Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
\ / Versenyző brigádot (Ili.) A főszere|9 a brigádoké EGYIK híradástechnikai üzemünk vezetője panaszolta a minap: „egyre korlátozottabb, egyre kevesebb lehetőségem van a fegyelmezésre”. Lassan már ott tartunk, hogy akire csak ferde szemmel nézek. máris faképnél hagyja a gyárat. .. s furcsa mód. a gyár vezetői közül is sokan '•állják, hogy egy rossz munkás még mindig jobb, mint tíz jó, de hiányzó munkás...” S egy másik történet, ezúttal egy gépgyárból, amelynek egyik brigádja évek óta a legjobban kereső csoportok közé tartozott. Ezért is, meg egyebekért is, ebben a brigádban dolgozni különös rangot, elismerést jelentett, s persze az átlagosnál magasabb jövedelmet, több külön- jutalmat. Az egymást követő elismerések, kitüntetések is pénzzel jártak, s bár különösebben senki sem népszerűsítette őket az üzemben, a gyáriak azért úgy néztek rájuk, úgy kezelték őket, mint akik sok szempontból irigylésre méltóak. Kitűnően össze- kovácsolódott gárda volt, akik többek között azt is megtehették, hogy alaposan megválogatták azokat az embereket, akik közöttük dolgoztak. Nem mintha valamiféle különleges joguk lett volna beleszólni a gyári munkaerő-gazdálkodásba, az új emberek felvételébe és elosztásába, hanem úgy, hogy az átlagosnál nagyobb munkatempót diktáltak, az átlagosnál lelkiismeretesebben, fegyelmezettebben dolgoztak, s akiknek nem tetszett ez a tempó, azok maguk kérték áthelyezésüket más műhelyekbe. Egy idő után aztán kiderült, hogy mégis csak „jobb üzlet” az előző helyen, a többet „hajtó” brigádban dolgozni. s nemcsak a pénz miatt, hanem — mint ahogy azt az egyik ..disszidens” megfogalmazta nekem — azért is, mert „.. .ezek tényleg élvezik azt, hogy együtt dolgoznak, náluk valahogy másképp telik a műszak.” S A BRIGÁDHOZ hűtlenek egymás után kezdtek visszaszállingózni. A csoportra a gyár vezetői ma már úgy tekintenek, mint akikre a legkényesebb feladatokat lehet bízni, mint akik soha, semmilyen körülmények között sem hagyják cserben a műhelyt, az üzemet, s akiknél jó idő óta nincsenek létszámgondok, mert az emberek „nálukra- gadnak...” Megkockáztatnám a feltételezést: ha a bevezetőben idézett művezetőnek csak egyetlen brigádja lenne, alighanem jóval kevesebb fegyelmezési gonddal bajlódna. Azok az emberek önmaguk valósították meg a szocialista munka- fegyelmet, s nem engedtek az általuk felállított mércéből. Volt idő, amikor támadták őket és közvetlen vezetőiket, mondván: semmi szükség az ilyen „elit” brigádra, mert adott esetben több kárt okoz» Tapasztalatcsere Honion Jó szolgálat a mezőgazdaságnak A vendégek, amikor kiszálltak járműveikből és megpillantották a honti termelőszövetkezet mintaszerűen rendben tartott málnását és ennek szomszédságában levő piszkést, meggyőződhettek: Nógrád megyében a növény- védelmet nagyon komolyan veszik, annak rangja van. Bizonyítsuk ezt talán a legilletékesebbnek, Seprős Imrének, a MÉM Növényvédőszolgálat igazgatója beszédének egy részletével, amit a honti látogatás előtt Balassagyarmaton, a Nógrád megyei Növényvédő Állomáson mondott el abból az alkalomból, hogy Pest, Komárom és Nógrád megyék, valamint Nagy-Buda- pest növényvédő szakemberei és az AGROKER-ek képviselői egynapos tapasztalatcserén vettek részt. — Legfőbb kötelességünk segíteni a növényi kártevők elleni védekezést. Az utóbbi években Nógrád megyében példát mutattak, hogyan kell ezt a szolgálatot gondosan ellátni. A feladatot ellátó szakemberek számát megsokszorozták, kétszázon jóval felül a betanított növényvédő szakmunkások száma, közel tizenhétmillió forint a felhasznált növényvédő szerek értéke . .. A tapasztalatcserének legfőbb szervezője Polgár József, az AGROKER kereskedelmi igazgatója mondotta el a későbbi beszélgetéskor. — A megyében elért eredmények késztettek bennünket arra is, hogy ezt a szakmai napot itt Nógrádiban tartsuk meg. Nem arról van szó, hogy a tanácskozáson a rajtunk kívül jelenlevő megyékben Nógrádnál kedvezőtlenebb volna a növényvédelmi szolgálat. Ellenkezőleg, sokkal jobb. Komáromban például éppen a vegyszerek használatával, a kukorica holdanként átagtermése, májusi morzsoltban eléri a 40—45 mázsát. Mi még ettől messze vagyunk. Viszont példát mutattunk arra, hogyan lehet nagy következetességgel, szívós akarattal mélyről az első sorokba kerülni. Nógrádban még fél évtizeddel ezelőtt is több termés ment veszendőbe, mert nem volt szervezett a növényvédelem. A növényvédelmi szakemberekből álló küldöttség nagy elismeréssel szólt a megyei növényvédő állomás munkájáról. Tóth László, az állomás igazgatója őszintén feltárta gondjaikat, eredményeiket. Így summázta. — Tisztában vagyunk azzal. hogy milyen utat tettünk meg. De azzal is, hogy még sok a tennivalónk. Elsősorban az egyes termelőüzemben, ahol ha tornyosul a tennivaló, a növényvédelmet tekintik másodrangúnak. De mi bizonyítunk és bizonyítunk. Erről a vendégek meg is győződhettek. Az ország egyik legkorszerűbb növényvédő állomásával rendelkezik megyénk. Kísérleti parcellák a kertben, összehasonlításra betegségben szenvedő növények és egészségesek. Lépten nyomon kitűnik: elmélyült munka folyik az állomáson. A laboratórium korszerű, kitűnők a vegyészek. Vizsgálják a növényvédő szerek hatását. Erre mondta Seprős Imre, az országos szolgálat igazgatója. — A laboratóriumok az ember védelmében állnak. Ezzel elejét álljuk a növényvédő szerek káros hatásának az emberi szervezetre. Elsők vagyunk a világon ez irányú tevékenységben. A szakmában elért eredmények módszereinek kicserélése, megállapodás abban, hogy egymást segítik a siker érdekében, csak hasznos volt. Az pedig megyénknek dicsőség, hogy amerre jártak a növényvédelmi szakemberek meggyőződhettek: Nógrádban korszerű eljárással dolgozik a mezőgazdaság. Hufnágel József, a megyei növényvédő állomás főmérnöke mondta el, a vendégeknek. — Minket nem szédíthetnek meg az elért eredmények, mert ezek kezdetiek ... A főmérnöknek ebben mélységesen igaza is van. Kezdetiek, de feljogosítanak bennünket arra, hogy bízhatunk a folytatásában. A mezőgazdaságban dolgozó emberek felismerték a növényvédelem hatását a termesztésre. És a további sikereknek ez a legfőbb biztosítéka. Ez a tapasztalatcsere jó szolgálatot tett megyénk mezőgazdaságának. B. Gy. Kedvezőbb munkakörülmények — Jobb minőség Nagyobb termelés — Tízmillió forinioj megtakarítás mint hasznot. Látszólag ezeket a véleményeket erősítette az az időszak, amikor néhányan otthagyták ezt az „elit” brigádot. Ám a brigád, talán ösztönösen is megérezte, az idő nekik dolgozik. A kétkedők pedig maguk is rádöbbentek: ez a brigád kitartó, fegyelmezett, becsületes munkájával, minden Játványos adminisztráció nélkül is a gyári fegyelem, az üzemi szervezettség egyik legfontosabb bázisa. Nem kell különösebben bizonygatni: a példa ma még nem általánosítható, de sejtet valamit a szocialista brigádmozgalom jövőjéből. Ezek a brigádok, voltaképpen roppant egyszerűen oldhatják meg mindazt, amiről annyi vezércikk íródik, s ami annyi tanácskozás. konferencia agyoncsépelt témája. Amikor a szocialista brigádmozgalom megújításának szükségességéről beszélünk, akkor eoben az is benne van. hogy az „újítás” nemcsak, s talán nem is elsősorban a mozgalom irányítóinak feladata. A FŐSZEREP a brigádoké, amelyeknek egyetlen módon lehet és érdemes bebizonyítani létjogosultságukat, életképességüket: fegyelmezett, szervezett, hatékony munkával. Ez a magatartás ki kell, hogy kényszerítse azt a segítséget, figyelmet is. amelyet ma még oly’ sok brigád joggal hiányol, .Vértes Csaba Folyékony nitrogén alkalmazása Mielőtt a fémhulladékot feldolgozásra a kohóba kül- denék, előbb az egész nyersanyagot fel kell darabolni. Erre a célra speciális, nagy teljesítményű kalapácsokat használnak. Olykor azonban, főleg ha nagyobb méretű acélhulladékról van szó — ezekkel a kalapácsokkal sem lehet boldogulni. Az NDK tudósainak egy csoportja a közelmúltban ötletes, eredeti megoldást javasolt e probléma megoldására: a fémhulladékot folyékony nitrogénnel kell locsolni. A mínusz 100 Celsi- us-fokra lehűtött fém olyan törékennyé válik, mint az üveg, s ez a törékenység részben azután is fennmarad, ha a hőmérséklet némileg emelkedik. Az ország energiagazdálkodásában jelentős tényező a salgótarjáni iparrendszer földgázzal való ellátása. Felépült a Hajdúszoboszló—Miskolc— Özd—Salgótarján nyomvonalú távvezeték, amely lehetővé tette a város üzemei és lakótelepei részére a füldgáz hasznosítását. Tavasszal kezdődött A síküveggyár földgáztüzelésre történő átállása már 1967 tavaszán megkezdődött A Szilikátipari Központi Kutató Intézet 1968 júniusában elkészítette a beruházási programot. A gyár vezetőinek nem kis gondot okoztak a különböző pénzügyi és gazdasági problémák, majd a tervezési nehézségek. S az is, hogy a program első üteme a Zagyva II. húzóüzem átalakítására készült, végül különböző kényszerítő körülmények miatt mégis a Zagyva I. húzóüzemben indult a munka, emiatt a programot újból át kellett dolgozni. Ténylegesen 1969. májusában kezdődtek meg a kivitelezési munkák a gáznyomás- csökkentő állomások, valamint a kétatmoszférás, 200 mm-es átmérőjű gázvezeték építésével. A gáz nyomvonalának kitűzésénél nem kis problémát okozott a gyáron belüli légvezeték kiépítése, mivel a földfelszín alatt új és több évtizedes kábelek, vízvezetékcsövek, csapadék- és szennyvízelvezetési hálózat húzódott, ezek kikerülése mindennapi helyszíni irányítást kívánt. A tartóoszlopok alapgödreinek helyei ezért naprói napra változtak. Ezt a munkát a szocialista brigádok vállalták társadalmi munkában. Igen nagy problémát okozott a Hatvan—Salgótarján, vasúti töltés átfúrása is. Nem kis munkáról volt szó. A töltésen 27 méter hosszúságban 600 mm átmérőjű védőcsővel kellett áthatolni, amely a sínkoronától számított 4 méter mélységben halad. A beruházási munkák felsorolása tekintélyes helyet foglalna el, ezért csak néhányat említenék ezek közül: hegesztési varratok ronesolás- mentes vizsgálata, gáznyomás- csökkentő-állomások technológiai szerelése, a külső vezeték nyomáspróbája, műszaki átvételi eljárások. S az első lépéstől kezdve anyagbeszerzési, engedélyeztetési nehézségek, s még egy egész sor más probléma. A munkákhoz igen nagy segítséget kaptunk a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalattól. Dolgozóik szaktanácsokkal szolgáltak, anyagproblémáink megoldásában közreműködtek. 1969 szeptemberében leállt a Zagyva I. húzóüzem, hogy az átépítés után már földgázzal működlék. Az üzemcsarnokban egyszerre dolgoztak kőművesek, gázszerelők, ácsok, hegesztők, targoncások, villanyszerelők, lakatosok stb. A nagy kemence átépítése közben a földgázprogram már befejezéshez közeledő első ütemének egyik jelentős dátuma: 1969. november 18. Ekkor volt a gázfogadó állomás, a külső és belső gázvezetékek, valamint az üzemi nyomáscsökkentő állomás műszaki átadása, átvétele. Nagy kérdés Elkészült a kemence ideiglenes feltemperáló gázvezetéke és az égőrendszer is. Itt egy kis kitérőt kell tenni, hiszen a nagy kérdés: — milyen típusú gázégőkkel üzemeljen a kemence? — már a program kezdetén felmerült. A gyár igazgatója, műszaki igazgató- helyettese, valamint néhány műszaki szakember külföldi tapasztalatszerző útja alapján úgy döntött a síküveggyár vezetősége, műszáki kollektívája, hogy „jugoszláv” égővel kell kezdeni az olvasztást. A kemence tüzelésváltását a szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumának szakemberei oldották meg a MINSZ—2 típusú computer alkatrészeiből összeállított automatikus vezérlőberendezéssel. A kemencében levő anyag olvasztásával kezdődött az üzemszerű termelés. Ezzel a földgázprogram I. üteme befejeződött. A Zagyva I. üzemszerű termelésének megindulása után legfontosabb teendő a megfelelő olvasztás biztosítása, a kemence optimális hőgörbéjének kialakítása volt. A gázprogram II. üteme a Zagyva II. húzóüzem, a keverő és a kazánház, valamint a présüzem földgáztüzelésre történő átállásából, a meglevő gázgenerátorok lebontásából állt. Ez az I. ütemnél nem kis feladat elé állította a gyár kollektíváját A Zagyva II. gépüzem áttervezése Korting-égőről „jugoszláv” égőre, körülbelül egymillió forint megtakarítást eredményezett. Sok gonddal és munkával járt a kazánok gázégőinek megterveztetése és üzembe helyezése, a présüzem gázvezetékének kiépítése es az új földgázégő kikísérletezése. Hasonlóképpen a kazánházi, a présüzemi gáznyomás- csökkentő állomások megépítése, technológiai szerelése, a Zagyva II. technológiai gázvezetékének kiépítése és a nyomáscsökkentő állomások technológiai szerelése. A tervezett határidő előtt,' 1970. június 4-én a Zagyva II. gépüzembe is eljutott a földgáz. 1970. július 10-én, megszűnt a generátorgáz gyártása, mivel a kazánházban és a keverőüzemben is áttértünk a földgáztüzelésre. 1971-ben a présüzem földgázra való átállítását is befejeztük. A földgáztüzelés előnyei nyilvánvalóak. A munkahelyeken a levegő szennyezettsége (kátrány-, szénmonoxid- tartalom stb.) megszűnt. A termelésben szembetűnő a minőség javulása, amit annak köszönhetünk, hogy a kedvező olvasztási hőmérsékletet, az 1470 fokot állandósítani tudtuk. Beváltak a remények A földgáztüzelésre való áttérés a hozzáfűzött reményeket beváltotta: javult a minőség, a termelés növekedett, ugyanakkor az energiaköltség csökkent. Generátorgázzal tüzelve egy kilogramm üveg olvasztásához 5535 kilokalóriát használtunk fel, ezzel szemben földgáztüzeléssel 3588 kalória is elegendő, ami 33,5 százalékos energiamegtakarítást jelent, ez évi négymillió- ötszázhatvanezer forint. Ez az összeg csak részben fejezi ki az energiahordozó megváltozásából származó megtakarítást, hiszen csupán a generá- torgáz-földgáztüzelés költségeinek a különbsége. Ha valamennyi tényezőt figyelembe veszünk, akkor a földgáz bevezetése vállalatunknál éves szinten mintegy tízmillió forint megtakarítást eredményezett. Alexi István energiaosztály-vezető Karancskesziben, a termelőszövetkezetben tegnap volt az aratásban részvevő gépek műszaki szemléje. A bizottság a gépeket megfelelőnek találta az aratásra. Most már csupán a gabona érésén múlik, mikor kezdik az aratást. Néhány nap hátra van még. Addig azonban sok a tennivaló. A takarmány betakarításán dolgoznak a tsz-tagok. Kollár József, a fiatal traktoros, nagy szakértelemmel emelöberendezésével adogatja a kazalra- kóknak a réti szénát. Most rakják a harmadik kazlat. Szálas takarmányból nem lesz „ gondja as. állattenyésztőknek, Kulcsár József felvétele Hetven gyakorló technikus az SKJÜ-ben Az iskolák kapui bezárultak. Sokan abban a tudatban élnek, hogy az iskolai év befejezésével kezdetét veszi a gondtalan vakáció. Másként van ez a műszaki pályára készülő leendő technikusoknál és mérnököknél. A leendő műszaki szakemberek háta mögött is bezárultak az iskola kapui, de ezzel egyidejűleg más természetű kötelezettségnek kell eleget tenniük. Részt kell venni a kötelezően előírt egyhónapos üzemi gyakorlaton. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a különböző termelőrészlegeknél máris elfoglalta helyét 70 leendő technikus. A közeli napokban pedig várják a mérnökgyakornokokat is, hogy ismerkedjenek a gyakorlati élet gondjaival, problémáival, s amit az elméletben megismertek máris kezdhetik kibontakoztatni a termelőmunkában. A gyakorlómunkára érkezett 70 leendő technikus közül 52 a salgótarjáni Gépipari Technikum tanulója, 18 technikus érkezett az eszter- t górni Műszeripari, a budapesti Villamosipari, a kazincbarcikai Vegyipari és a diósgyőri Kohóipari Technikumból. Az egy hónapig tartó gyakorlói do alatt mindenki a szakképesítésének megfelelő területen kapott helyet. A leendő technikusokra a gyár vezető szakemberei nagy fii gyeimet fordítanak. *
