Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
1 Túl a háromszázhús kilométeren AZ IGÉSZ társadalom érdeke, hogy a legjobbak, a legrátermettebbek érvényesülésének, ..kiválasztódásának” mechanizmusa jól működjék, s lehetőleg mindenki — a társadalom belső szükségleteivel összhangban — a képességeinek leginkább megfelelő munkahelyen dolgozzék. Lehet-e manapság nálunk érvényesülni? Tgazodik-e a ..nyitott kapuk” koncepciójához a gyakorlat? Ha társaságban szóba kerülnek ezek a kérdések, rendszerint szenvedélyes vita támad, ki mellette, ki ellene érvel, s mindkét ..tábor” sokszor egészen szélsőséges példák és tények sorát hozza fel meggyőződésének igazolására. A leggyakrabban elhangzó vélemény, hogy az utóbbi évtizedben a „kiugrás” lehetőségei beszűkültek, a kívánatos társadalmi mobilitás egy kicsit az érvényesülés gátjává is vált. Közérthetőbben így fogalmazta meg ezt egy fiatal műszaki: „A felszabadulás után még lenettek hu- r/.onegvnéhány éves munkásigazgatók. Nagyon nagy szükség volt az új emberekre, a politikailag megbízható, jó képességű fiatalokra. Azóta eltelt néhány év, a vezetői posztok jórészt be vannak töltve olyan emberekkel, akik értik is a dolgukat. Az utánuk következőknek meg kell várni, amíg nyugdíjba mennek, vagy legfeljebb az újonnan létesülő munkahelyeken találhatnak valamivel gyorsabb előrehaladási lehetőséget maguknak.” Kétségtelenül, a társadalom belső mozgása eltér a korábbitól, viszonylag nyugodt, a társadalmi igény átlagon felüli emberekre, új vezetőkre, „zsenikre” erősen korlátozódott. Ennek ellenére azt tapasztaltam, a fiataloknak nem is az a legnagyobb gondjuk, hogy nem kínálják tálcán a vezetői állásokat. Ennél már sokkal józanabbul számot vetettek és számolnak a tényekkel, a körülményekkel, a lehetőségekkel. A tanulás maga nem privilégium.' a tudási — bármilyen területen — bárki megszerezheti. ha nem hiányzik hozzá az akarat a tehetség, Az érvényesülés ellentmondásai nem ts annyira a tanulás előtt és alatt, fianem később, az „életbe való kilépés” után kezdenek kiéleződni, de a „kritikus pont” korántsem ott keresendő, hogy mikor lesz valakiből végre vezető beosztású dolgozó? Nemi égen fiatalok egy csoportjával beszélgetve kiderült, hogy általában nem a pozíciót. hanem a testhezálló munkát és a sportszerű kereteket hiányolják a kibontakozáshoz. A fiatal gépésztechnikus ezt mondta: „Most fizikai munkakörben dolgozom, jól keresek, igaz, hajtok is. A megszerzett tudást, a képessegeimet legalább harminc százalékban hasznosítani tudom, ezért jól érzem magam. Ha elvégezném az egyetemet, s olyan munkakört kapnék, ami nem elégítene ki- akkor nagyon rossz lenne a közérzetem.” Hozzátette, természetesen szeretne továbbtanulni, de ehhez előbb tudnia kellenne, hol van reá igazán szükség? Meg jó lenne bizonyítani. össze is hívták egyszer a fiatal műszakiakat, hogy segítségüket kérjék néhány vállalati téma megoldásához, de aztán észrevétlenül „elaludt” a dolog. Hogyan bizonyítsa valaki rátermettségét, átlagosnál jobb képességeit, ha nem kap hozzá sem támogatást. ösztönzést, sem elegendő megbízást? Pedig csak az újítómozgalom, vagy ?z FMKT a megoldásra váró feladatok egész s irával állhatna a fiatalok elé, versenyszellemet ébreszthetne, sportszerű versengési feltételeket teremthetne, hogy „kiélhessék” magukat és kiválhassanak a legjobbak. A vállalatvezetésnek mindenhol meg kellene találni a módját, hogy a közös munkában azt a bizonyos hetven százalékot is hasznosítsa, ami még esetleg parlagon hever. S AZ ÉRDEKEK itt találkozhatnak; az egyéniség természetes törekvése az érvényesülésre és a vállalat, érdeke, hogy az utánpótlás valóban a legjobb képességű szakemberekből verbuválódjék. Aki pedig levert a lécet, nem mondhatja, hogy engem nem is engedtek — a sportnál maradva — verseny- pályára lépni. Kiss Sándor Brigádvezetők A főagronómus a napi el- igazítót tartotta, a tart tsz- ben együtt voltak a brigádvezetők. Fontos láncszemei ők a termelésnek. Szervezik, irányítják a munkát az állattetermesztési brigádot, irányította a gépcsoportot, s most másfél esztendeje az állattenyésztési brigád élén áll. S közben elvégezte a mezőgazdasági technikumot, mert ügy nyésztő telepen, a gépműhely- gondolta, az soha nem baj, ben, a mezőn. Viszik a vezetők ' elképzeléseit a tagokhoz, s hozzák tel azok tanácsait. Ki keres többet? ha többet tud az ember. A pénz azért nem jönne rosszul. Kiváltképpen akkor, ha bőségesen meg is dolgoznak érte. A főagronómus biztatja őket, talán nem kell sokáig várniok, az idén meglesz a fizetésrendezés. Rászolgált erre Tóth László, a gépcsoport vezetője is. Gazdaember volt mindig, de néhány esztendővel ezelőtt úgy gondolta, sehogyan sem tud megélni földjéből. Elment az építőiparba dolgozni. Gépkezelői tanfolyamot végzett, később gépeket, embereket bízSulyok Ernő, az állattenyésztők „gazdája” le sem vette fejéről a bukósisakot. Kinn az udvaron várta a benzinparipa, indult a majorba. Szinte így fut el fölötte minden nap. Hajnalban kel, ott van a munkakezdéskor és akkor is, amikor az állattenyésztők befejezik a napot. Tanácsokkal látja el az embereket, ellenőrzi a munkát. lak ra- Jo1 do^ozott. Tudja, hogy nagy értéket bízott rá a szövetkezet. Taron, a közös gazdaság árbevételének jelentős részét, mintegy négymillió forintot az állattenyésztés adja. Sulyok Ernő igyekszik becsülettel helytállni. — A tehenészek, a hízók, a sertéstenyésztés, a hatvanöt anyakoca, a hétszázötven hízott sertés mind-mind az én gondom szaporítja — magyarázza. Nem panaszképpen mondja, hiszen nem is tudna meglenni a szövetkezet nélkül. Vállalja inkább a felesége olykor élesebb kifakadása- it is. — Mert neked mindened a gazdaság! Soha nem vagy ittFiatalok és öregek Történt egyszer, hogy a vállalatnál mezőgazdasági technikumra toborozták a munkásokat. Tóth László társa is jelentkezett az iskolára. Neki is szöget ütött fejébe a dolog. — Ejnye, gondolta — miért ne mehetnék én is? Nem sokáig töprengett Tóth László. Dolgozott és a munkája mellett elvégezte a mezőgazdasági technikumot. Kis- terenyén az állami gazdaságban kapott munkát, két éve .... ... pedig a termelőszövetkezetben rendjen menjen végzi dolgát. Irányítja a gátion — mondogatja olyankor Pékkel dolgozó, a gépeket ja az asszony. — Aztán ha jól v*t0 emberek munkáját. A meggondolom, alig kapsz va- temd&zöve^ezetben^ már 11 lamivel többet mint én, az. állatokból... Sulyok Ernő, ha nem is mondja, titkon igazat ad a feleségének. Sokat dolgozik az asszony, három hízót, nyolc malacot nevel, tehén, borjú, meg egy sereg aprójószág van a háznál. De meg kell hagyni, keres velük szépen. — Bennünket meg igazán nem kényeztetnek el a fizetéssel — mondja a brigádvezető. — A gépcsoportvezető, meg a növénytermesztők brigádvezetője sűrű fejbólintásrendkívül szeszélyes időjárás ellenére sem maradtak el a soron következő tennivalókkal. Az őszi árpát már betakarították, gyűjtik a takarmányt, és készülnek a búza aratására. Fogatos — fogat nélkül Balog Lajos fogatos brigádvezető volna, azonban maga is mosolyog elnevezésén: — Hogyisne, hiszen mindössze tíz pár lovunk van, és a fogatok számát tovább csökkentjük. Minek akkor a fogatos brigádvezető? Amikor Balog Lajos a szövetkezetbe lépett, a fogatosok csapatvezetőjének • választották. Akkor még sok lova volt a gazdaságnak. — Azért, itt sem vagyok munka nélkül — mondja. — Nemcsak a fogatosok, a növénytermesztők egy része is hozzám tartozik. A kapásnövények ápolása, a gabona betakarítása éppúgy feladatom, mint a fogatok elosztása. A termelőszövetkezetben mindössze 120 dolgozó tag van. Ezzel az erővel nem tudnák időben elvégezni a munkákat. Mintegy 30 alkalmazottat foglalkoztatnak és ilyenkor, nyáron, a nagy dologidőben idénymunkásokat is alkalmaznak. Balog Lajosnak 6okat kell szaladnia, hogy mindenki időben megtudja a fela- minden. Annak idején 9 hold földön dolgozott. Most, hogy a közösség a növénytermesztés egyik gazdájának tette, ha le- pon- hogy megfeleljen a bizalomnak. Vincze Istvánná erőgépet számolnak. Az ezekhez tartozó munkagépeknek hét, még gondosabban, meg szinte se szeri, se száma, tosabban teszi dolgát, Tulajdonképpen az egész határ az ő birodalmuk. — Itt aztán akad munka elég. Az emberi erő kevés nálunk. Igaz, az utóbbi két évben vettünk néhány új erő- és munkagépet. Ez azonban csak egyik része a dolognak — magyarázza Tóth László. — A gépeken emberek dolgoznak és az újabb bonyodalmak forrása lehet... Együtt dolgozik a gépeken a Deák III. József és a háromszázhúszezer kilométert futott YC 70'81 forgalmi rendszámú ZIL típusú tehergépkocsija Szorgalmas, udvarias embernek ismerik a Volán 2. sz. Vállalat szécsényi telepén Deák III. József gépkocsivezetőt. A telep vezetője újságolta, hogy a fuvaroztatók elégedettek munkájával, szereti gépkocsiját, törődik azzal. Üzemzavar miatt eddig egyetlen fuvar sem maradt el Deák III. Józsefnél. A 34 éves gépkocsitem a sebességtúllépésre. Nem jöjjön közbe. Egyébként a utolsó sorban a túlterhelésre. Nagy Lajos vezette Gagarin Arra mindig vigyáztam, hogy Brigádban dolgozom, s több- ne terheljem meg a motort, szőr elnyertük már az első Megítélésem szerint egy mo- díjat. tornak az élettartamát befolyásolja a sebesség helyes megválasztása. Talán ez a legdöntőbb. De az sem utolsó szempont, hogy a terhelési haA szécsényi telepen Deák III. József teljesítménye ugyan egyedülálló, de vannak mások is, akik a 250, illetve a 270 ezer kilométert futják motárt is maradéktalanul betar- torcsere nélkül tehergépkovezető több mint tíz éve dől- tóm. El kell azt is mondanom, esi jukkái. Ez pedig nem legozik a vállalatnál. Most egy nagyszerű rekordot állított fel. Még 1968. decemberében kapta meg az YC 70-8I-es forgalmi rendszámú ZIL típusú, 6 tonnás tehergépkocsit, azóta ezzel a gépkocsival motorcsere nélkül, túljutott a háromszázhúszezer kilométeren. Nagyszerű ez a teljesítmény. Amikor az iránt érdeklődtünk, minek tudható be ez az eredmény, ezeket mondta: hogy a ZIL típusú gépkocsik- hét a véletlen műve. Min- nak rendkívül sok jó tulaj- denképpen a szécsényi telep donsága van. S alkatrészei tökéletes anyagból készültek, strapabirók. Ügy is fogalmazhatnám, hogy ha az ember csak egy kicsit is vigyáz rá, szinte elhasználhatatlan. — Mi a terve, mennyit szeretne még ezzel a gépkocsival futni? kollektíváját dicséri. Ravasz Béla, a vállalat fenntartási osztályának vezetője fogalmazott igy: — A gépkocsivezetőnek éreznie kell a szó szoros értelmében, hogy a gépkocsi az az eszköz, mellyel kenyerét kefesi. Amennyiben idő előtt Lehet, hogy mások nem tönkreteszi, úgy saját maga hiszik, de úgy érzem, mintha ellen cselekszik. Az idei tech— Talán ott kezdeném, hogy ez a tehergépkocsi most jobb nikai szemle tapasztalatai biamikor átvettem ezt a tehergépkocsit 15 ezer kilométerig kizárólag magam vezettem. így azokat a műszaki előírásokat, amelyek egy új gépkocsira szólnak, szigorúan betartottam. Gondot fordítottam a mindennapi karbantartásra, a motort igyekeztem helyesen üzemeltetni. Figyellenne, mint újkorában. Most zonyítják, hogy a Volán sem tapasztalok semmi rend- sz. Vállalatánál van példa ar- ellenességet. És, hogy mi a ra, hogy a ZIL típusú gépko- tervem? November 7-e tisz- csit rövid 3—4 év alatt úgy- teletére, motorcsere nélkül le- nevezett nullára futtatni. A futni 500 ezer kilométert. Bí- szécsényi példa nagyszerű, zom benne, hogy a motorral hiszen a ZIL típusúaknál a még ezt az évet kihúzom. Eh- futásnorma 300 ezer kilomé- hez természetesen szükséges tér. Deák III. József példaké- az, hogy semmi rendkívüli ne pe lehet a gépkocsivezetőknek. Elektrotechnikai világszemle Ez év július 12—26. között a zel ötezer kiállítási tárggyal lajdonságok jelentős gazdasámoszkvai Szokolnyiki park ban tartják az Elektro ’72 nemzetközi elektrotechnikai kiállítást, amelyre 27 ország küldte el termékeit jelenít meg a bemutatón. A szovjet pavilonban láthagi hasznot hajtanak mind az erőműépítkezés, mind az üzemeltetés során. tó, hogy történelmileg milyen rövid idő alatt vált a Szov- A szovjet pavilonban he- jetunió elektrotechnikai ipara lyet kaptak a nagyfeszültségű A kiállítás, amelyen a világ a szocialista nagyipar fejlett távvezetékekkel kapcsolatos ágazatává, amely lépést tart berendezések, az olaj- és sü- a világszínvonal emelkedésé- ritettgázköpenyes föld alatti nek hallatlanul gyors ütemé- kábelek, valamint a legkorsze- vel. Komoly tudományos, ki- rűbbnek számító mélyhűtött sérleti és ipari bázissal ren- szupravezető vezetékek és a delkezik, a szovjet energia- kábel nélkül villamos ener_______ _ gazdálkodás igényeit teljes giát továbbító rendszerek. v illamos energiának sokoldalú mélységben kielégíti, biztosít- . f ,.. . fokozását felhasználását, gazdaságos át- 3a az egyes termelési ágaza- alakítását és tárolását, korsze- tok ellátását berendezésekkel rű továbbításának eszközeit ®s villamos energiával, segítsévillamosgépiparának színe- java képviselteti magát, ezernyi gépet, berendezést, műszert, komplex készüléket láthatnak az érdeklődők. A kiállítási tárgyak korunk leguni- verzálisabb energiájának, a reprezentálják. Az Elektro ’72-n felvonulnak a miniatűr logikai elemektől és a legvékonyabb szigetelt huzaloktól kezdve a nagy teljesítményű generátorokig és villanymozdonyokig az elektrotechnikai ipar legújabb, legkorszerűbb termékei Egyedül a Szovjetunió köget nyújt a testvéri országoknak saját energiabázisuk kialakításához és jelentős szállítója a világpiacnak. A szovjet elektrotechnikai ipar sokoldalú fejlesztése —a tirisztoros villamos gépek, amelyek a munkagépeknek és berendezéseknek rendkívül nagy sebességet, folyamatos üzemet és pontosságot biztosítanak. Ennek nagy jelentősége van nyersvasgyártásban, az acélhengerlésben, a fémförgáXXIV. pártkongresszus irány- csolásban, az olaj- és gázku elveiben meghatározott célki- tak fúrásánál és a mezőgaz tűzéseknek megfelelően — az daságban. ország további villamosításásal kísérik szavait, jelezve, két nemzedék. A régi szak- hogy egyetértenek Sulyok Er- emberek, meg az új, fiatal nővel. — Kapunk két és fél szakmunkások. Tulajdonkép- ezer forintot... Azért így is pen valamennyien értik a megtesszük, ami tőlünk telik... dolgukat, mégsem egyszerű a Valamennyien gazdaembe- munka. Az új gépeken szinte rek voltak, mielőtt a szövet- újra kell tanulni dolgozni kezeibe léptek. Sulyok Ernő- Összességében a gépcsoport jól nek hét hold földje volt. Itt végzi munkáját. A tari Május a közösben vezette a növény^ 1. Termelőszövetkezetben a Vietnami és szovjet egyetemek együttműködése A Szovjetunió nagy segítséget nyújt Vietnamnak egyetemi laboratóriumok felszerelésében; szakirodalommal látja el a könyvtárakat és taneszközöket ad az oktatóintézményeknek. Sok szovjet tanár dolgozik Vietnamban. ul állandóan tájékoztatják hanoi kollégáikat a számukra érdekes témák kidolgozásáról. Mint azt vietnami szakemberek hírül adták, a szovjet egyetemi diákköröktől kapott műszaki javaslatok közül sokat már meg is valósítottak a A vietnami egyetemekkel gyakorlatban, köztük a fémek busz szovjet testvermtezmeny , folytat szoros együttműködést. kolroziovec!elmet, az agro- A novoszibirszki egyetem technikát, az építőipari újítá- professzorai és tanárai peldá; sokat. nak végrehajtására irányul, vagyis 1975-ig elvégzett beruházásokkal biztosítani kell az évi egytrillió kilowattóra energiatermelést. Az energetikai villamos berendezések között külön figyelmet érdemelnek az 500, 300 és 1200 ezer kilowatt telNagy érdeklődésre tarthatnak számot a nap energiájának közvetlen villamos energiává történő átalakítására szolgáló berendezések és még sok más érdekesség. A KGST-tagországok bemutatóin a szocialista gazdasági integrációra való törekjesítményű generátorok. Ezek tapasztalható. Az elektro- nemcsak hatalmas teljesítmé- technika ennek megvalósításá- nyükkel — még a közelmúlt- dan hatalmas szerepet játszik, ban is ilyen összkapacitású A Moszkvában megrende- erőmüvel épültek —, hanem zett Elektro ’72 kiállítás két- különleges gerjesztési és hűté- ségkívül hatásos ösztönzését si rendszerükkel, a termelés- jelenti a nemzetközi elektro- elosztási megoldásukkal tűn- technikai együttműködés fejnek ki. Ezek a kedvező tu- lesztésének. NÓGRÁD - 1972. július 18., kedd