Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-12 / 110. szám

Röpül a páva Az öntevékeny művészeti mozgalom új lehetőségei Üléef faríoff a pedagógus szakszervezet Az iskolai élet demokratizmusa Jól szerepelt a megyei döntőn a karancsla- pujtői Röpülj páva kör is. Képűn kön előadá­sukból láthatunk egy részletet Néhány évi stagnálás után — amikor a t amatőr—profi ellentétek fel­oldhatatlanul élesnek látszot­tak, s a Tele­víziót is a nép­művelést sújtó csapásnak könyvelték el — ismét élén­külőben van az öntevékeny művészeti moz­galom. Üjra gyakoribbá vál­tak a sereg­szemlék, he­lyenként szak­szerű méltatá­sok is jelennek meg amatőrök produkcióiról, számokkal is igazolható mó­don megnöve­kedett a moz­galom vonzere­je. A megyé­ben a múlt év végén 37 iro­dalmi színpadi együttes, 35 tánccsoport, 21—21 énekkar, illetve zene­kar, 11 fotó-, 7 báb- és 6 képzőművészeti szakkör mű­ködött. A Röpülj páva körök száma akkor 22 volt, ma a harmincat meghaladja. Külö­nösen tanulságos az öntevé­keny művészeti mozgalomnak ez az új ága, fejlődése, új lehetőségeket kínáló átalaku­lása nemcsak a művészeti élet, hanem az egész közmű­velődés számára. Két évvel ezelőtt a Televízió kezdeményezése országos el­ismerést váltott ki, nemcsak azzal, hogy megénekeltette az országot, s valóban kellemes estéket szerzett a nézők sok • milliós táborának, hanem két­szeresen is bizonyította a né­pi kultúra életképességék Maga a műsor számos, ad­dig ismeretlen népdalvariáció­val, dallal ismertette meg a közönséget, másrészt a sikeres műsorok hatására mozgalom indult: a közös falusi ének­lések mozgalma. Ez az új tömegmozgalom nem azért ér­demel különös figyelmet és támogatást (az eddigieknél jóval rendszeresebbet és szer­vezettebbet), mert ettől lenne várható a magyar kultúra és művészet megújulása, hanem azért, mert lehetőséget kínál egy új magatartás, az aktív és tartalmas művelődés-szóra­kozás megteremtésére. S fő­ként ott kínálja ezt a lehető­séget, ahol a közművelődés szakemberei a mostoha ob­jektív feltételekre hivatkozva jó néhány éve a tömegbázis el­sorvadásáról, az igényszint stagnálásáról tanakodnak. Tömegmozg'alommá fejlő­dött a közös népdaléneklés, hi­szen nem csupán a szereplők népes tábora számára jelent örömet, kollektív esztétikai élményt, hanem a barátok, rokonok, munkatársak „hátte­re” számára is fontos ese­mény egy-egy összejövetel, vagy szereplés. Űj tömegbázis van tehát születőben a falun, amelyre idejében felfigyelve, a közművelődés illetékesei a művészeti mozgalomban és a művelődés más formáiban is építhetnek. Űj vonása ennek a kulturá­lis tömegmozgalomnak, hogy a falu legkülönbözőbb ré­tegei érdekeltek a közös te­vékenységben. Idősebbek és fiatalok, vezetők és kétkezi dolgozók, eljárók és otthoniak, férfiak és nők közös szórako­zása a népdaléneklés. Iskolai végzettségtől függetlenül ré­szesei a népi dalkultúrának, egyformán befogadói és él­vezői. Ez az egység — mely spontán módon az újonnan kialakuló közművelődést tes­tesíti meg a szó szoros ér­telmében is — minőséget kép­visel oly sok kommersz és dilettáns művészi produkció­val szemben. Minőséget, mert a dalok témavilága, a kifeje­zett érzelmek hőfoka valósá­gos emberi tartalmakon ala­pul (s vigyáznunk kell: a to­vábbiakban se telepedjen rá a mozgalomra a szórakoztató üzlet). S minőséget képvisel zen» értelemben. Némely együttes ma már a közös éneklés örömén kívül bonyo­lultabb zenei feladatokban is örömét leli, bizonyítva a szak­mai lehetőségeket, amelyek a mozgalomban értő kezek irá­nyításával kibontakozhatnak. A közelmúlt tapasztalatai­ból — melyek komplexebb előadói törekvések jelenlétére is utalnak — ma még korai lenne általánosítani. Érdekes lenne eljátszani a gondolattal: hogyan találja meg az ab­szurditás és morbid elemek korában a nép a maga ter­mészetes életörömét, önkife­jező formáját ezekben az új — egyelőre névtelen — műfa­jokban. Lehetséges, hogy a népi játékok feléledése, a ha­gyományos és korszerű elemek keveredéséből születő előadás­forma csak egy állomása az útnak, amelyen e mozgalom járni fog. Annyi azonban bi­zonyos: érdemes odafigyelni a Röpülj páva körökben folyó művészi és közéleti tevékeny­ségre. Nem túlzás leírni: közéleti cselekvési lehetőség is e moz­galom. A nyilvános szereplésé, az újfajta emberi kapcsolatok formálódásáé, a munkahelyi­családi kör kitágulásáé. Ez olyan érték, amely az esetle­ges egyenetlen, művészi telje­sítményeket is ellensúlyozza. Sokan féltik a mozgalmat: ha túlnövi saját kereteit, s a konkrét napi célok — a sze­replési lehetőségek szűknek bizonyulnak, elveszti vonzere­jét, megfakul. Noha tudjuk: minden új kezdeményezés ad­dig él, ameddig megújulásra képes — a Röpülj páva-moz­galom jövőbeni megújulása nem a szereplési lehetőségek végtelen bővítésében van. Van­nak még bőven szereplési tar­talékok (például helyi, kör­zeti társadalmi-politikai ren­dezvények), azonban az igazi lehetőségek a szereplés és az önművelés, önszórakoztatás megfelelő arányainak kialakí­tásában rejlenek. A mozgalom elsősorban a kisebb községekben kapott életre, ott, ahol a kulturális szolgáltatásokat kiegészítő szerepe is közvetlenebbül je­lentkezik, s ahol a társadal­mi kapcsolatok ereje megfe­lelő szociális alapot is kínál a Röpülj páva körök tevékeny­ségéhez. Természetesen a nagyközségekben Is élő tár­sadalmi-kulturális bázisa és perspektívája is van a moz­galomnak: a közéleti szerep­lés, kapcsolatteremtés lehető­ségeit bővítő forma, amely a közművelődés tömegbázisának növelését is szolgálhatja. A falusi értelmiség rész­vétele, szerepe a Röpülj páva körök terjedésében, növekvő népszerűségében és további fejlődésében ma még tisztá­zatlan. Elsősorban a pedagó­gusok, közművelődési szak­emberek, a helyi állami és politikai vezetők támogatása érződik ma a mozgalom vi­rágzásában, s ez, valamint na­gyobb szakmai figyelem, anyagi-szervezeti támogatás szükséges a további fejlődés­hez. A felvonultatott Buttler-ta- núk szavahihetőségének élét vették ellentmondásaik, in­gadozásaik, s kivált későbbi önkéntes és látványos hamis tanúzásuknak beismerése. A döntő dokumentumok néhány példányának az ellopása, el­tüntetése sem keltette a bí­róság tagjaiban a férj iga­zát. A bíróság igazoltnak lát­ja azt a tényt, hogy az es- ketési szertartáson nemcsak egy, hanem két tanú volt jelen, — de különben is, az egész falu templomi népe előtt adta össze a fiatalo­kat Olajossy plébános. Az esküvő előtti háromszori ki­hirdetésben sem merült fel bizonyítható fogyatékosság, mulasztás. Semmiképpen sem nyert igazolást, hogy Buttler Já­nost valóban erőszakkal tar­tották volna a girincsi Dő- ry-kastélyban! Ellenben a becsatolt iratok egy jelen­tékeny részéből világosan ki­tűnik. hogy onnan két al­kalommal is eltávozott! Egy­szer hazament Erdőtelekre, egyszer pedig gyámja után járkált, és jutott el Gesztely- be. Ha valóban erőszakkal fogták volna Girincsen a fi­Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban, az SZMT • szék­hazában a pedagógus szak- szervezet megyei bizottsága. A kibővített ülésen a peda­gógus szakszervezet központ­ja képviseletében részt vett Tóth Lajosné, és Pethő Géza, továbbá a járási, városi tit­károk, s a pásztói, valamint a rétsági járási hivatalok osz­tályvezetői. Két napirendi pont megvitatása szerepelt: egyrészt a pásztói és rétsági járásban megvizsgálták az iskolai élet demokratizmusá­nak néhány kérdését, s a vizsgálatról készült anyagot beszélték meg, másrészt tájé­koztató hangzott el a követ­kező tanév előkészítésével kapcsolatos kérdésekről, kü­lönös tekintettel a személyi ellátottságra, a pedagógusok pályázatának jelenlegi hely­zetére, s várható alakuláséra vonatkozóan. Amint azt az Iskolai élet demokratizmusénak helyze­tét elemző anyagok is hang­súlyozzák, az MSZMP X. kongresszusa többi közt azt a körülményt fogalmazta meg, hogy az élet minden terüle­tén hatékonyabban és maga­sabb színvonalon végezzük munkánkat. __ Az iskolák é letében _ a kétségkívül m eglévő eredményeken túl — számos gond van. Előre­haladásra van még szükség atal grófot, ezen utak bár­melyikén, módjában állott volna megszabadulnia az erő- szakoskodók kezei közül. A házaspár az esküvő után 20 hónapig együtt élt, sőt amikor a fiatalasszony meg­gondolatlanul elhagyta fér­jét és otthonát, éppen ő volt az, aki emlékeztette házasságuk kezdetének bol­dogságára! Visszahívta hitve­sét és helyreállította vele a teljes értékű házaséletet. Figyelemreméltó az a kö­rülmény is, hogy Katalin asszony két alkalommal is teherbe esett férjétől. A bíróság atban a tény­ben, hogy a házasság meg­kötése után 35 éven át se­hol és senkinek egyetlen szó­val, vagy betűvel sem tilta­kozott az esketés ellen, no­ha azt éppen saját érdeké­ben megtehette volna, hiszen ezen idő alatt egész sor je­lentékeny házassági por folyt a felek között, — a házas­ság létrejötte törvényes kö­rülményeinek egyik legdön­tőbb bizonyítékát látja! En­nek alapján fizet Buttler immáron 35 éve jelentékeny tartásdíjat feleségének! Az ítélet, mint a por tár­gyához nem tartozót, mel­lőzi Dőry Gábor és Katalin erkölcsi magatartásának és cselekedeteinek vizsgálatát, az iskolai élet demokratiz­musának fejlesztésében is. Az általános iskoláknak községi tanácsi hatáskörébe kerülése, az igaágatói hatás­kör szélesedése új helyzetet jelent. A nagyobb hatáskör veszélyeket is rejt magában. Néhány esetben például megnövelte a tantestületen belül a pedagógusok függő­ségét, romlott az igazgatónak a testülethez való viszonya. Az iskolai élet demokratiz­musához tartozik olyan lég­kör kialakítása is az igazgató részéről, amely kibontakoz­tathatja a pedagógusok egyé­ni képességét és alkotó vá­gyát. Természetesen, a de­mokratizmus kérdése, annak helyes alakulása egy tantes­tületen belül sohasem kizá­rólag az igazgatón múlik, a tantestület minden egyes tagjának szerepe van ebben; s a demokratizmus egy tes­tületen belül nem szűkülhet le csupán az igazgató és a . tantestület viszonyára! A rétsági járási vizsgáló­dás anyaga a továbbiakban szóvá teszi az igazgatók le­terhelését is. Talán ebből is adódik, hogy a járás iskolái­ban például nem kielégítő a női vezetők aránya. Az anyag arról is szól, hogy a vezetés követelményeinek színvona­las megvalósítása a -vezetés mivel az nincs semmilyen kapcsolatban a por tárgyává tett házasság megkötésének érvényességével. Az egri érseki szentszéki bíróság fenntartja a Buttler- házaspárnak ágytól és asz­taltól való elválasztása té­nyét. Érvényben marad te­hát az évi ötezer forintnyi tartásdíj is. — A bíróság egyébként mindkettőjüket megfeddi a válóper során egymás fejéhez vágott ki- sebb-nagyobb sértő és meg­alázó megjegyzések és kije­lentések miatt. A gróf az ítélet kézhez vé­tele után, immár harmadik ügyvédje utján, fellebbezést terjeszt az esztergomi prí- mási szentszéki bíróság elé. Súlyosan kifogásolja, hogy Egerben teljességgel mellőz­ték,— mint pedig szerinte igen lényeges kérdést, — Dőry Gábor durva és erő­szakosan agresszív magatar­tását, s azt a fontos körül­ményt is, hogy Dőry Kata­lin, aki alapjában mindig Szirmai Józsefet szerette, csak apácakolostorba zárásá­val való fenyegetés hatása alatt állott rá a vele erősza­kosan megkötött házasságra. No, de a grófnő sem nyug­szik meg az ítéletben, mert a bíróság nem kötelezte fér­jét a mintegy 650 forintnyi gyakorlatában jelentős mér­tékben azon is múlik, hogy milyen egységes az Igazgató­nak és helyettesének felfogá­sa, mennyire tudják össze­hangolni egymás tevékenysé­gét. A feladatok megoszlása bizony igen sokféle változa­tosságot mutat. A legtöbb iskolában az is­kolai munkaterv kollektív produktum, így a végrehaj­tásához is adva van a peda­gógiai előfeltétel. A demok­ratizmus jegyében bizonyos formai alapok is kirajzolód­nak. Majdnem minden neve­lő reszortfelelős, szakszerve­zeti bizalmi, csapatvezető, rajvezető, munkaközösség­vezető, és így tovább. Érzik saját fontosságukat, beleszól­nak az iskolavezetésbe. Hiá­nyosságok például a munka­beosztási kérdések nyílt el­intézési módja körül akad­nak, pedig ez igen lényeges tényezője a nevelőtestületek jó légkörének. Fontos fel­adatot jelent még a közösség további nevelése, alkalmassá tétele, az önkormányzati élet kibontakoztatására. Mindkét járási anyag rész­letesen foglalkozik a további­akban a tanulók részvételi lehetőségével az iskola életé­ben, a szülők szerepével az iskolai életben, a nevelési értekezletek helyzetével. magas ügyvédi és perköltség megfizetésére, noha őt a per­be akarata ellenére vonták be. A hatalmasra duzzadt irat- köteget Esztergomba szállít­ják, de ott még közel két évi pihenő vár rá a primá- si levéltár poros polcán. Köz­ben ugyanis a hercegprí­más meghalt, s ki kell vár­ni, míg a római szentszék kinevezi bírói ügyekben he­lyettesét. De a hosszúra nyúlt időt az immár 58 éves Buttler János, nem tölti haszonta­lanul. A nagy hatalmú és befolyásos Pyrker egri érse­ket igyekszik mindenképpen ügye pártfogójának megnyer­ni. Az Itáliai Velencéből Eger­be került nagy műveltségű főpap az első, aki a híres­neves egri várban becses nemzeti értéket lát, és útjá­ra indítja Dobó vára kultu­szát. Nagy tett érlelődik meg ennek nyomán Butt- lerben. Egyik Ung várme­gyei birtokának, Dobórusz- kának templomában alussz* örök álmát Dobó István, Eger vára hajdani kapitánya. Sír­emlékének diszesen faragott vörös márvány fedőlapja a kis templom falát díszíti. 1833. nyarán, a falubeliek háta megett, a falból kife­szített emlékművet Egerbe szállítatja, s Pyrkernek ado­mányozza. A pátriárka-érsek a kegyesen fogadott ajándé­kot az egri vár kazamatái­nak bejáratában helyezi el. (Folytatjuk) A nagybátonyi gyáregységünkhöz jőtechnikus, üzemvezető, főművezető és művezetői munkakör betöltésére gépészmérnöki diplomával, vagy üzem­mérnöki, felsőfokú technikusi, valamint több éves üzemi gyakorlattal, technikusi végzettséggel rendelkezők jelentke­zését várjuk személyesen, vagy levélben, részletes önéletrajz­zal. FŰTÖBER Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalat Budapest, X., Hölgy u. 3. sz. Személyzeti osztály, telefon: 149-550. 4 NÓGRAD - 1972. május 12., péntek Kiss Aurél Salgótarjániak a Székely Mihály zenei napokon A néhány éve elhunyt Székely Mihály, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a Magyar Állami Operaház énekművésze em­lékére szülővárosa, Jászberény évenként min­den májusban megrendezi a Székely Mihály zenei napokat, melynek idén salgótarjáni szereplői is lesznek. Május 14-én, vasárnap kerül sor a zenei napok, keretében az országos dalostalálkozóra, melyen Salgótarjánt a pedagóguskórus képvi­seli, Az énekkarnak — mely néhány hete nyerte el a KISZ Nógrád megyei bizottságá­nak vándorserlegét —, komoly erőpróbát je­lent a jászberényi vendégszereplés, hiszen az ország számos élvonalbeli kórusa között lép­nek fel minösitó hangversenyen. Műsorukon Scandelli-, Haydn- és Bartók-művek szerepel­nek. Ugyancsak a zenei napok keretében ke­rül sor 15—I6-d« a zeneiskolák kamarazene­fesztiváljára, melyen 12 meghívott iskola, közöttük a salgótarjáni Állami Zeneiskola is szerepel. Az intézet ezúttal a legfiatalabb ge­nerációt küldi el a találkozóra. Torják Vil­mosnak, az iskola zeneszerző-tanárának gyer­mekek számára írt Kvintettinóját adják elő. Nógrádi versmondók sikere Tizenkilenc megye 76 versmondója vett részt Esztergomban a szövetkezeti és falusi fiatalok szavalóversenyén. A SZÖVOSZ, a KISZ központi bizottsága és a Népművelési Intézet az idén hatodszor rendezte meg a falusi versmondók vetélkedőjét, s előrelát­hatólag — ugyancsak Esztergomban — jö­vőre ismét sor kerül az országos versenyre. Nógrád megyéből három fiatal: Korponai Mária ludányhalászi, Kovács Pál vanyarci és Selmeczi Ágota berkenyéi szavaló jutott az országos döntőbe és vett részt az esztergomi versenyen. Szavalóink közül a legjobban sze­repelt Selmeczi Ágota, aki Weöres Sándor; Mária siralma és Federico Garcia Lorca; Alvajáró románc című versét mondta el szuggesztív erővel. Produkciójával elnyerte a kiadott hat aranykoszorús oklevél egyikét, egy nagydíjat és jogot kapott az MSZBT „Aurora ’72” országos szavalóversenyén való részvételre, amelyet novemberben Salgótar­jánban tartanak meg. Másik jól szereplő versmondónk Korponai Mária volt, akit Juhász Ferenc: A múlt idő aranyága és Garcia Lorcat A kárhozat ro­mánca című versének magas kultúrájú el­mondásáért ezüstkoszorús oklevéllel tüntet­tek ki. Sugár István: A Különös házasság igaz históriája 43.

Next

/
Thumbnails
Contents