Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-28 / 150. szám
I Versenyző brigádok (II.) Öntevékeny közösségek MÉG A SZOCIALISTA brigád vezetők országos tanácskozása előtt, a vasasok kongresszusán hallhattam és jegyeztem fel, az egyébként sokszor és sokféleképpen megfogalmazott panaszt: a szocialista brigádok eredményes munkáját, vállalásaik maradéktalan teljesítését sokszor akadályozza a rossz munka- szervezés, a rendezetlen munkakörülmények, a műhely, a gyáregység, vagy az üzem vezetéséből adódó hibák. Számtalan példát lehetne sorolni a panasz jogosságára, am mégis: nem egészen érthető a dolog. A rossz szervezésnek oka van. Ha nincs anyag, ha késve érkezik az alkatrész, ha várat magára a TMK, ennek ’s oka van. A termelőmunkát aKadá’.yozó — s a brigádok által oly sokszor felpanaszolt — tényezők, nem tartoznak a csodák, az emberektől függetlenül létező objektív dolgok világába. A szervezetlenség embereken múlik, mégpedig olyan embereken, akik egy része szintén brigádokban, szocialista közösségekben dolgozik, s akik az efféle panaszkodásokkal lényegében saját munkájukról állítják ki a bizonyítványt. Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyi kiscsoportok — függetlenül attól, hogy minek nevezzük ezeket a csoportokat es milyen elvek alapján, milyen konkrét célok érdekében dolgoznak —. egyszóval ezeknek a csoportoknak, brigádoknak a megalakítása többek között, a szervezetteb munka érdekében történik. Nyilvánvaló hogy a többé-kevésbé homogén csoportok esetében jóval egyszerűbben és ceiszerűbben lehet megszervezni a munkát, mint egyes személyek esetében. S alighanem erről az alapigazságról maguk a brigádok is gyakran megfeledkeznek, s azr a bizonyos szervezést, mindig másoktól, a munkahelyi vezetőktől, vagy hivatásos szervezőktől várják. Pedig egy-egy csoport, egy- egy brigád bőven kap olyan feladatokat, amelyek ellátását saját maga tudja a legcélszerűbben megszervezni. Egyszóval elkelne itt egy kis öntevékenység is, s alighanem rögtön kevesebb lenne az olyan panasz, mint amit a bevezetőben idéztem. A BRIGÁD BELSŐ munkájának megszervezése persze feltételezi az öntevékenységet, azt a fajta aktivitást, amellyel ugyancsak megelőzhetők az ilyen panaszok. Végtére is: a szocialista brigádok — mint mondjuk — új típusú közösségek. S ha ez így van. akkor bizony nehezen érthető, hogy egy-egy viszonylag könnyen megoldható probléma láttán, olykor ölbe tett kezekkel ülnek, panaszkodnak és várják, hogy valaki majd segít a bajon. Bonyolult kooperációs gondokon persze aligha segíthet egy-egy brigád elhatározása; de, hogy a szomszéd műhelyből időben érkezzen az alapanyag, vagy az alkatrész, az az esetek többségében, minden külső beavatkozás nélkül is előremozdítható. Itt már valóban csak arra lenne szükség — s ilyesmire is lehetne néhány példát mondani —. hogy a szóban forgó két műhely szocialista brigádjai közösen segítsenek a gondokon, magyarán: közösen segítsenek egymáson. Maguk a gazdasági vezetők sem látnának semmi kivetni valót abban, hogy a szocialista brigádok szabályos védnökségét vállaljanak egy-egy gyártmány, egy-egy termelési program, vagy az üzem életében, munkájában fontosnak tartott egyéb gyártási folyamat fölött. Lényegében ez a célja a néhány évvel ezelőtt megindult komplex brigádmozgalomnak is, ám itt is jóval kevesebb kezdeményezőkészséggel, öntevékenységgel találkozni, mint amennyit a komplex brigádok szervezeti felépítése, személyi összetétele alapján elvárnánk. Igaz: sok esetben az üzem belső rendje, ügyviteli rendszere gátolja akár a komplex brigádok, akár az „egyszerű" brigádok gyors, rugalmas munkáját. S ha így van, akkor csak egyetlen megoldás kínálkozik: az adminisztrációt, az ügyrendet az ügy érdekébe kell állítani, a tenni akaró emberek igényei szerint kell .módosítani. Hogy ne kelljen úton-útfélen azt hallani: „mi dolgoznánk, mi csinálnák, de ha nem lehet... ha egyszer nincsenek meg a feltételek...'’ IDE VÄG EGY mondat, amit a brigádvezetők országos tanácskozásán mondott Ivits Tibor, a Magyar Hajó- és Darugyár szocialista brigádvezetője: „...brigádjaink ma már belátják, hogy a külső okokra való hivatkozás helyett tenni kell. A vállalat belső életének kedvező alakítása, a termelési eredmények javítása cenki másé, csakis a mi feladatunk.” Vértes Csaba Űt, útépítők, közlekedés Ha az utak tönkremennek, balesetveszélyesek. Karancslapujtö és Karancskeszi között a legutóbbi vihar iszapot hordott az úttestre, feltöltötte a vízlevezető árkot. A közlekedés ezen a szakaszon két kerék nyomsavában lehetséges, mert aki itt előz, vagy kitér, az életveszélyes körülmények közé kerül. Az erre közlekedő járművezetők félelemmel beszélnek az iszapról. A vihar utáni napon az egyik busz vezetője csak nagy nehézségek árán úszta meg a karambolt egy szembejövő teherautóval. Kisebb balesetek már történtek. A jó húszcentis sárral behordott úttesten megállni, kerülni - különösen ha a gépkocsi vezetője az út állapotáról nem tud biztos a baleset. A másik igen veszélyessé vált és sok anyagi kárt okozó útszakasz az ecsegi bekötő út. Nem túlzás, tengelyig éröek az úttesten keletkezett gödrök. Egy szakaszon a járművezetők - más megoldás nem lévén -, az állami gazdaság kukorica- földjén kerestek kitérőt az egymásba érő gödrök elől. Szerencséjük a mulasztóknak, hogy az állami gazdaság nem indított kártérítést. Az ecsegi termelőszövetkezet vezetői kiszámitották: a bekötő út állapotából évente 250 000 forint kára van a közös gazdaságnak. Indok: a rossz út miatt a járművekről lehull a termés, a gépek törnek. A szállításra fordítható idő megduplázódik. A Volán személyszállító járművei, amelyek naponta huszonhat alkalommal közlekednek ezen a szakaszon, csak lépésben haladhatnak. A 15-20 perces út másfél óráig tart. Mindezt azért mondtuk el részletesebben, mert amikoi az ecsegi bekötő út sorsáról érdeklődtünk a Közúti Igazgatóság főmérnökénél, azt a választ adta, hogy annál fontosabb tennivalójuk is van. Az igazsághoz tartozik viszont: a közútiak tisztában vannak a bekötő út állapotának tarthatatlanságával. Egy alkalommal már odaszállították a javításhoz szükséges követ. Később autóra rakták és elszállították. Ezt viszont már nehezebb megfejteni, mert elfogadhatatlan az az álláspont, amelyet a főmérnök így fogalmazott meg: ha sor kerül rá, felújítjuk az utat. Addig is a járművek ne százzal, hanem óvatosan közlekedjenek. Kérdés, mit szólnak ehhez a járműtulajdonosok. Különösen a tsz, amelynek a lassú közlekedés anyagi kárt jelent. A Karancskeszi előtti útszakaszra vonatkozólag a főmérnök ígérte: azonnal intézkedik. Ezt az ígéretét a járművezetők nevében is kérjük, mert igen veszélyes a helyzet. Legalább olyan, mint Vízválasztó és Salgótarján között volt a közelmúltban le. zajlott tragédia előtt. Bobál Gyula Miniatűr vírus Az eddig ismert legkisebb virusok 15—20 millimikron keresztben és körülbelül 300 millimikron nagyságúak hosszában. Ezeket a vírusokat csak elektronikus mikroszkóp segítségvei, 20 000- szeres nagyításban lehet észlelni. A közelmúltban Dr. Theodor Dinier, a növénybetegségek ismert szakértője közzétette nyolc éven át folytatott kutatásainak eredményeit : felfedezett egy új kórokozót, amely 80-szor kisebb az eddig ismert összes vírusoknál. Dr. Theodor Dinier azt javasolta, hogy ezt a kő kozót nevezzék viroid- nak. . Dr. Dinier kutatási módszerei lehetővé teszik, hogy kimutassa és pontosan meghatározza ezeket a parányo- kat. Kiderült, hogy a viroi- doknak a vírusoktól eltérően nincs fehérje-védőrétegük a nukleinsavmolekula körül. Nagy fontosságú az a felfedezés is, hogy a viroidok- nak is közvetlen közük van különböző növényi és állati betegségek, valamint a szkle- rózis, a fertőző májgyulladás és az embernél előforduló néhány rákos megbetegedés keletkezéséhez. Dr. Dinier megállapításait egy kanadai egyetem és a kanadai mezőgazdasági minisztérium munkatársai is alátámasztották, Levegőben száguldó vonat Francia szakemberek egy újfajta közlekedési eszközt terveztek, amelyet légi vasútnak neveztek el. Az első légi vasútvonal kialakításának munkálatai jelenleg Párizs környékén folynak. A légpárnás vasúti kocsik a föld fölé 5 méter magasságban nyúló 4,89 méter szélességű betonsávra erősített egyvágányú alúminium sínen fognak haladni. A légpárnás vasúti kocsiknak óránként 180—240 kilométer lesz a sebességük. A vasúti kocsikat villany- motor fogja hajtani. Egy- egy ilyen levegőben száguldó vasúti szerelvény 4000— 8000 ember szállítására lesz alkalmas. A légi vasút működésének egész rendszere nagyon megbízható, zajtalan, s ami különösen fontos a városokban: nem szennyezi a levegőt. Gépek és Kendre vágja a gép a duzzadt hüvelyű zöldborsót. Rendfelszedő gép rakja kocsira. A központi majorban a borsókifejtő gépé a befejező munka. Egy nap alatt, ha éjjel, nappal üzemel, 160 mázsa zöldborsó kifejtésére is képes. A Hatvani Konzervgyárba szállítják a kállói termelő- szövetkezetből. A borsószalmát viszont silózzák. kiváló takarmány lesz belőle. Sok nehéz munkától mentesül az ember, ha ilyen teljes a géplánc. Kálién is fokozatosan úgy igyekeznek kialakítani a termelés szerkezetét, ahogy legjobban megfelel adottságaiknak. A borsótermeléshez teljes a gépsor és az idén már 148 holdon termeltek ebből a terményből. A konzervgyárral 17 vagon zöldborsószemre kötöttek szerződést. Ottjár- tunkkor már jelentős területen befejezték a betakarítást. Valószínű a szerződött meny- oyiség meglesz, A szakaszos Munkásarcok Szemfényvesztő ügyességgel... A párttitkár, a telepvezető és a telepvezető-helyettes egyszerre említették Szorcsik Gá- borné nevét, a FAVORIT Cipőipari Ktsz nagyoroszi telepén, amikor megkérdeztem: ki a legügyesebb tűzőnő. Kisvártatva Németh József telepvezető még hozzáfűzte: van amikor egyszerre két reszortot is ellát. Emellett bármelyik munkafolyamat elvégzésével bízzuk meg, mindegyiket kifogástalanul elvégzi. Bárcsak több ilyen ügyes kezű dolgozónk lenne ... Nem sokkal később a tüzö- dében az egyik gép mellett találtam rá. Keze szemfényvesztő gyorsasággal mozog. Sokat és sok cipőgyárban jártam már, sok ügyes kezű, szakmáját művészi szinten gyakorló tűzőnőt ismertem meg, Szorcsik Gáborné pontos, kiszámított mozdulatai azonban engem is megleptek. Tevékenysége nagyon jól szervezett, előre átgondolt, fiatal munkásasszony alkotó munkáját dicséri. Vajon hol tanulta ezt? Itt? — Nem! Három évvel ezelőtt Balassagyarmaton, a Budapesti Finomkötöttárugyár helyi telepén a gépi finomkötött szakmában szereztem konfekcióvarrónői segédlevelet... — És ezt itt tudja hasznosítani? — Igen. A különbség csak annyi, hogy itt bőrrel dolgozom. Tulajdonképpen a kollégákkal szemben is az az előnyöm, hogy szakképzett vagyok. Nem akarok beképzeltnek tűnni, dicsekvőnek látszani, de minden gépen tudok jól dolgozni. Legjobban mégis a saját helyemet, az összevarrógépet szeretem. Ahogy a modellek változnak, úgy kell időnként besegíteni. Jelenleg a sirfelőgé- pen is dolgozom. A papucsgyártáshoz szükséges napi alkatrészmennyiséget a munkaidőm egynegyede alatt elvégzem, a fennmaradó időben az összevarrógépemen dolgozom. — Persze akad olyan modell a 108 közül, ahol nem tud két reszortot egyszerre ellátni — avatkozik a beszédbe Gazdik István telepvezető-helyettes. Szorcsik Gáboméra nemcsak ilyenkor számít a vezetőség, hanem akkor is, ha valamelyik asszonyka szülni megy, vagy éppen más fontos dolog megoldása kívánja az ő közreműködését. Akaratlanul is felvetődik bennem: ha ilyen ügyes, miért hagyta ott eredeti szakmáját? — Borsosberényből busszal jártam Balassagyarmatra. Amikor délelőttös voltam, reggel hajnali háromnegyed négykor keltem. Ha délutánra jártam, este 11 óra is elmúlt, mire hazaértem. Most jóval közelebb vagyok lakóhelyemhez. — Jól érzi itt magát? — Leszámítva a kisebb problémákat — igen. — Keresete? — Kétezer forint körül van. Nagy kedvvel dolgozik saját gégén, saját reszortján az ügyes kezű fiatalasszony (Kulcsár József felvétele) Egyesek irigykednek is rá. Pedig a tüzödében, akárcsak az üzem többi részében mindenki előtt nyitva áll az érvényesülés útja. Szorcsik Gáborné alapos, pontos és sokoldalú munkájával kényszeríti a telep vezetőit a havi kétezer forint körüli bér kifizetésére. Lehet, hogy egyesek megneheztelnek, de ki kell mondani az igazságot: a kereset alakulásában sokat jelent, hogy kinek milyen ügyes a keze. Ezért akinek nehezebb a keze, bárhogy is igyekszik, nem tudja elérni Szorcsik Gáborné keresetét. Aztán nagy előnyt jelent számára a szakmunkás-bizonyítvány, ami joggal tanúsítja, hogy szakmai kulturáltságban magasabb szinten van, mint betanított munkatársai. A kellemesen válaszolgató, kedves fiatalasszony a beszélgetés közben csak ritkán állt le munkájával egy-egy pillanatra, vagy egy-egy percre. Sietett, nem akart lemaradni, nehogy miatta lassuljon le a termelés az utána következő munkafolyamatoknál. Befejezésül még megkérdeztem: hosszabb időre kötelezte el magát a szövetkezettel? — Igen. De fiatal asszony vagyok és lehet, hogy átmenetileg meg kell válnom az üzemtől. Igaza van, mert az anyaság valóban együtt jár az asszo- nyi életsorssal. Ahogy kivettem szavaiból, életüket férjével együtt csak gyermekkel tudják elképzelni. Bármikor is következik be az ebből adódó távoliét, Szorcsik Gábornét mindig szeretettel várják majd vissza. V. K. Elektromos helikopter Francia szakemberek egy csoportja elektromos helikoptert tervezett. A helikopter a földről, kábelen keresztül kapja majd az energiát. A kábelt generátor fogja egy gépkocsival összekapcsolni. A gépkocsi motorháza lesz a helikopter leszállópályája. Első pillantásra úgy tűnik, hogy az ilyen mikroszkopikus hatótávolságú helikopter gyakorlatilag nem alkalmazható. A tapasztalat viszont azt mutatta, hogy az elektromos helikopter az építkezéseknél használt emelődaruk megbízható és komoly versenytársa lehet. Káliéról jelentik: új termelésszerkezet vetéssel teremtették meg a szakaszos betakarítás lehetőségét. A gazdasági eredménytűi függően jövőre talán még nagyobb területen termelnek zöldborsót. Már korábban hírt adtunk arról is, hogy ebben a termelőszövetkezetben az idén az első termést szüretelik a 15 holdas szamócástőbláról. Jövőre viszont már termőre fordul a málna, amit 22 holdon telepítettek. A 40 holdas feketeribizli-tábláról ugyancsak jövőre várják az első termést. Telepítettek 62 hold meggyet is, innen viszont csak 1976-ban számíthatnak termésre. A termelésszerkezet változása egyrészt a gépek jobb kihasználását, másrészt a tagok számára a folyamatos munkalehetőséget biztosítja. Az első betakarítás lassan befejeződik, de a munka dandárja még hátra van Kálién is. Nem kevesebb mint ezerholdas terület várja az aratókat. Az irodán a szakemberek, de kint a mezőn a tagok is úgy vélekedtek, hogy a termelőszövetkezet fennállása óta nem volt ilyen termés a kalászosoknál, mint amilyent az idén ígérnek a táblák. Azt mondták, hogy a tervezettet holdanként legalább 5 mázsával meghaladja a búzatermés és az árpa is. Ezenkívül van még 96 hold olajrepce, amire szerződést kötöttek. A gabonát a szél, és az eső megdöntötte. Nem lesz könnyű aratás. Az öt kombájnt azért elegendőnek tartják ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a nyári betakarítás. Kállón is egyre inkább a gépeké lesz a szó. Kevesebb emberi erőkifejtéssel nagyobb gazdasági eredmény. Ez a közös és az egyén érdeke is. B. J. Növekszik a szovjet munkagépexport A Szovjetunió 1971-ben ezer különféle esztergapadot szállított Franciaország. Olaszország, az NSZK és más országok cégeinek. Japánból olyan gépkomplexumra kapott megrendelést. amely alkalmas 2(1 méteres átmérőjű munkadarabok megmunkálására Is. A szovjet munkagépek iránt fokozódik az érdeklődés: a külföldi szakemberek elismerően nyiiatoznak a szovjet munkagépek kiváló minőségéről. A svéd „Egli” cég igazgatója például így nyilatkozott: „A szovjet esztergagépek minőségük, s az alkatrészek megmunkálásának precizitása szempontjából nem maradnak el a nyugatiaktól, sőt megbízhatóság tekintetében túl is szárnyalják azokat”. j JNÓGRÁD -1972. június 28., szerda 3
