Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
AZ OLVASÓK = ___ FÓRUMA L evél Homokterenyéről Homokterenye lakóinak egy része kéréssel fordulunk a Szerkesztőséghez. Kérésünk az volna, hogy egy munkatársuk kijönne a Kossuth utca 35— 45-ig terjedő útszakasz megtekintésére, megnézné a tűrhetetlen állapotot. Mert amikor nagyobb esőzés van ezt az útszakaszt elárasztja az iszap. Évek óta kérjük ezért a községi tanácsot, hogy intézkedjék, de mind ez ideig nem történt semmi. Pedig azon túl, hogy az itt húzódó családi házak előtti árkok is eltömítőd- nek, az úttest is veszélyessé válik. Ilyenkor a gépkocsik nem egyszer az iszapos talajon megcsúszva, az árkokban kötnek ki. A másik dolog, ami szintén Bzemély szerint érinti az említett útszakasz lakóit, nem más, mint a tsz földjéről le- hordódó vegyszeres csapadékvíz, amely a kutak vizeit is megfertőzi. Ez pedig a legkülönbözőbb betegségek eredője lehet. X A községi tanácsnál kerestünk választ a panasz nyomán. A vb titkára a következő tájékoztatást adta: a Kossuth utca említett szakasza ag esőzések következtében valóban iszappal, hordalékkal telítődik. Ez hosszú évek óta okoz gondot, megszüntetése érdekében egy megoldási mód kínálkozik. A termelőszövetkezetnek kellene változtatni ezen, éspedig úgy, hogy más termelési módot alakít ki azoni a táblán, amelyről az iszap az útra zúdul. A kapott tájékoztatás alapján szerkesztőségünk nem látja akadályát annak, hogy a termelőszövetkezet ezt az igenis jogos kérést ne tudná megoldani a lakossági és közlekedési panaszok megszüntetése érdekében. Hozzászólás a Rendreutasítani a garázdálkodókat c. cikkhez A június 6-i NÓGRÁD-ban egy nagyon időszerű cikket olvastam, melynek Rendreutasítani a garázdálkodókat... volt a címe. Tisztelt Szerkesztőség. Minden becsületes dolgozónak ez a kívánsága, vagyis az, hogy minden garázdálkodót sújtson a törvény szigora. Adjanak szabadabb kezet a rendőrségnek, mert az ilyen, és ehhez hasonló embernek, embereknek nem elég a majd megnevelem módszer. Hasonló eset történt Dorogházán is 1972. június 4-én a pedagógusnapon, amikor két rendbontó a mulatságban bűnöst, bűntelent összepofozott. Ezért csak helyeselni tudjuk, hogy az ilyen emberek megfelelő, de szigorú büntetésben részesüljenek. De arról is érdemes szólni, ha meg akarjuk szüntetni az ilyen garázda cselekedeteket, hogy gyakrabban kell felelősségre vonóst alkalmazni azoknak az italboltvezetőknek esetében is, akik megszegik azt a tiltó szabályt, hogy ittas embert kiszolgálni tilos! V. Sándor Dorogháza Uj neonok — fény nélkül Még két hete sincs annak a közlésnek, amit lapunkban, a N ÖGRÁD-ban olvashat tünk: „Intézkedett az EMÁSZ” a Rétság, Diósjenő és környéke áramszolgáltatási zavarainak ügyében. Most csak azért írunk, mert eléggé nehézkesnek látszanak az EMÁSZ intézkedései. Di- ósjenőn csak két-három hónapja adták át a közel fél • millióba került új neon-köz- világítást, s máris bajok vannak. Hol kigyulladnak, hol nem. De inkább nem. Jelenleg is már harmadik hete, hogy egyáltalán nem ég a félfalu hosszán. Nem tudjuk, hogy mi lehet az oka, de tény, hogy immár három hete kell várni egy szerelőre, a bizonyára nem nagy hiba elhárítása miatt. Nem csoda, ha sokan megkérdezik: miért volt szükség akkor százezrek kiadására, mert a régi világítás, ha halványabban is világított, de legalább működött. Még azt is megemlítem, hogy a vezetékhiba a környékbeli rádiókat és tévéket is zavarja. Bőgér András Diósjenő, Szabadság út 8. Az EMÁSZ főmérnökét Solcz Lajost kérdeztük meg, van-e tudomása az ÉMAsznak a levélben jelzett panaszról. — Eddig nem érkezett jelzés a központhoz Közvetlenül.' a balassagyarmati kirendeltségtől pedig az alábbi választ kaptuk: — A diósjenői közvilágítással kapcsolatos panasz jogos. Sajnálatos módon az utóbbi 10—12 napban olyan időjárási viszonyok álltak be, hogy sok üzemzavar volt és van. A fő kérdés az elhárításnál a villamos energia lakásokban való biztosítása, továbbá az üzemek, a termelőszövetkezetek villamos energiával való ellátása. Tekintettel arra, hogy több termelőszövetkezetnél szivattyúk, keltetők üzemelnek, ezek kiszolgálása gazdasági érdekből előbbrevaló, mint a közvilágítás. Türelmet kérünk a lakosságtól, körülbelül egy héten belül a munkavégzés folyamatossága lehetővé teszi Diósjenő közvilágításának teljes helyreállítását. . Kiránduláson A balassagyarmati vasútállomás KISZ-alapszervezete Pécs város és környékének megtekintésére háromnapos kirándulást szervezett. A pécsi vasútállomás KISZ- esei a vendég fiatalok részére éjszakai szálláshelyül nagyon kényelmes, minden igényt kielégítő hálókocsit biztosítottak. A háromnapos program során Harkányfürdő, Siklós, Pécs város és környékét, valamint a vasútállomásokat tekintették meg. A balassagyarmati vasút KISZ-fiataljainak ez volt az idei első kirándulása, mely sok sikerélményt nyújtott. A második féléves program keretében azonban nem kisebb élmény vár rájuk, mint a szegedi ünnepi heteken való részvétel. Mint ahogyan erről Zolán Attila, a KISZ- alapszervezet titkára tájékoztatott. a KISZ-esek a szép programok megvalósításához messzebbmenő támogatást kapnak az állomás gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőitől, valamint azoktól az idősebb kollégáktól, akik vállalták a fiatalok helyett a szolgálatot. A 15 fős KISZ- csoport valamennyi tagja köszöni a kapott _ lehetőséget, melyet jó munkával igyekeznek majd honorálni. Szűcs Ferenc Sok eső esett, így hát épp a fű ne nőjön meg? Balassagyarmaton, a Lenin-lakótelep kör. nyékén térdnél magasabb füvet kaszálnak a parkszépitő munkások, Gál István és Nagy József Salgótarjánból utaztam Debrecenbe és vissza A nyári menetrend' életbelépésével nagyon jó vonat indul vasárnap reggel Salgótarjánból Debrecenbe. Nem kell átszállni és a menetideje is igen rövid. Különösen örülnek ennek a vonatnak azok, akiket a fürdőzésen kívül más szálak is fűznek Debrecenhez, mint engem is. Június 11-én reggel saját hibámból körülbelül 25 méter választott el a vonattól, amikor az elindult. Szembe közeledtem a vonat felé. Lekéstem a vonatot. Kétségbeesésemet látva a mozdony vezetője megállt, és szólt, hogy szálljak fel. Azt hittem, ilyesmi csak álmában történhet meg az emberrel. Debrecenbe érve szerettem volna megköszönni személyesen kedvességét, de mire a mozdonyhoz értem, nem találtam ott. Ügy gondolom mindenképpen érdemes szót ejteni a velem történtekről. Azt is tudom, hogy nem lehet gyakorlatot csinálni az ilyen esetekből, de azt is tudom, hogy ez is emberségesség kérdése volt. Mivel személyesen nem sikerült, ezúton köszönöm meg a mozdonyvezető kedvességét. A visszautazásnál azonban kicsit sem kellemes élményben volt részem. Debrecenben a pénztárnál jegyváltás közben meg mertem kérdezni, hogy Füzesabony és Hatvan között milyen csatlakozásom lesz, személy-e vagy gyors? Igaz, nagyon meleg volt, s ilyenkor nem kellemes dolgozni egy olyan nagy forgalmú állomáson mint Debrecen, de a válasz mégis meglepett. „Nem tudhatom betéve a menetrendet, kérdezősködjön az információs szolgálatnál, s álljon újra sorba a gyors- pótjegyért, ha kell!". Tettem amit mondott a pénztárosnő. Sort álltam az információ előtt. Kérésemre azt a választ kaptam, nem lesz csatlakozásom csak két és fél óra múlva, mert 5 JOGI T Jár-e fizetett szabadság a tsz-nyugdíjasnak? ACSHD9 perccel előbb jön el a vonat Salgótarján felé, mielőtt a miskolci gyors Hatvanba érkezik. Ezt menetrendből nézte meg az informátor. Az előző napi esetemből tanulva, a vonat indulása előtt jóval hamarább az állomáson voltam. Nem bíztam a kapott válaszban, mert teljesen logikátlannak találtam. Vettem egy hivatalos menetrendet, amely 1972/73-ra érvényes és magam néztem meg a csatlakozást. A menetrendből világosan kitűnt, hogy 25 perc időm lesz az átszállásra Hatvanban. Nem tudom, ezek után meglepődik-e valaki a megdöbbenésemen. Azt hiszem a MÁV- nak is megérné, ha az információs szolgálatot ellátó nem többel, de a menetrend használatával tisztában lenne még Debrecenben is. Arról nem is beszélve, hogy mennyire megérné nekünk, utazóközönségnek. Fülöp Mária I Az olvasó kérdez, a Szerkesztős ág válaszol T. E. (Kisterenye): Milyen Ezzel szemben hátrányo- kedvezmények illetik meg a sabb helyzetbe kerül, akinek huzamosabb időn keresztül egy évben többször fizetett balesetmentesen közlekedő, kártérítést az ÁB. A máso- CASCO-biztosítással ren- dik karambolozás után a delkező gépkocsi-tulajdo- vállalt önrészesedés — mint nőst? eddig is 500 forinttal, a A balesetek megelőzésére harmadik és további bizto- ösztönző feltételek az új sítási káresetnél már 1000 CASCO-biztosításban régi forinttal emelkedik. Egy kívánságot teljesítenek. Ha éven belül maximálisan a biztosító az új CASCO 1500 forinttal. (A biztosítot- alapján két évig nem fize- tak azonban függetlenül áttett kártérítést, a biztosított tói, hogy az előző évben visszakap egy havi díjat, hány káresetük volt, minden három és négy év után 2—2 esztendőben „tiszta lappal" hónapot, öt év után és a to- indulnak.) A nem baleset vábbi években pedig 3 hó- miatt keletkezett tűz, vil- napi díjat térítünk vissza, lámcsapás, robbanás, föld- (Ha a biztosított eladja a rengés, földcsuszamlás, vi- kocsiját és 30 napon belül har, árvíz, lopás, rablás, s a az új kocsijára ismét meg- nem baleset miatt bekövet- köti a CASCO-t, a biztosi- kezett ablaktörés eseteiben tást folyamatosnak tekinti az azonban az önrészesedés ÁB és a kedvezmény to- többszöri kártérítéseknél is vábbra is megilleti.) változatlan marad. Sz. Ferenc olvasónk (Balassagyarmat) tsz-rokkantsági nyugdíjasként raktárosi beosztásba került. 1970-ben már 23 nap, 1971. évben viszont már csak 12 munkanap fizetett szabadságot kapott. Tudomása szerint a tsz-tagokat azonos jogok illetik meg, akár nyugdíjas, akár nem. Kérdése ezek után, hogy mint nyugdíjasnak jár-e továbbra is a 23 nap fizetett szabadság? Mind a régi (az 1967. évi III. tv), mind az új szövetkezeti törvények a jogok és kötelességek egységére épülnek. Az a tsz-tag aki a kötelezettségeit és elsősorban a munka- végzési kötelezettségét teljesíti, azt a törvényben, és az alapszabályban biztosított jogok is teljes egészében megilletik, függetlenül attól, hogy nyugdíjas, vagy nem nyugdíjas munkavállaló. Ha olvasónk az azonos jogokat így értelmezi, ezen értelmezéssel teljes egészében egyetértünk. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a tsz-tagsági viszonyban vannak olyan jogok, amelyeket mindig az előző évhez végzett munkamennyiséggel kell újból és újból megszerezni. Ilyen jogok többek között, a háztáji területhez és annak mértékéhez való jog, a betegségi segélyhez, és az évi fizetett szabadsághoz való jog is. Fizetett szabadság esetében ez azt jelenti, hogy a munka- viszonyban álló dolgozókkal azonos mértékű, vagyis 12. munkanap alap- és a munka-, illetve tagsági viszonyban töltött minden két év után egy munkanap pótszabadság csak azt a termelőszövetkezeti tagot illeti meg — aki a megelőző évben legalább 250 tízórás munkanapot ledolgozott. Bár olvasónk nem közli levelében az évenként teljesített munkanapjai számát, de elképzelhető, hogy szabadságát azért csökkentették, mert az 1970. évi 23 munkanap fizetett szabadságához szükséges 250 tízórás munkanapot 1969. évben még ledolgozta, de 1970. évben, amely alapján az 1971. évi fizetett szabadságának a napjait meghatározták, már nem dolgozta le. Így ameny- nyiben az alapszabály a 250 tízórás munkanap alatt teljesítők részére fizetett (jutalom) szabadságot nem ír elő, törvényerejénél fogva fizetett szabadságra igényt nem is tarthatott volna. Mint ismeretes a fizikai munkát végző tsz-tagok, nyugdíjuk korlátozása nélkül dolgozhatnak a tsz-ben annyit, amennyit munkaerejük megenged, tehát módjuk van arra, hogy fenti jogokhoz szükséges munkát elvégezzék. Olvasónk munkaköre, vagyis a raktárosi munkakör azonban a termelőszövetkezetben szellemi foglalkozásnak számít, amelyre a nyugdíjjogszabályok évi 120 tízórás munkanapban határozzák meg azt a felső határt, amely alatt a nyugdíjának folyósítása nem esik korlátozás alá. Olvasónk tehát már munkakörénél fogva is ki van zárva abból a lehetőségből, hogy a jogszabály által előírt fizetett szabadságban részesüljön. Ameny- nyiben azonban az alapszabály 250 tízórás munkanap alatt is biztosít tagjai részére fizetett szabadságot, úgy azt joga van követelni. Igényelhető-e újból ar egyszer mór megszakítón gyermekgondozási segély? Ifj. D. Ferencné (Zagyvapál- falva) olvasónk gyermekének egyéves korában megszakította a gyermekgondozási szabadságát, de nem régi munkahelyére, hanem más munkahelyre ment dolgozni. Családi körülményeinek alakulása folytán ismét nagy szüksége volna arra, hogy a gyermek hároméves koráig újból folyósítsák részére a gyermekgondozási segélyt. Van-e erre lehetőség — kérdezi levelében. A gyermekgondozási segély folyósításának előfeltétele, hogy az igénylő dolgozó nő részére munkaadója fizetés ■ nélküli szabadságot biztosítson. Az Mt. 57. § (2) bekezdésében biztosított jognál fogva kizárólag az anya döntheti el, hogy gyermekének hároméves koráig, mikor kívánja igénybe venni első ízben a gyermekgondozási szabadságot. Más a helyzet viszont akkor, ha az anya az egyszer már megállapított gyermekgondozási segélyt megszakította, újból munkába állt — függetlenül attól, hogy más munkaadónál — és ismét igénybe kívánja venni a fizetés nélküli szabadságot, illetve a gyermekgondozási segélyt. Ilyen esetben két szabály alkalmazható. Ha a gyermekgondozási segélyre igénybe vett fizetett szabadságot és természetesen a gyermekgondozási segélyt is az anya azért szakította meg, mert személyi és családi körülményei indokolttá tették, akkor, a gyermek hároméves koráig az bármikor visszakérhető. Az érvényben levő jogszabályok szerint ilyen indok lehet: a férj, illetőleg az eltartó halála, vagy tartós megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztés-büntetése, az életközösség megszakítósa, a nő újabb szülése, vagy hosszabb betegsége, a gyermek tartós kórházi kezelése. Ha a dolgozó nő a szabadságot nem ezek, hanem más indokok alapján szakította meg, a gyermek hároméves koráig fizetés nélküli szabadságra joga van ugyan, de erre az időre gyermekgondozási segély már nem illeti meg. A vállalat azonban egy esetben ilyenkor is engedélyezheti a segély újbóli folyósítását. Több esetben azonban már a vállalatnak sincs joga a folyósítás engedélyezéséhez. Fentiek értelmében tehát amennyiben a felsorolt indokok fennállnak, a vállalat csak ezek alapján vizsgálhatja a segély újbóli engedélyezésénél. Az anya tehát a segélyhez való jogát többszöri megszakítás esetén sem veszti el. Ha azonban ezek az indokok a segély megszakításánál hiányoztak, kizárólag a vállalat döntésén múlik, hogy a dolgozó nő még egyszer jogosulttá váljék a további segélyre. Dr. J. S. NOGRÁD — 1972. június 22., csütörtök T
