Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
Élesedő hare Olaszországban Antidemokratikus türekuesek a DC Olaszországban tetőfokán áll a választási küzdelem. Az utolsó napokra minden eddigit felülmúló aktivitással összpontosítják erőiket a pártok. a választási gyűléseken — elsősorban az Olasz Kommunista Párt nagyszabású tömegmegmozdulásain — tízezrek vesznek részt. A televízióban a pártvezetők választási sajtóértekezletei keretében kedden este Arnoldo Forlani, a kereszténydemokrata párt főtitkára válaszolt az újságírók kérdéseire. Forlani kijelentette, hogy Olaszország háború utáni történetének fő ellentéte a DC és a kommunista párt közötti összecsapás. A „DC feladata a kommunisták elleni frontális harc” — hangoztatta a kereszténydemokrata főtitkár. Az újságírók kérdései nyomán később Forlani kénytelen volt elismerni, hogy az újfasiszta párt lényegénél fogva nem demokratikus csoportosulás, míg az OKP része a parlament demokratikus. alkotmányos erőinek. A DC főtitkára kijelentette, a választások számszerű eredményétől függ, hogy pártja a liberális- párttal lép-e kormányszövetségre május 7. után. Nem titkolta azonban, hogy előnyben részesíti ezt a megoldást a szocialistákkal való koalícióval szemben. Azokra a vádakra, hogy a DC halogatja a társadalmi reformokat és magatartásával konzervatív érdekeket védelmez, Forlani megpróbálta bizonygatni, hogy a kereszténydemokrácia „népi, demokratikus és reformokat akaró párt”. De Matino és Mancini, a szocialista párt vezetői ismét élesen elítélték a DQ centrista törekvéseit és figyelmeztettek az ezzel járó jobboldali antidemokratikus veszélyekre. Berlinguer, az Uniténak adott interjújában kijelentette: ,,Az OKP el akarja kerülni a frontális összecsapást. Ha azonban a DC és centrista szövetségesei meg akarják semmisíteni az ellenállási mozgalomból született demokráciát, a kivívott szabadságjogokat, elkerülhetetlen lesz a kemény válasz a baloldali erők részéről”. (MTI) Végeredmény később Amerikai Ratifikációs esélyek Nincs közeledés az álláspontokban Az Egyesült Államokban kedden négy elnökjelölő próbaválasztást tartottak: Ohmban, Indiánéban, Alabamában és a főváros közigazgatási körzetében, District of Columbiában. Az előválasztások végeredménye még nem ismeretes. A szavazófülkéket helyi idő szerint éjfélkor zárták (magyar idő szerint 7 órakor.) Indiánéban a szavazatok 80 százalékának ös&zeszámlálása után a demokrata párti elnökjelöltségre pályázók közül Hubert Humphrey volt alel- nök vezetett 47 százalékkal Öt követte George Wallace alabamai kormányzó 41 százalékkal. Az Ohióban leadott demokrata párti szavazatok 30 százalékának összeszámolása után szintén Humphrey került az élre 40 százalékkal, ami viszont mindössze egyetlen egyszázalékos előnyt jelentett McGovern háborúelle- nes szenátor 39 százalékával szemben. Az Alabamából és a fővárosi körzetből nem érkeztek számadatok. Az AFP szerint a hivatalban levő elnöknek, a köztársaság párti Nix orrnak pártjában gyakorlatilag egyik pró- bavála&ztáson sem akadt ellenfele. A vele szemben álló demokrata párti politikusok állásfoglalásai alapján pedig világosan elkülönül a baloldal (polgári baoldal), a középút és a jobboldal, azaz: McGovern, Humphrey és Wallace. (MTI) Szerdán kétszer is találkoztak a nyugatnémet kormány- koalició és az ellenzék vezető politikusai, de a jelek szerint egy jottányival sem jutottak közelebb az álláspontok. Délelőtt szélesebb körű bizalmas tanácskozást tartottak, délután négy órakor pedig Brandt kancellár és Barzel CDU-elnök külön négyszemközti megbeszélésre ült össze. Állítólag Barzel az ellenzék három ismert fenntartásának megvizsgálására és a közö6 politikai elvek megfogalmazására három különálló Rogers Mandon alkudozik Rogers amerikai külügyminiszter kedd este Izlandra, nyolc európai országra kiterjedő kőrútjának első állomására érkezett. Megérkezése után kijelentette, hogy európai körútja Nixon moszkvai látogatását hivatott előkészíteni, majd reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnök moszkvai látogatása eredményes lesz. Rogers szerda reggel megkezdte tanácskozásait az izlandi politikusokkal. Jól- értesült körök szerint a megbeszélések között szerepel a Keflavikban berendezett amerikai támaszpont jövője. Mint ismeretes, az izlandi miniszterelnök beiktatása után kijelentette. hogy az amerikai haderőknek távozniuk kell a támaszpontról. (MTI) Budapesten megnyílt a II. európai sugárvédelmi lsongresz- szus, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében., Képünkön Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke köszönti a tanácskozás résztvevőit 2 NÖGRÁD — 1972. május 4., csütörtök bizottság felállítását javasolta Brandtnak. A WDR rádióállomás értesülése 6zerinit Brandt kancellár a szerda délutáni eszmecserén elfogadta a három bizottság felállítására vonatkozó kereszténydemokrata indítványt. Barzel, a CDU elnöke szerdán délután bejelentette, hogy legközelebb csütörtökön délelőtt találkozik ismét Willy Brandt kancellárral. A pártok parlamenti frakciói is üléseztek, de ezekről a tanácskozásokról nem érkezett érdemi hír. (MTI) Gépeltérítés Szófiába Szerda délelőtt Szófiába térítettek egy belföldi légiforgalmat lebonyolító DC—9 típusú török gépet, amely 61 utassal és ötfőnyi személyzettel úton volt Ankarából Isztambul felé. A gép leszállt a bolgár fővárosban. Ankarai bejelentés szerint a török külügyminisztérium a bolgár kormánytól a gép és az utasok visszaküldését kérte. A géprablók személye és cselekedetük oka nem ismeretes. A gépen utazott egyébként Inö- nünek, a köztársasági néppárt elnökének fia is. (MTI) Borúlátó nyilatkozatok követik egymást a dél-vietnami fővárosban. Magas rangú amerikai tanácsadók nem titkolják, hogy elkeseríti és nyugtalanítja őket a kormánycsapatok rendkívül súlyos helyzete; nagy vereségről beszélnek és nyíltan bírálják a rezsim főparancsnokságát. Véleményük szerint nehéz lesz feltartóztatni a népi felszabadító erők Hűé felé előnyomuló alakulatait. A pesszimizmus indokolt, s még a legtávolabbi szemlélő előtt is világossá válik az ok, ha röviden összegezzük a dél-vietnami helyzet legutóbbi eseményeit. E szerint: 1. A népi felszabadító erők két irányból nyomulnak előre Hűé, az egykori császári főváros felé: északról a teljesen felszabadított 300 ezer lakosú Quang Tri tartomány felől és délnyugati irányból. 2. Nyugat felöl, a Kontum- tól 40 kilométerre fekvő Plei- ku irányából ugyancsak erősödik az offenziva hatékonysága. 3. A tengermelléken fekvő Binh Dinh tartomány északi részéről kiűzték a kormánycsapatokat, s elfoglalták az English nevű haditengerészeti támaszpontot. Most tehát az a helyzet, hogy a felszabadító erők összehangolt kétirányú támadássorozata valósággal elfelezte Dél- Vietnamot. A déli országrésztől szinte teljesen elkülönült hét tartomány, amelyekben a népi erők részben vagy teljesen megvetették a lábukat. Még a konzervatív Times is Derűlátó nyilatkozatot adott Finnország külügyminisztere a Német Szocialista Egységpárt központi Lapjának. „Megjavultak az európai biztonsági értekezlet összehívásának lehetőségei” — mondotta. Természetesen hangsúlyozta: a biztonsági értekezlet egyik előfeltétele, az európai feszültség enyhítéséhez vezető út mérföldköve a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—NSZK szerződés ratifikálása. Egy vélemény a sok közül. Ismerve azonban többet is, bizonyosra vesszük: Barzelék, miután a múlt héten megbuktak, a bizalmatlansági szavazáson, azért is enyhültek valamit és hajlandónak látszanak bizonyos kompromisszumra a Brandt—Scheel kormánnyal, de még a ratifikációval is, mert már észrevették, hogy. szinte az egész világ ellenük drukkolt a bonni parlamenti válság Idején. Márpedig bármilyen kedvezőnek ítélik is a nyugatnémet revansista és hidegháborús körök támogatását, azért arra is figyelniök kell, hogy a nyugati világ nagy része — tulajdon szövetségeseik — ebben az esetben ellenük foglaltak állást. A nagy tekintélynek örvendő angol Economist ezt így fogalmazta meg: az egész világ támogatja most Brandtot, annál feltűnőbb, hogy az ellenzék odahaza mennyire támadja, s a kancellár milyen éles politikai harc megvívására kényszerül. Példa nélkül álló dolog történt a Times-nál. A lap — fennállása óta alighanem először — egyik múlt heti száma első vezércikkének címét németül közölte. Kancellár marad-é Brandt? — kérdezte és egyértelműen a jelenlegi bonni kormány és a ratifikáció mellett foglalt állást. A Times — odahaza Angliában — közelebb áll a konzervatívokhoz, mint a munkáspárthoz, aminek az a logikája, hogy nyugatnémet viszonylatban közelebb érzi magához a Barzel—Strauss vezette CDU—CSU koalíciót, mint Brandt- Scheel szociáldemokrata—szabaddemokrata szövetségét. Általában .ez így igaz, de most, ebben a helyzetben, amikor az égyik oldal — legalábbis a legutóbbi időkig — a ratifikáció ellen küzd, a másik oldal a ratifikáció mellett — a Times az utóbbi mellé csatlakozik. Mert Európa szempontjából igenis a ratifikáció a fontos, nem pedig az a hidegháborús hisztéria, amit Barzelék szeretnének feltámasztani. Sorolhatnánk hosszú oldalakon keresztül a nyugati sajtóvéleményeket. Hangnemük hasonló a Times-éhoz. A magunk részéről még hozzátesszük, nemcsak Európa szempontjából általánosságban, de az európai biztonsági konferencia létrejötte szempontjából különösen fontos a keleti szerződések ratifikálása. Pontosan úgy, ahogy — a biztonsági értekezlet megrendezésére vállalkozó — Finnország külügyminisztere mondotta. El-Zajjat sajtóértekezlete Egyiptom véget akar vetni a csendes háborúnak Pünkösdi látogatások A nyugat-berlini szenátus azzal számol, hogy az idén május 17-e és 24-e közötti nyolcnapos időszakban mintegy 700 ezer állandó nyugatberlini lakos látogat majd az NDK-ba — közölte a szenátus szóvivője. A nyugat-berliniek tömeges kirándulásokat terveznek a Berlintől mintegy 100 kilométerre húzódó, festői szépségű Spreewaldba, továbbá Pots- damba is. (MTI) Izraeli és jordániai manőver? Kedden az Izrael megszállta Ciszjordánia déli részének 12 városában és településén megtartották a helyhatósági választások második fordulóját. A feudális-reakciós jellegű jordániai választási törvények érintetlenül hagyásával a megszálló hatóságok az itt élő 300 ezer ember közül alig több, mint 10 ezernek tették lehetővé a szavazást. A választható, illetve választásra jogosult 21 éven felüli, vagyonos, adófizető férfiaknak csak 60 százaléka adta le a voksát. A palesztin gerillamozgalom rádiója izraeli—jordániai ösz- szeesküvésnek minősítette a helyhatósági választásokat, s bojkottra szólította fel a polgárokat. Husszein király viszont izraeli összeesküvésről beszélt, de a jordániai propagandaszervek — sajátos módon — tartózkodtak az izraeli manőver nyílt bírálatától. A választási kampány során a megszálló hatóságok vigyáztak arra, hogy az arab—izraeli válság, s kivált a megszállás politikai problémái ne képezzék vita tárgyát Magánál a választásnál érdekesebbnek látszanak a várható fejlemények. Ismeretes, hogy Izrael a vele kollaborálni hajlandó ciszjordániai előkelőségeket némi „politikai autonómiával” kívánja felruházni. Az angol nyelvű kormánylap, a Jerusalem Post máris úgy tudja, hogy Dzsaba- ri sejk, Hebron „közfelkiáltással” újraválasztott polgár- mestere úgynevezett „végrehajtó testület” alakítását tervezi. Ennek a testületnek volna azután a feladata, hogy béketárgyalásokat kezdjen Izraellel is, Jordániával is. (MTI) A Szadat elnök moszikvai látogatásáról kiadott közös közlemény az ENSZ alapokmányával összhangban erősítette meg az arab népeknek azt a jogát, hogy a politikai módszereken kívül más eszközöket is igénybe vegyenek az Izrael által megszállt területek visszaszerzésére —, jelentette ki szerdai sajtóértekezletén dr. Mohamed Hasz- szan el-Zajjat, az EAK tájékoztatási áUamminisztere. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehet-e számítani újabb közel-keleti háborúra, a tájékoztatási államminiszter azt válaszolta, hogy a háború 1967 óta megszakítás nélkül folyik. A jelenlegi állapotot ugyanis nem lehet békének nevezni. Egyiptom véget akar vetni ennek a csendes háborúnak, de a béke nem lehet kapituláció. Egyiptom nyomban megkezdi a megszállt területek felszabadítását, amikor erre elérkezettnek látja az időt, bár a konfliktus békés megoldását előnyben részesíti a véráldozatokkal szemben. Megvan rá a remény, hogy Mohamed próféta következő születésnapját békében ünnepeljük — mondotta Szadat elnök ismert ígéretére utalva. Egy kérdésre válaszolva El- Zajjat kijelentette, hogy nincs kapcsolat Ceausescu „román, államfő kairói és Golda Meir izraeli miniszterelnök közelgő bukaresti látogatása között. Nincs szó román közvetítésről. (MTI) Saigon nagy veresége Nincs róla adatunk, de feltételezzük, hogy a körülzárt területeken még jelentős létszámú kormánykatonaság tartózkodik, s ezeknek az egységeknek a helyzete szinte már kilátástalan: amennyiben az amerikai légierő nem tudja őket kimenekíteni, sorsuk a teljes felmorzsolódás. Két veszteséglista is rendelkezésünkre áll, amelyek ugyancsak Saigon nagy vereségéről tanúskodnak. A VNA hírügynökség jelentése szerint a Quang Tri tartományért vívott ötnapos hadművelet során a szabadságharcosok az ellenség 10 000 katonáját tették harcképtelenné, és körülbelül 1000 foglyot ejtettek. Súlyosak az anyagi veszteségek is: egyebek között a megsemmisülés sorsára jutott száz darab 105 és 175 milliméteres ágyú és körülbelül 1000 katonai jármű, ugyanakkor 46 katonai repülőgépet lelőttek, vagy felrobbantottak. A Felszabadulás hírügynökség tett közzé jelentést a Binh Dinh tartományban lefolytatott hadműveletek során keletkezett veszteségekről. Ebben a térségben az utóbbi húsz nap során a dél-vietnami hazafiak tizenegyezer ellenséges katonát és tisztet tettek harc- képtelenné; kétezer-ötszáz katona átállt,, vagy fogságba esett, s a tartomány területén a felszabadító fegyveres erők száznyolcvan ellenséges támaszpontot és megerősített állást foglaltak el. A helyzet válságos voltát most már az amerikai katonai szakértők is beismerik. Sokan közülük úgy vélik: nehéz lesz feltartóztatni a népi erők előnyomulását; amennyiben ugyanis a mostani lendület tart, hamarosan felszabadul az egymillió lakosú Binh Dinh tartomány, s a népi egységek a szárazföld felől elérik a tengert. Ügy tűnik, a sai- goni és az amerikai hadvezetés éppen ezt igyekszik meggátolni. Ennek érdekében vontak össze újabb haditengerészeti erőket, s különösképpen a térség közelében tartózkodó repülőgép-anyahajók segítségével igyekeznek operálni, s valamilyen helyzeti előnyt kicsikarni. Kísérleteik azonban egyelőre kudarcba fulladtak: légierődjeik ugyan állandóan támadják a népi erők egységeit, s azok felvonulási területeit, eddig azonban nem könyvelhettek el értékelhető sikert. Amióta a népi erők offen- zívája megkezdődött sok elemzés látott napvilágot a hadisikerek számításba vehető okairól. Volt olyan, amelyik a meglepetést hozta fel magyarázatul, más pedig a hadiszerencse számlájára írta az események alákulását. Most egy kis tanácstalanság alakult ki, mivel Saigon nagy veresége, a mind jobban mélyülő válság kiiktatta a fenti két tényezőt, és világossá tette: olyan erők jöttek lendületbe, amelyeknek eltökélt szándéka az ország teljes felszabadítása. Vagyis: a DNFF zászlaja alatt nem egyszerűen partizánerők harcolnak, hanem egy egész nép áll fegyverben a saigoni bábrezsimmel, és istápolója, a washingtoni szoldateszkával szemben. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az egész haladó világ a vietnami nép igaz ügye mellett áll, aligha szükséges további magyarázatot keresni. És végül még egy dolog: a helyzet ismeretében méltán mondhatjuk, hogy a saigoni vereség egyben washingtoni kudarc is, mivel Dél-Vietnam- ban a népi erők nemcsak a kormánycsapatokra mértek és mérnek csapásokat, hanem egyben Nixon elnök „vietna- mizálási” programjára is. Ezzel kapcsolatban tulajdonképpen már senkinek sem voltak illúziói, talán csak az elnöknek és közvetlen környezetének. Feltehető azonban, hogy a program újabb, most már végzetesnek minősíthető kudarca az ő illúzióikat is eloszlatja. A fegyvercsörtetés zaja ugyan hangos, azonban már hallható a korábbi hazugságok beismerése is. Az események világosan megmutatják: Vietnam ugyan vérzik, de a vietnami kérdés katonai úton megoldhatatlan, az egyetlen rendezési lehetőség Párizsban kínálkozik. Ez Saigon nagy vereségének legfontosabb tanulsága. Szolnoki István
