Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-10 / 108. szám
Lassú ütemű termelésnövekedés (Folytatás az 1. oldalról) ve — tenát szénbányászait nélkül — a megye szocialista iparának termelési volumene 1972. I. negyedévében a múlt évi negyedik negyedévi termelést 1,9, az 1971. első negyedévi szintet pedig 2,3 százalékkal meghaladta. A szénbányászat visszafejlesztésének hatása egyébként minden mutatót kedvezőtlenül érint. A termelékenységi mutatók például a megyei szocialista iparban 1972. első negyedévben két—három százalékkal az előző év első negyedévi szintje alatt maradtak, szénbányászat nélkül ugyanakkor 1,5—2,6 százalékkal javultak, és tekintve, hogy az összes foglalkoztatottak létszáma ugyanebben a körben a vizsgált két időszak között csak 0,1 százalékkal nőtt (a munkások létszáma pedig 0.4 százalékkal csökkent) szénbányászat nélkül a megye szocialista iparának 2,3 százalékos termelési volumennövekedését — az országos tendenciához hasonlóan — teljes egészében a termelékenység növekedése fedezte. Az előző év I. és IV. negyedévéhez viszonyított 1972. I. negyedévi értékesítés a szénbányászat visszafejlesztése ellenére kedvezően alakult. A megyei szocialista ipar gazdálkodásának 1972. I. negyedévi pozitívuma, hogy a bázishoz viszonyított munkaerő-forgalom és az átlagkeresetek mind az ipar egészét, mind az egyes részterületét nézve kedvezően alakultak. (A munkaerő-forgalom az átlagos állományi létszám 7 százaléka alá esett vissza, az 1972. első negyedévi átlagos havi keresetek pedig az egy évvel korábbihoz viszonyítva — mintegy 5,5 százalékkal nőttek.) Építőipar A megye szocialista építőiparában a saját építési-szerelési munkák értéke (folyó • áron) közel 20 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában teljesítettet és ugyanakkor a foglalkoztatottság és a termelékenység is kedvezőbben alakult, mint 1971. első negyedévében. Az építőipar 1972. első negyedévi fejlődése az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva mind az állami, mind a szövetkezeti építőiparban jelentős (ehhez az áremelkedésen kívül az időjárás is :ked- vezően hozzájárult). Az állami építőiparon belül az egyes gazdálkodási mutatókat tekintve a minisztériumi és tanácsi vállalatok között ellentétes irányzat található. Míg a minisztériumi építőiparban a 6aját építési-szerelési munkák értékének növekedése létszámcsökkenés mellett következett be, addig a tanácsi iparban a tendencia fordított volt és erősen éreztette hatását a termelékenységi mutatóknál is. A szövetkezeti építőiparon belül az építőipari szövetkezetek 1972. első negyedévi saját építési-szerelési munkáinak értéke a bázisidőszakhoz viszonyítva — a foglalkoztatottak számának 5,4 százalékos csökkenése ellenére — 22,0 százalékkal nőtt, a mező- gazdasági tsz-ek építőipari közös vállalkozásai ugyanakkor a 10,4 százalékos termelés- növekedést a foglalkoztatottak létszámának 7 százalékos emelésével érték el. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságában a szarvasmarha- és sertésállomány — az 1972. március 31-i állatszámlálás előzetes adatai szerint — bár nem nagy mértékben, de csökkent. Ezen belül a tehénállomány az elmúlt évivel közel azonos szinten maradt, a sertésállomány ugyanakkor 1971. március 31-hez viszonyítva az országos 2,7 százalékkal szemben több mint 10 százalékkal alacsonyabb. A megye szarvasmarha- és sertésállományán belül nőtt a szocialista szektor állományának aránya. Az észak-magyarországi megyék közül a szarvasmarha-állományból a szocialista szektor állományának aránya megyénkben a legmagasabb, sőt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állományának aránya jóval az országos felett van. A baromfiállomány az állami gazdaságokban közel 40, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban pedig köziéi 11 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A szövetkezeti és a lakosság kisegítő gazdaságaitól vásárolt termékek közül a felvásárolt vágómarha mennyisége több mint 3, a vágósertésé közel 23, a baromfié pedig 4o százalékkal nőtt. Ezzel szemben a szövetkezeti szektortól és a lakosság kisegítő gazdaságaitól vásárolt tyúktojás meny- nyisége majdnem felére csökkent, a felvásárolt tehéntej pedig közel 7 százalékkal volt kevesebb, mint ,az elmúlt év első negyedévében. A lakosság pénzbevételei Megyénk lakosságának 1972. első negyedévi bruttó pénzbevétele — a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának adatai alapján — 11,4 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. A legnagyobb arányú többletkifizetés a bér- és bér jellegű bevételek címen történt. Ennek alapvető oka az elmúlt év azonos időszakának alacsony bérszínvonala, ugyanis 1971. közepén jelentős bérfejlesztések voltak és ez évben a legtöbb vállalatnál a nyereségrészesedést is az első negyedévben fizették ki. A többletkifizetésnek technikai okai is vannak, amivel ez évben az április elején esedékes béreket a hármas ünnep miatt — március végén fizették ki. A bérből élők bevételeinek 86 százaléka munkabér volt. E jogcímen belül 1972. I. negyedévben — az előző év azonos időszakához viszonyítva — a költségvetési szerveknél 24,4 százalékkal többet fizettek ki, a vállalati munkabérek összege pedig a szénbányászat visz- szafejlesztése ellenére — 5,7 százalékkal haladta meg az 1971. első negyedévben kifizetettet. 1971—1972. első negyedévek között a személyi jövedelmek 9,4 százalékkal emelkedtek, amit nagyrészt a nyereségrészesedés márciusi kifizetése okozott. A családi pótlék rendelet 1972 elejei módosításával és a nyugdíjemeléssel ösz- szefüggésben a társadalom- biztosítási kifizetések a negyedév során 8,6 százalékkal haladták meg az 1971. első negyedévit. Az Országos Takarékpénztár Nógrád megyei fiókjánál elhelyezett lakossági takarék- betétek 1972. március 31-i állománya mintegy 12 százalékkal magasabb volt az 1971. március végi állománynál, és elérte a 750 millió forintot. A takarékszövetkezetek betétállománya 1972. március 31-én elérte a 108 millió forintot, s így közel 13 százalékkal haladta meg a bázisidőszak színvonalát. Az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél a lakossági betétállomány összege együttesen mintegy 860 millió forint. Az OTP és a takarékszövetkezetek által nyújtott lakossági hitelek 1972 első negyedév végi állománya mintegy 670 millió forint volt, 2,5 millió forinttal kevesebb, mint egy évvél korábban. Vásárlások A megye kiskereskedelmi eladási forgalma 1972 első negyedévben közel 70o millió forint volt, az országos 9,8 százaléknál kisebb mértékben, csak 8 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának forgalmát. Az előző évek megyei tendenciájával ellentétben legnagyobb arányú növekedés a ruházati cikkek eladásánál jelentkezik (15 százalék). A bolti élelmiszerek eladási forgalma 12, a vendéglátásé pedig 8 százalékkal nőtt az 1971 első negyedévéhez képest. A vegyes iparcikkeké ugyanakkor az elmúlt évi gyakorlattal szemben lelassult ás csak 2 százalék volt. Ez utóbbiaknál a forgalom döntő részét képviselő tartós fogyasztási cikkek közül jelentősen, 58 százalékkal csökkent az olaj kályha, 47 százalékkal a villanytűzhely, 42 százalékkal a parkettakefélőgép. 39 százalékkal a villanyfőző, egyharmadával a lemezjátszó és mintegy 16—17 százalékkal a rádió és zeneszekrény eladási forgalma. í'zt csak kis mértékben tudta ellensúlyozná a háztartási elektromos hűtőszekrény másfél- szeres, a motorkerékpárok 1,8- szeres, és a bútor 11 százalékos forgalomnövekedése. Az idén több zöldséget termelnek Dejtáron Igazán szép a dejtári határ. Nemcsak a jól áttelelt növények, hanem a jól megművelt, előkészített terület is a szakszerű, gondos munkát dicséri. Az ősszel megkezdték már a talajelőkészítést. Szerves trágyát és műtrágyát kellő meny- nyiségben szórtak. Folyamatos a talajerőpótlás és ezért a föld is hálás. Nem nagy gazdaság a dejtári József Attila Termelőszövetkezet. A 2822 holdas összterületből 1743 hold a szántó, mégis sokat ad az ország, illetve a megye konyhájára. Már korábban is hagyományai voltak itt a kertészkedésnek, a zöldségtermesztésnek. Főleg káposztából és burgonyából termeltek nagyobb mennyiséget, de egyéb zöldségfélékből is. Nagyüzemi termelés viszont csak a szövetkezeti keretek között alakulhatott ki és egyre jobban fejlődik. Az idén például már a tavalyinál 21 holddal nagyobb területen, összesen 149 holdon termelnek zöldségféléket a dejtáriak. Országos, megyei és szövetkezeti érdek is ez. — Megéri a zöldségtermesztés — mondta elöljáróban Berta István, a szövetkezet elnöke. — Kell a piacon a zöldségféle és itt van a már 10 éve működő tartósítóüze- münk is. Tavaly csak ez több mint félmillió forint tiszta hasznot, nyereséget jelentett a szövetkezetnek. Összesen 28 és fél vagon savanyított árut készítettünk. Legutóbb Csehszlovákiába is küldtünk káposztát. Talán még egy vagonra való vegyes savanyúság van. Ennek nagy részét a FÜSZÉRT-en keresztül értékesítjük, de van két saját boltunk is Budapesten. Közü- leteknek is szállítottunk és kiskereskedőknek is. Az idén legalább 9 vagonnal többet kívánunk savanyítani — mondta az elnök. — A fólia alatt szépen fejlődik a palánta, de már javában folyik az ültetés is. Korán kezdtük és itt-ott a fagy is kárt okozott, pótolni kell, de van miből. Hogy miből, mennyit termelünk? A legnagyobb területen, 64 holdon káposztát, 28 holdon paprikát. Paradicsomból öt és fél hold lesz, kevesebb mint tavaly. Számításba kellett venni a munkaigónyességet, és úgy tervezni, hogy a csúcsidők ne essenek egybe, lehetőleg folyamatos legyen a munka és erővel is bírjuk. Uborkát gép- kockásan 12 holdon termelünk, dinnyét 30 holdon. Lesz még karfiol és gyökérféle is, sőt 5 hold borsónk is kísérleti jelleggel. Ezt nem termeltünk korábban, most a piacra szánjuk. Saját konyhánkra is kell, ahol ma már napi 70—100 ebéd is készül. Valóban egy modern üzemnek is dicséretére válna az az étterem, amit itt a termelőszövetkezeti tagok számára készítettek. Nagy könyebbsé- get jelent a napi nyújtott időben dolgozó emberek, főleg az asszonyok számára. Másutt is érdemes lenne követni ezt a példát. Köztudott, hogy a zöldség- termesztéshez adottságokra és bizony nem kevés élőmunkára van szükség. Adottság itt van. És a munkaerő? — Az összes taglétszámunk 283, de ebből 143 a nyugdíjas, illetve járadékos. Kevés a fiatal. A kertészetben folyamatosan 83-an, főleg nők dolgoznak. Igazán lelkesek, szorgalmasak. Itt két szdcialista brigád is van. Mészáros Jó- zsefné és Farkas Ferenc brigádja. Lesz mit tenniük. A bérezést is ösztönzővé tettük, és a végzett munka arányában a jövedelem is biztosított. Tavaly 102 forintot ért egy tízórás műszak. Öntözésre is felkészültünk. Tavaly év végén egy újabb öntözőberendezés érkezett. Előrehoztuk ezt a beruházást. Ma már egyidőben legalább 100 holdas területet tudunk a három berendezéssel öntözni. Tározókat is létesítettünk, és az Ipoly-menti tavak vizét használjuk erre a célra. A tározókkal együtt, egymillióba került az öntöző- rendszer beruházása, de nagyon megéri. — Tavaly 27 millió 272 ezer forint össztermelési értéket értünk el, 10 millióval többet mint az előző évben. A tervezett béren felül még 25 százalékos részesedést is fizethettünk. Igaz, a költségszintünk is kedvező volt, mert 100 forint értéket 64 forint 70 filléres ráfordítással termeltünk. Ismerem a járás számait, a miénk volt a legjobb. A zöldségtermelés pedig igen kedvezően befolyásolta az eredményeinket — mondta az elnök. A dejtári közös gázdaságot úgy emlegetik a járásban, hogy egyre erősebb lesz. Ennek nincs különösebb titka, csak annyi, hogy jól tudnak élni a lehetőségekkel. A savaríyító- üzemet saját termelési alapanyaggal látták el eddig és az idén is, de kerül bőven termékük a piacra is. Ahogy tájékoztattak, csaknem 140 vagon zöldárut biztosítanak az idén, elsősorban megyei ellátásra. A korai burgonyától kezdve, a bogyós gyümölcsökig sok minden szerepel a listán. Bodó János Gépesítéssel A salgótarjáni „Salgő” Cipőipari Szövetkezetnél az idei cél már a százezer pár lábbeli előállítása. A jelentős termelésnövekedést létszámnövelés nélkül a termelékenység fokozásával kívánják elérni. Az első negyedévben már 27 ezer pár lábbelit el is készítettek. Az idén tovább folytatják a gépesítést. Erre több mint 600 ezer forintot fordítanak. Megrendeltek egy szabászgépet, amelynek a beérkezése után, a felsőrész készítésénél már teljes egészében megszüntetik a kézi vágást. Ugyancsak a felsőrészkészítők munkáját teszi majd termelékenyebbé a két darab villanymeghajtású gyorsvarrógép. Ilyen még nincs a szövetkezetnél. Az NDK-gyártmányú gépek öltésszáma kétszerese lesz az eddig alkalmazotténak. A már említetteken kívül rendeltek egy talpszélmarógépet is. Mindezek jelentősen segítik a termelé- 1 kenység növelését. • • Ötvenéves a Forte ötven éve működik Vácott, az egykori érsekkertben a Forte-gyár. Másfél ezer dolgozó évi 8 millió négyzet- méter kiváló minőségű fotópapírt és 800 ezer négyzetméter színes és fekete-fehér filmet készít. A világ minden tájára exportálnak, munkájukkal évenként 3 millió dollárt és 4 millió rubelt hoznak az országnak. A hazai piac mellett legjobb vevőjük Törökország és India. De a következő években nagyszabású együttműködésre van kilátás az NDK-val is. A Forte világmárka, termékeik nagy előnye, hogy könnyen kezelhetők, jól bírják a különböző klimatikus viszonyokat. Az 1971-ben elért éredményes munkájuk jutalmaként Kiváló Vállalat lett a gyár. Méltó ajándék ez az 50. születésnapját ünneplő váci üzemnek. Képünkön: Hozzáértő, finom női kezek és precíziós készülékek fűzik a gépekbe az itt készülő fekete-fehér és színes filmeket minőségi vizsgálatra és fogazásra. MAI KOMMENTÁRUNK Tavaszi munka A KÖZELMÚLTBAN Majer József, a tsz egyik dolgozója Karancsalján azt újságolta, hogy az üzemegységükben befejezték a koratavaszi munkákat, amelyek ezernyi tennivalóból állnak. Valóban igaza van Majernak. Az üzemek többségében túl vannak a koratavaszi munkák nehezén. A mezőgazdasági üzemek dolgozói feladataikat eddig sikerrel oldották meg. Sok minden közrejátszott ebben. Az időjárás, amely kedvező veit, a jó munkaszervezés, a gépek üzemképes állapota és nem utolsó sorban az a felelősség, amely a jó termés biztosításáért áthatja a termelőszövetkezetek dolgozóit: tagokat, alkalmazottakat egyaránt. Nagyon jó érzés arról számot adni, hogy valamilyen feladatot sikerrel megoldottak. Ebben már az is benne van, hogy bizakodással nézhetünk az újabb kötelességek sikeres megvalósítása elé. És ha erre valaha szükség volt a mező- gazdaságban, akkor most igazán nagy szükség van. Ebben a gazdasági ágban most már nincs megállás. Még forognak a vetőgépek a határban, de már növekedik az új növény, amelyet ápolni, gondozni kell. Sarabolják, egyelik a cukorrépát, lazítják a mák-, a borsóföldet, aztán majd — hiszen az idő nagyon kedvez —, következnek az egyéb kapásnövények. Említettük, hogy a növényápolási munkára az idén megkülönböztetetten nagy szükség van. Ugyanis kevés a csapadék. Ami van, azt a fellazított földdel kell megőriznünk a növények számára. Ebben a munkában a gépek mellett a növénytermesztési brigádok játsszák a döntő szerepet. Két kezük munkáját jelenlegi gépparkunk nem tudja pótolni. Túlzásokra itt nincs szükség, de mégis az a valóság, hogy olyan lesz a kapások termése, amilyen gonddal ápoljuk a felnövekvő növényeket. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tsz-üze- mek dolgozói ezzel tisztában vannak. Szerte a termőföldeken asszonyok sokasága szorgalmaskodik. Magyarnándor határában a cukorrépa művelését a családtagok bevonásával végzik. Arról van szó, hogy a növényápolás elvégzésére még a tél folyamán egyezséget kötöttek a tagok a tsz vezetőségével. A megállapodást a felek becsületesen betartják. Jó volna, ha ez a kezdeti munkalendület mindaddig tartana, amíg a jó termést betakarítják. Ez nagyon fontos, mert az elmúlt évről néhány keserű tapasztalat is maradt. Volt, ahol nem művelték meg a kukoricát és csak néhány centis, elsárgult szár jelezte, a fertelmes gazban, hogy oda kukoricát vetettek. Volt ilyen cukorrépa terület is. Szóval, a munka elhanyagolása — ki tudná milyen okok miatt —, tetemes kárt okozott egyes üzemekben. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. Még akkor sem, ha felelősségre kell vonni valakiket a kárért. Természetesen bízhatunk abban, erre elvétve kerül sor, mert a nógrádi termelőszövetkezetek dolgozói kötelességtudóak, de a vezetőségtől elvárják a segítséget. Homokterenyén még mindig gond, hogy a földeken dolgozó asszonyokat nem látják el ivóvízzel. Azt a vezetőségnek kell felmérnie, mire van szükségük a földeken a szorgalmaskodó embereknek, a zavartalan munkához! A TAVASZI munkák eddigi eredményei nagyon biztatóak. Mindenki hisz abban, hogy a továbbiakban sem fog ez a sokat ígérő munkalendület lanyhulni. Hiszen arról van szó, hogy a gazdaságunkat, jólétünket, a termelést alapozzuk meg ezzel a munkával. — b — NÓGRÁD — 1972. május 10., szerda
