Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

Szexvizsgálatról a müncheni olimpia előtt Csaknem félévszázada an­nak, hogy női versenyzők vesznek részt az olimpiai já­tékokon. Jóformán ezzel egy­idős maga a probléma is: ver­senyeznek-e közöttük olyanok is. akik bár a mindennapi életben nőkként élnek, bioló­giailag azonban mésem te­kinthetők a gyengébb nemhez tartozóknak, akik tehát az úgynevezett' „interszex” típust képviselik? — Az „interszex” néven is­mert probléma nemcsak a sportéletben jelentkezik, egy­úttal nagyon komplex biológi­ai, orvosi és főként lélektani társadalmi kérdés is —mondja a téma egyik ismert magyar szakértője, dr. Frenkl Róbert, a testnevelési főiskola tan­székvezető tanára. — Sportbeli vetülete — aránylag a legegyszerűbb, s megoldása szintén. Nem en­gedhető meg, hogy női ver­senyeken olyanok induljanak, akik biológiailag nem nők. Az ilyen egyének ugyanis, éppen sajátos testalkatuknál fogva rendszerint kimagas- lóbb teljesítményeket érnek el. mint kifejezetten nőnemű vetélytársaik. — Sokkal bonyolultabb probléma azonban a klinikus orvos és a pszichológus részé­re, a kétneműség tudata okoz­ta leíBsérülések gyógyítása és az ilyen egyéneknek a társada­lomba való beillesztése. Az esetek nagy többségében ugyanis kóros lelki következ­ményekkel jár együtt az, hogy valaki nőként nevelkedik fel és éppen a sport kapcsán de­rül ki, hogy biológiailag tu­lajdonképpen férfi. — Ezért kellett felfigyelni erre a jelenségre, mert a sport rohamos fejlődésével az ered­ményhajszolás könnyen ve- zethez ahhoz, hogy egyes or­szágok — félredobva a sport­szabályokat — tudatosan vá­lasztanak ki nőnek látszó férfiakat. Eddig ez még nem fordult ugyan elő, de ha nem vezették volna be a szex- vizsgálatokat, akkor a ve­szély egyre jobban fenyeget­ne. — Az első „szexvizsgálat” Budapesten 1966-ban az at­létikai Európa-Bajnokságon történt. Azóta a szakemberek nagyon behatóan foglalkoztak a kérdéssel, s ennek eredmé­nyeképpen az 1972-es olimpi­án már tökéletesen kikristá­lyosodott elvek és gyakorlat alapján történik az ellenőr­zés. A szexvizsgálatok nagy körültekintést' igényelnek. A mineműséget végül is az dön­ti el, hogy a belső nemi szer­vek milyenek, amelyek a csí­rasejteket és a hormonokat termelik. — A szexvizsgálat során a sejtekben levő kromoszómá­kat nézik meg, közülük is az úgynevezett „nemi” kromo­szómákat. Nőkre az X. férfi­akra az Y. kromoszómák a jellemzőek. Ha tehát Y. kro­moszómát találnak, akkor ez az illető férfi voltát bizonyít­ja. — A kromoszóma-vizsgá­latnak többféle technikája is­meretes. A klasszikus mód­szerek közül eddig csaknem kizárólag a barr-testek ki­mutatását alkalmazták, ami tulajdonképpen úgynevezett nőj szexkromatint jelent. Ez a női sejtek mintegy 20—30 százalékában, a férfi sejtek­nek pedig csak körülbelül 5 százalékában található meg. Vannak esetek, amelyeknél ez az eljárás bizonytalan ered­ményt ad. Ilyenkor kerülhet sor — a laboratóriumi tech­nika fejlődése következtében — a fluorescens mikroszkó­pos kromoszóma-vizsgálatra, amellyel az Y kromoszómát lehet megnyugtató módon ki­mutatni. Legújabban beve­zették a hajhagyma sejtjeinek vizsgálatát. Ez a módszer azért előnyös, mert az előző­nél (amikor szájnyálkahártya- kaparékot vizsgáltak és fény­képeztek), sokkal higiéniku- sabb és a vizsgálandó alany részére kényelmesebb is. Gólkirályok Kovács Ferenc; a Nagybá­tonyi Bányász kitűnő labda­rúgója az NB-s bajnokságban segíti sikerre a nagybátonyi tartalékgárdát. Kovács Feri nagy rutinja, tapasztalata, és elsősorban eredményessége nem egyszer jelentett két pon­tot. Az NB-s bajnokság gól­királya a legutóbbi találkozón is remekelt, Pásztón 3:l-re nyert a Nagybátony és Ko­vács Feri mesterhármast ért el — fokozta előnyét a góllö­vőlistán. (1. kép.) Labdával látunk egy másik gólkirályt, a pásztói járás baj­nokságának legeredményesebb játékosát, Csépe Istvánt. A kapusoknak szomorúságot okozó csatár a Szőnyi SE csa­patában rúgja a labdát, és a gólokat. (2. kép). Herbst Rudolf felvételei Hány kapitányt fogyasztott a magyar labdarúgás? Nem sokan figyeltek fel rá — talán senki sem —• hogy az MLSZ, a labdarúgó-szövet­ség immár huszonötödik szö­vetségi kapitányát „fogyaszt­ja", Azaz. hogy nem is olyan egyszerű annak megállapítá­sa. hogy hányadikat... Elő­fordult ugyanis, hogy a ka­pitány nem is volt sza­bályosan megválasztott ka­pitány. csak valaki, vagy va­lamilyen szerv nagy hirtelené- ben felkérte. Volt, hogy egy­szerre két kapitány működött, s ismételten előfordult, hogy a már lemondott kapitányt ké­sőbb újra megválasztották, mint az éppen most is kapi- tánykodó Illovszkyt. Nézzük hát, ki az a huszon­kettő, aki egyszer (vagy több­ször) vállalta ezt a .,rázós” feladatkört. 1. Gillemot Ferenc. Első vá­logatott mérkőzésünkre a vá­logatást még az igazgató-ta­nács végezte, s az osztrákok elleni mérkőzésre 1902. októ­ber 12-reamaga köréből kér­te fel legkitűnőbb tagját ka­pitánynak. 1904-ig ez minden válogatott mérkőzés előtt meg­ismétlődött. 2. Stobbe Ferenc. 1904. Őszétől 1905 végéig, majd ké­sőbb újra az ősidők legfanati­kusabb futballrajongója vi­selte ezt a tisztet, mígnem az itt először 1908. június 10-én járó angol válogatottól 7;0-ra ki nem kapott a csapata. 3. Hajós Alfréd. Nagyon rö­vid ideig volt kapitány, vi­szont az első, akit az újonnan felállított testület, a válogató bizottság tagjai közül kifeje­zetten kapitánynak választot­tak meg 1906 őszén. 4. Mindler Frigyes. Három­szor is volt kapitány, először 1909-től 1911-ig, utoljára 1930- ban, mígnem a drezdai vere­ség után (3:0-as vezetés után 3:5-ös vereség!) végleg le nem mondott. 5. Herzog Ede (1911—1914. majd 1918.) 6. Tibor Lajos (1917) 7. Fehéry Ákos (1919) 8. Kiss Gyula. Az egykori vállogatott játékos ekkor a Sporthírlap szerkesztője, 1920- ban úgy lett kapitány, hogy lapjában nagy cikksorozatot írt. „Szót kérek” címmel. Fel­rótta ebben, hogy tulajdon­képpen nincs állandó váloga­tott keret, sem edzés, sem tö­rődés. csak minden mérkőzés előtt gyorsan összeütnek egy csapatot. A kapitányok ezzel tartanak egy (egyetlen egy!) ,.triál”-nak nevezett össze- szoktató kétkapus edzömej> kőzést és kész. Igazat adtak neki és megválasztották kapi­tánynak. Az első volt, aki hi­vatásos edzőt szerződtetett maga mellé (Holits Ödönt). Sikersorozata Párizsban tört meg. ahol az 1924. évi olim­pián 3:0-ra kikapott a csapa­ta Egyiptom tizenegyétől. Le­mondott, de a profi-amatőr szétválasztás után (1926) újra megválasztották. 9. Máriássy Lajos (1924—25) Később a szétválasztás után az új szerv, a profi szövetség, a PLASZ-kapitány lett. 10. Kiss Tivadar (1928) 11. Földessy János (1929) 12. Pataki Mihály (1930) 13. Nádas Ödön (1931—34). aki szakítom az addig egye­dül üdvözítőnek tartott „szép” (technikás) futballal és az erőteljes játék mellett állt ki. El is nevezték ..oroszlánkapi- tány”-nak. 14. Fábián Pál mint a PLASZ kapitánya működött Nádassal párhuzamosan. 15. Dietz Károly (1934— 1939), akit nem sportbeli okok buktattak meg, hanem a feltá­madó szélsőjobboldali politi­kai irányzat, ~ ki nem mpn­Nem kell szégyenkezniük a felsőbb osztályban sem A salgótarjáni öblösüveg­gyár tekézői az elmúlt évben jutottak be az NB II-be. Régi vágyuk teljesült és ennek megfelelően küzdöttek is a játékosok a bentmaradásért. Ez sikerült. Sőt az idei tava­szi idényben már teljes biz­tonsággal álltak ki minden mérkőzésre. Ezt tanúsítja az is, hogy idegenben több al­kalommal csupán fakülönb­séggel maradtak alul 5:3 arányban. A hazai hat mér­kőzésen a tavaszi idényben százszázalékos a teljesítmé­nyük. Minden alkalommal győzelemmel vonultak le a pályáról. Idegenben az Özd ellenében arattak győzelmet. Fülőp László edző irányítá­sával egyre jobban összeková- csolódik az együttes. A hatos csapatban 11 játékos jutott 6zóhoz és Klauber Tamás minden mérkőzésen — tehát 13-szor — játszott. Hazai pá­lyán Huram Gyula 464 fás át­lagot ütött, öt követte Kovács Aladár, 452, Jámbor János 449 és Klauber Tamás 437 fás átlaggal. Idegenben Kovács A. 427, Klauber 420, Jámbor 406 fás átlagteljesítményével bizonyult a legjobbnak. A csapat az elmúlt évben bár­mennyire Is Igyekezett, még hazai pályán sem ért el 2600 fa feletti teljestíményt. Ezút­tal a hat hazai mérkőzésből öt alkalommal átlépték a „bű­vös” számot, a 2600 fát, hi­szen hazai átlaguk 2632 fa. Két ízben értek el pálya- és egyéni csúcsot. Az értékelésnél külön di­cséretben kell részesíteni Hu­ram Tibort, ciki még ifjúsági korú versenyző, de jól szere­pelt az együttesben. Hazai pá­lyán 436, idegenben pedig 415 fás átlaggal dicsekedhet. Az öblö6Üveggyári tekézők legtöbbje kemény fizikai munkát végez. A kemencék mellett három műszakban dolgoznak. Ez csak emeli el­ért eredményük értékét. Igen lelkesek a csapat tagjai és nem egyszer bizonyították már eddig is küzdőképességü­ket. A sok pozitív vonás ellené­re is van még bőven javítani­való. Elsősorban a fegyelmi helyzetet kell tovább szilárdí­tani. Egy-egy játékosnak be kell látnia, ha a másik ver­senyző jobb formában van, akkor a gyengébb nem ke­rülhet a csapatba. A csapat vezetőinek 6ok gondot okoz még az is, hogy a tekézők legtöbbje rendszeresen ugyan­csak a pohár fenekére néz. Ez bizony egyáltalán nincs jó hatással a teljesítményekre. Még akkor sincs, ha egyesek bizonygatják igazukat, hogy akkor bátrabban ütnek, nincs lámpaláz, jobb a reflex stb. Az NB U-es tekézők mun­káját, az együttes működését minden tudásával, lelkesedé­sével támogatja Kinczel Gé­za, a sportkör elnöksége ré­széről. ö mint patronáló ugyancsak kivette részét az eddigi eredményekből. Fülöp László edző szakmai munká­ját támogatja még Garast Ti­bor intéző, aki szintén min­dent megtesz azért, hogy a csapat jól szerepeljen. Az üveggyári tekézők most pihenőjüket töltik. Július el­sejével kezdik meg az őszi idényre való felkészülést. A szünetben tovább korszerűsí­tették a pályát. Parkettáztak, a deszkát lecsiszolták, linó­leummal borították be. A szakosztály tagjai többen társadalmi munkával segítet­ték, hogy a pálya állapota tovább javuljon. Ebben a kor­szerűsítési akcióban a tekéből soha ki nem öregedő Frink Feri bácsi segített sokat, hi­szen nap mint nap ott bábás­kodott a munkálatoknál és szakmai tanácsokat is adott. Ezek után közöljük az NB II-es nagygolyós teke-csapat­bajnokság Keleti csoportjának tavaszi végeredményét. Ebből kitűnik, hogy javult a csapat, hiszen tavaly a 11., most pe­dig a 6. helyen végeztek. < A bajnokság állása * 1. Z. Danuvia 18 9 - 4 03-42 IS 2 Ikarus 13 9 - « 60.44 18 3. K. Petőfi 18 8 - B 60-44 1« 1. MGM Debr. 13 8 - 5 57-47 15 5. Ormosbánya 13 8 - 5 54-50 15 6. St. üveg, 18 7 - 6 57-47 14 7. Szegedi AK 13 7 - 6 56-45 14 8. Csavargyár 13 6 . 7 47-57 15 9. Űzd 13 5 1 7 50-54 11 10. Szegedi Ep. 13 4 3 7 49.55 1« 11. Ny. TITASZ 13 5 - 8 45-59 1<* CS. Papír 13 5 - 8 45-59 ]# IS. Sz. Postás 13 4 1 8 44-60 9 14. P. Porcelán 13 4 - 9 48-83 S — demény — : Jó versenyt vívtak az 1500-asok a Balassagyarmaton meg­rendezett megyei serdülőbajnokságon. Képünkön: Varga (SKSE Sí) — a későbbi győztes — vezeti a mezőnyt, mö­götte Szabó (B. SE) fut, aki második helyen végzett Elkészülni, vigyázz... Rajtol a 100 méteres síkfutás első időfutamának négy versenyzője a megyei serdülőbajnok­ságon Reiter László felvételei A világ sportja sorokban Túrázó fiatalok A Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-bizottsága az idén is megrendezte a salgói menedékház és a kemping kö­zötti útszakaszon azt az em­léktúrát. amelynek tavalyi győztese ag St Öblösüveggyár járőrcsapata volt. Az idén gorra kerülő túrán két nőd együttes is rajthoz állt. A 12 csapat versenyében a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek egyik együttese győzött és a vándorserleget egy évig védi. A váro«i CSB állása 1. VEGYÉP. 10 10 - . 133: 27 20 2. Építők 9 8 - 1 105: 40 16 8. Mii.M I. 10 7 1 2 ill: 49 15 4. Spartacus II. 10 6 2 2 104: 55 14 5. Nógrádterv ío 5 1 4 50: 74 n 6. Textil 10 4 - 5 77: 83 8 7. Salgóbánya 9 3 - 8 51: 93 6 8. MÉK 9 2 - 7 50: 94 4 9. Bolyai fein. 9 2 - 7 41:103 4 10. Bolyai ifi. 8 2 - 6 32: 96 4 11. Mü.M II. 10 1 - 9 43:117 2 Az elmaradt mérkőzéseket a városi szakszövetség döntése ér­telmében az őszi forduló előtt le­játsszák. dottan azért, mert Dietzíben, az 1918-as őszirózsás forrada­lom rendőrfőkapitányában az ellenzék képviselőjét látta. Utána gyors egymásutánban következtek 1944 végéig: 16. Ginzery Dénes. 17. Fábián József, és 18. Vaghy Kálmán. 19. Gallowich Tibor. A fel- szabadulás utón 1945-ben szinte közkívánságra lett ka­pitány, futballunk feltámasz­tásának egyik legfőbb mun­kása. Mellette: 20. Mandik Béla működött másodkapitányként és helyet- tcsk&nt 21. Sebes Gusztáv (1949— 1956) tulajdonképpen a sport (őhivatai (OTSB) elnökhelyet­teseként látta el a kapitányi feladatkört. Működése alatt élte a magyar labdarúgás a fénykorát (eredményekben Is, tömegmozgalomként is). 21. Bukovi Márton (1956— 57) 22. Baróti Lajos (1957—65) 23. Illovszky Rudolf (elő­ször 1966—67. majd 1971. jú­nius óta jelenleg is.) 24. Sós Károly (1968—89), 25. Koffer József (1970—71). A 25 kapitány legtöbbjét egy-egy országos felháborodást keltő vereség sodorta le a kapitányi székből — holott túlnyomó többségben helyte­len volt a vereséget az ő számlájukra írni. A hét végén rendezik Ber­linben a grünaui tavon azt a nagyszabású nemzetközi re­gattát, amelyen 11 ország, köztük hazánk is részt vesz. A rendezőkhöz 1140 nevezés érkezett. X Belő Horizontéban nem­zetközi barátságos labdarú­gó-mérkőzésen Brazília vá­logatottja l:0-ás félidő után 2:0-ra győzött az NSZK-beli Hamburger SV ellen. A gó­lokat Rivelino (40. perc) és Gerson (79. perc) lőtte. Nemzetközi ifjúsági lab­darúgó-mérkőzésen Bulgária 2:l-re nyert Lengyelország ellen. A mérkőzést Szófiá­ban játszották. X Nyitrán, a szocialista or­szágok pilótáinak részvéte­lével nemzetközi motoros műrepülő verseny kezdő­dött. A kötelező gyakorla­tok után a férfiaknál Pine- nov (szovjet), a nőknél Mo- rohova (szovjet) vezet. NÓGRÁD — 1972. június 15., csütörtök 7

Next

/
Thumbnails
Contents