Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
Elégedettek Nem kell komolyan venni Az egyik ipari üzemet délután negyed háromtól bárki is hiába keresné telefonon.- Magam is többször tapasztaltam, de mindeddig még nem győztem eleget csodálkozni rajta, hogyan is van ez? Negyed három után pár perccel már egykedvűen mormolja bele a telefonba a portás: „Sajnos, kedves elv- társam, senkit se tudok kapcsolni. A telefonközpontos már negyed háromkor hazament. Különben is, tessék elhinni, ilyenkor már nincsen senki az üzemben, akivel tárgyalni IßflßtTLßS* Na és, ha valaki Székesfehérvárról keresi a délutár.l órákban hivatalos ügyben az üzemet? Talán bizony már megszokták az üzletfelek, a kereskedelmi és ipari partnerek, a felügyeleti és ellenőrző szervek, a társadalmi szervezetek, minden rendű és rangú ügyfelek, hogy van egy gyár az országban, ahol két óra után látszólag „megáll' az élet? Mivel sehol másutt ehhez hasonló „ügyrenddel” meg nem találkoztam a környéken, sőt, egyes helyeken, például az öblösüveggyárban néha még a kora esti órákban is el lehet érni telefonon az igazgatót, a főmérnököt, vagy valamelyik felelős vezetőt, ezért az érdekeltek nyilván nyomban magukra fognak ismerni. Nem is Írom ki a nevüket. Már csak azért sem, mert egyáltalán nem akarok beleszólni, hogyan szervezze mindennapi munkáját egy-egy vállalat. Mert vannak, kérem, emberek, akik igazán csak a kora reggeli, a délelőtti órákban tudnak dolgozni, amikor még tiszta a fej és pihentek a reflexek. Ezt csak meg lehet érteni, nem? Különben is arra gyanakszom, hogy valami korszak- alkotó takarékossági ötlet húzódik meg a délutáni telefonügyeiét hiánya mögött. Ebbe meg aztán végképpen nem szabad beleszólni. Mert lássuk csak, egy félállású telefonközpontos havi bére „minimokalkulo” hat nyolcszáz forint, s ez a hatalmas összeg így mind megmarad. Még ennél is nagyobb nyereség, hogy senki sem zavarhatja munkájukban „illetéktelen” kérdésekkel a szolgálatban levő üzemvezetőket és művezetőket. Ezt ki sem lehet pénzben fejezni. Arról nem is beszélve, hogy amúry sem tudnának semmi érdemlegeset mondani. Ügy tetszik, erre közülök manapság nincsen senki följogosítva. Ami az ügyfeleket illeti, akik nem ismerik ezt a helyi specialitást, hát istenkém, legfeljebb idegességükben az öklüket fogják rágni, és kifizetik a borsos telefonszámlákat. Majd megtanulják a saját kárukon, hogy a déli harangszó után maradjanak nyugton. Űgyis csak teszik magukat, hogy annyira akarnak dolgozni, nem igaz? “i® Tanulnak, művelődnek ’ A szocialista brigádoknak nemcsak a termelésben, de emberi magatartásban és közösségi életben is figyelemreméltó eredményeket értek el. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 141 brigádjának vállalásából sehol sem hiányzik a társadalmi és közösségi életben való helytállásra törekvés. Az 1970-es évi adatok szerint, a brigádok tagjai közül még 706 főnek nem volt meg a nyolc osztálya. 1971-ben ez a szám 645-re csökkent. S ha nem is teljesen megnyugtató ez a szám, de azzal biztat, hogy a szocialista brigádok tudatossága a megkívánt és helyes törekvés irányába tart. Most, az 1972-es évben további kilátások vannak az elmaradott iskolázottság pótlására. Sógor Ferenc kugel- lágyító szocialista brigádjának vállalásában is az áll, hogy a brigádban nem lesz olyan 40 éven aluli dolgozó, aki meg ne szerezné a nyolc általános iskolai végzettséget. . Egyre rendszeresebbé válik a brigádtagok színházi bérlet vásárlása, az előadások látogatása és az egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel is. A brigádok alkati adottságuknak és lehetőségüknek megfelelően részt vesznek a különböző segítő akciókban. A női brigádok tagjai például 46 vietnami takarót készítettek, de sokan nyújtottak segítséget az óvoda szépítésében és karbantartásában, sőt a gyártelepen lakó idős nyugdíjasok lakásának tisztántartásában is. Ezenkívül a gyár szocialista brigádjai derekasan helytálltak a tanyasi iskolák téli akciójában, részükre hét darab televízió ajándékozásával nyújtottak segítséget. Ott voltak az árvízkárosultak gondjainak enyhítésénél Is, a legutóbbi térítésmentes véradáson pedig 750 fő vett részt. Amit még érdemes megemlíteni: a szocialista brigádok a Zőja ligetben és a lakótelepeken személyenként átlagosan 16 óra társadalmi munkát végeztek, s most a ..Húszezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalomban is helytálltak. O. B. Gépek a BNV-ről A balassagyarmati Fémipari Vállalat új termékei, az aluminium alapanyagú szerkezeti elemek argon vé- dögázas hegesztési módszerrel készülnek. Az új technológia bevezetéséhez megfelelő gépi berendezések szükségesek. A Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatta be az ESAB svéd oég argon vé- dőgázas félautomata hegesztő-berendezéseit, amelyek a szakemberek körében nagy sikert arattak. A BNV-n történt • előzetes megbeszélés alapján a Fémipari Vállalat két ilyen gépet rendelt Svédországból. Az egyenként 250—300 000 forint értékű korszerű gépi berendezések előreláthatóan rövidesen megérkeznek Balassagyarmatra. Nagyaranyból indult Nevettek, amikor bejelentettem, hogy szeretnék találkozni Kollár Jóskával, a traktorossal. Tóth István, a főag- ronómus megkönnyebbülten, hogy nem tőle rabolom az időt, szolgálatkészen igazított el. Sovány a főagronómus, sokat rohan. Most is indulásra készen állt a terepjárója. Be is ugrott a kocsiba nyomban, s derűsen mondta: — Arra fel a majorba, ott van a fiú — és nevetett. Határozottan bosszankodtam, Petróczi László, a brlgadéros nyugtatott. Ennek az embernek is olyan a kedve, mintha főnyeremény ütötte volna markát. — Ne értsd félre, azon derülünk, hogy a fiú szófián természetű. Valóban kevés beszédű a traktoros, de csalódást kell okoznom Tóthrnak is, meg Pet- rócziniak is. Nem azért, mert nem szeret beszélgetni, hanem azért, mert nincs rá ideje. Lekuporodtunk a gépe mellé. Vadonat új, most tavasszal bízta rá Tóth Pista. Rászereltek egy sokágú „égig” is íel- nyújtózkodni tudó villát, amelynek az a hivatása, hogy egy kocsinyi szénát szúrjon ágaira és akkor Kollár Józsi igen nagy gyakorlattal különböző karok segítségével mozgásba hozza és a kazal tetejére teszi a szénát, de úgy, hogy egy szerkezet letolja azt a villáról. Mondom a fiúnak, hogy ördönigős masina lehet. Alig tizenhét éves és olyan gyakorlattal perdül-fordul gépével a kazlak között, hogy a felnőttek ámulhatnak. Az is szent igaz, hogy aki ilyen gépet irányít, az nem ér rá gyerekes módon virganckodnl. És Kollár Jóska ott a gépe árnyékában, igaz, nagyon hali- árnyékéban- igaz, nagyon hal- nekem. Most én derültem Tóthon is, meg Petróczim Is. Azt sanjáltam, hogy nem hallották a fiú okos beszédét. Tudom én, hogy ők istápolják a gyereket. Szeretik, altár a sajátjukat. Mert olyan fiatal még, pihédzik az álla. Keskeny sápad az arca. Elpirul, ha lányról esik szó előtte. Alig három esztendeje hagyta el az általános iskolát. Annyi azonban biztos, Karancskeszi- ben, a tsz-ben a fiú egyenrangú a legkorosabb traktorossal. Ültünk a fiú gépe árnyékában, az öregek, akik a kazalt rakták, tisztes távolból figyelték mit művelünk. Az öreg Takács András, ismervén foglalkozásomat, sürgetett, hogy ne raboljam a gyerek Idejét. Erélyesen szólt. — Gyerünk Józsikám, adjál fel vagy két villával, mert feketéink a Karancs felett. Te pedig iparkodj azzal a jegyzetgetéssel... így aztán nem volt más megoldás, a fiúnak mennie kellett. A rakott kocsik egymást követték. A Tutucská- ról hordták a szénát. A lovak Izzadtak. Meghajtották őket, mert a Karancs felett tényleg feketéllett az égbolt. Ez a vidék Is sokat szenvedett az idén az esőtől. Ma is tengelyig süllyednek a sárban a szénát hordó kocsik. Ha leszakad az eső a kazalba rakás előtt, vége a szénának. Pedig de finom takarmány. Illatozik. Ezt féltették az öregek. Tóni József bátyánk is helyeselt Takácsnak, amikor sürgette a fiút. Mákos Sándor a kocsis, bölcselkedve magyarázott, hogy érthetőbb legyen türelmetlenségük. Azt mondta, hogy ez az esztendő mint a Kánaán, sokat ígér. Csak éppep ügyeskedni kell a betakarítással. Obrecsány Barna így egészítette ki Mákost, — Mert versenyben vagyunk, ember és időjárás. Az győz, aki túltesz a másikon... Annyira belemelegedtünk, hogy észre sem vettük, a fiú megemelt egy kocsányi szénát és tette a kazalra. Takácsék mért fent várták a rakományt. Pördült Jóska gépe saját tengelye körül, a másik villa rakományért. A Nagyaranyban kóstolt bele a gép vezetésébe. Néhány házból álló tanya ez a Karancs északi völgyében. Itt élt a fiú. Apja akkor az állami gazdaságnál szolgált mint juhász. Vízkeie- ti János járt oda szántani egy lánctalpassal. A fiú ott ült a föld szélén és naphosszat nézte, hogyan dolgozik a gép. Vízkeleti egy alkalommal felvette maga mellé. Itt kezdődött Kollár Jóska traktoros karrierje. Aztán akkor folytatódott, amikor kimaradt az iskolából. Abban az évben Vőlgyfő pusztán laktak. Jelentkezett a tsz-be, hogy vegyék fel traktorosnak. Felvették. Azt mondja a fiú, hogy simán ment minden. Szekc&kó Tibor mellé osztották be a kombájnra segédvezetőnek. — Ettől az embertől sokat tanultam — mondja a fiú, de olyan halkan, ahogyan csak a magányos pásztoremberek tudnak beszélni. Ügy látszik, ezt örökölte az apjától. Az is ilyen halk szavú, kevés beszédű ember. A fiút elküldték traktorveze- tőképző iskolára. Most az idén, tavasszal, Tóth Pista rábízta ezt a sokoldalú új gépet. Azt mondta Jóska, hogy amikor az agronómus átadta neki a traktort, kurtán figyelmeztette: „Aztán vigyázz rá,..n Tudja Tóth, hogy a rövid beszéd jobban megmarad a gyerekben, mint a hosszú. Amikor engem is eligazított azon derült, hogy én nem Padom ezt. Szerencsém volt Petróczi- val, mert ő viszont figyelmeztetett. Végső soron mégiscsak én jártam jól, mert a fiú mindent elmondott- amit kérdeztem. Aznap mégsem áztatta el az eső Karancskeszit Hűvös lett. De ez nem akadályozta, hogy kazalba kerüljön a széna. Este alkonyatfelé újra láttam a fiút. Kerékpárral ment Ka- rancsberénybe, mert ott építettek házat. Minden nap reggel hatkor jön, este pedig alkonyaikor megy. Nagyon ügyes, komoly kis legény ez a Kollár Jóska. Bobál Gyula á"klyan az a ház a mihály- gergei Lenin utcában- amilyet dísznek lehetne elhelyezni az ország akármelyik nagy településének kertváro:v~r. Az előudvaron nyílegyenes szőlőlugas, hátrább gazdasági épületek, s tisztaság, rend mindenütt. És még egy: egyetlen tenyérnyi hely sincs kihasználatlanul. Figyelni kell míg észreveszi az ember a virágágyások szomszédságában rejtőző zöldséget, de láttán se támad benne semmiféle diszharmónia. Inkább a kiegyensúlyozottság az ami a szemlélődőre hat, no meg az, hogy a porta minden szegletéből megkapó melegség árad felé. Hét gyerek nőtt fel, pontosabban nőtt és nő Egyed József mihálygergei bányász házánál. — Nem egészen így van — veti közbe a háziasszony, miközben friss vizet önt az ebédhez készített húsra —. a ház ugyanis 1959-ben épült. A gyerkek meg... — Igen- a gyerekek. Manapság ritkaság számba megy a népes család. Mihálygergén is keresni kell az Egyed Józse- fékéhez hasonlót. Pedig nem szegény a falu. A helyi statisztika szerint a felszabadulástól máig az összes lakások 42 százalékát átépítették, s most is gyakran láthatók formálódó, alakuló új családi fészkek. Egyed Józseffel se tudtunk személyesen találkozni, mert éppen legidősebb lányáék ház. építésénél segédkezett már Tisztelet Egyedéknek! nőttek, három közülük már a maga gazdája, s az itthonle- vők közül is dolgozik három. Nekem az a legnagyobb öröm, ha körülöttem van mind. Olyan egyszerű őszinteséggel hangzanak az asszony szavai, hogy a kétkedés még csak fel eszébe jut az egész élete. Szí- sem merülhet. Annak a hevében ugyanolyan hely illeti lyét inkább egy talán furcsá- meg a legidősebbet is, mint a nak vélhető kérdés foglalja legfiatalabbat. Örömük az övé, el. Valahogy így hangzik: ha szetes egyszerűséggel Egyed- bánatukat pedig talán kétsze- Egyedék merték vállalni a né, s a maga részéről mintha résén érzi. Nem mondta ki, de mainál nehezebb időkben a le is zárta volna a dolgot. feltehető: értékes életét keve- hét gyereket, miért vonakod- Pedig, ha jól meggondoljuk, sebbnek tartja a gyermekeié nak ettől nagyon gyakran a az építkezés nem egyszerű mellett. Pedig ha valaki büsz- mai fiatal házasok? még akkor sem, ha több irá- ke lehet, Egyedéknek nem kell szégyenkezni. A nyugdíj fele közeledő apa becsülettel dolgozott akkor is, amikor még saját földje volt, s most, a bányában se mondhatnak ródolgozó két nagyobb fiával. Könnyebb így, ők se kínlódjanak meg annyira, tőlünk meg kitelik — mondja termé. nyú a támogatás. De azért annyira mégsem veszd észre az ember, mint mondjuk 1959- ben- amikor Egyed Józsefék építették a Lenin utcai házat. Az ősz hajú, de fiatalos kedély- la rosszat. S ami azt illeti, köigy lyel megáldott Egyedné emlékszik erre: — Harmincezer forint hitelt kaptunk tíz évre. Lebontottuk a régi házat, de annak az anyaga inkább csak töltésbe volt jó. Megizzadtunk vele, de teljesítette — Mindenki maga tudja, mit akar, hogyan rendezi be az életét. Az biztos, én nem szaladtam azonnal az orvoshoz, az a bizottság meg még nem is volt. Különben, ahol két gyerek elfér, ott már a harmadiknak is jut hely || a talán túl egyszerűen telességeit duplán Egyedné. Az asszony élete morzsányi kockákból áll össze. Néhány részlet csupán: 1938-ban volt az esküvő, egy év múlva gyér. mekáldásnak örültek, s aztán összehoztuk. Mindenki, még a kétévenként követték egymást legkisebb gyerek is kapott a az apróságok, míg végül, tíz munkából. Az adósságot már évre megszületett a hetedik kifizettük, építettünk azóta gyerek. Közben a férj 1938-tól nyári konyhát, s azt is mindig 1946-ig kisebb-nagyobb megelőteremtettük. amire az élet- szakításokkal katonáskodott, hez szükség van. Nehéz idők voltak azok naÉs közben felnevettek hét gyón, de nem lehettek köny- gyereket. Tiszetessággel, be- nyűek azok sem, amelyek az- lekicsinylik a több gyermekes csülettel és természetesen sze- után következtek: akadtak ke- családanyát és apát, holott retetben. nyérgondok is. megkülönböztetett tiszteletet A közbevetett megjegyzés — Elmúlt, egy részét jobb érdemelnek, pírt csal Egyedné arcára, ez elfelejteni. A gyermekeim fel- Szolnoki István azonban nem a restellkedésé, ________________________________________________ _________ h anem az olyan anyáé, akinek ha a gyerekeket hozzák szóba, langzik is. Egyedné mondandója mégis tartalmaz igazságot. Különösen azok számára, akik a célszerű családtervezés helyett az anyagi jólétet, a személyes kényelmet minden elé helyezik. Amíg beszélgettünk, folyton az járt a fejemben, kinek örömtelibb az élete: Egyed József éknek, vagy azoknak, akik csak legyintenek. ha a gyerekről van szó, s nyíltan vagy titokban NÓGRÁD - 1972. július 2-, vasárnap v
