Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
Szflgyi változások Két esztendő alatt Nyári karámban a tehenek Kulcsár felvétele Eredményes ügyintézés Sokan aggodalmaskodtak, amikor arról volt szói hogy a helyi tanácsok — elsősorban a községi tanácsok — lényegesen nagyobb önállóságot kapnak a szabálysértések elbírálására és intézésére. Volt aki úgy fogalmazott, hogy felszökik a jogszabályoknak meg nem felelő, törvénysértő határozatok száma. Mások attól féltették a tanácsokat, hogy nem tudnak megbirkózni a feladatokkal. Esetleg elnézőbbek lesznek a tanácsok vezetői, mivel közeli ismerősökről, falujukbeli emberekről van szó. A megyei tanács ezért vizsgálta meg igen részletesen és mélyrehatóan a szabálysértések intézését, a helyi tanácsok jogalkalmazó tevékenységét, a szabálysértési bizottságok munkáját. Fontos dolgok ezek. Sokszor az egész község figyelemmel kíséri, hogyan is intézkedik a tanács ilyen vagy olyan ügyben. Lényegében két esztendő tevékenységét mérte fel a megyei tanács, amelyekből igen érdekes következtetéseket lehet levonni. Annál is inkább, mert az új tanácstörvény a helyi tanácsok jogává és kötelességévé teszi ezeknek a hatásköröknek a gyakorlását. A megyei tanács igen hathatós segítséget nyújtott a tanácsoknak, hogy leküzdhessék az első időszak nehézségeit, a gyakorlatlanságból eredő bizonytalanságokat. Szinte mindenütt felülvizsgálták azokat a tanácsrendeleteket, amelyeket a községi-nagyközségi tanácsok hoztak, és meghatározták azokat a szabálysértési i ügyeket, amelyeket gyakoriságuknál és súlyuknál fogva a községi szabálysértési bizottságok eredményesebben bírálhatnak el. A bizottságok tagjait rendszeresen tájékoztatták, előadásokon, továbbképzésen vettek részt, ami ugyancsak elengedhetetlen feltétele a jó ügyintézésnek. A kép, amely a felmérés nyomán kialakult, megnyugtató. A községi tanácsok fontos feladatuknak tekintik a szabálysértési munka alakulását, amelyet bizonyít, hogy száztizenhárom esetben tűzték napirendre végrehajtó bizottsági, vagy tanácsülésen a szabálysértési tevékenységet. Értékelve és természetesen olyan határozatokat hozva, amely segíti a munkát. Valamennyi tanács meghatározta azoknak a cselekményeknek a körét, amelyeket a szabálysértési bizottságnak kell tárgyalnia. Általában növelték a bírság összegét, elsősorban az iskolai mulasztások elleni harcot segítve. De mondhatnánk azt is, hogy szinte mindig szerepelt a termelőszövetkezeti tulajdon hathatós védelme, az ügyintézés gyorsítása, a bírság behajtásának módja. A határozatok tartalmilag jók, végrehajtásuk azonban nem következetes. Egyes tanácsok a bírságok összegének növelésével kívánják a cselekmények számát csökkenteni, másutt viszont a feljelentéseket akarják szaporítani, hogy elmenjen a kedve a szabálysértőnek. Érdekes adat, hogy a szabálysértési feljelentések száma csökken, minden bizonnyal a gyorsabb elbírálás hatására. Feltűnő, a visz- szaesés a mezőgazdasági szabálysértéseknél, ahol az arány a két évvel ezelőtti 11,8 százalékról 4,4 százalékra csökkent. Kevesebb a vásárlók megkárosítása miatt tett feljelentések száma, növekedett viszont a tulajdon elleni cselekmények aránya, amely a községekben 46,3 százalékról 49,4 százalékra emelkedett. Általános tapasztalat, hogy a helyi tanácsrendeletek megszegői ellen alig-alig érkezik feljelentés. Vajon miért? Sok munka és gond hárul, felelősséggel tetézve a szabálysértési bizottságokra. Nekik kell elbírálniok személy szerint a szabálysértési ügyeket, természetesen a jogszabályoknak megfelelően. A tapasztalatok szerint a bizottsági tárgyalások visszatartó hatást váltanak ki, mert senkinek sem kellemes köztiszteletben álló emberek előtt megjelenni, mondjuk lopás miatt. De segítenek azok a jogszabályismertetések és előadások is, amelyeket a szabálysértési bizottságok egy-egy tagja, vagy a végrehajtó bizottság titkára tart, pontosan rámutatva a következményekre. Amennyiben tanácsaink kellő következetességgel élnek jogaikkal, annak minden bizonnyal a közösség látja előnyét. Cs. E. Két évvel ezelőtt számoltunk be arról a szomorú esetről, hogy Szügyben az egészséges állatok többsége megbetegedett mert nem tartották be a kötelező állategészségügyi szabályokat. Azóta nagy változás történt. Egyesültek a cseszt- vei termelőszövetkezettel. A nagyüzemi gazdálkodásra ez jó hatással volt. Az egyesített termelőszövetkezet elnökének Lotharidesz Ferencet, az elismert mezőgazdászt választották meg. Állattenyésztőnek Kukucska Lajost, a fiatal szakembert nevezték ki. Ö tájékoztatott a szarvasmarhatenyésztésben tett intézkedésekről. — Sokat fáradoztunk azért, hogy a szarvasmarha-állományunk egészséges legyen. Erről személyesen is meggyőződhet az ember. Gál György a növénytermesztő ag- ronómus, amíg Kukucskának sürgős elfoglaltsága volt, szívesen bemutatta a tsz szügyi majorját. A telepet körülke- rítétték. Idegen oda nem teheti be a lábát. Azt mondta az agronómus, hogy ez még a kezdet, mert a következő lépésként a bejárati kapunál felállítják a kapuszolgálatot is. Az istálló környékén is nagy a változás. Több szakaszos karámot építettek. A jószágokat kedvező időben itt tartják. Legelőre nem hajtják. Ezzel elejét vették anÉLVEZETESEN tudja előadni élményeit és gondolatait Sándor Vilmosné, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szocialista brigádvezetője. Az ember akár órákig szívesen elhallgatná. Nem véletlen, hogy éppen ő kapta a megbízást, hogy képviselje a vállalat dolgozóit a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán. Hirtelen egy egész csokorra való dicsérő jelző kínálkozik a „toliamra ’. Talán meg is sokallná, ha valamennyit leírnám. Érdekes és színes egyéniség. Jó előadó. De nemcsak beszélni tud, hanem dolgozni is. Otthon és a munkahelyén egyaránt. Az „Egyetértés” Szocialista Brigád „lelke”. Sokat tapasztalt ember. A vállalat régi dolgozója, a brigád „krónikása”. Társadalmi munkás. Minden érdekli, ami csak körülötte történik. Négy gyermek édesanyja. És nagymama. Talán ezt nem is kellett volna elárulni, hiszen annyira fiatalos, hogy senki sem gondolná róla... A családi házuk udvarán, a kis kerti asztal mellett beszélgetünk. k — Biztosan azért esett rám nak, hogy a felhajtóutat a beteg állatokkal megfertőzzék. Fontos ez a háztáji állomány szempontjából is. Más intézkedést is tettek a szügyi állattenyésztők. Elsősorban is az egészséges teheneket elkülönítve a csesztvei üzemegység majorjában tartják. Szügyben hetven fejőstehén van. Közülük több most borjadzik. Igaz, a tehenek között fertőzött is van. A tehenészeti telepen nagy a fegyelem. Nappali őrök vigyáznak a rendre. Akkor, amikor ott jártunk, özvegy Csesztven Jánosné volt az ügyeletes. Takarított az istállóban és felügyelt a borjadzó tehenekre. Az állattenyésztő mondta: — Az idén befejezzük a beteg és egészséges állatok végleges elkülönítését. Megtették az ehhez szükséges intézkedéseket. Azokat a kevésbé beteg jószágokat, amelyeket mint jó tejtermelőket még hasznosítani tudnak, Szügyből Dezsőpusztá- ra viszik. Itt rendezik be szállásukat. A hasznavehetetleneket átadják az állatforgalmi vállalatnak. Ezzel kapcsolatosan már megegyeztek. A végső cél, hogy a szügyi szarvasmarhatelepről a jelenleg ott levő jószágokat mind elvigyék. Ezután az egész majort fertőtlenítik és betelepítik a Csesztvén hevő növendék- és hízómarhákkal. A termelőszövetkezetben a szarvasmarha létszáma kedvezően alakul. A szügyi hetven tehén mellett Csesztvén negyvenkettő egészséges tehén van. Száznegyvennégy szopósüsző és hetven hízómarha. A kiselejtezett állatok helyére a saját nevelésű üszőket állítják. Kukucska Lajos állattenyésztő megfontolt ember. Azt mondja: — A jószágok átcsoportosításával egyidőben szakképzett gondozókat is állítunk az istállókba. A növénytermesztés pedig igazodik a tenyésztéshez. Ebben teljes az egyetértés. A beszélgetésnél Gál György növénytermesztő is jelen volt, és helyeselt Kukucskának. Elmondta, hogy a majorok környékén alakítják ki a pillangós területeket, hogy zavartalan legyen a zöldtakarmány- ellátás. Most is szenázs féle takarmánykészítéssel foglalkoznak. Két év alatt nagy változáson ment keresztül a szügyi szarvasmarha-tenyésztés. A tsz vezetői szerint ez még csak a kezdet. Olyan tenyészetet kívánnak kialakítani, hogy méltó legyen a szépen fejlődő nagyüzemi gazdálkodáshoz. B. Gy. ,^em tudom megállni, hogy ne szóljak...” a választás- mert én nemigen tudom megállni, hogy ne szóljak, ha egyszer van valami mondanivalóm. Tudja, az a legkényelmesebb megoldás, ha az ember hallgat. Sokan ezt tartják. Pedig ezzel nem sokra megyünk. Kötelességemnek érzem, hogy szóljak a többiek, a brigád nevében is, hiszen kilencedik éve vagyok a vállalatnál, mégis csak nekem kell elmondanom, ami a szívünket nyomja. Mondták is nekem . többen, amikor az ágazati szocialista brigádvezetők tanácskozására készültem, hogy „azt in ott is állj föl és beszélj az életünkről, a munkánkr >1 és a gondjainkról.” Nevetve meséli, hogy a nagy fogadkozások ellenére mégis majdnem az inéba szállt a bátorság. Nemigen akaród- zobt annyi ember előtt kiállni „szónokolni”. Azt gondolta, hogy az is elég lesz, ha nézelődik és a többieké!, meghallgatja. Amikor aztán az elnökségbe szólították, egyet fordult vele a világ a meglepetéstől, alig találta a helyét a hosszú elnökségi asztalnál. Csak a szünetben határozták el, hogy Nógrád megyének mégis fel kell szólalnia. — Hirtelen nem is tudtam, hogy mivel álljak elő — folytatja. — Legtöbben arról beszéltek, hogy így a brigád, meg úgy a brigád, ezt vállalták, meg azt vállalták, eny- nyi, meg annyi százalékot teljesítettek. Ügy láttam, hogy én már ezzel nem jöhetek. Inkább azt tettem 6zóvá, hogy sok helyen a nők még mindig kevesebbet keresnek a férfiaknál, itt-ott baj van az erkölcsi és anyagi megbecsüléssel, azért aztán egyesek vándorbotot vesznek a kezükbe. Azt kellene elérni, hogy mindenki megtalálja a számítását, ha erre a munkáiéval rászolgált. Erről szeretett volna befi KGST tudományos főhadiszállása A KGST-országok tudományos és műszaki hivatalainak vezetőiből megalakították a Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottságot. Alábbi cikkünk az új KGST- szerv feladataival foglalkozik. A szocialista országok tudósainak, mérnökeinek és konstruktőreinek közös munkáját a mind szorosabb együttműködés jellemzi, A KGST-or- szágok a szervezet megalakulása — vagyis több mint húsz év óta rendszeresen kicserélik egymás között az elméleti és kísérleti kutatások eredményeit- a gyakorlati tapasztalatokat, s összehangolják a fontosabb tudományos és műszaki problémák megoldását. A testvéri együttműködés mindegyik partner számára lehetővé teszi, hogy gyarapítsa és szilárdítsa saját országa tudományos és műszaki teljesítőképességét. Hogy milyen lehetőségek kínálkoznak ebben a vonatkozásban., tanúsítja az a tény- hogy a KGST-országokban körülbelül egymillió ember dolgozik tudományos területen. Ez a világ valamennyi tudományos dolgozójának hozzávetőlegesen egyharmada. szélni a, szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán is. Nem rajta múlott, hogy erre — meg még annyi hozzászólásra — nem jutott idő. Pedig igazán betartotta volna -az engedélyezett tíz percet, így írásban maradt a hozzászólása, de rövidesen nyomtatásban is megjelenik az országos tanácskozás anyaga, s abba ezek az észrevételek is belekerülnek. — AKIK FÖLSZÓLALTAK a tanácskozáson, azok szinte valamennyien foglalkoztak a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésével — mondja Sándor Vilmosné. — Legjobban annak örültem, hogy a felszólaló szocialista brigádvezetők nyíltan és gerincesen kiálltak a szocialista brigádmozgalom, a brigádok és brigádtagok, a munkatársaik mellett. Nemcsak az eredményekről, hgnem a gondokról is beszéltek. Magam is azt tanácsolom mindenkinek, hogy bátran, de felelősséggel szóljon a munkahelyén, ha kell. Ez talán nem könnyű, de végül biztosan meglesz az eredménye. K. S. A tudások előtt széles távlatokat tár fel a szocialista gazdasági integráció komplex programja. Nemcsak azt tűzi ki feladatul, hogy az együttműködés keretében közösen dolgozzanak ki bizonyos tudományos témákat, hanem azt is, hogy hangolják össze a közös tudományos kutatások taktikáját és stratégiáját. Az okmány kimerítően foglalkozik a tudományos integráció, a műszaki fejlődési szint emelése kérdéseivel. Hogyan valósul meg ez a program? Mi történt már eddig és mi várható ez irányban a közeli jövőben? Hogy ezt megtudjuk, a KGST új szervéhez, a Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottsághoz fordultunk. A KGST 25. ülésszakának döntése alapján alakult bizottságban elmondották. hogy az új szerv, amely a tudományos és műszaki kutatások foglalkozó és időközben megszűnt állandó KGST-bizottságok hatáskörét vette át, már megkezdte a mimikát, A szocialista országok tudósai előtt álló problémák sokaságából kiválasztották a legfontosabbakat. Íme néhány abból a 18 témakörből, amelyet a bizottság legfontosabbnak tart: a biológiai •élet területén végzendő kutatások, a világtengerek főbb térségeinek tanulmányozása, az élelmiszerek tápértékének növelése, a műanyagok szintézise, új félvezetők és számítótechnikai eszközök létrehozása. E témák mielőbbi kidolgozására az együttműködés leghatékonyabb formáit választották ki. Így például az érdekelt országok 34 koordinációs központot hoztak létre. A koordinátori funkciót rendszerint az adott területen A salgótarjáni járás két községében Zagyvarónán és Karancskesziben ivóvízellátási feladatat hajtanak végre. A kiviteli terveket elkészítették, a végrehajtáshoz biztosították a megfelelő pénzösszeget. Zagyvarónán például a vízhálózat bővítését kezdtek meg 100 ezer forint költséggel. A Béke úton bővítik a hálózatot. Karancskesziben a legkiemelkedőbb eredményeket elérő országok tudományos, kutató-, illetve tervező- intézetei, intézményei töltik be. A faanyagok komplex hasznosítása témakörben például az Európa-hírű pozsonyi kutatóintézet tölti be a koordinátort szerepet. De megemlíthetnénk még, természetesen más témakörben, a Szovjet Tudományos Akadémia puscsinói biofizikai intézetét- vagy a katalíziskuta- tó szibériai intézetet, és így tővább... Hamarosan megkezdik gyakorlati tevékenységüket az egészen új típusú nemzetközi szervezetek — a tudományos és termelési egyesülé* sek. Ezek a ,-trösztök” együttesen végzik majd az új géptípusok kialakításával kapcsolatos kutatásokat, tervezéseket és próbákat. Másik funkciójuk lesz a közösen kialakított géptípusok gyártása és szállítása az érdekelt országoknak. Természetesein nem szabad megfeledkezni a régi, jól bevált együttműködési tormákról sem. A bizottság sok figyelmet szentel az együttműködésnek az el őretervezéseki a káderképzés, a korszerű műszerekkel való ellátás kérdéseinek is. A korábbiakhoz hasonlóan, de nagyobb méretekben folytatódik a kutatások eredményeinek kicserélése. A Szovjetunió kezdeményezésére a bizottság első ülésén javaslatot vitattak .meg a tudományos és műszaki felfedezésekkel kapcsolatos adatok cseréjéről. A tudomány nemzetközi gyakorlatában először jött létre ilyen megállapodás. És ez csak a testvérnépek szocialista közösségének körülményei között vált lehetővé. Jurij Szinyakov Petőfi út lakóinak ivóvízellátását oldják meg. Ugyanis ezen a falurészem valaha szénbánya volt. A kutakból „elszökött” az ivóvíz. Vízhálózattal oldják meg az ellátót. A feladat megoldására 770 ezer forintot fordítanak. A munkálatokat az idén befejezik, ígérte a kivitelezést végző Északmagyarországi Regionális Víz- és Csatornamű Vállalat. NÓGRÁD — 1972. június 1., csütörtök 3 As ivóvízellátást javítják
