombájnnal aratják az „élet”-et, és téliszalámit harapnak ebédkor a földeken. De egyre ritkább ez is. Már majdnem mindenhol korszerű éttermek fogadják az aratókat. Ä dejtári közös gazdaságban például a nemrégen épített étteremben mindenki kedvére választhatja meg az ebédjét. Nem fogy már a szalonna! Polányi József né üzletvezető nem is bánja! „így jó nekünk, szalonna nélkül, meleg étel kell a gyomorba, nem száraz koszt! Rakosgatom inkább a nagy oldalszalonnákat egyik helyről a másikra — mondja elégedetten —, majd csak elfogy valamikor! Vannak még erre fiatalok, majd elviszik egy kis csurgatásra, hadd legyen nekik romantika, ami nekünk régen jólétnek számított.” (Kulcsár) Tűzhelygyári tudósítónktól Kéfszázhuszonöt dolgozó, százhuszonöt gyarmek nyári pihenése Gyárunk dolgozói évről évre nagyobb számban igénylik a szakszervezeti felnőtt- és gyermeküdülőjegyeket. Ez természetes dolog, hiszen az egész évi fáradságos munka után a pihenés, különösen azoknál, akik nehéz fizikai munkát végeznek, vagy meleg üzemben dolgoznak, például az öntödében, zománcozó- ban, a különböző segédüzemekben, rendkívül fontos a szervezet regenerálódása. Ismeretes az az országos gond. hogy a szezon időszakában a SZOT családos és házaspárt — különösen a meleg vizű fürdőkbe szóló — beutalókkal korántsem tudja kielégíteni a felmerülő igényeket. Ezzel a problémával az elmúlt években foglalkozott a SZOT. s a szakmai központok is. Felhívással fordultak a vállalatokhoz, hogy saját hatáskörükben, az anyagi lehetőségeket figyelembe véve segítsék elő a családos, illetve a házaspári és gyermeküdültetés problémáinak megoldását, hiszen az új gazdaságirányítási rendszerben nagyobb lehetőséget kaptak a vállalatok az üdültetés továbbfejlesztésére. Szakszervezeti bizottságunk már 1966-ban megkezdte a családos üdültetés továbbfejlesztését. Gyárunk . gazdasági Ezzel a címmel jelent meg a Népszabadság különkiadvá- nya, amely az olvasók kérdéseire válaszolva közérthetően ismerteti szinte az egész lakosságot érintő nyugdíjszabályokat. A kiadvány tájékoztatást ad a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjrendszerérői, a termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerérői. s a kisiparosok kölcsönös nyugdíjbiztosítási rendszeréről, amely ma már a magánkereskedőkre is .érvényes. A Nyugdíjakról népszerűén, mindenkinek! cím egyben azt vezetésével egyetértésben vásároltunk egy 7 személyes ví- kendházat, melyet Heves község meleg vizű strandján állítottunk fel. Ezzel megteremtettük a lehetőséget, hogy a nyári szezon időszakában 63 dolgozónk itt üdülhessen. Ugyancsak Heves községben dolgozóink gyerekei közül 40 apróságot részesítettünk önköltséges üdültetésben, E fejlődés ellenére sem tudtuk az igényeket kielégíteni, további megoldásokat kellett keresni, hogy minden korcsoport megtalálja a megfelelő pihenési, üdülési formát. Az idősebb pihenni vágyó dolgozók mellett jelentkeztek a fiatalok is, nagyobb szórakozási Lehetőséget adó üdülési igényükkel. Ezért 1968-ban egy villát béreltünk Balatonza- márdiban, itt egy szezonban 90 dolgozónk töltheti szabadságát. Anyagi eszközeink gyarapodásával Heves községben egy újabb víkendházat vásároltunk. Jelenleg már a két üdülőhelyen egy turnusban 25. egy szezonban pedig 225 dolgozó üdülhet. A gyermeküdültetés terén az utóbbi időben nagymértékű fejlődés tapasztalható. Míg 1966-ban 40, az 1972-es évben már 125 gyermek részesült kedvezményes üdültetésben. is jelenti, hogy a kiadvány r a jogszabály-ismertetésen túl példákkal, magyarázatokkal segít eligazodni a bonyolultabb problémákban, olyan határesetekben, amelyekre a jogszabály nem térhet ki, de az élet választ kíván. A kérdés-felelet forma módot ad rá, hogy az olvasó szinte személyre szóló tanácsot kapjon mikor, hogyan, milyen feltételek mellett élvezheti nyugellátás különböző juttatásait. A kiadvány ára 4 forint, kapható a hírlapárusoknál ét a postáskézbesítőknél. Eleinte sokáig problémát okozott, hogy nem volt étkeztetés, önellátók voltak az üdülők. Ez azt jelentette, hogy az ellátásáról mindenkinek magának kellett gondoskodni. Ez feszültséget okozott a 6ZOT és vállalati üdültetés között, ezért a legtöbb igénylő SZOT-beutalót kért. Szak- szervezeti bizottságunk kereste a megoldást, a feszültség megszüntetésére. Ebben az évben végre ez is sikerült. Hasonlóan a SZOT-beutaltákhoz, térítés ellenében étkezhetnek is dolgozóink a vállalati üdülőkben. Mizser László Még két hőnapig (szeptember 25-ig) tart a szocialista brigádok várostörténeti vetélkedőjének selejtezője. A brigádok által eddig összegyűjtött pontokból már sejteni lehet, hogy mely versenyző csoportok voltak szorgalmasak, kik látogatták aktívan a Kijelölt rendezvényeket és viselték szívükön a vetélkedő ügyét. Természetesen a két hónap alatt még módosulhat a verseny állása, behoz- natók a lemaradások, fel lehet zárkózni a legjobbak mögé, illetve mellé. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a brigádok haladnak az élbolyban, amelyeket az üzem vezetősége, szakszervezeti bizottsága is .amogat, patronál. Nehézségek, jogos remények Célunk: a-döntőbe jutni — ezt mondták a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat villanyszerelő brigádjának versenyzői. Már eddig is sok pontot gyűjtöttek össze, és ezután is iparkodnak. — Az egyik problémánk, hogy negyed hatig dolgozunk mindennap, így a kiállítások, rendezvények megtekintésére (általában hatkor zárNyugdíjakról népszerűén, mindenkinek] Vállalati célok—egyéni érdekek A reform, szemben minden feltételezéssel, nem az., egyén, ; hanem a csoportérdekek felerősödéséhez vezetett. A vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok növekvő önállóságával, fokozott anyagi érdekeltségével az öntevékenység, a kezdeményezőkészség korábban szunnyadó energiái felszabadultak. De ezzel együtt gyakoribbá váltak a népgazdasági és csoportérdekek közötti ösz- szeütközések is. Az így felszínre került ellentmondásoktól azonban nem szabad megriadni. A közvetlen (direkt) irányítási módszerek, a kötelező mutatók, a tervutasítások időszakában is léteznek ezek, de éppen azért, mert rejtve maradtak, több kárt okoztak. Gondoljunk csak vissza: a tervalkudozások idején még nyíltak voltak az érdekfrontok, de később, a végrehajtás során már a terv szentesítette például az ország erőforrásainak és eszközeinek helyi pazarlását. Ha viszont az érdekütközések végig nyíltak, felismerhetőek, akkor lehetővé válik az ellentmondások feloldása is. Ne féljünk az érdekek nyílt összeütközésétől, a fejlődés belső hajtóerői ezek az ellentmondások. feloldásukkal szükségképpen újak, mások keletkeznek és nem lehet őket véglegesen kiküszöbölni. A gazdasági cselekvés fő mozgatórugója az érdek. Az irányítás, a vezetés, ha egységes cselekvést akar, akkor mindenekelőtt a különböző érdekeket egyezteti, hozza közös nevezőre. Így a központi irányítás fő módszere, a közigazgatási szabályozás, a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok döntéseit, gazdálkodását igyekszik a népgazdaság céljainak, érdekeinek megfelelően befolyásolni. Olyan köz- gazdasági feltételek kialakítása kívánatos, amelyek között az önálló gazdasági egységek saját érdekeik képviselésével népgazdasági célokat is szolgálnak. Elképzelhetetlen persze tökéletes összhang, teljes érdekharmónia, mivel az egymástól elkülönült és az önmagukban is változó csoport- érdekek valamennyi részlete abszolút módon nem integrálható népgazdasági szinten. Hasonló ellentmondás tapasztalható a vállalat, a szövetkezet kollektív, valamint a dolgozók egyéni érdekei között. Az egyéni érdekek, ha nem is vettünk róluk mindig tudomást. 5—10—15 évvel ezelőtt is éltek, léteztek, hatottak. Az idők során legfeljebb az változott, hogy felismertük szerepüket és céltudatosan igyekszünk az egyének boldogulását a kollektíva és a népgazdaság szolgálatától függővé tenni. Más szóval arra törekszünk, hogy aki a szűkebb közösség és az egész társadalom számára többet ad, az többet is kapjon vissza cserében. A megnövekedett vállalati önállóság lehetővé, a kollektíva határozott anyagi érdekeltsége pedig szükségessé teszi az egyéni ösztönzési módszerek szüntelen tökéletesítését. Mindenütt olyan bérezési és jutalmazási módszert alkalmazhatnak például, amely az adott időpontban a helyi viszonyoknak a leginkább megfelel. Gazdasági fejlődésünk során az idő-, a teljesítmény- és a darabbér számtalan kombinációja és variációja jött létre. Jelenleg több mint kétezer féle különböző bérezési formát alkalmaznak üzemeinkben. S vajon ezzel már mindent megtettünk, hogy a szorgalmat, a fegyelmet, a szaktudást kellőképpen honoráljuk és visszaszorítsuk a lógást, a haszonlesést, az ügyeskedést? Gyakran bírálják a központi irányítást, a közgazdasági szabályozást, hogy lehetővé teszi az ügyeskedést, a manipulációt, a munkaerővé’, való pazarlást. Kétségtelen tény, hogy a közgazdasági szabályozás alkalmazásában még mindig nincs kellő tapasztalat es gyakorlat. De a közvélemény többnyire akkor is a központi irányítást marasztalja e., amikor a vállalati módszerekkel van baj. Az egyenlósdi felszámolásának, a határozott differenciálásnak a lehetőségei és eszközei például teljes egészében a vállalatok, az üzemek vezetőinek kezében vannak. Hasonlóképpen érdekeltté tehetők az egyének, a szűkebb üzemi kollektívák a létszámmegtakarításban, az intenzitás növelésében, a munkafegyelem megszilárdításában. Így az élenjáró vállalatok egyre Inkább nem a központilag szabályozott átlagbért bontják le üzemeikre, hanem meghatározott bértömeget adnak ki részükre. S azok az üzemek, amelyek létszámot takarítanak meg, magasabb bért fizethetnek dolgozóiknak. Kovács József Nyár a gyermekkönyvtárban Fél éve költözött új otthonba Salgótarján város gyermekkönyvtára. Azóta kialakította új kapcsolatait új olvasógárdáját, s egy sereg olyan ötlettel, rendezvénnyel lépett elő, melyekre addig a régi helyiségben nem volt módja. Igen jó a kapcsolat a megyei művelődési központ gyermekklubjával és a környező általános iskolákkal. Év végén minden iskola legszorgalmasabb olvasójának jutalomkönyvet küldtek, s egy osztályt, mely teljes létszámban beiratkozott, jutalomból elvittek a Bányamúzeumba. A város pedagógusai is egyre inkább tekintik oktatási segédeszköznek a könyvtárat. A nyár nem annyira az olvasás. mint inkább az üdülés, sport, játék évszaka. Ez megmutatkozik a könyvtár forgalmán is. A vakáció kezdetétől valamelyest csökkent az olvasók száma, mégis telt ház van a könyvtár minden programján. Az ifjú olvasók szórakoztatására jobbnál jobb rendezvényeket szerveznek. Könyvtárismertetés és könyvtárismereti vetélkedők mellett mozgófilmvetítések, kiállítások, háromfordulós szellemi totó. író-olvasó találkozó és sok más érdekes esemény várja az érdeklődőket. Nemrég tartottak a ..Indiánok és hajósok” címmel, ismertető délutánt a kalandos irodalom műveiből. Legutóbb mesekirakóst játszottak az ifjabbak. Különféle textildarabokból, rongyhulladékból rakták ki A róka és a holló történetét. A legjobban sikerült „műveket” díjazták, és kiállításon mutatják be. A közeljövőben tervezik, hogy bábelőadásokat is rendeznek a legkisebbek szórakoztatására. A csökkent forgalom ellenére a könyvtár dolgozói nem pihennek. Az elmúlt fél év alatt nagyot fejlődött az állomány. Az összes könyvet, témajelző színcsíkkal látták el. Gyerekek számára kézikönyvtárat állítottak össze, s megismertették őket annak használatával Pillanatnyilag az állomány rendezése folyik, s készülnek az augusztusban megrendezendő három megye gyermekkönyvtárosainak találkozójára, melynek keretében a nagybátonyi és a salgótarjáni gyermekkönyvtár is tart bemutató foglalkozást. Gondok persze most is vannak, elsősorban anyagi oldalról. Az összes polc a megyei könyvtár tulajdona. Ezeket a gyermekkönyvtár kölcsönben használja. Sajnos, a kölcsön- polcok férőhelye már most szűkös. Külön problémát okoz, hogy az állomány gyarapítására szánt idei összeget már elköltötték. Remélhetőleg előbb vagy utóbb ezek a gondok is megoldódnak, s mód nyílik az új helyiség teremtette lehetőségek teljes kihasználására. —g— „Célunk: a döntőbe jutás'* nak) kevés idő jut. A másik nehézség, hogy több vidéki van közöttünk — mondja Ru- zicska József. A nehézségek között kell megemlíteni azt is (ami egyébként dicsérendő dolog), hogy a brigádból hárman tanulnak középiskolában. A brigád egyik korelnöke, Szakai József, az építőipari szállóban lakik. Elmondja magáról, hogy érdeklődő ember, szereti ezt a versenyt. Ha csan teheti, elmegy a rendezvényekre. — A Bányamúzeumba még nem jutottam el, de feltétlenül meg akarom nézni — mondja. A versenyző csoport patró- nusa a szakszervezeti bizottság részéről Király Attila. — Amikor megkaptuk a versenyfelhívást, igyekeztünk a legjobb brigádjainkat ösztönözni a benevezésre. Azóta Is figyelemmel kísérjük a tevékenységüket. Mindig névre- szólóan megkapják a havi programot, egy példány nálunk is marad. A színházlátogatásokra ingyen színházbérletet is a versenyzők rendelkezésére bocsátottunk. Pontjaik száma: 2600 Az Építőipari Vállalat termelési osztályának brigádja nevében Gáti Oszkárné nyilatkozik. — Brigádunk 14 tagú. A versenyző hat tagot és a két tartalékjátékost nem tudtuk önkéntes jelentkezés alapján kijelölni, ezért kisorsoltuk, hogy kik vegyenek részt a versenyben. Komolyan vettük a vetélkedőt az első pillanattól kezdve. A szorgalmunkon, érdeklődésünkön kívül az ösz- szetartás is sokat segít. A jó kollektíva alapvető feltétele a versenyben való sikeres szereplésnek. A termelési osztály brigádja már eddig is sok közös feladatot oldott, illetve old meg. Külön fizikai munkát vállalnak, három, örökbe fogadott gyereket patronálnak. A vállalattól ők is kapnak ingyen színházbérletet, de két tagjuknak saját bérlete is van. A brigád pontjainak száma jelenleg: 2600. Ajándék: egy „várostörténet’* Kese Antal, a ZIM Bánki Donát Műszaki Brigádjának vezetője, aktív tagja a versenyző csoportnak. — Nagy lelkesedéssel fogadtuk a versenyt, önként jelentkeztek tagjaink a hattagú csoportba. Szeretünk színház- oa, moziba járni. Nemcsak a verseny meghirdetése óta, hiszen már azelőtt is volt a brigádnak színházbérlete. Pat- rónusunk dr. Tóth István, a városi tanács elnöke egy vá- rosrörténeti könyvet ajándékozott nekünk, amely sok segítséget nyújt majd a további felkészüléshez. a versenyzők jegyzeteket készítenek;, tanulmányozzák a kijelölt irodalmat, mert bíznak abban, hogy eljutnak a döntőig. Pontjaik száma (2500) erre fel is jogosítja őket. Még egy érdekesség. Az egyik versenyző, Gáti Oszkár és felesége az Építőipari Vállalat előbb bemutatott brigádjában versenyez. Így családon belül is nagy a rivalizálás. Mindketten bíznak abban, hogy ott ülhetnek majd a döntőben, saját csapatukat támogatva. V. Kiss Mária 5 NÓGRAD - 1972. július 18., kedd
