Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-13 / 111. szám

Jönnek a kiskőrösiek Baráti, jó kapcsolat jött létre a balassagyarmati MÁV állomás jegyvizsgáló brigádja és a kiskőrösi vasútállomás egyik szocialista brigádja kö­zött. Mindkét brigád Petőfi Sándor nevét viseli, a Szocia­lista címért küzd. A közel­múltban a balassagyarmati vasutasok Kiskőrösre látogat­tak- ahol megtekintették a Petőfi-emlékházat* koszorút helyeznek el. A kiskőrösi Pe­tőfi brigád a látogatás viszon­zásaként május 16-án Balas­sagyarmatra látogat. Találko­zik a testvérbrigáddal és is­merkedik az Ipoly-parti vá­rossal. Új fürdő épül Nagybátonyban a gépüzem és a központi osztályozó dol­gozói számára 4,5 millió fo­rintos költséggel új fürdőt és öltözőt létesítenek. Régi gon­dot orvosolnak ezzel. A meg­levő fürdőt is átalakítják a szociális és egészségügyi kö­vetelményeknek megfelelően, amelyben mintegy 250 dolgozó számára biztosítanak a jövőben is fürdési, öltözési lehetőséget. Az új fürdő vi­szont 440 személyes lesz. Az épület felmenő falai már el­készültek a vállalat építő­részlege a födémezést végzi. A belső szerelés is folyama­tos lesz, hogy a határidőt tar­tani tudják. Még az idén év vége előtt szeretnék üzembe helyezni az új fürdőt. Házmester — vita Salgótarjánban, az Arany János utcai bérház szemét- ledobójában ömlik a víz. Elromlott a Vízcsap. Nem most vagy tegnap, legalább egy hónapja. Azóta ömlik a víz. A lakók többször szóltak a házmesternek. Ö telefonált és írt az Építőipari Vállalatnak. Jött is valaki, megállapította, hogy valóban ömlik a víz. Az építőkkel vitázik a házmester, hogy a tömítés cse­réje garanciális munka-e vagy nem, vajon az építők, vagy az ingatlankezelő kötelessége a hiba kijavítása. A vita még tart, közben a víz omlik. Gyorsan számoltam. Percenként öt liter víz folyik el. Egy hónap alatt 2160 hektoliter! Ennek önköltsége majdnem kétezer forint. Fizeti az Ingatlankezelő Vállalat. Legalább százszorosa a javítási költségnek. Vajon hány helyen lesz ez így a nyáron is. Vagy arra számítanak, hogy akkor nem folyik majd víz a csapból, mert kifogy a tartályokból is? Az idézett kis ügyben is a bürokrácia,' a tehetetlenség, és a felelősség áthárítása tükröződik, ugyanúgy, mint a nagy kárt okozó felelőtlenségek esetében. Nincs szerelő, aki az elromlott vízcsapot idejében meg­javítsa. Ilyen kis munkára feltétlenül van, nem is szabad vitatkozni, hogy ki csinálja — érvelt az Ingatlankézelő Vállalat igazgatója. Akadnak házmesterek, igaz, nem sokan, akik ilyen kisebb javításokat elvégeznek. Ez a szó: házmester kifejezi a feladat lényegét. A mil­liós értékű házakban nemcsak lakbérbeszedőkre, hanem ki­sebb javításokhoz értő mesteremberekre, azaz házmesterekre van szükség. Salgótarjánban az Ingatlankezelő Vállalatnál 114 ház­mester működik. Rajtuk kívül az acélgyár, a két üveggyár, az OTP és a szövetkezeti lakások házmesterei. Állítólag gondoltak már arra, hogy hozzáértés, hajlam és szorgalom szerint válogatják ki a sok jelentkező közül a házmestereket, az ilyen emberek kapják a házmesterséggel járó szolgálati lakást. Érdemes és szükséges őket anyagilag érdekeltté ten­ni, hogy a kisebb javításokat végezzék el. Tanfolyamot is kellene szervezni, illetve sürgetni, hogy: házmesterei, igazi gazdái legyenek a köztulajdonú házaknak. F. fc. 25 évei ítélkezett a Történelmünk leg gyászosabb lapjai örökí­tik meg mindazt, ami az 1919-es Tanácsköz­társaság felszámolása után kezdődött Ma­gyarországon. A magyar burzsoázia és a nagybirtokosság a régi arisztokrácia fegyve­res ereje, a Horthy-féle darutollas hadsereg, s benne a tiszti rohamszázadok, eddig elkép­zelhetetlen állatiassággal törtek mindenkire, akinek csak némi köze volt a magyar Ta­nácsköztársasághoz. Különösen báró Prónay és a kecskeméti Héjjas István „alakulatai” vittek véghez leírhatatlan rémségeket. Tények és minden tekintetben hiteles do­kumentumok bizonyították, hogy Prónay és Héjjas hóhérlegényei — tisztek és pribékje­ik — ezrével ölték a nekik nem tetsző em­bereket. Akasztották a volt direktóriumi ta­gokat, vízbe fojtották a vörösparancsnokokat, lemészárolták a bizalmiakat, megkorbácsol­ták az uradalmi béreseket és cselédeket. Megteltek a kínzókamrák forradalmi értel­miségiekkel és zsidókkal. Sok áldozatukat él­ve temették el. Mindebben az volt a legborzalmasabb, hogy az egész ország és az egész világ is­merte a szörnyűségeket. A külföld felhábo­rodására az antant vizsgálóbizottságot kül­dött Magyarországra, de ez a bizottság, ter­mészetesen, semmit nem észlelt a „rágal­makból”. A gyilkosok nemzeti hősként jár­káltak szabadon az országban, Nyugat-Ma- gyarországon pedig folytatták rémtetteiket. A fehérterror a húszas évek első felé­ben a bombamerényletek egész sorát követ­te eL A csongrádi gyilkos merénylet után — három hallott, negyven sebesült —, Drózdy Győző képviselő részletesen feltárta azokat népbíróság az iszonyatos tetteket, amelyeket Héjjas úgynevezett alföldi brigádja a romának kivo­nulása után elkövetett Kecskeméten és kör­nyékén, de különösen Orgovány községben. Bethlen kormánya tehát mindent tudott, s mégis futni hagyta Héjjasékat. Csak a fel­szabadulás után, 1947. május 13-án ma 25 éve érte utol a törvény keze és a magyar nép jogos haragja Héjjas banditáit. A per célja — 27 évvel a vérengzés után — nemcsak az igazságszolgáltatás volt, ha­nem végső és hivatalos, bírói megállapítása mindannak, ami történt. A még élő tanúk — a megmaradt hiteles dokumentumokkal együtt — félelmetes gaztettekre derítettek fényt. Jellemző a népbíróság elfogulatlansága, törvénytiszteletére, hogy nem bosszúállás volt a célja. Távollétükben csak az értelmi szerzőket — Héjjast és Francia-Kiss Mihályt — sújtotta halállal. Héjjas aztán „elrothadt a történelem szemétdombján”, Francia-Kiss pedig — akitől egyik kihallgatása során így búcsúzott el Horthy bírája: „Isten vele, Mi­hály” — egy emberöltő múltán mégiscsak a Népköztársaság ítélőszéke elé került. De a per mindenképpen nagy történelmi tanulságokkal szolgál: Nincs olyan népellenes gaztett, amit büntetetlenül el lehetne követ­ni. A nép ügyének árulói és hóhérai min­dig megkapják a törvénytől és a történe­lemtől azt, amire rászolgáltak. De a legna­gyobb tanulság: a fasizmus minden fajtája és formája, ellen küzdeni kell, csírájában kell elfojtani, mert emberfaló szörnyeteggé válik, ha idejekorán nem tapossák el... (F. M.) Mivel a hazai sörgyártás nem elégíti ki a be iföldi fogyasztói igényeket, így külföldről is nagyobb mennyiségű sört vásárolnak külker eskedelmi vállalataink. A jugoszláviai import az idén 150 ezer hektoliter sör behozatalát irányozza elő. Ennek jelentős részét a vajda­sági becsei sörgyárból kapjuk. Képünkön: automata töltőgép a palackozóüzemben • • Önérzet és törekvés... /yyyyyy/yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyysyyyyyyyyyy/yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyvyyyyyyyS Amikor 1938-ban gyerek- fejjel átlépte a salgótarjáni acélgyár kapuját, maga sem hitte volna- hogy a körolló avatott mesetere lesz. Ponyi László körollós szocialista bri­gádvezető gondolatai azonban most végigpásztáznak az el­múlt éveken, hiszen egy kül­döttnek mindent számba kell vennie. A szocialista brigád- vezetők országos tanácskozá­sán részt venni nagy tisztes­ség. és persze nagy felelősség is. S most Ponyi László a szocialista brigádvezetők e felelősségteljes ,-parlamentjé­re” készül. Sok szem kíséri figyelemmel munkáját. Nemcsak önmagá­nak. hanem azoknak a vasas szocialista brigádtagoknak is meg akar felelni, akiknek képviseletében helyet foglal majd a legjobbak között. S magával viszi ide vasmunkás életútjának minden tapaszta­latát. Bizonyosan sokan vannak, akiknek szinte semmit nem mond az a szó, hogy: körolló! Ponyi Lászlónak viszont az egész életét betölti. A gyár­ban eltöltött ’ gyermekévek után a szegcsomagolóból 1941- ben került a körollóhoz. Ak­koriban a hasítás merőben más volt. mint a mai. Tíz évvel ezelőtt a német szakemberektől maga vette át az új körollót, amely a régihez képest tizenötszörös termelékenységgel dolgozik. S ahogy hozzávetőlegesen szá­mot vetett, az elmúlt tíz év alatt összesen 345 ezer tonna hengerelt anyagot hasítottak a brigád tagjaival. S hogy mi­lyenek is az emberek? Kap­tak egy adott technikát, s ezzel a szocialista ember nyug­talan és jobbra törekvő igé­nyeivel évről évre nagyobb eredményeket produkáltak. Tavaly például 138 tonna volt az irányítása alatt álló bri­gád napi vállalása és helyet­te 145 tonnás napi eredményt értek el. Ez évre a brigád 145 tonna hasításra tett vállalást, s ezzel szemben naponta 150 tonnát teljesítettek. A szocialista ember önér­zete és törekvése nagy hajtó­erő. Mert a teljesítmény min­dennap ott díszeleg krétával kiírva a hideghengermű nagy­csarnokában levő fekete táb­lán. Odahaza az asszony is megkérdezi a napi teljesít­ményt, meg a kis Edit is. Po­nyi Edit viszont ahhoz már nem kicsi- hogy felül ne tud­ja bírálni az édesapja ered­ményét. Érettségire készül a a közgazdasági technikumban és nem kis érdeklődése van az ipari eredmények iránt, külkereskedelmi szakon sze­retne tovább tanulni. Ponyi László személyi, em­beri egyénisége is megfelelsz igényeknek. Mint dolgozót, mint brigádvezetőt, mint szo­cialista gondolkodású embert, mint férjet és mint apát is kedvező minőségi jelzőkkel le­het bemutatni. Jól tudja, hogy a szocialis­ta brigádnak nemcsak a ter­melésben kell helytállnia. Ma­ga is. de az irányítása alatt álló brigád tagjai is egyetér­tenek azzal a törekvéssel, amely az eredményes gazda­sági munkán túlmenően fo­kozottabban igényli a tanu­lást, a nevelést és a szocialis­ta együttélés továbbfejleszté­sét. Minden bizonnyal erről is sok szó esik majd a bri­gádvezetők országos tanács­kozásán. A párt Központi Bizottságá­A szolgáltatások Javításával újra a Kiváló elmért i AHOGY az efeteznrvonial fejlődik, a korszierű technika mind nagyobb mértékben ke­rül a háztartásokba, úgy nö­vekszik az igény a szolgálta­tásokra. Salgótarjánban a Szolgáltató Kösz teljes tevé­kenységével hivatott az igé­nyek kielégítésére. Tavalyi eredményeik alapján elnyer­ték a Kiváló Szövetkezet ki­tüntetést Az alig több mint 200 tagot foglalkoztató szö­vetkezet dolgozói naponta sokr, száz emberrel találkoz­nak, tehát nem mindegy, hogy a megrendelő megelége­detten, avagy bosszankodva távozik. A bevétel is, a fo­rintos tételektől kezdve na­gyon sok mindenből tevődik. Az általuk nyújtott szolgálta­tások értéke tavaly már meg­haladta a 10 milliót, aminél? több minit fele a lakossági szolgáltatásokból származott A szolgáltatással foglalko­zók általában panaszkodnak, Dr. Szabó Gyula elnöknek is feltettük a kérdést meg lehet- e élni csak szolgáltatásokból? — Meg lehet élni, ha a rendelkezésre álló munkaerő és kapacitás összhangban van az igényekkel. Ha az igény kisebb, akkor baj van. Ná­nak a szocialista munkaver­seny továbbfejlesztéséről szó­ló december 1-i határozata magas fokon kívánja elismer­ni a szocialista brigádok jó munkáját. Ezzel a lehetőség­gel Ponyi László is élni akar. Gondosan őrizgeti a munkáját elismerő oklevelet- a két Ki­váló Dolgozó jelvényt, s azt a Kohászat Kiváló Dolgozója ki­tüntetést is, amelyet ez év februárjában Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter jelenlétében Méhes Lajos, a Vasas Szakszervezet főtitkára tűzött a mellére. Most mégis fokozott fele­lősséggel készül a szocialista brigádvezetők országos tanács­kozására. Ha mindenki szót kaphatna ezen a tanácskozá­son, minden bizonnyal érde­kes képet kaphatnánk a szo­cialista ember helytállásáról- formálódó jelleméről nagyszerű törekvéseiről. S ebben a mi­liőben csak az foglalhat he­lyet, aki magatartásával, tö­rekvéseivel és szocialista cé­lokra törekvő szándékaival beleillik a tanácskozás légkö­rébe. Ponyi László ilyen ember. Jól tudták azok is, akik ja­vasolták és megválasztották képviseletükre. Orosz Béla lünk is vannak részlegek, amelyek talán ráfizetésesek éppen emiatt, de azért a sok­féle tevékenység kiegészíti egymást. A tavalyi eredmé­nyeink jobbak is lehettek vol­na. A fényképész részleg pél­dául kétszer ekkora igényt is ki tudott volna elégíteni, dé a fodrászat, az órás részleg is legalább másfélszeresét. A háztartási kisgépekből is töb­bet ki tudtunk volna javíta­ni, ha van rá igény. Autó-, motorkerékpár-javításban viszont már az igények voltak nagyobbak, mint amennyinek a kielégítését a telephely ka­pacitása biztosította — mon­dotta az elnök, majd arról beszélt, hogy az igények ál­landó elemzésével foglalkoz­nak és igyekeznek a megren­delők megbecsülésén keresz­tül is növelni a forgalmat. A rövid vállalási határidők, a kiszállásos helyszíni javítá­sok ezt a célt szolgáljál?. Ha­marosan megérkezik egy új szervizgépkocsi is, ami jelen­tős könnyebbséget jelent a szerelőknek és a lakosságnak is. A szállítási költségeket csökkenteni tudják. — Tavaly például több mint 15 százalékkal növekedett az egy főre eső árbevétel, az idén újabb 9 százalékos nö­vekedésre számítunk, bár a munkadíjakat tavaly sem emeltük és az idén sem emel­jük, akkor sem, ha egyes anyagok ára változott A for­galom növekedésével és a belső szervezési intézkedé­sekkel szeretnénk ezt elérni. A lakossági szolgáltatásokat legalább 12 százalékkal nö­veljük. — A HÁZTARTÁSI gépek javítását például már szako­sítottuk, egy önálló csoport végzi. Ösztönzőbbé tettük a bérezést is. A vasipari javí­tásoknál a lakossági munkák­ért 5 százalékkal többet kap a dolgozó, mint a közületi munkákért. Ezzel is arra kí­vántunk ösztönözni, hogy be­csüljük meg jobban az egyé­ni megrendelőt. A fodrászok­nál visszatértünk az egyé­ni bérezésre. A férfifodrá­szoknál 4 százalékos bérfej­lesztést alkalmaztunk, mert itt aránytalanul alacsonyak voltak a bérek. A vállalási árakat ez sem érinti egyéb­ként. A fodrász érdekelt te­hát abban, hogy több vendége legyen. Ezt csak udvariasság­gal és minőségi munkával éri el. Azóta egészséges verseny alakult ki a vendégekért, de úgy is mondhatnánk, az 6 érdekükben. A keresetben ez is kifejezésre jut. Az áraink változtatása nélkül elsősorban így szeretnénk elérni még jobb eredményeket és jövőre is megpályázni a Kiváló cí­met. A verseny fokozásával.’ Ma már nyolc brigád küzd a Szocialista Brigád ciháért, 25 fiatal vesz részt a Szakma If­jú Mestere címért folyó ver­senyben, a többiek is egyéni versenyben vannak. A Kiváló Dolgozó kitüntetés elnyerésé­nek is ez az alapfeltétele. — Nagyobb fejlesztést ter­veztek-e? — Nem. Az idén egy új órás pavilon létesül, mintegy 209 ezer forintos ráfordítással. A meglevő egységeknél korsze­rűbb berendezésekre van szükség, a vasipari részlegek­nél pedig elsősorban a szer­szám-ellátottságot javítjuk az anyagi erőnkhöz mérten. Ké­sőbb majd nagyobb hálózat- fejlesztés lesz, ami a város­építéshez kapcsolódik —mon­dotta dr. Szabó Gyula. — A szolgáltatásokhoz az üzletek és az ott dolgotok kulturáltsága is hozzátartozik. Erről mi a véleménye az el­nöknek? — Ügy érzem ma már egy­re inkább megfelel a követel­ményeknek. Üzleteink nagy részére ez a jellemző. A dol­gotok udvariassága, előzé­kenysége is nagyon sokat ja­vult. Sok emberrel találkoz­nak, így a panaszokra is lehe­tőség van. A részlegvezetők állandóan ellenőrzik a pa­naszkönyvet, de egy példányt a vezetőség is megkap. Tavaly talán négy, vagy öt esetben fordult elő ilyen, amikor or­vosoltuk a panaszt. Igaz vi­szont az is, hogy a dolgotok továbbképzése állandó és fo­lyamatos. Kiváló szakembere­ket hívunk meg és a foglal­kozásokon a kulturáltság ál­landó téma. A SZOLGÁLTATÁSBÓL tehát meg lehet élni, ha min­dent elkövetnek az eredmé­nyek, és tegyük hozzá: a megrendelők érdekében. A salgótarjáni Szolgáltató Ktsz- nél eredményes törekvés ta­pasztalható erre. Nem vélet­len, hagy az elmúlt. negyed­évben az éves terv 24,3 szá­zaléka már megvalósult, ami 23 százalékos fejlődést jelent a tavalyihoz viszonyítva. A la­kossági szolgáltatás is több mint 10 százalékkal növeke­dett. B. 3. NOGRAD — 1972. május 13., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents