Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
illést tartott m megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) nyezésr«, összefogásra, társtr n tömegpolitikai munkában lásra társadalmi erők bevo- pozitívan jelentkezik, nására nagyobb biztatást kell Ugyanakkor a helyi kezdemé- nyújtani. Hozzáértő a közvélemény Az elmúlt négy évben tovább erősödött politikánknak az a vonása, hogy a közvéleményt időben tájékoztatjuk a gazdasági élet tendenciáiról. esetleges kedvezőtlen jelenségeiről, a fejlődés által keletkezett feszültségek feloldásának módjáról. A fejlődés követelményeként a propaganda- és tömegpolitikai munka hatására az elmúlt években jelentősen növekedett a közgazdasági ismeretek szintje. A közvélemény hozzáértőbben ítéli meg gazdasági, társadalmi lehetőségeinket, törekvéseinket. Különösen jelentős a közgazda- sági ismeretek szintjének növekedése a párt-, a gazdasági és állami vezetőknél. A legnagyobb eredménynek azt tartjuk hogy megkezdődött a korszerűbb gazdaságpolitikai szemlélet kialakulása elsősorban a párttagok körében, de szélesebb rétegekben is. A gazdaságpolitikai ismeretek növekedése kedvezően hat a párt gazdaságszervező, eleniző munkájára, a feladatok kidolgozására. A propaganda- és tömegpolitikai munka segíti azt a felismerést, hogy az intenzív szakaszban a vezetés és szervezés a termelőerők egyre fontosabb elemévé válik. A vezetés színvonalától nagymértékben függ, hogyan emelkedik a munkáskollektivák- ban a tudatosság, a tudatosan cselekvők, a helyes intézkedéseket támogatók aránya, ez befolyásolja az üzem fejlődését, jövőjét, az üzem és a népgazdasági érdekek érvényesülését. A gazdaságirányítás rendszerében bekövetkezett változások elfogadását, az iránta megnyilvánuló bizalmat és támogatást jelentős politikai eredménynek tekinthetjük, és kellőképpen kell értékelni. Az elmúlt néhány év bebizonyította, hogy a reform koncepciója bevált, általánosan elismerik sikerét. A megyei pártbizottság ezután megállapította, hogy a reform kibontakoztatásához lényegesen több időre van szükség, mint ahogy azt korábban feltételeztük. A reform bevezetésével nem változhattak meg egycsapásra a, termelés tényezői. A politikai munka ezt fokozatosan ismerte fel és lassan továbbította. De nem tudtuk sokrétűen bemutatni, hogy a problémák egy része nem mai keletű, ezért több év türelmes, következetes, szervezett munkájával oldaható meg. Nem hangsúlyoztuk eléggé a reform eszközjellegét, a terv- gazdálkodás tökéletesítésében betöltött szerepét. Azzal számoltunk — állapította meg a megyei párt- bizottság, hogy a gazdasági szerkezetben, különösen az energiastruktúrában végbemenő változások, a szabályozók hatásaként az élő munka racionálisabb felhasználása foglalkoztatási nehézségeket vált ki. Több tényező hatásaként ez nem következett be, sőt a foglalkoztatottság jelentősen növekedett. Mindez a közvélemény egy részében nem kapott kellő értékelést. Munkaerőhiány keletkezett és a kívántnál nagyobb fluktuáció bontakozott ki. Ez egyes helyeken a bérek egészségtelen növekedését váltotta ki. Előnyhöz jutottak a „vándormadarak”, ez sértette a jól dolgozók, a törzsgárda tagjait. A kedvezőtlen tendencia megfékezésére, az egészségtelen fluktuáció visszaszorítására tett intézkedések hatását már észleljük, ez találkozik a jól dolgozók, a törzsgárda egyetértésével, támogatásával. Az anyagi érdekeltség fokozottabb érvényre jutása helyenként és egyénenként el- torzultan, anyagiasságban jutott kifejezésre. A haszonszerzés, a harácsolás, a fél- és másodállások hajszolása, a spekuláció nyíltabb jelentkezése a társadalmi közvéleményből erőteljes reagálást váltott ki. Az utóbbi időben tett intézkedéseket a közvélemény helyesléssel fogadja és várakozó álláspontra helyezkedik. Ezután az árak mozgásával foglalkozott az előterjesztés. Megállapította, hogy az árak mozgása a közvélemény figyelmének középpontjába került. Az árak a gazdaságban alapvetően betöltik szerepüket, szolgálják gazdasági, társadalmi céljainkat. A bérek emelkedése nem egyszerre, sőt gyakran üzemenként is eltérő időben jelentkezik, ezért olyan érzés alakult ki, mintha csak az árak emelkednének. Számos bírálója akad bérpolitikánknak. A helyes bérpolitikai törekvések, a munka szerinti differenciált bérezés nem nyer kellő magyarázatot. A közvélemény formálását nehezíti, hogy társadalmilag indokolatlan ármozgások is előfordulnak üzemi, vállalati kezdeményezésekre. A szabadárak szerepét a közvélemény jelentős része ma sem érti, az árrendszeren belüli arányát erősen eltúlozza. A közvéleményben — bizonyos pozitív jelenségek, így: az alapvető fogyasztási cikkek árának változatlansága, a szezonvégi kiárusítások, az árak lefelé mozgása, a hiánycikkek csökkenése, a minőség javulása, a választék jelentős bővülése szinte természetes jelenségnek számít Az előző évek szűkebb választéka a fogyasztói igényeket uniformizálta és a fogyasztás szerkezete nem differenciálódhatott eléggé a végzett munka és az anyági lehetőségek szerint. A közvéleményben ez szokássá merevedett, és esetenként egyes rétegekben felfokozott és indokolatlan reagálások forrása. Növekszik azoknak a családoknak a száma, amelyek gazdasági erejükön felül költekeznek. A lakáskultúra fejlődése, a divat, a turizmus, a gyermekkultusz, a tartós fogyasztási cikkek iránti igény a jövedelmektől függetlenül jelentkezik, eltérő jövedelmű rétegeknél is. Egyesek a szocializmust gazdasági egyenlőségként fogják fel, káros egyenlősdit akarnak, a mechanizmust hibáztatják, mert szükségletük nehezen elégíthető ki. E szemlélet képviselői nem a munkából, a munkának eredményéből vezetik le az igényeket, hanem a szükségletből, óhajokból, „rangkórságból”. Ezek politikai feszültségekként is jelentkeznek. A politikai munka még ma is nehezen birkózik meg ezekkel a valóban összetett és bonyolult problémákkal. Ritkán vállalkozik a reális gazdasági életvitel és ennek megfelelő szemlélet kialakítására, sőt még a nyíltan jelentkező demagóg megnyilatkozásokat sem utasítja mindig vissza. Egységes szemlélet — egységes cselekvés Az érdek és az érdekviszonyok fokozottabb felhaszhálá- sánál nem vettük eléggé figyelembe az érdeket tükröző társadalmi tudatnak azt a tulajdonságát, hogy a különböző egyének, csoportok Saját részérdekeiket össztársadalmi érdekként élik át. A jogok és kötelességek, az egyéni és társadalmi haladás, az érdekvédelem egyoldalú értelmezést kaptak, a közösség igényei, érdekei háttérbe szorulnak. Az érdekviszonyokban a magasabb — kollektív, társadalmi — érdekek nehezen kapják meg az elengedhetetlen elsőbbséget — állapította meg az előterjesztés. Az üzemi, a területfejlesztési igények a vártnál és a lehetőségeknél 2 NÓGRAD — 1972. június 22., csütörtök gyorsabban növekedtek, több esetben elszakadva a realitásoktól, sőt helyenként a társadalmi felelősségtől is. Az igények felmérése, előterjesztése azonban csak abban az esetben lehet pozitív tényező, ha megkeresik a megvalósítás reális anyagi, társadalmi, politikai lehetőségét is. A megyei pártbizottság ezután megállapította, hogy az üzemek megnövekedett önállóságával a vezetés figyelme az üzemen kívüli tényezők hatásuk fokozottabb megismerésére irányul, ugyanakkor a belső tényezők, amelyek tartósan befolyásolják az üzem eredményeit — munkafegyelmét, üzem- és munkaszervezés, termelékenység stb., az intenzív gazdálkodás lényege — nem kaptak kellő figyelmet. Külső tényezők bírálatát lehet tapasztalni olyan üzemi feltételek mellett is, ahol elfogadhatatlan a munka- és üzemszervezés, alacsony a termelékenység, a hatékonyság, drágák és korszerűtlenek az áruk. A szabályozókra hárítják a felelősséget akkor is, amikor a megoldás lehetősége főleg az üzemben van. A technikai tényezők mellett a politikai és mozgalmi tényezőkre — több helyen — az indokoltnál is kevesebb figyelmet fordítottak. A reformot egyesek öncélúan és nem a szocializmus, a munkáshatalom erősítéseként fogták fel. Az önállóságot, a kezdeményező készséget egyes gazdasági vezetők helytelenül értelmezve olyan kockázatként fogták fel, amelyek a társadalom anyagi forrásainak indokolatlan igénybevételéhez, a dolgozó kollektívák sorsának bizonytalanságához vezetett, vagy vezethet. Ez joggal vált ki egyes esetekben türelmetlenséget, utólagos elitélést, ugyanakkor a szocialista ellenőrzés kibontakoztatására, a gazdasági nehézségek megelőzésére — főként a tsz-ekben — nincs kellő törekvés. Megállapította a megyei pártbizottság, hogy a különböző választott testületek által tárgyalt témák, jelentések elemzések nem tárják fel kellően azokat a társadalmi, gazdasági összefüggéseket, politikai teendőket, amelyek alapján egyértelműbben jelentkeznének a politikai munka, a propaganda és az agitáció feladatai. Nehezen érvényesül a X. kongresszuson megfogalmazott elv a gyakorlatban: „Aki politikai síkon intézkedik, az számoljon döntéseinek gazdasági hatásával, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt, mérlegelje a politikai körülményeket..Az egyoldalú, az emberi viszonyokat nem kellően figyelembevevő értékelés, döntés a politika másodlagosságának látszatát, bizonytalanságot, esetenként a tehetetlenség érzését kelti. Ennek megszüntetése a politikai munka egészének feladata. Ezek tükröződnek társadalmunkban a X. kongresszus határozatainak végrehajtása során. Lassítják és nehezítik a kongresszusi határozatok végrehajtását, az egységes szemléletű cselekvés megteremtését. A politika eszközeivel kellően felvértezve lényegesen kedvezőbb társadalmi, területi munkahelyi feltételeket tudunk teremteni a kongresszusi határozatok végrehajtásához. A társadalomban a munkahelyi és lakóterületi közvéleményben, a közélet minden fórumán egyértelművé kell tenni gazdasági lehetőségeinket, előrehaladásunk gazdasági forrásait és ennek alapján az életszínvonal, az életkörülmények további javulásának mértékét. Ehhez aktív, cselekvő részvételre van szükség minden becsületesen dolgozó részéről. Ez tömegpolitikai munkánk legfontosabb és legfőbb feladata. ben végbemenő változás nagy létszámú, politikailag aktív munkásréteg — a bányászok — élet- és munkakörülményeit érintve okoz bonyolult gazdasági, társadalmi, terület- feljesztési problémát. Az elmúlt években jelentőségének megfelelően és eredményesen foglalkoztunk ezzel a Nógrád megye jelenét, jövőjét érintő kérdéssel és ezt kell tennünk a jövőben is. A végleges megoldásban fő figyelmünket az emberre és nem csupán az eszközökre fordítjuk. Szocialista rendszerünkben a párt- szervezetek és a kommunisták erejére, alkotókészségére támaszkodva bátran hirdethetjük, hogy a megoldás méltó lesz — mint ahogy ma is az — szocialista rendszerünkhöz. A megoldáshoz feladataink egységes értelmezésére, cselekvési egységre, a kötelességek pontos teljesítésére, áldozatos munkára van szükség. A megye mezőgazdasága az elmúlt években soha nem látott és sokak által nem várt eredményeket, rekordokat mutathat fel. Ennek ellenére nehézségeink számottevőéit, mert a termelés szerkezete és költségszintje a kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságok miatt nem tud lépést tartani az országos fejlődéssel. A problémák megoldására átgondolt intézkedések is szükségesek. A demokratikus légkör fejlesztése a dolgozók demokratikus jogainak gyakorlása 3 gazdaságban ma új módon és új igényként jelentkezik. Ezt az igényt kielégíteni, a jogot érvényesíteni alapvetően ott leheli, ahol az ember legfőbb formálása, alakítása, az elvek és a gyakorlat egysége megvalósul. Ez alapvetően a munkahely. A propaganda- és tömegpolitikai munka mutassa be és bizonyítsa, hogy a gazdaságban az intenzív fejlődés teljes kibontakoztatásához több időre, szervezettebb munkára van szükség. A reform bevezetésével a népgazdaság, az üzemek nem változtak meg gyökeresen, a fejlődést alapvetően befolyásolják az előző időszak emberei és technikai adottságai. A reform a terv- gazdálkodás eszköze. Ebből kiindulva a tömegpropagan- da, a tömegpolitikai munkában nem a szabályozók bonyolult- és közsazdaségi ismereteket igénylő rendszerét. hanem társadalmi-gazdasági rendeltetésüket kell magyarázni, elfogadtatni. A jelenlegi erőkkel fe'adataink megvalósításáért A tömegpropaganda és tömegpolltikal tevékenység feladatai Legfontosabb feladatunk a megszilárdult eszmei-politikai egység alapján a pártszervezetek szereplési egységének további erősítése, a hozott döntések, határozatok következetes valóraváltása, a végrehajtásban egységes alkotó szemlélet megteremtése. Ez egyben igényes eszmei, politikai munkát kíván a párt- szervezetektől. Legfontosabb műhelye a pártdemokrácia, amely nélkül nem lehet igazi eszmei-politikai cselekvési egységet megteremteni, nem lehet belső meggyőződéssel alakuló magas fokú tudatosságot kifejleszteni. A pártdemokrácia feladata és célja: a döntések demokratikus előkészítése, az élet által felvetett kérdések sokoldalú megvitatása, a különböző vélemények meghallgatása, figyelembevétele, a meghozott határozatok egységes értelmezése, kötelező és fontos végrehajtása. Előrehaladásunk kulcskérdése a párt vezető szerepének fejlesztése, erősítése, érvényesítése a gyakorlatban. Tovább kell erősíteni az alapszervezetek munkájának azt a vonását, hogy alkalmazkodik az irányítás, a döntés, a végrehajtás új feltételeihez, önállóbban, nagyobb áttekintéssel és felelősséggel vizsgálja a termelés összefüggéseit. Nógrád megyében határozottabb különbséget kell tenni új és régi problémáink, nehézségeink között — állapította meg a megyei pártbizottság. A termelés korszerűsítése, a munka- és technikai feltételek, a termékösszetétel megváltoztatása nem oldható meg valamennyi üzemben, műhelyben egyszerre és rövid idő alatt. Ez csak átgondolt, tervszerű, a lehetőségeket maximálisan figyelembevevő munka eredménye lehet, melyben a dolgozó embernek döntő szerepe van. A megoldásban a technika szerepet játszik, de a döntő szerep az alkotó emberre vár. Foglalkozik az irányelv a gazdaságszerkezeti változásokkal, s hangsúlyozza, hogy az intenzív fejlődés Nógrádot az átlagosnál érzékenyebben érinti. Az energiaszerkezetTovábbi erőfeszítéseket kell tenni a Külőpbozö rétegekben kialakult, és állandóan változó igények megismerésére, befolyásolására. A reális, a társadalmilag elfogadható igényén szainoavcieie, amely az életszínvonal- és szociálpolitikánkkal összhangba álló támogatással segíti céljaink realizálását, növeli a part befolyását, a politika iránti bizalmat. Ezért nagy felelősseggei kell kezelni, politikai eszközökkel támogatni, kielégítésének lehetőségeit bemutatni. A reális igényektől élesebben kell megkülönböztetni a termeléstől, a termelőerők és társadalmunk mai viszonyaitól elszakított igényeket. Bírálnunk kell azt a felfogást, amely nem a reálig lehetőségből, hanem a szükségletből kiindulva Ítéli meg életszínvonal-politikánkat. A propaganda- és tömegpo- litikai munka bátrabban és sokoldalúbban közelítse meg életszínvonal-politikánkat. A tények azt igazolják, hogy a reform bevezetése óta emelkedtek a bérek, javult az áruellátás, korszerűbb cikkek jelentek meg, nőtt a választék, állandóan csökken a hiánycikkek száma, javulnak a szociális életkörülmények stb. A propaganda- és tömegpolitikai munka tartsa továbbra is fontos feladatának az anyagi érdekeltség elvének magyarázását. Ezt a problémát tárgyalja az eddigieknél ösz- szetettebben, az anyagi érdekeltség, a gyakorlatban több tényező együttes és összehangolt eredményeként valósulhat meg és szolgálhatja társadalmi céljainkat. Ezek: munka- és üzemszervezés, a vezetés, a munkaerő racionális A megyei pártbizottsági ülés résztvevőinek egy csoportja felhasználása, az egyéni adottságok és képességek tudatos fejlesztése, az anyagi-erkölcsi megbecsülés, az üzemi demokratizmus érvényesülése stb. Ebben a sokrétű munkában kell megmutatni az egyes dolgozók, a vezetés, a társadalmi szervezetek feladatait. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a propaganda- és tömegpolitikai munka egész rendszerében fel kell dolgozni a Központi Bizottság 1971. decemberi és a megyei pártbizottság 1972. február 4-i, az üzem- és rpunkaszervezésre vonatkozó határozatát. Hangsúlyozza az irányelv, hogy az üzemekben arra kell felkészülni, hogy a munkaerőforrás a következő években lényegesen nem bővül. Ezért a jelenlegi munkaerővel, annak képzésével, átképzésével kell a termelési feladatokat megoldani. Felhívja a figyelmet, hogy az eddiginél jobban törődjünk a vezetés, szervezés színvonalának növelésével, hiszen a vezetés a gyorsan fejlődő termelőerők egyre nagyobb szerepet játszó eleme. Politikai felelősséggel kell a közhangulatot ebben a kérdésben orientálni. Bátrabban kell a jó döntéseket, a jól dolgozó vezető kollektívákat támogatni, ha kell védelmezni, de bírálni kell a vezetés elmaradását, tehetetlenségét, a következetlenséget, az elhamarkodott döntéseket, intézkedéseket. A gazdaság fejlettsége, fejlődésének üteme, a foglalkoztatottság állandó és magas foka megteremtik annak lehetőségét, hogy valamennyi dolgozó réteg előre tervezze élet- körülményeinek alakulását. Állandóan nő a nagyobb értékű fogyasztási javakkal rendelkezők száma, aránya (lakás, háztartási gépek, autó stb.), melynek alapvető forrása a munka. A tartós fogyasztási cikkek megszerzésére törekvés olyan egészséges erőket szabadít fel, mint az aktivitás, a szorgalom, a fegyelmezettség, a munka eredményességének fokozása, a képzettség és a képességek továbbfeijesztése stb. Ez megfelel társadalmi céljainknak, politikánknak. Tapasztalható azonban, hogy az egyes emberek tudatában megmaradt kispolgári nézetek a javakat elszakítják a munkától, az eszközöket az emberek fölé emelik; az ember értékét nem a társadalom számára végzett munka mennyiségével, minőségével, hanem a használatában levő eszközök mennyiségével méri. Ezek tudatában az ember elveszti legfőbb értékmérőjét, élete célját, az élet, az öröm kiapadhatatlan forrását — az alkotó munkát. Ez az anti- szocialista gondolkodás egyeseknél hajbókoláshoz, törte(Folytatás a 3. oldalén) ,
