Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-06 / 131. szám
Levél a Szovjetunióba Mai falu — mai emberek Az édesapák nyomdokain PonomarjoT elvíársnak A Nyitrai Pál vezette szalagedzői Komarov brigád jó munkája alapján elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Ez a kitüntetés amellett, hogy jelentős anyagiakkal jár, nagyon jelentős erkölcsi elismerés a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A hideghengerműben egyedül a Komarov brigád kapta meg. A brigád elhatározta, hogy az örömhírről tájékoztatják Ponomarjov elvtársat, a Szovjetunió volt budapesti nagykövetét, aki magyarországi tartózkodása során többször meglátogatta a Komarov brigád tagjait, s miután összebarátkozott velük, a brigád örökös tiszteletbeli tagjává választotta. A Komarov brigád a Szovjetunió Külügyminisztériumának, Ponomarjov elvtársnak címzett levelében többek között ezeket Írja: „Örömmel tájékoztatjuk önt, mint a Komarov brigád tiszteletbeli tagját, hogy az 1971. évi munkaverseny értékelésénél a Komarov brigád 13 éves kimagasló eredményei alapján a vállalat 141 szocialista brigádja közül elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Közöljük, hogy brigádunk mind termelési, termelékenységi, önköltségi, minőségi, mind technológiai és minőségi vonalon kiváló eredményeket ért el. Az elmúlt évben két új gyártmányt is bevezettünk, amellyel importmegtakarítást értünk el. Jól szolgáltuk a magyar—szovjet baráti kapcsolatok szélesítését, s együttes eredményeink alapján érdemesnek tartottak a magas kitüntetésre. A kitüntető cím mellé brigádunk 60 ezer forint jutalmat kapott, ami a brigád tagjainak csaknem egyhavi pluszkeresetet jelent.” A brigád tagjai a levélhez egy kitüntetést is mellékeltek, mert Ponomarjov elvtársnak, mint a brigád tiszteletbeli tagjának minden erkölcsi elismerés kijár, amelyet a brigád munkájával és magatartásával kivív. A Komarov .brigád biztosította Ponomarjov elvtársat, hogy a magas kitüntetés arra ösztönzi a brigád tagjait, hogy a jövőben mind politikai, mind gazdasági vonalon további kimagasló eredményeket érjenek el. Megígérték, hogy a Komarov névhez méltóan dolgoznak. S miután az egész szovjet népnek további sikereket kívántak, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtásához és a világbéke védelmében, a tiszteletbeli brigádtagnak személyes jókívánságaikat küldték el, neki és családjának nagyon jó egészséget kívántak. Kedves színfoltja ez a kapcsolat annak az embermilliókat átfogó barátságnak, amely a szovjet és magyar nép között kialakult. Orosz Béla Merre tart a brigád? Terényben .jártamban, azt mondja rajszán János tanácselnök : — Van itt a mi falunkban két olyan ember is, aki az édesapja nyomdokaiba lépett. Hagyományt folytatnak ők, de olyan hagyományt, amely az egész falunak hasznos. Az egyik Frey Gyula állatorvos, a másik Kiss Lászlóné, az óvodából. Mind a kettő tanácstag. Frey Gyula tíz esztendeje viseli a megtisztelő feladatot. Marika, a falunk legfiatalabb tanácstagja. Most választottuk, tavaly. Frey Gyuláéknál éppen vendégek vannak. A ház asz- szonya bizonytalanul néz ki az ablakon. Milyen újabb vendég érkezett? Egy-kettőre összebarátkozunk, aztán már könnyen esik a szó. Frey Gyula állatorvos. Tréfásan azt mondja, „abszolút” terényi bennszülött. — Miért? — Nagyapám negyven évig volt tanító ebben a hegyek közé zárt* kis nógrádi faluban. Apám ugyancsak negyven évig állatorvos. Tőle vettem át a stafétabotot. Amikor nyugdíjba ment. azonnal szedtem a sátorfámat és jöttem haza. Kell ennél nagyobb kötődés egy faluhoz? Erre azt hiszem nem is lehet semmit válaszolni. Nincs is rá szükség. Frey Gyula négy községet jár: Terény. Cserhát- surány. Herencsény és Szan- da a körzete. Ű már kocsival, de az édesapja annak idején ugyanezeket az utakat még lóháton tette meg. Mindenkit ismer, öregebbet és fiatalt egyaránt. Tisztelet és szeretet övezi. Nemcsak azért. mert állatorvos, hanem azért is, mert közéleti ember. — Soha semmi pénzért nem mennék városba. Még tízszer annyi fizetésért sem, mint a mostani. Megelégedett ember vagyok, nagyon szeretem Te- rényt. Ezt könnyen elhiszem. Olyan szép a táj. a környező dombok, a csönd, a sok-sok zöld és madárfütty, hogy bátran lehetne ajánlani minden ideges és túlzaklatott városi embernek. Itt minden bizonnyal rendbe jönnének... Frey Gyula Kiskérpuszta tanácstagja. Olyan része ez a falunak, ahol ma már csak tíz—tizenkét család él. Általában öregek, magányos emberek. A puszta felett eljárt az idő, még néhány év és megszűnik. Ezért itt, a tanácstagnak járda- vagy víz- gondja nincsen. A „krimi” sem sokkal izgalmasabb mint a gyártmány útja a megrendeléstől a szállításig. Sokan nem is gondolnáK, hogy mennyi minden történik addig, amíg válójában megkezdődhet a munka. — Egymásba érnek az „irodisták,, annyian vannak — mondják egyesek rosszallóan. Ezzel arra céloznak, hogy bizonyára nem sok dolguk akad, ezért aztán inkább csak a napo: lopják. Pedig a gyártás előkészítése és programozása rengeteg fejtöréssel, idegességgel és „körmöléssel” jár. A kuliéé/ák mögött A dolgozók többnyire még nem is sejtik, hogy néhány nap múlva milyen munkát kapnak, amikor az „irodisták” — műszakiak, anyagosok, előkalkulátorok, programozók — esetleg már hetek óta dolgoznaK az új megrendelésen. A pásztói Szerszám- és Készülékgyár udvarán útraké- szen áll két borsózöld samott- vágó gép. Vajon mennyi munka van bennük’ Bakos Józsefné adminisztrátor rózsaszín dossziékat szed elő a termelési osztályon a szekrényből. Ezekben őrzik a berendezések „előéletére” vonatkozó írásos dokumentumokat. Mustó Miklós főmérnök egymás után teregeti elém a papírlapokat. — Inkább személyes ügyekkel keresnek meg. Tanácsot kérnek, orvosi dolgokkal jönnek. Egyébként is az a véleményem. hogy a faluban nagyjából helyén vannak a dolgok. Az útjainkat már megcsinálták, vagy hamarosan rájuk kerül a sor. Amikor ide kerültem a csizmámba még fölül folyt be a sár. — Hamarosan ismét tanácsválasztásra készülünk. Vállalja-e továbbra is a tanács—- Általában már jóval korábban igénybejelentést , kérünk a számításba jöhető megrendelőinktől — mondja. — Akadnak azért soron kívüli megrendelések is. Mi az üvegipar szolgáltató gyáregysége vagyunk, a testvérgyáraknak dolgozunk. Ez azt is jelenti, hogy munkánkban mindig az üvegipar érdekeit tartjuk szem előtt. Ha valamelyik megrendelés sürgős, akkor azt vesszük el^'e. A samottgépek felújítását — 1972. január 6-i megbeszélés alapján — jan iái 7-én rendelte meg az orosházi üveggyár. Az üzem nyomban érdeklődő levelet küldött Tokodra, az ottani üveggyárba és a berendezések műszaki dokumentációját kér»c. A „gépezet” beindul — Néha szabályosan nyomozni kell az után. hogy az eredeti tervek merre lehelnek — jegyzi meg a főmérpük. Tizenharmadikán megérkezett Tokodról a válasz: a náluk található dokumentáció házi készítésű, ráadásul tíz— Ha bíznak bennem és megválasztanak, szívesen. Marika huszonkét évével vívta ki a legfiatalabb terényi tanácstag ..rangját”. Jelenleg az óvodában dolgozik, helyettesíti a szülési szabadságon levő óvónőt. Azelőtt a termelőszövetkezet irodájában volt. — Nagyon szeretem a gyerekeket, meg az óvodát. Azért vállaltam el a helyettesítést. Túl sok gyakorlatom nincsen még. így elég sok dolgot ad a vázlatírás, a készülődés, az elszámolások. Mindaz, amivel egy óvoda irányítása együtt jár. De szívesen csinálom, szívesebben, mint bármi mást. A terényi óvodások most készülődnek az évzáróra. Ott- jártunkkor éppen aludtak, aztán nagy üdvrivalgással fogadták a Balassagyarmatról érkező daduska nénit, aki cseresznyét hozott... Nagy öröm ez egy kis óvodásnak, ugye? Kiss Lászlóné édesapja pontosan húsz esztendeig volt tanácstag a faluban. Emléklapot és sok-sok köszönő szót kapott, amikor leköszönt tisztségéről. Helyette a lányát választották. A Petőfi utca tanácstagja. — Nagyon örültem, amikor tavaly megcsinálták a köves utat az utcánkban. Emlékszem, legelőször ez ügyben szólaltam fel tanácsülésen. Aki falun él, tudja milyen fontos a jó út. Most még a járdát kellene valahogy lerakni. Megszervezni a társadalmi munkát, mert az emberek szívesen segítenének. A másik elképzelés, amit főként a falu fiataljai, a .kisgyerekes anyukák és apukák szorgalmaznak, egy szép park és játszótér létesítése a falu közepén levő nagy. vizenyős részen. — Milyen jó lenne oda kijárni a gyerekekkel, leülni egy partra. A kicsik nyugodtan játszhatnának, hintázhatnának. Megváltozna a falu képe is. Szép. gondozott terület fogadná a látogatót, de az itt lakókat is. Marika jó úton jár, amikor ezekről a gondokról beszél Búcsúzáskor a tanácselnök hozzáteszi még azt is, hogy öt éve megvannak a tervek, most a végrehajtáson a sor. Ez már mindenképpen a falun múlik... Két tanácstag, két különböző munkaterületen dolgozó ember. Ami összeköti őket, a közös cél, a község előbbre lépése. Csatai Erzsébet éves, erősen elhasználódott, csak megtekintésre és a helyszínen történő lerajzolásra alkalmas. Ekkor a termelési csoport telefonon kereste To- kodot. Mivel érvelt, mivel nem, azt nem .tudni, talán nem is érdekes, mindenesetre február elsején megérkeztek Pásztora a samottvágó gép rajzai. Két héttel később a Szerszám- és Készülékgyár visszaigazolta a megrendelést, hogy a két samottvágó gép felújítását március 31-ig ötvenhétezer-kétszázhúsz forintért elvállalja. A két példányból az egyiket cégszerűen „ellenjegyezte ’ az orosházi üveggyár, ezzel elfogadta a feltételeket, •» az üzlet nyélbe üttetett. A kísérőlevélben megjegyezte a megrendelő, hogy szívesen venné az előszállítást. Vagyis az se lerne baj, ha a felajánlott határidőnél hamarabb elkészülne a két gép. Közben a teremlési csoport már hozzákezdett a felújítás előkészítéséhez. Az ügyiratokon megjelent a munkaszám: 136 014. Az első teendő a rendelés-véleményező lap kiRITKÄN van ilyen csendes forgalom az ÁFOR salgótarjáni telepén. Nemrég az egyik termelőszövetkezet vontatója és pótkocsija gördült ki üzemanyaggal megrakodva a kapun, utána hosszú ideig nem jött senki. Így hát nyugodtan beszélgethettünk a Salgó Szocialista címet és oklevelet elnyert komplex brigád vezetőjével és néhány tagjával. — Tizenegyen, az egész telep dolgozói, a kirendeltségvezetőtől kezdve, az adminisztrátorig, mindenki beletartozik a brigádba — kezdi a beszélgetést Ritz József, a tréfára mindig kész, jókedé- lyű brigádvezető. — A Salgó nevet pedig azért vettük fel, hogy érzékeltessük; Salgótarjánról van szó. — Aki csak a jelen helyzetből indul ki, azt hihetné, hogy jó dolgunk van, sokat pihenhetünk. Ez csak látszat, átmeneti állapot. Lehet, hogy egy óra, lehet, fél óra- vagy öt perc múlva kocsi kocsi után gördül be üzemanyagért. Ilyenkor aztán nincs megállás — mondja Miklós Józsefné telepvezető. állítása. A termelési csoport kérésére a műszaki osztály hozzálátott a gyártási program kidolgozásához. Miből és hogyan? A darabolási jegyzék tartalmazza a különböző alkatrészek előállításához szükséges anyagok megnevezését, minőségét, mennyiségét, méretét. Azt is feltünteti, ha hulladékból is elkészíthető az alkatrész. A kereskedelmi jegyzéken vannak felsorolva azok az alkatrészek, amelyek a kereskedelmi forgalomban megvásárolhatók. Ki kell dolgozni a munkafolyamatok egymás utáni sorrendjét, a gyártási technológiát. De akkor még mindig nem kezdődhet az üzemi munka. Előbb az anyagosztály kap 6zót, hogy a szükséges anyagok rendelkezésre állanak-e? — El sem tudja képzelni, hogy mennyi gonddal jár, ha valamilyen anyag hiányzik — mondja a főmérnök. Abban az esetben, ha minden adva van a gyártáshoz, a — Naponta 180 ezer liter üzemanyagot fejtünk le a vasúti kocsikból. Ezt aztán tankkocsijainkkal hordjuk széjjel a közutak kútjaihoz. Pé- tervásárától Salgótarjánig, Somoskőtől Szirákig — mondja a brigádvezető. Ha a szükség úgy kívánja, akkor éjjel-nappal hordják az üzemanyagot, mert a vevők igényeinek teljesítése a legfontosabb feladat, erre vállalkoztak. Nem ritka a gépkocsivezetők 280 órás havi teljesítménye. — Mi szállítjuk az üzemeknek a kenőolajat, a zsírokat, a tsz-eknek a különböző üzemanyagokat, az ÁFÉSZ-eknek a háztartási tüzelőolajat — így a brigádvezető. A KISEBB zökkenőket, az országos gondokat leszámítva, ha nem is gondmentesen, de jól oldja meg feladatát a brigád. Ezt méltányolta a budapesti központ, amikor megalakulásuk után egy évvel úgy döntött, hogy érdemesek a Szocialista cím viselésére és az oklevélre. A kezdeti siker fellelkesítette a kollektívát. Tovább kívántermelési csoport kiállítja a munkalapokat, a programozó beütemezi, hogy melyik üzemrész, mikor tud hozzálátni a munkához, majd a közvetlen termelésirányítókhoz kerül a dokumentáció, végül a művezetőktől a munkásokhoz. A legyártott alkatrészekből az ipari tanulók május végére szerelték össze a két samottvágó gépet. Nyomban felmerül a kérdés: vajon hol sikkadt el a márciusi határidő? — Más megrendeléseket előni be kellett helyeznünk — válaszol a főmérnök. Ebben ménéi közuen meg is egyeztünk a megrendelővel. 3ajc!:c= Mihály, az ipari tanulók oktatója ehhez még hozzáteszi: — Nekünk jól jött ez a munka, mert ezen az ipari tanulók sokat tanulhattak. Az igaz, hogy elég 6ok gondot okozott, mert a régi rajzokat többször módosítgatni kellett, az alkatrészeket se kaptuk meg időben, csak április elején tudtunk hozzákezdeni a munkához. Aztán a másodéves ipari tanulók nem is tudnak még olyan gyorsan dolgozni, mint a régi szakemberek. De, ha nem is ment olyan könnyen, végül mégis elkészültek a gépek. nak lépni a megkezdett úton. Szeretnék ismét elnyerni a megtisztelő címet. — Mit akarnak ezért tenni — kérdem a brgiádvezetőtől. Diószegi Istvánná, a brigádvezető helyettese előveszi a felajánlást rögzítő papírt. Elképzeléseiket 15 pontban foglalták össze. Ezek közül csak néhányat említek: húsz százalékkal növelik a gépkocsi-kihasználást, huszonöt százalékkal csökkentik a túlórát, ittas állapotban nem jelennek meg szolgálatban, a munkaidő alatt nem fogyasztanak szeszes italt, csökkentik a kocsiállási pénzt, hiánymentes lesz az árukezelés, nem lesz keveredés az áruban, nem lesz késés, fegyelmi vétség. Szerepel még a politikai oktatásban való részvétel. —, Eddig még nincs előadónk — jegyzi meg a telepvezetőnő. Ha már nála van a szó, megkérdem: — Nehéz-e együtt dolgozni a férfiakkal? — Eddig is férfiakkal dolgoztam, megszoktam őket, általában hamar megismerem jó és rossz tulajdonságaikat. Ami a munkát illeti, nincs különösebb panaszom: ha kell, éjjel-nappal dolgozunk. Előfordul, hogy egyi- ket-másikat valamiért el kell marasztalni, ugye brigádvezető elvtárs? — mondja Ritz József felé fordulva. Később a tanulásra terelődik a szó. Egy tag kivételével mindenkinek megvan az alapképzettsége, .a nyolc általános iskolája. Az egyik asszonyka a számviteli főiskola salgótarjáni tagozatára jelentkezett, de Miskolcról (a telep új irányító szervétől) olyan választ kapott, hogy az iskola elvégzése után nem tudnak képzettségének megfelelő helyet biztosítani. Gondolom, más vállalatnak meg nem akarnak szakembert képezni. Ami a tanulást illeti, itt még van mit tenni. Ha az most nem is, de őszre feltétlenül. Ugyanis erről mostanában különböző fórumokon sok szó esik. A kollektíva még jobb összekovácsolására irányuló elképzelések viszont sokatígérőek. MERRE tart a brigád, milyenek a jövő kilátásai, lesz-e erejük, szorgalmuk, kedvük a nagyobb követelményeket is vállalni és tel- jésíteni. A jelen helyzet igennel biztat. Hogy ez menynyire megalapozott, arról majd legközelebb. K. S. V. K. J NOGRAD = 1972. június 6., kedd tagságot ? Megrendeléstől a szállításig Hol sikkadt el a márciusi határidő?
