Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

Év vége felé Acserhátsumyi körzeti iskola Korrekciós nsmtály Az elsősökért vb*Qlés kapcsá Ä Cserhátsurányi községi korrepetálás, a tanulmányi közös Tanács VB-ülésén tár- versenyeken való részvétel és gyalta a közelmúltban a Fi- így tovább. zikai dolgozók gyermekeivel A cserhétsurányi körzeti oaló foglalkozás helyzete a iskolában a tanulóknak csak- pályaválasztási munka tükré- nem kilencven százaléka fizi­ben című napirendet Lágy- kai dolgozók gyermeke. A té­ma ny őst József iskolaigazgató hetséges tanulóik, s természe- beszáimolója alapján. Amint tesen az érdeklődők is, részt azt Majdan András tanácséi- vesznek a szakkörök tévé- nők is közölte, a körzeti is* kenységében. Ezek tematikája kólában, s a tanácsi munka- jól szolgálja a tehetséges fiá­ban is jelentős szerepet ka- talok továbbfejlődését, de a pott ez a téma. s nem érdek- hátrányosabb helyzetiben le- telen. ha most, a tanév vége vők felzárkózását is. A szám- leié szólunk néhány ered- tan—fizika szakkör például ményről, s a gondokról is. csaknem kizárólag kétkezi Hiszen ez a tevékenység nem' dolgozók gyermekedből áll. s kampányfeladat. Többi közt. a tantervi anyag elmélyítésén ezt hangsúlyozza a kormány tűi is számos ismeret meg- 1971-ben megjelent határozata szerzését teszi lehetővé. Ezt a fizikai dolgozók gyermekei bizonyítja az is, hogy egyik továbbtanulásának segítésé- szakköri tag a járási tanúi­ról. Ez kimondja: .,A kor* mányi versenyen fizikából el- many szükségesnek tartja, só. egy másik tanuló pedig hogy a további segítés fő számtanból a második helye- színtere, az általános iskola zést ért el. A honvédelmi felső tagozata és a középisko- szakkör is eredményes, tag­ló legyen, különös tekintettel jai a járási és megyei hon- a kollégiumi ellátás javításé- védelmi versenyeken többször ra és a középiskolai tovább- jól szerepeltek. Az irodalmi tanulást szolgáló ösztöndíjak szakkör jól szolgálja az olva- alapitására”. Szükséges továb- sóvá nevelést A következő bá a napköziotthonok és a tanévben azt szeretnék elér művelődés egyéb feltételeinek ni, hogy az anyagi leheiősé- javítása is, mondja a hatá- gektői függően minden szak- rozat kör heti egy óraszám he* Mí a helyzet tehát a cser- lyett kettővel működhessen, hátsurányi körzeti iskolában. Az iskola tanulói a járási mit mutatnak az eddigi ta- tanulmányi versenyeken rend* pasztalatok? szeresen indulnak, csaknem Az iskola középtávú és valamennyien kétkezi dolgo- éves munkatervében megfelő zók tehetséges gyermekei. Két súllyal szerepel a fizikai dől- első helyet, s több értékes gőzök gyermekeivel való fog- helyezést értek el, s ez di- lalkozás. illetve a pályává- cséretet érdemel. lasztás irányítása. E tanulók- Ebben a tanévben a kör Icai való foglalkozás két mód- zeti iskolában napközdotthont .’át tervezték. Egyrészt, az szerveztek- a tagiskolánál pe- anyagd és szociális segítést, dig tanulószoba működött pz főleg tanácsi feladat. A Valamennyi napközis és ta- közös tanács e célra kétezer nulószobás ugyancsak kétkezi forintot tervezett kölségveté- dolgozó gyermeke. A jövőben sóben. A korábbi évek ta- kiegészítik majd — többi közt pasztalata szerint ez az ősz- — a könyv- és játékállo- szeg megfelelő. Ugyanakkor mányi. a munkafoglalkozá- rendkfvül fontos a pedagógiai sokhoz szükséges eszközöket, segítés, a jó és eredményes anyagokat. Egy televízióra és tanítás, a tanulóknak a szak- rádióra is szükség lenne. körökbe való bevonása, a Egyébként a tárgyi feltéte­Fábián Zoltán — könyvtárosokkal Az olvasó népért Fábián Zoltán József Attlla­dijas író, az írószövetség tit­kára tegnap délelőtt Salgótar­jánban, a megyei József Atti­la Művelődési Központ klub­jában találkozott Nógrád me­gye függetlenített könyvtáro- í tival, s Az olvasó népért moz­galomról tartott tájékoztatót. Bevezetőjében Fábián Zol­tán az UNESCO által 1972-re meghirdetett nemzetközi könyvévről szólott, amelynek jelszava: Könyvet mindenki kezébe. A könyvév magyar- szovjet javaslatra született, s nemcsak a könyv terjesztését, hanem elsősorban az olvasást teszi tennivalóvá. Mi a nemzetközi könyvév magyar nemzeti programja? E kérdésre válaszolva jutha­tunk el Az olvasó népért moz­galomhoz. A könyvév nemzeti programja lényegében az Ol­vasó népért mozgalom célki­tűzéseinek folyamatos megva­lósítását jelenti, még hatéko­nyabban kell dolgoznunk e mozgalom szellemében, amely nemzetközi fórumokon is nagy elismerést arat. » Az ünnepi könyvhét ebben az évben éppen az Olvasó népért mozgalom törekvéseiből kö­vetkezően is speciálisabb jel­legű, mint a korábbi években volt. Számos rendezvény tart­hat figyelmet az érdeklődésre a mozgalom szempontjából is. Békéscsabán május 26-án és 27-én rendezték meg az or­szágos könyvészeti tanácsko­zást, amely — tekintve, hogy most folyik a magyar nyom­daipar rekonstrukciója — azt a kérdést is megvitatta, hogy mi a korszerű könyv műtárgy­kritériuma. A nemzetközi könyvtáros tanácskozást Ma­gyarországon rendezik meg, s még ez év őszén sor kerül az Olvasó népért mozgalom első kongresszusára is, ahol szó esik majd a több, mint há­rom év eredményeiről, a gon­dokról, s a jövő elképzelések­ről. Mi tette szükségessé ezt a mozgalmat? Elsősorban az, hogy hazánkban baj van az olvasással, lassú és egyenetlen az a szellemi megújulási kész­ség, amely ma, a tudományos­technikai forradalom korában minden nemzet számára el­engedhetetlen. A felnőtt la­kosságnak mintegy 25 száza­léka olvasó, körülbelül 60 százalék pedig nem olvas. Az olvasottság „fehér foltjai” nemcsak földrajzi értelemben léteznek, hanem az egyének műveltségében is, ez a ma­gyar közműveltség kiegyenlí- tetlenségét is jelzi. Szükséges­sé vált tehát, hogy általában is emelkedjen a műveltségi szint, s a társadalmi rétegek közötti különbségek szintén csökkenjenek. Mik a mozgalom legfonto­sabb céljai? Elsősorban az, hogy Az olvasó népért moz­galom nem kampány, több év­tizedes ember- és önformáló munkát jelent. Másrészt je­lenti, hogy extenzív és inten­zív munkát egyszerre kell vé­gezni: gyarapodjunk mennyi­ségileg kívül, minőségileg be­lül. Ugyancsak párhuzamosan kell végezni az elméleti föl­mérő és a gyakorlati szervező tevékenységet. Törekedni kell arra, hogy minden terméke­nyítő gondolat közös értékké váljék, s ebben ki-ki találja meg a maga sajátos tenniva­lóját. Ébren kell tartani, illet­ve fel kell ébreszteni minden­kiben az önformálás, a folya­matos művelődés igényét. Fábián Zoltán részletesen szólott az eddigi eredmények­ről, hasznos kezdeményezések­ről, s a szervezési tennivalók­ról is. Beszélt a könyvtárak szerepéről, az ifjúság olvasóvá nevelésével kapcsolatos kér­désekről, a könyvkiadásról és a könyvterjesztésről. Ezután a jelenlevők a moz­galommal összefüggő Nógvád' megyei helyzetről beszéltek. (te) lek a kővetkező tanévben tovább javulnak Cserhátsu- rányban. Áttérnek a szaktan­termes oktatási rendszerre' így a rendelkezésre álló szem­léltető eszközök még tökéle­tesebben felhasználhatók. Ter­vezik egy tanterem nagysá­gú tornaszoba és egy mű­helyterem kialakítását is. Az iskolai oktató-nevelő munka akkor éri el célját, ha az iskolából kikerült tanu­lókat a felső tagozatban meg­felelően előkészítik a pálya­választásra, segítséget nyúj­tanak a továbbtanulni szán­dékozóknak az iskolatípus ki­választásához; a szükséglet­nek megfelelően- a tanulók érdeklődési körét figyelembe véve végzik a beiskolázást. A cserhátsurányi iskolában ezt a pályaválasztási felelős vég­zi. az osztályfőnökök tevé­keny részvételével. Fontosnak tartják, hogy a megyei pá­lyaválasztási tanácsadó se­gítségével a tanulók az ötö­dik osztálytól fokozatosan megismerkedjenek a külön­böző szakmákkal, iskolatípu­sokkal. Hasznát veszik az üzemek, vállalatok tájékoztatóinak Is. Magnószalagos ismertetőket tartottak például több szak­máról (szerkezetlakatos, ke­reskedelmi eladó- gépszerelő, felszolgáló, kéziszedő, mű­anyag-feldolgozó). Hangos fil­met is vetítettek lányok pá­lyaválasztása címmel. A szü­lők részére ugyancsak tartot­tak előadásokat a pályavá­lasztásról- s a nyolcadikosok osztályfőnökei a családokat is felkeresték, hogy otthoni környezetben, szinte minden részletre kiterjedően beszél­gessenek a pályaválasztásról. A nevelők gondot fordítottak a mezőgazdasági pályákra va­ló beiskolázásra, idén négy tanulót sikerült beiskolázni mezőgazdasági szakmára. E téren a jövőben még nagyobb erőfeszítéseket kívánnak ten­ni, s erre szükség is van. A termelőszóvetkezet vezetősé­gének is eredményesebb kap­csolatot lehetne kiépíteni az iskolával, hiszen közös érdek­ről van szó. A tanév végén Cserhétsu- rányban is szép eredmények­ről számolhatott be az isko­laigazgató• a nevelőtestület. A még meglevő hiányosságok kiküszöbölésével a jövőben még gazdagabb oktatási évek elé nézhet a körzeti iskola. T. E. A KÖZOKTATÁS vezetőit, iskolaigazgatókat, első osz­tályban tanító nevelőket, és nem utolsósorban a szülő­ket foglalkoztatja a gondolat, mit lehetne tenni a tanévet vesztett tanulók számának csökkenéséért. Ezt indokolja a művelődésügyi miniszter leve­le is, melyet az iskolák igaz­gatóihoz és az első osztályos nevelőkhöz intézett. A segítésnek több módja van, ezek közül az egyik leg­fontosabb:. a megelőzés. Megyénkben az eddigi gya­korlatnak megfelelően olyan tanulók is bekerültek az álta­lános iskolák első osztályaiba, akiknek testi, vagy értemi fejlődésük különböző okok miatt elmaradt. Ezek a tanu­lók nem tudtak és nem tud­nak eleget tenni az első osz­tályban előírt követelmények­nek. Az ország különböző me­gyéiben, de különösen Buda­pesten megszervezték az is­kolába kerülő gyermekek is­kolaérettségi vizsgálatát. E vizsgálat alapján a gyerme­kek beiskolázása differenciál­tan történik, és biztosítják azokat a szakorvosi kezelése­ket is, amelyre az adott gyer­meknek fejlődése érdekében szüksége van. E tapasztalatok és a megyei tanács határoza­ta alapján Salgótarjánban megfelelő szakemberek bevo­násával elvégeztük az 1972/73- as tanévre óvodából iskolába kerülő gyermekek iskolaérett, ségi vizsgálatát. Nagy gondot Eordítottunk azoknak az óvó­nőknek a felkészítésére ’és segítésére, akik e munkában részt vettek. Csaknem négyszáz gyerme­ket figyeltek meg. Értékes in­formációt kaptak a gyerme­kek testi és mozgási, beszéd- és értelmi fejlettségéről. Meg­figyelték a gyermek tevékeny- ségi formáinak színvonalát, érzelmi, akarati életét, szociá­lis magatartását. Tapasztala­taikat megbeszélték a gyer­mekorvossal, s együttesen döntöttél el, kik azok, akik­nél további vizsgálat szüksé­ges ahhoz, hogy egyértelművé váljon, mehet-e már Iskolába. E nagyon alapos munkát igénylő vizsgálatot Ladocsi Mária pszichológus, a buda­pesti I. sz. Gyermekklinika Nevelési Tanácsadójának munkatársa végezte el 51 gyermeknél. A vizsgálat ered­ményeként, mely egybeesik az óvónő és gyermekszakorvos véleményével is, 40 gyermek különböző okok (testi fejlet­lenség, súlyos beszédhiba, ma­gatartási zavarok stb.) miatt nem iskolázható be az általá­nos iskola első osztályába. Az általános iskola körülményei között fejlődésükben lemarad­nának, kudarc kísérné őket, mely életük további szakaszá­nak fejlődését is negatív irányban befolyásolná. Fontos, hogy ennek jelen­tőségét az érdekelt gyermekek szülei is megértsék. Minden egyes gyermek esetében akér óvodában marad vissza, akár kis létszámú osztályba kerül, a gyermek érdekében döntöt­tek. NEM VOLT tehát elegendő megállapítani, hogy 40 gyer­mek nem iskolázható be, meg kellett teremteni azokat a feltételeket, amelyek között a tanulók fejlődése biztosított. A városi tanács művelődésügyi osztálya, a megyei tanács anyagi segítségével az 1972/73- as tanévtől kezdődően két kis létszámú (korrekciós) osztály indítását tervezi. melynek működéséhez a Művelődésügyi Minisztérium az engedélyt megadta. A korrekciós osztály lényege, hogy létszáma maxi­málisan 15 tanuló, jól felké­szült nevelők, nagyon diffe­renciált módon oktatják, ne­velik a tanulókat. Az osztály eredményes elvégzése után a tanulók ugyanolyan bizonyít­ványt kapnak, mint bárme­lyik első osztályos tanuló. Nem jelent „megbélyegzést" kis létszámú osztályba járni. A gyermekek Itt is képes­ségeiknek megfelelően fejlőd­nek. Erre biztosíték, hogy a nevelő minden egyes tanulóra tud időt fordítani és szemé­lyiségének megfelelően foglal­kozik velük. Ezek a tanulók a nagy létszámú osztályokban „elkallódnának”. Minden szü­lő akkor jár el gyermeke ér­dekében helyesen, ha biza­lommal fogadja a felajánlott lehetőséget. A TOVÁBBI elképzelés az, hogy a következő tanévek so­rán az iskolaérettségi vizsgá­latokat, a megelőzésnek e formáját a megyében kiszéle­sítjük és kiterjesztjük azokra a gyermekekre is, akik nem jártak óvodába. E lehetőség megteremtése azonban nem zárja ki az általános iskola első osztályába kerülő tanu­lókkal a hatékonyabb foglal­kozás szükségességét. Venesz Ernőné, továbbképzési felügyelő 4 NÓGRÁD — 1972. június 3., szombat ISKOLÁIÉI Az iskolatej meghódította a diákokat. Szí­vesen fogyaszt­ják, szürcsölge­tik a szalma­szálas poharak­ból a kisebbek- nagyobbak is. Szécsényben, a Nógrádi Sándor ■Jimnáziumban, a - III. bések hozzák minden­nap a tízórai­nak valót. Me­sélték, hogy a múltkor még száz pohár is kevés volt, de- hát ez nem mindennapos. Az viszont- gyakran meg­esik, hogy a sztaniolpapírral lezárt tejespoharak könnyen felnyílnak, így tartalmuknak egy része már szállítás közben kifolyik. És hát ki örül, ha megcsonkítva fogyaszthatja reggeli italát. Nem beszélve arról, hogy a csöpögő pohár­kák pecséteket is hagynak a lányok, fiúk ruháján. De a szécsényi diákok nem bosszan­kodnak, Szalai Erzsébet, Za- horecz Zita, és Vankó Piroska szívesen hozzák ezentúl is az iskolatejet. — ár — 8. A tét: Temesvár Mindkét tábor tökéletesen tisztában volt Temesvár jelentőségével. Az urak semmi áldozatot nem sokallottak meg­tartásáért. Dózsa pedig a győzelemmel hosszú időre megszilárdíthatta volna a keresztesek hatalmi helyzetét, hogy az­tán a parasztság érdekei szerint intéz­zék a politikai rendezést. Nagy reménykedéssel kerekedett fel a forradalmi sereg Maros alatti táborá­ból és június 15-én megindult roppant tömegeivel Temesvár elfoglalására. Ed­digi sikereik önbizalommal töltötték el ' őket, becsvágyukat felszította az a tu­dat, hogy a végső katonai győzelemhez közelítenek minden lépésükkel. Mert — amint már említettük — Te­mesvár ezidőben egyenértékű volt Bu­dával, sőt tekin tettel a török veszede­lemre, fontosabti a királyi székhelynél Magyarország nagykiterjedésű déli ré­szeinek erős védőbástyájaként kulcs­helyzetet foglalt el az egész állam sor­sa szempontjából. Környéke széles ki­terjedésben gazdag, a síkság jól művelt és bőven termő. Nem véletlen, hogy Károly Róbert már a XIV. században fővárossá tette. Tíz esztendőn át, 1316 és 1325 között innen irányította az or- országot. Ügy volt, hogy az Anjou ki­rály végleges fővárossá avatja Temes­várt, nem utolsósorban az iszlám ter­jeszkedés miatt. Ugyanebből az okból Hunyadi János is Temesvárt tekintette igazi székhelyének. Átalakíttatta Ká­roly Róbert egykori palotáját, amely ma is áll. Ebben a palotában készült nagy hadjárataira, Temesvár volt a ki­indulópontja a rigómezői, a nándorfe­hérvári ütközetnek. A városban nevel­kedett Hunyadi "Mátyás, a magyar ki­rályság legfényesebb uralkodója, s Hu­nyadi János nyomdokain ugyaninnen verte a törököt Kinizsi Pál. Miként Lippa Erdély felé, úgy Te­mesvár a Balkán felé számított ércka­punak. És amilyen fontos volt megtar­tania a magyar királyságnak független­sége védelmében, ugyanúgy nélkülöz­hetetlen volt a töröknek európai hódí­tó tervei érdekében. Ha Dózsa birtokba veheti, az urak legyőzésével, egytdőberi, szükség szerint a töröknek is ellenáll­hat. Kitűnő téli szállást biztosíthat se­regeinek, mert a vár nemcsak tágas, de jól is védhető a Temes és a Béga mocsaras összefolyásánál. Azonfelül a várban tanyázott Bátho- rl István temesl gróf kitűnően felfegy­verzett seregével, a környék nagyszá­mú nemesével, azok famíliáival, cse­lédségével, zsoldosaival. Sürgetett az idő. Minél előbb ki kellett kényszerí­tenie Dózsának a döntő fordulatot, hogy ellensúlyozhassa a keresztes ha­dak ama kudarcait, amelyek a Nagy­alföld északi peremén következtek be. Ugyanakkor a Temesvárnál kivívandó átütő siker kedvező előfeltételeket biz­tosítana Szapolyai fogadtatásához. Három fontos útvonal vezetett Te­mesvárra: a lippai Erdély felől, az ara­di Magyarország középső részei felől és a szegedi—Csanádi • Bács felől. Dózsa mindhárom irányt elözönlötte, s a mo­csári erdőségeken át június 15-én ér­kezett az erődített város alá. Mielőtt ostromhoz látott, letáborozott Ulics me­zőségén. A mindeddig szinte1 teljesen magyar nemzetiségű paraszti seregekhez itt csatlakőztak a román és a rác pa­rasztok. Mindössze egyetlen éjszakai pihenőt engedélyezett katonáinak a fővezér. Másnap, 16-án reggel közelebb nyomult a városhoz, késedelem nélkül hidat ve­retett n Bégán. Műszaki részlegei szak­szerű és alasos munkát végeztek, dol­gukat kitűnően értették, hiszen építet­tek már hidat a Tiszán, a Hármas- Kőrösön, a Maroson. Itt még körülte­kintőbben végezték el a feladatot. Ez a híd könyedén megbírta a nehéz tár­szekereket és a tüzérséget. Eddig sem volt kétséges, hogy Dózsa katonai dolgokban képzett és lelemé­nyes. Most is nagy eréllyel fogott az ostromhoz, s láthatták Báthori Istvá- nék, hogy olyan ember vezeti ellenük a harcot, aki tökéletesen tisztában vau a várharc korabeli szabályaival és hi­bátlanul képes alkalmazni azokat. Minden oka megvolt tehát a védőse­regnek a rettegésre és a tudat, hogy nincs számukra irgalom, kétségbeesett ellenállásra sarkallta őket. Dózsa megértette, hogy ezúttal hosz- szadalmas harcra van kilátás. Hadi kelléktárát a mérnöki munkával 16 ki­bővítette. Minden oldalról hozzá akart férni a falakhoz, ezért elhatározta, hogy a Béga vizét a Temesbe vezeti. Megkezdték a csatorna ásását, azonban éjszaka kirontottak a várvédők és szét­kergették a munkásokat. Dózsa úgy védekezett a vakmerőség újabb megkí­sérlése ellen, hogy erős biztosítást ren­delt a munkálatok védelmére. Egyszer­re ásták a csatornát és egyszerre ostro­molták a várat. Bőven volt ember a keresztesek tá­borában. Mindannyian úgysem vehet­tek részt Temesvár ostromában, ezért a fővezér parancsára népes csapatok indultak amolyan kisegítő hadjáratok­ra. Meghódították egész Torontáli, be­járták az országrészt egészen az Al- Dunáig, átkeltek a folyamon és por- tyáztak a Szerémségben. Alapos okot látott tehát. Dózsa az őrködő csapatok szétküldésére. Véde­keznie kellett a meglepetés ellen, hi­szen Szapolyai már elindult Gyulafe­hérvárról. Azt akarta a fővezér, hogy serege uralkodjon Temesvár felett, mi­korra sor kerül az erdélyi vajda elleni sorsdöntő ütközetre. Gerencsér Miklós f Következik: ORSZÁGSZERTE * FORRADALOM. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents