Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

Gierek és Jaroszevicz a gdanski pártértekezleten JSv&re össz a LEMP országos konferenciáját Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz részvételével megtartották a LEMP gdanski \ ajdasági aktívaértekezletét. A nyugati és északi lengyel országrészeken az utóbbi na­pokban ez volt a negyedik ilyen jellegű tanácskozás. Az Odera-Neisse határ végleges és sérthetetlen jellegét nemzet­közi jogilag is rögzítő len­gyel-nyugatnémet szerző­dés életbelépését követően most újból átfogóan elemzik az anyaországhoz 27 eszten­deje visszacsatolt területek gazdasági és társadalmi fej­lesztésében elért eredménye­ket ... Jövőre megtartjuk a LEMP országos konferenciáját — mondotta a gdanski tanács­kozáson Edward Gierek, a kb első titkára. Addigra olyan tartalékokat szeret­nék gyűjteni, hogy az or­szágos pártfórumon felemel­jük a VI. kongresszuson el­fogadott fejlesztési progra­munk előirányzatait. Ez a gdanski vajdaság fejlődése eddigi ütemének meggyorsí­tását is jelenti. A jelenlegi feladat az or­szág gazdaságfejlesztési üte­mének meggyorsítása, s a dolgozók szükségleteinek mi­nél teljesebb kielégítése. Ez egyebek között megkövete­li a gazdaságfejlesztés he­lyes arányainak biztosítását — húzta alá a kto első tit­kára. Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök beszédében a gdans­ki vajdaság nagyberuházá­sai határidőre történő meg­valósításának jelentőségéről szólott. Rámutatott, hogy az épülő, úgynevezett északi ki­kötőn az új szárazdokk és az olajfinomító átadásának országos méretekben is érez­hető, pozitív hatása lesz. A konferencia határozata megállapította, hogy a párt- szervezetek politikai munká­jának legfőbb feladata most a párt és a kormány gazda­ságfejlesztési stratégiájának széles körű ismertetése és megértetése. (MTI) Ügyrendi problémák Simlában Simlában csütörtökön dél­előtt másfél órás tanácskozást tartott az indiai és a pakisz­táni küldöttség. A tárgyalás témáját ezúttal sem közölték é6 azt sem jelezték, mikor ül össze legközelebb Indira Gandhi és Bhutto. A UPI pakisztáni forrásból Úgy értesült, hogy az ügy­rendi problémát elsősorban, a különböző vitás kérdések ke­zelésének módja okozza. Áz indiaiak globálisan, egymással összefüggésben szeretnék megtárgyalni a kérdéseket, Bhutto viszont külön-kiilön szeretné rendezni a vitás pon­tokat. Egyelőre csak annyi bizo­nyos, hogy Gandhi asszony este fogadást adott Bhutto tiszteletére, a két küldöttség pedig ismét találkozott. Isméi fegyverek Dél-Koreának Az Egyesült Államok Dél- Korea további militarizálásá- ra készül. Erről tanúskodnak az Amerika és Dél-Korea kö­zötti — biztonsági kérdésekről — folytatott tárgyalások is, amelyeknek Coloradóban az amerikai légierők akadémiája volt a színhelye. A Laird amerikai és Ju Cse Hung dél-koreai hadügymi­niszter által aláírt megállapo­dás értelmében az Egyesült Álamok 16 millió dollárt for­dít a dél-kóreai fegyveres erők korszerűsítésére. (MTI) Indokolt az aggodalom r Egyre gyanút keltőbb az a hallgatás amit a francia fő­város hivatalos körei tanúsítanak a csendes-óceáni Mururoa korallszigetcsoporton történtekkel kapcsolatban. Több hír- ügynökség jelentette, hogy Franciaország már az elmúlt va­sárnap felrobbantotta a szóban forgó szigetcsoporton kísérlet­sorozatának első nukleáris bombáját Üj-Zéland és Ausztrá­lia külügyminisztere pedig Canberrában közös közleményben adott hangot annak a véleményének, hogy június 26-án va­lóban nukleáris robbanás történt Mururoa körzetében. Ismeretes, hogy már a francia program bejelentését megelőzően nagyméretű tiltakozási hullám söpört végig a szigetcsoport közelében fekvő országokon. Peru például ha­tározottan kijelentette: amennyiben Franciaország nem áll el robbantási szándékától, megszakítja a diplomáciai kap­csolatokat. Ha nem is ennyire erős, de hasonló súlyú intéz­kedéseket helyezett kilátásba több más ország is. A környe­zetvédelmi világkonferencia pedig arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a légkör szennyezését semmiként sem sza­bad eltűrni. A robbantás megtörténtére utaló jelentések arra enged­nek következtetni, hogy a francia kormány sem a különböző országok tiltakozását, sem pedig a környezetvédelmi világ- konferencia felszólítását nem vette figyelembe. Sőt. Ha a még meg nem erősített jelentésekre adunk, azt is elmond­hatjuk: azóta tovább léptek a kísérletsorozatban és felrob­bantották a második bombát is. Mivel a francia fővárosban elmulasztották a legfonto­sabb körülmények ismertetését, nem is sejtjük milyen ere­jűek lehettek a felrobantott bombák. Ezt azonban e pil­lanatban elhanyagolhatjuk, mert elsősorban arról van szó, hogy a légkört ne érje se kisebb se nagyobb radioaktív szennyeződés. A tiltakozó államok is erre figyeltek elsősor­ban, és természetesen arra, hogy a tengeráramlások radio­aktív anyagokat sodorhatnak parti vizeikre, ami viszont ki­számíthatatlan végeredményeket produkálhat. Valószínű tisztában vannak ezekkel a következmények­kel a kísérletezők is. Ennek tulajdonítható a mély hallga­tás, s az, hogy hivatalos cáfolat csütörtök estig még nem látott napvilágot. Ez az amúgy is feldúlt kedélyeket még jobban borzolja, mivel legalább a tagadást elvárnák Párizs­tól az érintett orsá&gok. Ügy tűnik, hogy a kísérletsorozat beszüntetésében legközvetlenebbül Japán, Üj-Zéland és Ausztrália érdekelt. Ez látszik azokból a fejleményekből, amelyek egyre hevesebben kapnak hangot az említett or­szágokban. Egy új-zélandi ellenzéki politikus csütörtökön például egyenesen felszólította John Marshall miniszterelnököt: sür­gősen látogasson el Franciaországba és kérjen magyarázatot Pompidou elnöktől arra vonatkozóan, miért nem szünteti be Franciaország nukleáris kísérleteit a Csendes-óceánon. Rend­kívül heves tiltakozásoktól volt hangos az ausztráliai képvi­selőház is. Itt az ellenzék egyik vezetője felszólította a kor­mányt, szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Franciaország­gal, ha az nem függeszti fel haladéktalanul a Mururoa-ko- rallzátonynál folytatott kísérleteit. Egyelőre ennyit a kockázatos esetről. No és még annyit: indokolt minden környező ország aggodalma, hiszen nem kevesebbről van szó, mint Hirosima és Nagaszaki tragédiá­jának rémségéről. S még ha nem is megyünk el eddig, csak a légkör szennyeződésének tényét mérlegeljük, s az ezzel járó lehetséges következményekre gondolunk, akkor is azokkal kell egyetértenünk, akik azt követelik a francia kormánytól: tekintsen el a nukleáris kísérletsorozat folyta­tásától. Sz. I. NÓGRÁD - 1972. június 30., péntek Zugleértékelés a iont lebegtetés O Az angol munkáspárt bizalmat­lansági indítványt terjesztett az alsóház elé a pénteken bejelen­tett fontlebegtetés miatt. A/, el­lenzék szerint a kormány rekord- nagyságú költségvetési többletet örökölt, de két évvel utána leér­tékelte a font sterlinget. A péntek óta „lebegő” font is­mét alábbszált a jegybankok va­lutaügyleteiben : csütörtökön már 2,4<j és fél dollár centtel jegyezték, két dollárcenttel alacsonyabban, mint egy nappal előbb, öt száza­lékkal a „lebegtetés” előtti ár­folyam alatt. John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára egy beszédében rámutatott, arra, hogy Anthony Barber pénzügy­miniszter „fontlebegtetése” zugle­értékelés és a kapitalizmus mély­reható válságának jele. Az in­tézkedés azonnal emeli az ára­kat. (MTI) Apró Antal fogadta Heinz Kühn-t Apró Antal, az országgyűlés elnöke csütörtökön fogadta Heinz Kühn-t, a Német Szö­vetségi Köztársaság Szövetsé­gi Tanácsának elnökét, Észak- Raj na-Vesztfália tartomány miniszterelnökét. A találkozón szívélyes esz­mecserét folytattak a Két or­szágot kölcsönösen érintő kér­désekről és parlamentjeik te­vékenységéről. Az eszmecse­rén jelen volt T. Tafel, az NSZK kereskedelmi képvise­letének helyettes vezetője. (MTI) Genfi értekezlet A genfj leszerelési értekez­let résztvevői csütörtökön megtartották 564. ülésüket. Nagy-Britannia képviselője, H. C. Hainworth, kormánya nevében munkaokmányt ter­jesztett az értekezlet elé. Az okmány a vegyifegyver-kísér- letek műholdas ellenőrzésé­nek lehetőségeivel foglalkozik. Mint ismeretes, az értekezlet mostani ülésszakának napi­rendjén többek között a ve­gyi fegyverek betiltása áll. Brazília fődelegátusa, Sá­ráivá Guerreiro a bejelentett francia abomfegyverkísérlet- sorozat ellen tiltakozó orszá' gokhoz csatlakozva, mint a Csendes-óceán partján fekvő ország képviselője, állást fog­lalt a kísérletek ellen. (MTI) Mongólia (Jlőeft Sartoßt Mínisastartaivőcs (Folytatás az 1. oldalról) országos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a feladatok vég­rehajtásához szükséges intéz­kedéseket tegyék meg. A kormány az elmúlt esz­tendőben megtárgyalta az üzemi balesetek helyzetének alakulását, s felkérte a Szak- szervezetek Országos Taná­csát, hogy a munkavédelem javítása érdekében nyújtson hathatós segítséget. Egyben utasította a közlekedés- és postaügyi, valamint az építés­ügyi és városfejlesztési mi­nisztert, hogy egy év. múlva tegyenek jelentést az ágazati irányításuk alá tartozó terüle­tek, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter pedig a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek baleseti helyzetének javítására tett intézkedéseik­ről. A kormányhatározat alapján a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának Elnöksége és az érintett miniszterek je­lentést terjesztettek a kor­mány elé a baleseti és mun­kavédelmi helyzetről. A kor­mány megállapította, hogy bár a balesetek számának csökkentése és a munkavédel­mi helyzet javítása érdekében számos intézkedés történt, de a munkavédelmi helyzet még nem javult kellő mértékben. A vállalatok gazdasági, műszaki vezetőinek egy része elnéző a munkavédelmi előírások meg­szegőivel szemben, elmulaszt­ja a rendszeres ellenőrzést, nem fordít megfelelő gondot az oktatómunkára. I A Minisztertanács a jelen­téseket tudomásul vette. Meg­állapította, hogy a gyors üte­mű műszaki-technikai fejlődés, a nagyobb arányú gépesítés, az újabb technológiák alkal­mazása következtében nőtt a baleseti veszély. A kormány felhívta a miniszterekét és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy tegyenek további Intézkedéseket a mun­kavédelem javítására. A Fővárosi Tanács elnöke Budapest fejlődéséről, az 1971-ben folytatott beruházási tevékenységről, a folyamatban levő nagyberuházások jelenlegi helyzetéről, valamint a továb­bi beruházási feladatokról szá­molt be. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács a kor­mány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvi­tatta és elfogadta a saját, to­vábbá a kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizott­sága és tudománypolitikai bi­zottsága, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1972. második félévi munkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) További hatékony intézkedéseket Áz utóbbi időben elmélyül­tek és egyre szorosabbá vál­tak kapcsolataink a távoli ázsiai szocialista országgal, Mongóliával. A hazánknál 17- szer nagyobb (1 565 000 km3 területű), de száraz, zord ég­hajlata miatt gyéren lakott ország. Lakóinak száma 1,25 millió, az 1921-es forradalom után, a faudalizmusból in­dult el, hogy felépítse a szo­cialista társadalmat. Az egykori nomád pásztorok országa az utóbbi években ipa­rosodó országgá vált. (1969- ben az ipar 20,0, az építőipar 15.4, a mező- és erdőgazdaság 21.5, a közlekedés és szállítás 6.5, a kereskedelem 33,6 és az egyéb ágak pedig 3,0 százalék­kal járultak hozzá a nemzeti jövedelemhez.) Meghonosodott a földművelés, új bányák, ipari üzemek létesültek. 1956- ban megnyílt a transzmongol vasút, amely a légiforgalom mellett az ország külforgalmát biztosítja. A népgazdaság szerkezetének megváltoztatásá­hoz nagy segítséget nyújtanak a szocialista, különösen a KGST-országok. (A szocialista országok által nyújtott segé­lyek és hitelek — az elő­irányzott összegeket is bele­értve — kb. 3 milliárd rubelt tesznek ki.) A hitelekből ál­talában egy-egy kombinát, gyár, erőmű vagy egyéb spe­ciális létesítmény építését fi­nanszírozták. Az utóbbi idő­ben pedig Mongólia természe­ti kincseinek feltárását segítik. A szocialista országok sokol­dalú támogatása a lakosság életkörülményeit megváltoz­tatta, a megtelepedéssel pár­huzamosan az analfabétizmus a forradalom előtti 95%-ról, 1% alá csökkent, javult az egészségügyi, kulturális ellá­tottság is. Hazánk segítsége a mezőgaz­daság és az ipar fejlesztését szolgálja. A magyar vízügyi szakemberek több száz kút fúrásával 400 ezer hektár ön­tözését, valamint a nagyszámú állatállomány ivóvízellátását tették lehetővé, az állatorvo­sok az állategészségügy to­vábbfejlesztését segítették. Darhanban bió- és húskombi­nátot, Ulánbátorban ruhagyá­rat létesítettünk. Magyarország a geológiai együttműködés ke­retében a wolframbányászat- ban, a molibdén- és az ónle­lőhelyek felkutatásában egy földtani kutatótelep létesítésé­ben, valamint további hidro­geológiai kutatásokban műkö­dik közre. A KGST munkájában Mon­gólia 1962. óta vesz részt, adottságainak megfelelően ál­lati termékek előállítására és feldolgozására szakosodik. Az MTI hírmagyarázója ír­ja: A SZOT vizsgálatai szerint 1971-ben, s különösen annak első felében kedvezőtlen volt az üzemek munkavédelmi helyzete. Bár az év folyamán 2 százalékkal kevesebb üzemi baleset fordult elő, mint 1970- ben, a sérülések súlyosabbak voltak, s több végződött ha­lállal, mint az előző esztendő­ben. Az átlagosnál is nagyobb volt a halálos balesetek nö­vekedése a nehéziparban, a kohászatban, az állami gaz­daságokban és a kereskede­lemben, javulást a mezőgaz­dasági szövetkezetekben ta­pasztaltak. A legtöbb baleset a munka- és biztonságtehnikal fegyelem lazaságával, vagyis mindenek­előtt azzal függ össze, hogy a vezetők nagy része elmulasz­totta a kötelező ellenőrzést, nem vonják kellőképpen fe­lelősségre a fegyelem megsze­gőit. Erősen közrejátszik a balesetek terjedésében a gya­kori hóvégi hajrá, a túlóráz­tatás. A kohó- és gépiparban például a halálos üzemi bal­eseteknek több mint fele a hónapok utolsó harmadában történik. A vezetők sok helyütt nem gondoskodnak megfelelően a munka személyi feltételeiről, formálisan tájékoztatják dol­gozóikat a baleset megelőzé­sének módjairól. Ez az oka annak, hogy az üzemi balese­teknek mintegy 40 százaléka azokat a dolgozókat érte, akik újonnan kerültek munkahe­lyükre, egy évnél rövidebb ideje dolgoztak üzemükben. Feltűnően sok halálos sérülést okoz a járművek, csillék, tar­Dr. Paul Frank (jobb oldalt), nyu­gatnémet állam­titkár megérkezett Prágába, Képün­kön: csehszlovák tárgyalópart­nere, J. Götz kül­ügyminiszter- helyettes fogadta Frankot a repülő­téren goncák szabálytalan kezelése, a közlekedési szabályok be ném tartása. Mint ismeretes, a múlt év májusában határozatot hozott a kormány a munkavédelem javítására, ennek végrehajtá­sa azonban vontatottan in­dult. A minisztériumok egy része meglehetősen késleke­dett az intézkedésekkel. Gyak­ran hosszas jogi viták akadá­lyozták a kormányhatározat végrehajtását. 1971. végéig csupán a kohó- és gépipari, és a nehézipari miniszter utasí­tása jelent meg a kormányha­tározat végrehajtásáról. 1972. első hónapjaiban bocsátotta ki végrehajtási rendeletét a könnyűipari, a belkereskedel­mi, az építésügyi és városfej­lesztési, valamint a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter. A szakszervezetek beszá­moltatták és intézkedésre kö­telezték több vállalat vezető­jét. Különös figyelmet fordí­tottak azokra az üzemekre, ahol az utóbbi időben romlott a munkavédelmi helyzet. Eze­ken a helyeken növelték a munkavédelmi szervezet ha­táskörét, javították a szemé­lyi és tárgyi feltételeket, rendkívüli munkavédelmi szemléket tartottak. Az intéz­kedések jórészt kedvező ered­ménnyel jártak. Somogy me­gyében a felszólított 27 vál­lalat közül 22-nél, Fejér me­gyében pedig 15 közül 12 vállalatnál sikerült elérni az üzemi balesetek számának csökkentését. A vállalatok 1971—1975-re elkészítették terveiket a mun­kavédelmi helyzet javítására, e tervek 1971-re jutó részének mintegy 90 százalékát telje­sítették. Ez nem kielégítő ugyan, de a korábbi évekhez képest fejlődésnek számít, s a múlt év második felében már a baleseti helyzetben a javu­lás tendenciái bontakoztak ki. Ehhez hozzájárult a határo­zottabb számonkérés is. További hatékony intézke­désekre is szükség van ah­hoz, hogy mindenütt végre­hajtsák a kormány határoza­tát, s minden rendelkezésre álló eszközt használjanak fel a munkavédelem javítására, az üzemi balesetek elhárítására. A legfrissebb adatok sze­rint 1972. első öt hónapjában folytatódtak a múlt év má­sodik felében megkezdődött kedvező tendenciák. Az álla­mi iparban, az építőiparban, a szállító- és hírközlőhálózatban január 1—május 31. között körülbelül 8 százalékkal volt kevesebb az üzemi baleset, mint a múlt év azonos idő­szakában, a halálos sérülések száma pedig mintegy 15 szá­zalékkal csökkent. (MTI), 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents