Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-15 / 139. szám
AZ OLVASÓK FÓRUMA Panasz nyomában Beszélgetés egy kemence lomjainál Panaszos levél jött Salgóbányáról, a bányatelep asszonyai írták.. Az állt benne, hogy egyik napról a másikra minden előzetes bejelentés, vagy megkérdezés nélkül egy teherautó állt meg a kemence előtt, arról emberek ugráltak le és hozzáláttak a pusztításhoz. Pedig még pár héttel ezelőtt is kenyeret sütöttek az asszonyok a háromlyukú kemencében. Közös kemence volt ez, akkortájt épült, amikor a bányatelepre beköltöztek az első honfoglalók, a bányászcsaládok. Azóta is stabilan állt, rendíthetetlenül dacolt az időjárás mindennemű viszontagságával, szolgálta évtizedeken át a telep asszonyait. i Az asszonyok sorainak vétele után nyugodtan mondhatom szinte ökölbe szorult a kezem, talán a nyomdafesték sem tűrné el, amit mondani szerettem volna. Két héttel ezelőtt éppen a falusi asszonyok munkájának megkönnyítéséről, a szolgáltatásról írtam, s íme amikor ezt még Salgóbányán is bővíteni kellene, ezzel mit sem törődve, lakossági érdek ide vagy oda, ha egyszer valaki úgy látja jónak, hát lebontja a kemencét. A helyszínen természetesen már csak a kemence helyét, helyesebben törmeléket találtam. A használható anyagot, két teherautó téglát és rengeteg deszkát, tehát a javát elszállították. A levél íróját nem kellett keresnem. Amint megálltunk a kemence romjai előtt, pillanatok alatt az asszonyok sokasága vett körül. Oláh Fe- rencné, Kassai Józsefné, Deák Az olvasó kérdez, Istvánná, Zoltán Ferencné, Juhász Zoltánná mondta tollba nevét, de azt mondták, ha kell felsorolják a telep valamennyi lakóját. Mi fáj a telep asszonyainak? Az asszonysereg szinte egymás szavába vágva panaszolta: — Szerettük ezt a kemencét. Senkinek nem volt útjában, mi magunk gondoztuk, ha kellett megvédtük mindentől. Hűségesen szolgált bennünket. Négyen-öten ösz- szeálltunk, megbeszéltük a sütést, 6—7 kenyér sült meg egyszerre. Sőt. utána még megsült a torta-, piskótalap. A nagyobb ünnepekre itt sütöttük a süteményt, kalácsot. De ha éppen arra volt gusztusunk, esténként krumplit is sütöttünk benne. Ha idegenek utaztak át a telepen, nem volt olyan aki meg nem állt volna előtte, s le is fényképezték nem egyszer. Mindig elmeséltük az érdeklődőknek, hogy milyen régi, és milyen jó szolgálatot tesz nekünk. Idős néni lépett elérti az asszonygyűrűből. — Nézze meg, aranyos, az én kezeimet. Én annyi kenyeret dagasztottam, hogy abba görbültek el az ujjaim. Tíz gyermekemet neveltem fel azon a kenyéren, amit mindig ebben a kemencében sütöttem. Fáj érette a szívem. Azóta még aludni sem tudok. A romoktól utam a tanácstaghoz vitt. Mester György- nét, a tanácstag feleségét találtam otthon. — A férjem sem tudna többet mondani, mint én. Nem tudtunk róla, bennünket sem kérdeztek meg. Amikor megtudtuk, hogy mi történik, már késő volt, javában állt a bontás, a pusztítást már meggátolni nem lehetett. Annyi bizonyos, hogy feldúlták a telep nyugalmát. Ütőn útfélen mindenki erről beszél. A bontási engedélyt az Ingatlankezelő Vállalat adta ki, szabályos és hivatalos, a vállalat egyik felelős vezetője írta alá anélkül, hogy megkérdezték volna a legilletékesebbeket. Megkérdeztük a történtekről az Ingatlankezelő Vállalat igazgatóját, Lengyel Józsefet, aki sajnálkozását fejezte ki. Sajnos, ő is csak az események után értesült a bontásról.- t. j. Terényl délután Kulcsár József felvétele Miért a megkülönböztetés? a Szerkesztőség válaszol T. P. (NAGYB ATONY): Milyen CASCO-biztosítási választék áll az autótulajdonosok rendelkezésére az új CASCO- biztosítási rendszerben? A határozatlan időtartamra köthető CASCO-biztosításon kívül az autótulajdonosok időszakos CASCO-biztosítást is igénybe vehetnek. Ha valaki az év egy részében nem (bármelyik évszakról is lévén szó) veszi igénybe kocsiját (garázsban tartja) ezentúl 3—10 hónapig terjedő időtartamra is köthet CAS- CO-t. Ennek díja természetesen valamivel magasabb, mint a határozatlan időre szóló biztosításé, minthogy általában a balesetveszélye- sebb időszakra kötik. A biztosító ennek alapján díjkedvezményt nem nyújt. Az ön- részesedés összege 10 százalék, de legkevesebb 1500 forint. A részleges CASCO megkötésének lehetősége továbbra is fennáll. Díja, a gépjármű típusától függetlenül egy évre 300 forint. Ez lopás, rablás, tűz és balesetre nyújt fedezetet, töréskárokra nem érvényes. Az önrészesedés összege 100 forint. Külföldi utazáskor az új CASCO külön kiterjesztés nélkül nemcsak Bulgáriára, Csehszlovákiára, Lengyelországra, az NDK, Románia és a Szovjetunió területére érvényes, hanem Jugoszláviában is, ahová az eddigi CASCO- biztosítottaknak 35 forint pótdíjat kellett fizetniük. Azok a személygépkocsitulajdonosok, akik nem rendelkeznek CASCO-biztosítás- sal. Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, NSZK, Norvégia, Olaszország. Svájc, Svédország területére és a szocialista országokra 15 naponként 330 forint díj ellenében köthetnek külföldi CASCO-biztosítást. (A felsorolt nyugati államok területére a CASCO- biztosítottak 15 napra 165 forintos díjjal köthetnek kiegészítő biztosítást.) TT • • • » • ■ ■ 1 Köszönjük Üdültünk. Kellemes két hetet töltöttünk teljes pihenésben Zsóriban a Salgótarjáni Kohászati Üzemek üdülőjében. A résztvevő 44 nyugdíjas szak- szervezeti tag nevében szeretném most megköszönni a kohászati üzemek párt-, szakszervezeti' és gazdasági vezetésének, hogy részünkre, nyugdíjasok részére, az üdülést lehetővé tette. olyan kedvezménnyel, hogy a beutalókat térítés nélkül kaptuk. A jó elhelyezésért, a kiváló és figyelmes kiszolgálásért is szeretnénk köszönetét mondani a Búzakalász Étterem vezetőinek, valamennyi dolgozójának. Kellemes, gondtalan vol: az üdülésünk. Köszönjük! Vörös Gyula Salgótarján Június 7-én 12 órakor feleségemmel a helyi ÁFÉSZ Balassa Éttermébe mentünk ebédelni, ahová már két éve járunk. A belső teremben az asztaloknál hely nem volt, mivel előttünk érkezett egy autóbusz, amely munkásokat hozott ebédelni. Ezért a teremből nyíló „úgynevezett” kerthelyiségbe mentünk át, és helyet foglaltunk az egyik szabad asztalnál. Rövid időn belül jött egy pincér, aki közölte, hogy a jegyes ebéd felszolgálása csak a belső teremben történik. Megjegyezni kívánom, hogy eddig minden nyáron az előreváltott jeggyel itt is lehetett étkezni. Megkérdeztem erről az étterem vezetőjét Hornyánszki Györgyöt, aki elmondta, hogy — „a szolgálatot teljesítő 6 pincér közül csak egy van hivatva a jegyes étkezők kiszolgálására, kettő pedig a kerthelyiségben.” Ügy gondolom, aránytalan a pincérek munkájának szervezése, mert az alkalmi vendégekre három pincér jut a hatból. Hisz’ a jeggyel étkezők száma jóval meghaladja az alkalmi étkezők számát. Bátorkodom javasolni: ha a létszám, mármint a pincérek, felszolgálók létszáma nem növelhető — s mivel mi jeggyel étkezők csak a belső teremben foglalhatunk helyet, akkor már az étterembe való belépéskor adjanak ki helyjegyet, hogy melyik asztalhoz ülhetünk. Ezzel megoldódna a felesleges asztalvadászat is, s talán a jegyes étkező vendégeket kiszolgáló pincérnek is mégkönnyítenék a munkáját. De az is jó volna, ha hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához a kerthelyiségben is kijelölnének néhány asztalt a jegyes étkezők számára. Tóth Tibor postafelügyelő Balassagyarmat Udvarias kiszolgálás Több áru, tiszta üzlet, udvarias kiszolgálás. Ezeket a szavakat, jelzőket lehet elmondani a kotyházapusztai boltra, annak vezetőjére, Tóth Lász- lónéra, aki mindent meglesz a jobb ellátás érdekében. Valamennyien, tehát a bolt vásárlói meggyőződhetünk arról, hogy több féle áruval igyekszik kielégíteni a vásárlók igényét. Kérésünk azért mégis van. Szeretnénk, ha több hentesárut kapna a bolt. valamint ugyanitt megvalósítható lenne a tejtermékek árusítása is. Azt hallottuk, hogy az iskola megszűnik itt a pusztán, s ha így lesz ez, akkor igen helyesnek tartanánk, ha egy részét üzletté lehetne átalakítani. Jobban megfelelne a követelményeknek, az áru tárolásának gondján is enyhítene. Ha ezek a gondolatok megvalósulnának, ellátás szempontjából eredményes változást jelentene a pusztai emberek számára. Lutlányi István Kotyházapuszta Bővíteni a tanácsadó szolgálat körét Országos viszonylatban is, de iparosodó megyénkben is állandó gond a munkaerőhiány szakmunkásokban, ide tartozik a legelhanyagoltabb terület, a mezőgazdasag. Kevés a gond a divatos szakmáknál. Ezen az állapoton szükséges, hogy átfogó megyei irányítással — központi laboratóriummal — segítsenek, létrejöjjön a pályaválasztási tanácsadó szolgálat járáson- kénti egységes szervezetű ki- rendeltségekkel. Fontos ez azért Is, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a lehetséges kb. 400 szakma közül a szülők és fiatalok csak mintegy 40—50-et ismernek, a így a szakmunkásképző iskolák sem tudják a szükséges utánpótlást biztosítani. A pályaválasztási tanácsadó feladata mind megyei, mind országos viszonylatban a hiányszakmák felé irányítani a fiatalokat. Ez népgazdasági érdek. Ehhez a szervezési munkához most már nagy lendülettel hozzá kell fogni, hogy a tanév kezdettől az első félév befejezéséig feladatát eredményesen tudja teljesíteni. Meg kell teremteni a járási szerveken keresztül az iskolákkal, oktatási intézményekkel párhuzamosan a járás — megyei üzemek, gyárak munkaerőigényei alapján a legjobb kapcsolatot. Igaz, a cél érdekében nagy munkát kell végezni, de a helyzet megköveteli ezt. F ecske Jogi tanácsadó: T üzelőuíalvány ok nagyban Az április 27-i NÓGRÁD-ban kapott válasz, amely ugyancsak a tüzelöutalványok beváltásával foglalkozott, megnyugta- tólag hatott rám és még sok olajkályha-tulajdonosra. Sajnos, örömünk csak addig tartott, míg az ÁFOR rétsági fűtőanyagíelepére értünk. Itt ugyanis közölték, hogy a kiadott utasitás alapján valóban beváltják a tüzelőanyag-utalványt, de nem jegyre, hanem ha azt azonnal elszállítjuk. Ehhez azonban egy 600 forintos utalvány esetében három darab 200 literes hordóra volna szükség. Hát kinek van lehetősége bárorrt hordóért körülbelül 1200 forintot kifizetni ahhoz, hogy igénybe vegye a SZOT-kedvezményt? Ezen túlmenően külön kell még beszélni arról, hogy kinek van a tűzrendészet! elöirásoknak megfelelő tárolóhelye? Vagy ez nem fontos? Majd csak akkor figyelnek fel az illetékesek, ha már meglesz a baj néhány tűzesettel? És ki lesz majd a felelős? Most már komolyan azt kérdezem, van-e lehetőség, vagy lesz-e, az utalványoknak jegyre való átváltására, vagy a nagy kiadást igénylő tórolóedények beszerzését elvetve térjünk vissza a korszerűtlen széntüzelésre; mert az AFOR-nái így kezelik a szociális, közérdekű intézkedéseket? Fecske László, Tolmács Jogosan tagadták-e meg a nyereségrészesedés kifizetését? H. Józsefné olvasónk (Ho- mokterenye) két kérdésre vár választ jogi tanácsadónktól. Az egyik, hogy férjétől jogosan tagadták-e meg az 1971. .évi nyereségrészesedés kifizetését, a másik kérdése pedig az. hogy a munkaadó mikor köteles kiadni a tanulmányi szabadságot. Olvasónk férjének munkaviszonya — mint utánjárásunk során megtudtuk — 1972. március 18. napjával szűnt meg. Volt munkaadója pedig az 1971. évi nyereségrészesedést 1972. április hónapban fizette ki, tehát olvasónk férje a kifizetés napján már nem állt a vállalat alkalmazásában, így részére nyereségrészesedést nem fizettek. Olvasónk ezt az eljárást sérelmesnek tartja, mert — mint a levelében írja — a vállalat 1971. évi eredményében férje munkája is benne van. Ez utóbbiban olvasónknak kétségtelenül igaza van, a vállalat azonban ennek ellenére sem követett el jogsértést. A nógrádi szénbányák kollektív szerződésének 89. pontja ugyanis világosan kimondja, hogy >,aki a kifizetés napján már nincs a vállalat állományában, annak részére a hűségjutalomhoz hasonló nyereségrészesedést kifizetni nem lehet.” Olvasónk férje 1971. évben hűségjutalom címén 2671 forint összeget kapott, mert akkor még a nógrádi' szénbányák építőüzeménél dolgozott. Nyereségrészesedésben azonban már nem részesülhetett. mert a kifizetés napján nem állt a vállalat alkalmazásában. Ez a szabály egyébként nemcsak férjének volt munkaadója. hanem sok más vállalat kollektív szerződésében így szerepel, elsősorban azért, mert erre a 13/1967. Mü.M. sz., a 9/1969. Mü.M. sz. valamint a 13/1970. (XII. 15.) Mü.M. sz. rendeletek lehetőséget adtak. A továbbtanuló dolgozók kedvezményeinek a kérdését — közöttük a tanulmányi szabadság mértékére és annak kiadására vonatkozó kérdéseket is — a 15/1967./XI. 18. Mü.M. sz. rendelet szabályozza. E rendelet 9. §.-a értelmében a dolgozó a tanulmányi szabadságra a vizsgák letétele előtt jogosult. Ha a dolgozó e jogával nem élt, utólag a tanulmányi szabadságot már nem veheti igénybe. A rendelet 18. § -a szerint a tanulmányi szabadság megtervezésére és kiadására is az évi rendes szabadság kiadásának szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vál- 'alatnak már a vizsgaidőszakot megelőző másfél—két hónappal korábban kell megállapodni a dolgozóval abban, hogy a tanulmányi szabadságot mikor kívánja igénybe venni és erről a kiadás előtt legalább egy hónappal írásban is értesíteni kell a dolgozót. A tanulmányi szabadság kiadásának meghatározásánál elsődleges szempont, hogy ez a szabadság kellőképpen segítse a dolgozó vizsgára való felkészülését. Az időpont meghatározásánál tehát elsősorban a dolgozó kívánságát kell figyelembe venni. Ameny- nyiben a munkaadó e szabályokat elmulasztotta betartani, és a dolgozó a vizsgaidőszak előtt időben bejelentette szabadságigényét, a munkaadó nem akadályozhatja meg a dolgozót abban, hogy vizsga- időszak előtt tanulmányi szabadságát igénybe vegye. Az ismert tények alapján kialakult véleményünk szerint eredményesen fordulhat [panaszával a munkaügyi döntő- bizottsághoz, amely a tények ismeretében jogosult döntést hozni. Dr. J. S. NÓGRÁD — 1972. június 15., csütörtök
