Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

Elektromotor Halkan és mérgesgázok nélkül TUDÓ TECHNIKA Csendet kérünk1. Fuvószerkezet szárnyak helyett Alexander Lipplsch, a lök- hajtásos repülőgépek delta­A civilizált ember egyik ellenségéről A pécsi Orvostudományi Egyetem négyszáz ágyas, modern klinikai tömbjében önállóan működő különleges — úgyneve­zett intenzív therápiás — osztályt hoztak létre a közelmúlt­ban. Itt történik a rendkívül súlyos betegek kezelése. Az életveszélyes állapotban levő betegek állandó felügyeletet igényelnek, ezért ezt az osztályt a legkorszerűbb technikai eszközökkel látták el. Ily módon nem szükséges, hogy az orvosok, illetve a nővérek szüntelenül a beteg mellett tar­tózkodjanak, ezt a funkciót elvégzi helyettük az úgyneve­zett Heilige Servocard betegellenőrző készülék. Ez a beren­dezés éjjel-nappal „fáradhatatlanul figyeli” a beteg állapo­tában bekövetkező esetleges változásokat és regisztrálja azokat. Amennyiben pedig a beteg valamely életfontosságú funkciója túllépi a kritikus határt, a berendezés vész jeleket ad le, és így az ügyeletes személyzet azonnal beavatkozhat Képünkön: Az orvos beállítja a kritikus határoknak meg­felelően a készülék műszereit. A további ellenőrzési már a „robotorvos” látja el. NÓGRÁD - 1972. május 14., vasárnap 11 Több főiskola és ipari inté­zet is ki kísérletezett már gáz­mentes (tárolt energia, vagy üzemanyagcellák) hajtóműve­ket. A cél: a zajnak és a ki­pufogó gázoknak a lecsökken­tése a közúti közlekedésben. Daimler Benz-gyár most egy 06 személyes városi autóbuszt Lovak agyvelő­gyulladása A lovak aryvelSgyulladása a köz­ponti idegrendszer fertőzd megbe­tegedése, amely az esetek M—90 %-iban végzetes kimeneteld. A fertőzés szúnyogok csípése útján történik. 1967-ben Venezuelából In­dult ki ez a rendkívül virulens járvány, amely eddig sokezer ló pusztulását és több mint tízezer ember betegségét okozta a latin- amerikai kontinensen. A járvány 1968-ban elérte Kolumbiát, 1969- ben Panamát és 1970-ben Mexikót. Napjainkban kb. i 900 mérföld­re megközelítette az USA határát. A vírust — amely a szúnyogok és rágcsálók szervezetében végez körforgást, de adott alkalommal lovak és emberek szervezetébe is befészkeli magát — már 1930-ban azonosították. Az utóbbi Időkig azonban Ilyen fokú virulenciát nem tapasztaltak a vírussal kap­csolatban az állategészségtlgyl szervek. Az USA hadseregének kutatói nemrégiben klklsérletez- tek egy vakcinát, amivel 6000 em­bert és nagyszámú lovat oltot­tak be a betegség terjedésének megakadályozására. USA és Me­xikó hatóságai most közös erővel kísérlik meg elejét venni a jár­vány terjedésének. határa nulla, a normális be­szed öo phon, a nagyfar galmú utcáé 70, a közvetlen közelről hallatszó repülőgép légcsavar­ja 120 phon erősséget jelez. A maximális határ, amit fülünk még elbír, 130 phon. Ezen fe­lül már a zaj elviselhetetlen, és legalább olyan fájdalmas, mintha szúrt, vagy vágott se­bet kaptunk volna. A mindennapi zajok, mint amilyen a közlekedési lárma, a beszéd, a kiabálás nem elég intenzív ahhoz, hogy zajártal­mat váltson ki. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nap mint nap jelentkező zaj közömbös lenne az emberre és nem kellene törődni vele. A tudósok 1960 óta négy kongresszuson is foglalkoztak ezziel a témával, kicserélték érdekes és értékes tapasztala­taikat egymás között és máris jelentős haladást sikerült el­érni ők. A teendőről A lárma megszüntetését egymagában a tudomány nem tudja megoldani. A zajellenes küzdelemnek magánál az egyes embernél kell kezdőd­nie. Kerüljük a hangos be­szédet, az ajtók csapkodását, ne bömiböltessük a rádió- és televízió-készülékünket. Azo­kat a zajokat pedig, amiket a technika hozott, a techniká­nak kell megszüntetnie. Ma már olyan autómotorokat gyártanak, amelyek szinte hangtalanul működnek. Bizo­nyára dolgoznák már azon is; hogy a motorkerékpárok sü­ketítő berregését is minimé-1 lisra csökkentsék. Sok helyen, az úttesteket hangtompító anyagokkal burkolják. Az épí­tő mérnökök pedig igyekez­nek az egyes lakások falait hangszigetelő téglákból építe­ni. Sok városban, Így Buda­pestiéin is, megtiltották az au­tóiknak a dudálást, villamo­soknak a csengetést, arrúvejaz utca zaját 5—10 phonnal csökkentették. A repülőtere­ket igyekeznek a várostól j i messze elhelyezni, hogy » környező lakosak idegeit és egészségét kíméljék. Kiszámí­tották, hogy a repülőtér köze­lében levő iskolában a diákok teljesítménye mindössze 50 százalékos, mert a fülsiketítő zajban időnként elhal a ta­nító hangja és megszakad a diákok figyelme. A lárma és a zaj ellent küzdelem az utóbbi időbér* erőteljes lendületet vett. A városi zaj csökkenése jó ha­tással van a város emberére; aki gyengébb fizikummal és érzékenyebb idegrendszerrel rendelkezik, mint a vidéki ember. S ha nem sikerül a zajártalmakat teljes egészé­ben megszüntetni, mégis arra kell törekedni, hogy olyan szintre csökkentsék, amely már nem ártalmas a fülre és az idegrendszerre. „Robotorvosok" a pécsi klinikán 750 mázsa teherrel A Belorusz „óriás A közlekedési és szállító­eszközök fejlődéstörténetét fi­gyelve nehéz lenne megjósol­ni. hogy mi lesz a méretekés teljesítmények felső határa. A személyszállító repülőgépek befogadóképessége még nem is olyan régen legfeljebb 100— 120 fő volt, ma már viszont 500 utas számára gyártanák nagy hatósugarú gépeket és már tervezik az ezer sze­mélyt befogadó óriásokat is. Egyes személyautó-típusok motorteljesítménye eléri a 300—350 lóerőt, amivel ko­rábban soha nem remélt se­bességeket érhet el a kocsi vezetője, A „gigántok" sorában mél­tó hely illeti meg a szovjet gyártmányú óriásdömpert is, mely lenyűgöző méretekkel és műszaki jellemzőkkel bíró korszerű konstrukció. Olyan magas mint egy emeletes ház és 750 mázsa terhet tud szál­lítani. Teljes súlya megra­kott állapotban 123 tonna (!). A dömper „szíve” a 850 lóe­rős motor, ami egy elektro­mos generátort hajt. A ter­melt áram forgatja a hátsó kerekek elektromotorjait, ami­nek az az előnye, hogy nincs szükség kardántengelyre és tengelykapcsolóra, de még differenciálműre sem. Az óriásdömper első pillantásra esetlennek tűnik, ám valójá­ban igen mozgékony. Fordu­lási sugara meglepően kicsi. A vezetőkabint légmentes hő- és hangszigeteléssel látták él, belvilága megfelelően tempe­rálható. A dömper természetesen csak ott használható gazdasá­gosan, ahol megfelelően nagy anyagmennyiség elszállításá­ról kell gondoskodni (homok- és kőbányák, külszíni ércfej­tések stb.), és ahol az utak teherbírása megfelel a köve­telményeknek. Orvosi szempontból a zaj elsősorban a hallószeirvekre hat károsan. Az állandó erős zajban dolgozók, mint a ko­vácsok, kazánikováűsok stb. halláséleeeége csökken és idő­vel a megfaketülés réme fe­nyegeti őket. De a zajnak van más következménye is. KI ne tapasztalta volna, hogy egy váratlanul ért zörejre ösztönös ijedtséget érez, vér­nyomása felszökik és szíve he­vesen ver? A szervezetben ilyenkor csak lassan 411 hely­re a normális állapot. A zaj fokozottabb mértékben veszi igénybe az idegeket, energiát von el a szervezettől és vég­eredményben csökkenti mun­kateljesítményünket Már a normálisnál hangosabb beszéd is elegendő ahhoz, hogy a vegetatív idegrendszert káro­san befolyásolja. És miután a belső elválasztásé mirigyek a vegetatív idegrendszer irányí­tása alatt állnak, károsodnak azok is. Változás következhet be intenzívebb zajártalomra a gyomomedv összetételében is, ahogyan azt az acélművek dolgozóinál megfigyelték. Hu­szonöt százalékkal csökken a látásélesség is, ha a zaj a 90 pilont eléri. Mi a phon? A zajok erősségének méré­sére ma már műszer áll ren­delkezésre. Ha a hallhatóság szárny alakjának az „apja” más német konstruktőrökkel együtt szerkesztette meg a szárny nélküli repülőgépet, ami, véleménye szerint, a jö­vő várományosa. Ez a gép függőleges irányban tud fel- és leszállnl, s teljesítménye és súlya tekintetében kedvezőbb, és gyorsabb egy helikopternél. Az öt méter hosszú és 400 kg nehéz modell csak a vezérsík­ja miatt hasonlít egy repülő­géphez. A nagyköpenyben, ahol a fúvópropeller működik, foglal helyet egy már ered­ménnyel kipróbált turbinának a felépítménye. Az elhasznált üzemanyagsugár a vezérsík végén jut ki a szabadba, hogy aztán a magassági és a ke­reszttengely i rányítására használják fel. A felhajtóerőt a fúvósugár csekély mértékű megváltoztatásával állítják elő. A hasznos terhelés befo­gadására az orr nyújt lehető­séget. Az Unesco havi folyóiratá­nak egyik nemrég megjelent számát telje« egészében a csendnek szenteli. A csendnek szenteli és a zajról beszél. A zajról, amely megöli a csen­det. mutatott be hibridmeghajtás­sal. Az OE 302 típusú kísér­leti gépkocsiban egy generá­torral ellátott Diesel-motoron kívül, amit a városon kívüli utakra lehet felhasználni 16 tonna megengedett összsúlyig, öt akkumulátor is el van he­lyezve. Ezek szolgáltatják a meghajtáshoz szükséges ener­giát a városi közlekedésben. Az utazási kényelem és tel­jesítmény a Daimler Benz új elektro-autóbusznál nagyobb, mint a lépcsőzetes hajtóművel rendelkező Diesel-rendszerű gépjárműveké. A zaj a technikai fejlődés velejárója, de minit ilyen, az emberiség egyik legnagyobb csapása, amely megkeseríti és megrövidíti a modern ember életét Annyira terhes már a mai ember számára, hogy so­kan elvágyódnak egy lakatlan szigetre, ahol nem berregnek a motorkerékpárok, nem dü­börögnek teherautók és autó­buszok, nem közlekednek szuperszonikus repülőgépek, ahol nem bömböl a szomszéd rádiója, vagy televíziója, aihol nem csapkodják az ajtókat és nem ordítoznak az emberek. Más kérdés az, hogy ezek a szigetemberek meddig bírnák az életet a technika csodála­tos vívmányai és az ember­társaik nélkül. Támadás a szervezet ellen t

Next

/
Thumbnails
Contents