Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

A vendéglátó Salgótarján Országos népzenei fesztivál és folklórtalálkozó Országos rangú és minden bizonnyal nagy érdeklődést kiváltó rendezvénynek ad otthont szeptember 15—17-ig a várossá nyilvánításának öt­venedik évfordulóját ünneplő Salgótarján. Nógrád megye székhelyén rendezik meg a Magyar Rádió és a Salgótar­jáni városi Tanács együttes szervezésében a népzenei fesz­tivált és folklórtalálkozót. A kétévenként megrende­zett, immár hagyományosnak számító fesztivál előkészítése már megkezdődött. A Magyar Rádió és a városi tanács kép­viselői megbeszéléseket foly­tattak, amelyen körvonalazó­dott a részletes program. A szervezés rendkívül nagy munkát jelent, hisz’ az ese­ményre több mint kétszáz vendéget várnak Salgótarján­ba. A meghívottak között or­szágos hírű és elismert nép­művészek, népzenei együtte­sek, külföldi zenekarok és énekesek, valamint nagy nép­szerűségnek örvendő hivatásos művészek szerepelnek. A népzenei fesztivál első napján érdekes hangverseny­re kerül sor „Magyar zene tegnap és ma” címmel. A kö­zönség a népdaloktól egészen a folkbeat számokig, a régi magyar hangszeres muzsiká­tól a divatos „gitáros fiúkig” sok érdekes produkcióban gyönyörködhet. Fellépnek hi­vatásos énekesek, népdaléne­kesek, hangszeres szólisták és zenekarok. A rendezvény második nap­ja a nemzetközi népzenei hangverseny jegyében telik, amelyen Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából érkezett vendégművészek is fellépnek. A harmadik nap reprezen­tatív hangversenyének címe Magyar folklór 1972. A kitűnő együttesek és szólisták kö­zött, akik a mai magyar nép­zenei folklór legszebb darab­jait tolmácsolják. Szerepelnek Nógrád megye ismert együtte­sei és népművészei is. A népzenei fesztivál és folklórtalálkozó idején nyílik meg a József Attila Megyei Művelődési Központ nagy üvegcsarnokában a megye népművészetét bemutató pa­lóc népművészeti kiállítás. A balassagyarmati Palóc Múze­um anyagának legszebb da­rabjai költöznek erre az idő­re Salgótarjánba. Első szerelem és a szülő Első szerelem! Ne kérdez- csait”. És természetesen ő igazságtalanná benőnket. Sze­xük, mikor van itt az ideje, lesz Einstein a nagy tudós, retnék óva inteni minden ha- mikor ildomos? Sohasem tud- Napóleon, a nagy hadvezér, és sonló helyzetben levő szülőt, juk mikor jön. De jön. Várat- Pele, a nagynevű futballista, hogy csak az eszére hallgas- lanul, egyszerűen, mint a rü- Állandó jelleggel szerelmes son, az indulataira sohasem, gyező, bimbózó tavasz. Tisz- verseket és hosszú szerelmes Legyen megértő, ne faggassa ta szívű, egészséges lelkű ember leveleket ír. Amikor találkoz- gyermekét, és főleg ne mo- legszebb, legnemesebb, leg- nak, flegmán közli: „Öh, ez solyogja, ne gúnyolja érzése- humánusabb érzése a szere- csak a selejt, a jobbakat a it. Az „ellenfelet” pedig soha- lem. Talán mosolyogni való, kiadóban gondozzák, rendezik se szidja. Ez rossz vért szül. de az első szerelem éppúgy — könyv lesz abból, nemsoká- Gyermekéből gyűlölő „ellensé- beköszönthet 10 éves korban, ra”. get” csinál. Hiszen a szülő mint ahogy — ha késve is— A szerelmes leányzó a ver- adott esetben a legnemesebb 18—20 éves korunkban talál seket, meséket láthatólag és egyben legszemérmesebb ér- ránk. A lényeg mindig ugyan- passzívan fogadja. De nem zés tanúja, ilyen viharban az marad: a másik nem, a marad tétlenül, csupán mímeli meleg szívű szövetséges kell a másik lény csodálata. Az em- a közömböst, a közönyt, az ő fiataloknak, a faj- szíve is tele van csodálattal, gúnyolódó azért, mert őt csodálják. nem cinikusan ellenség”. (Mert bér elsőrendű ösztöne fenntartás. A fiatal egy szép napon rá­ébred, hogy csodálja őt, a ki észreveszi a változást. A másikat. Mily gyönyörűség szerelmes leány álomvilágban hiszen ez akkora teher, ame- látni szemét, haját, hallani él. Hallja, hogy a nagynéniké- lyet nem bír egyedül elviselni, hangját, mily gyönyörű érezni je beteg, de nem jut el tuda- És akkor az érett, gondolkodó lényét. És milyen jó volna táig, szívében most senki szá- szülő tapintatosan, szinte ész­ők így látják.) A megértés bi- Otthon percek alatt minden- zalmat szül. Előbb-utóbb a figtal megosztja a nagy titkot, revétlenül adhatja a tanácso­kat. Egy-egy „sötét” rejtély megsimogatni arcát, vagy ta- mára nincsen hely. Dúdol, mO' Ián csak ruháját. És megeső- solyog. És másnap bár süt a kölni, óh, de szép lenne. Ezek- nap, és a papa fizetését fele- megfejtése, a szülő számára ben a napokban a szerelmes melték, szomorúan ül a tükör gyermekjáték, a fiatal számá­élete remények és kétségek előtt, órákig fésüli haját, az- ra hallatlanul nagy megköny­között vergődik, a fiatal el- nap nem találkoztak, vége nyebbülés, boldogság. Egy jól­veszti étvágyát, szórakozott tehát mindennek. A szerelmes időzített okos tanáccsal meny­lesz, önfeledt. fiú vidám, fecseg, henceg. Vá- nyi keserűségtől szabadíthatja A fiú „fellép”, hódít, igyek- ratlanul cipőt tisztít, kezet meg a szülő gyermekét. És szik férfierényeiről, állhatatos mos, aztán másnap ő is szó- mennyi zátonyt lehet így az jelleméről, mély érzelmeiről a morkodik, panaszkodik, hogy okos révkalauz segítségével el- lányt meggyőzni. Intelligens, senki sem érti őt. A szülők kerülni, beszél az erejéről, „kalandjai- mindezt látják, anélkül, hogy ról”, a szivéhez közelálló té- odafigyelnének, mákról. Felfedi az imádott Hogyan segítse az első sze- lány előtt terveit, színesen reimet, hogyan viselkedjék ecseteli jövőjét, (amely — re- ilyen helyzetben a szülő? Oko- méli — egyben a leányzó jö- san, tapintatosan — válaszol- vője is!). Kiszínezi tehát jö- hatnánk, hiszen ez kézenfekvő, vendő életüket, mérnöki dip- De, sajnos, mi emberek, oly lomára céloz, „megmássza a könnyen felejtünk és indula- világ legmagasabb hegycsú- taink oly gyakran tesznek S.A. Az ódonság bája John és Mary Mi tagadás Peter Yates rendező film­jében nincsen semmi „újsze­rű”. A képlet­tel — két ma­gányos fiatal alkalmi isme­retségéből szü­letett szerelem — már sokszor találkoztunk, s gyakran úgy tűnt, hogy eb­ből az alap­helyzetből in­dulva lehetet­len elkerülni a közhelycsapdát. Csakhogy Pe­ter Yates meg­találja a lehe­tőséget: mér­téktartóan mel­lőzi az olcsó fordulatokat, nem a mesére összpontosít, hanem igyekszik gatókönyvet Mervyn Jones re- Az alkotói szándék megva­pontosan megjeleníteni a két­személyes kamaradarab sze­replőinek érzelmi hullámzá­sát, az egymásratalálás fejlő­désrajzát. így a film minden poentírozottsága ellenére, élet­szerű — a hősök nem látják, hanem átélik a történetet — a humor és az érzelmek kö­zött kialakult remek egyen­súly megóvja attól, hogy át­billenjen a szentimentális giccs határain. A „John és Mary” alaphan­gulata — az egyszerű törté­net is érzékelteti — gyengéd, humoros és súlytalan. (A for­A hét könyvei CORVINA KIADÓ: Árion 5. Nemzetközi Költői Almanach. — EURÓPA: Bratko, Ivan: A teleszkóp-akció. Daglarca, Fa- til: Öltözködne a halott. Ka­ta jev, Valentyin: Hajrá! 2. kiad. — GONDOLAT. Beau­voir, Simone de: A megtört asszony. A szerénység kora. Katalin. Könnyű halál. — KOSSUTH: Biszku Béla: A párt és az állam a nép szol­gálatában. Beszédek, cikkek. Engels, Friedrich: Életrajzi vázlatok. Iljenkov, E.: Bál­ványképek és eszmények. író­szemmel 1971. Remete Lász­ló: Barikádok Budapest ut­cáin, 1912. Szabó Pál: A nagy gényéből John Mortimer írta.) lósításában — a kitűnő dialó- A könnyű, szórakoztató játék gusokat író John Mortimer és úgy keríti hatalmába a né- az észrevétlenül is hatásos ze- zőt, hogy az eleinte észre sem nét komponáló Quncy Jones veszi. Akkor válik nyilvánva- mellett — döntő érdeme van lóvá, hogy megkedveltük a Dustin Hoffman és Mia Far- hősöket, amikor a derűs pilla- row érzékenyen megoldott, natok után enyhe izgalommal visszafogott színészi játéká- várjuk; vajon együtt marad-e nak. a két fiatal, vagy vége szakad Dustin Hoffman egészen ki- az intermezzónak? _ vételes, színészegyéniség. (A Ha tehát különösebb igé- hazai nézőknek a „Diploma nyességről és eredetiségről nem eZőít” című filmben mutatko- is beszélhetünk, a film a zq\x be.) Egyszerű, eszköztelen színvonalas szórakoztatás sza- játék, soha egy direkt, színé- bályainak megfelelően biztosít gzies mozdulat — úgy aho- kétórás kikapcsolódást. gyan csak a legnagyobbaktól "látjuk — ezek jellemzik ala­kítását, melyben nyoma sincs az amerikai férfisztárok jól­fésült, jól öltözött, napbarní­tott, villogó fogsorú modoros­ságának. Méltó partnere Mia Farrow, akiről itthon jószerével csak annyit tudtunk, hogy a Tar- zan-sorozat hajdani hősnőjé­nek, Maureen O’Sullivan-nek a lánya és rövid ideig Frank Sinatra felesége volt. Külföl­dön hamar híressé vált Jót- seph Losey: Titkos szertartás, valamint Roman Polansky: Rosemary gyermekei című Eilmjében nyújtott teljesítmé­nyével. Most bebizonyította a magyar közönségnek is, hogy hírnevét inkább köszönheti színészi képességeinek mint édesanyja és volt férje nevé­nek. Bár ez sem lehet mellé­kes. Koril! Ferenc temető. — MAGVETŐ: Bazsik Renata: Mire az erdők kizöl- dülnek. Deveeseri Gábor: A meztelen istennő és a vak jövendőmondó. Kodolányi Já­nos: Én vagyok. Marosán György: Az úton végig kell menni. Szabó Magda: Ókút. 2. kiad. Szécsi Margit: A Ma­daras Mérleg. — MÓRA: Ko­ro knay István: Az állatok nagy képeskönyve. — SZÉP­IRODALMI: Ady Endre ösz- szes versei. Hidas Antal: Hold iramlott, nap sütött. — Illyés Gyula: Kora tavasz. Mint a darvak. Kahána Mózes: A boldog élet könyve. — TÁN­CSICS: Szép szó. Antológia, 1972. Salgótarján rangja r A napokban Salgótarjánba látogatott és a városi tanács vezetőivel tárgyalt a képző­művész-szövetség munkatár­sa. Ugyanis az UNESCO nemzetközi művészeti szerve­zete felkérte a Magyar Kép­zőművész Szövetséget, hogy küldjön képanyagot Párizsba, a közeljövőben megjelenő Az ember és környezete című do­kumentációs kiadványhoz. Az UNESCO hatvanhárom orszá­got kért fel anyag küldésére, és ebben a reprezentatív ki­adványban Magyarországot Salgótarján képviseli. A kép­zőművész-szövetség olyan műalkotásokról készült diákat és színes képeket kért, ame­lyek kifejezik az ember és a műalkotások kapcsolatát, meg­felelő környezetét. Salgótar­jánból mintegy nyolc kép uta­zik két héten belül Párizsba. Ballagás és tanévzáró Salgótarján általános isko­láiban június 12-én tartják meg az ünnepélyes tanévzárót és utána megkezdődik a gye­rekek várva várt vakációja. Előtte, június 5-én, hétfőn a kilenc általános iskolában ballagnak a végzős nyolcadi­kosok, búcsúznak iskolájuktól, tanáraiktól és társaiktól. Köz­ben még a bizonyítványra sem árt gondolni, ezért június 6-tól 17-ig valamennyi általá­nos iskolában pótló foglalko­zásokat tartanak a nevelők azoknak a diákoknak, akik bukásra állnak ugyan, de van remény ahhoz, hogy javítsa­nak osztályzataikon. Művelődési park Nagybátonyban már javá­ban tartanak a várva várt művelődési és ifjúsági park építésének munkálatai. Nagy- bátony valamennyi lakója szí­vén viseli a Hazafias Nép­front helyi bizottságának élet­revaló kezdeményezését és társadalmi munkában dolgoz­nák a megvalósításon. Külö­nösen sokat tesznek az itt le­vő üzemek kollektívái, szocia­lista brigádjai, akik külön társadalmi munkát ajánlottak fel. Az üzemekkel egyébként szocialista szerződést kötöttek, hogy mielőbb átadhassák ren­deltetésének a művelődés és az ifjúság parkját. Az építke­zésen közel ötszázezer forint társadalmi munkát vállaltak a nagybátonyiak. NÓGRÁD - 1972. június 4., vasárnap MJje szettemét a tűz nem égM meg.,,” 9. Országszerte forradalom A főerő sorozatos hadi vállalkozása közben Dózsának folyamatosan gondja volt arra, hogy kapcsolatot tartson a más irányokban működő seregrészek­kel. A kor útviszonyaihoz és a közle­kedés ősi eszközeihez képest épp oly gyors, mintamilyen gyakori volt a fu­tárok egyáltalán nem veszélytelen kül- dése-érkezése a keresztes hadak egyes csapatai, illetve Dózsa tábora között. Tudták, hogy a kapcsolattartás életbe­vágóan fönte». A parasztforradalom si­kereinek idején meglepően harmonikus volt az összhang ami szintén Dózsa kiváló szervező tehetségét bizonyítja. Ez a központi akaratot kisugárzó veze­tői erény is hozzájárult ahhoz, hogy tervszerűen terjedt el a jobbágyfelkelés a magyar királyság egész területén, le­számítva az északi hegy vidéket. Vármegyék sokaságát tartották ha­talmukban a keresztesek. Míg Bihart, Békést, Zarándot, Csanádot, Aradot, Torontóit és a Temesközt a főhad vet­te birtokába, addig a két szélső szárny az ország többi részén terjesztette el a felkelést. A tavaszi induláskor, a rá- kosi táborból kirajzó jobbágycsapatok gyorsan túlsúlyba kerültek Hont, Nóg­rád és Heves vármegyékben. Sikerei­ket kimélyítve vonultak Borsodon át Sárosig, Zemplénig, s tovább, a szélső keleti vármegyék felé. Amilyen ragyogó volt a jobbágyse­regek diadalmenete, olyan nagy rette­gés lett úrrá Budán. A király pániksze­rű sietséggel küldte szét megbízottait minden irányba, hogy a keresztesek elleni gyors közbelépésre sürgesse a nemes vármegyéket. Egyúttal szigorú parancsot küld ugyanezzel a céllal a városoknak is. Hogy megérkeztek-e mindenüvé a parancsok, arra nincsen bizonyíték, de a Felvidék öt városá­ban, Kassán, Bártfán, Eperjesen, Lő­csén, Kis-Szebenben megőrizték a ki­rályi iratot, s e városok levéltárából került a tény a krónikába. Dózsa a ceglédi kiálltvány óta orszá­gos vezetőként viselkedett. A királyi ellenséges parancsok szétküldésével párhuzamosan ő is felhívásokkal for­dult a néphez, noha egyetlen szót le nem Íratott a királyi tekintély rovásá­ra. Emlékeztette a címzetteket, hogy kötelességük engedelmeskedni a pápai bullának, amelyet immár egyedül ő képvisel. Ügymond az urak cserben­hagyták az ügyet, hitetlenek módjára inkább a keresztény szegényeket tekin­tik ellenségüknek, mint a pogány törö­köt. Sok helyen elősegítették a forrada­lom terjedését a Dózsa táborából érke­ző felhívások, másutt viszont a királyi szónak lett nagyobb foganatja. Megint csak az északi részeken. Szikszót jelöl­ték ki gyülekezési helynek a nemesi hadak számára, s Abaúj híres mezővá­rosát el is özönlötték a keresztesek le­verésére készülő fegyveresek. Ellenben északkeleten változatlan eréllyel terjedt a forradalmi felkelés. Olyannyira, hogy Ungban, Beregben, Ugocsában, Máramarosban a nemesek is tömegesen csatlakozták a felkelés­hez. Szabolcsban, Szatmárban úgyszin­tén. Tyúkodon és Genesen például va­lamennyi nemes a parasztforradalom hívének vallotta magát. Később ke­mény megtorlásban részesültek, de a forradalmi események idején tanúsított bátorságukkal megmentették az ország­részt a polgárháború pusztításaitól. Egyébként mindenütt az az elv érvé­nyesült, amelyhez Dózsa tartotta ma­gát a seregzöm hadjáratában: csak ott szabad elpusztítani a nemesek bir­tokait, ahol fegyveresen ellenállnak. Mivel az északkeleti vármegyékben nem a harcot, hanem inkább az egyet­értést választotta a nemesség, senkinek a haja szála sem görbült. A forradalmi erőszak mindössze annyiban nyilvánult meg, hogy elégették a papoknál talált hivatalos iratokat. Ez is általános gya­korlat volt az egész 1514-es paraszthá­borúban. Okiratok, nemesi kiváltságle­velek rögzítették a jobbágyság jog- fosztottságát, érthető hát, ha a keresz­tesek dühe e jogi bizonyítékok ellen, fordult. Hasonlóan az ország északkeleti, keleti részeihez, Dunántúlon is véron­tás nélkül terjedt a keresztesek moz­galma. A nemesek ugyan nem csatla­koztak hozzájuk, de az ellenséges ma­gatartástól is óvakodtak. Lényegében mindkét tábor várakozó álláspontra helyezkedett. Nem így a Duna—Tisza közén, ahol Mészáros Lőrinc nagy eréllyel vezette a keresztes hadakat déli irányba. Kezdetben összecsapások nélkül nyomultak előre, sokan csatla­koztak hozzájuk, igaz a bizalmatlan Kecskemétet keményen megfenyegette Lőrinc pap. Kalocsán viszont tetemes erővel gyarapodott a sereg. Lévén ér­seki székhely a város, eleve gyüleke­zőhelynek jelölték ki még akkor, ami­kor senki nem látta előre a keresztes: mozgalom fordulatát. Amikor pedig Bakócz hercegérsek megparancsolta a gyülekezők hazatérését, együtt ma­radtak. Az így megnövekedett sereg bizto­sabb túlsúllyal özönlötte el a Duna— Tisza közét. Az útjukba kerülő nemesi csapatokat rendre szétverték. Bács ki­vételével egyetlen vár sem tudott ne­kik ellenállni. De a kíméletről is tanú- bizonyságot adtak. Szeged semlegessé­get kért. Mészáros Lőrinc beérte a kül­városi szegények csatlakozásával, a gazdag várostól mindössze lovakat kért, noha fölényes túlerejével erélyesebben is fölléphetett volna. Ügy látszik azonban, sietni akart délre, hogy jobbról biztosítsa Dózsa temesközi hadműveleteit. Gyors egy­másutánban elfoglalták Coborszentmi- hályt, a mai Zombort, Vásáros-Vára- dot, a mai Újvidéket. Feldúlták Baját, majd Futakot, ezután átkeltek a Dunán és ők is eljutottak egész a Szerémsé- gig, akárcsak a Dózsa főhadához tar­tozó egyes csapatok. Céljukat elérték: gondoskodtak arról, hogy a Temesvárt ostromló fővezért né érhesse váratlan támadás a Duna __Ti­s za köze felőL Gerencsér Miklós Következik: VÉRZŐ PARASZTOK. v.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents