Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
Marx Károly születésnapján A r. J napon, amikor e sorok nyom- LUai dafestéket kapnak, pontosan 154 éve annak, hogy 1818. május 5-én, a mai NSZK Trier nevű városában megszületett az a férfiú, aki a „tudományos szocializmus, az új politikai gazdaságtan, a dialektikus és történelmi materializmus megteremtője, a nemzetközi munkásmozgalom vezetője” volt: Kari Marx. Mint ismeretes, munkásságának nagy részét Angliában kényszerült eltölteni, itt következett be halála, s Londonban domborul a sírhantja is. Történelmi dátumok akaratlanul is emlékképeket idéznek fel, így bennem is egy feledhetetlen élményt. Rokoni látogatásra eljutottam Londonba, ahol sok minden érdekességet megnézhettem, amit külföldi látogatónak meg szoktak mutatni. Közismert, hogy Londonban óriásiak a távolságok, de ezek aránylag könnyen leküzdhetők az Undergroond- dal (Metro) és a többnyire emeletes autóbuszok sokaságával. Viszont az utazás, főleg a magyar erszény számára, nagyon drága. Ott-tartózkodásom egyik napján megismerkedtem a magyar születésű Gyula bácsival, aki még gyermekkorában került és mint angol állampolgár vett részt a második világháborúban. Kissé nehezebben ejtette már a magyar szavakat, keverte lengyel és angol kifejezésekkel, mindezek ellenére nagyon jól megértettük egymást. Ismerve valutáris viszonyaimat, egy teljes napra meghívott vendégéül, előre is bejelentve, hogy útikalauzom kíván lenni, s a nap minden költségét magára vállalja A megbeszélt időpontban találkoztunk és Gyula bácsi megkérdezett, mi a kívánságom, hová menjünk, mit szeretnék látni? Kissé elkomorult, amikor arra kértem, menjünk el a High-Gatei temetőbe. Furcsán nézett rám, nem értette, hogy mi a kérésem célja. Én tudtam, hogy 1883-ban itt tért örök nyugovóra Kari Marx, és nem szerettem volna úgy visszatérni Salgótarjánba, hogy fel ne keressem e sírt. Gyula bácsi megkísérelt lebeszélni javaslatomról, de én nem tágítottam. Utaztunk vagy másfél órát föld alatt, majd busszal, amíg megérkeztünk. Becslésem szerint megtehettünk úgy 50—60 kilométer utat. Végre megérkeztünk High-Gateba, egy lankás hegyoldal útján e kerület temetőjébe. Hosszú séta után, s több temetőőr útbaigazítása segítségével elérkeztünk Marx sírjához. Gyönyörű szeptemberi délután volt, a vénasszonyok nyara szinte asszisztált ahhoz, hogy több fényképet készíthessek. Csodálatos módon, hosszú ideig csak mi ketten állottunk némán a síremlék előtt, amely nem csak Kari Marx földi maradványait, hanem több hozzátartozójának porhüvelyeit is tiszteli. A temetői csendben lassan peregtek le a fákról az elsárgult elbarnult levelek, szinte jelképezték az idő kérlelhetetlen múlását. Aztán leültünk egy közeli padra és szótlanul bámultunk magunk elé. A néma csendet csak madarak füttye törte meg, de még ez sem zavarta a gondolkodást, s azt sem, hogy lakásom polcán ne lássam könyveim között hirtelen a „Tőké”-t. A mélázást az egyik temetőőr szavai törték meg, én nem értettem, de Gyula bácsi lefordította: Induljunk kifelé, mert nemsokára zárják a temetőt. A visszaút hosszú kilométerein Gyula bácsi bevallotta, hogy ez a temetőlátogatás az ő számára is nagy élmény volt, és szinte megköszönte, hogy rávettem a „kirándulásra”, amihez Salgótarjánból kellett eljönnie egy magyarnak, hogy őt, aki több, mint negyven év óta él Londonban, elhozza e helyre. „London ország” dent láttam, csináltam nagyon sok színes fotográfiát is, de a legszebb emlékeim közé azok a fényképek vezetnek vissza, melyeket a High-Gate sírkertjében készítettem. Dr. Szálkái Géza ny. főorvos Emberek a Hideghegyen A Nagyhideghegyen Schott- rer Antal szocialiasta brigádja szorgalmasan vágja a fát. Nagy robajjal dőlnek le a magas tölgyek, felverve a Börzsöny csendjét, öten vannak a brigádban, Schottner testvére Imre, Szépvölgyi János, Burik Vilmos és János, valamint Busái Zoltán. Már közel évtizede naponta kora hajnalban indulnak Kóspal- lagról végig a Börzsöny rengetegében és mire megvirrad, már zúg a fűrészgépük, csattog a baltájuk, dől a fa. Mari József, az Ipoly- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára feljegyzéseiből értesülhettünk, hogy Schottner Antal szocialista brigádja a hatvanas évek elején nyerte el először a Szocialista címet. A hetedik alkalommal pedig aranyérmet kaptak. A szakszervezeti bizottság titkára azt mondja: — Ezek az emberek any- nyira összeforrottak, hogy teljesítményükkel vállalati szinten egészen kimagasló eredményt érnek el. Megérdemelten választották a brigádvezetőt küldöttnek az országos tanácskozásra. A favágó 'brigád kamplex módon dolgozik. Ez annyit jelent, hogy a fa kidötésé- től egészen a depóba szállításig minden műveletet maguk végeznek el. Évi teljesítményük 6 715 köbméter. Ebből egy főre 1 120 köbméter esik. Nagy a munkagyakorlatuk. De ennél nagyobb a munkában tanúsított fegyelmük és szorgalmuk. Csak jellemzőként említjük; a brigádban baleset még nem volt. Favágónak lenni nem könnyű dolog. Erre a brigádvezető azt szokta mondani: — De annál szebb ... — Ezek az emberek oda születtek az erdőbe. Fát vágott már a nagyapjuk, apjuk. Schottner Antal pedig őrzi a favágás ősi hagyományát. Amilyen körültekintéssel szervezi meg a munkát, olyan gonddal foglalkozik a brigádtagok nevelésével, szakmai oktatásával. Kóspallagon két ilyen híres brigád él, amelyek örök vetélytársak maradnak a munkában. Emlékezetes, hogy az elmúlt évben nagyon szoros volt az eredményük. Schottnerék nem akartak lemaradni. Kora hajnalban keltek, hogy mielőbb az erdei munkahelyükre érkezzenek. Ugyanezt tette a másik brigád is. Egy alkalommal megpróbálták túljárni az eszükön. Mezítláb osontak ki a faluból, hogy ne hallják lépteiket. Akkor a Schott- ner-brigád az élre tört. De csak pár napig, mert mentéje segíteni a másik brigádnak, amely éppen nehezebb munkahelyre került. Azt mondta a brigádvezető: — Azért vagyunk szocialista brigád, hogy egymást ;egítsük... A favágó brigádban ez törvény. Valamennyien házat ültettek már maguknák. Egymásnak Segítettek az épít- ezésben. Együtt tanulnak. Tári József, a szakszerveze- ; bizottság titkára úgy em- .úkszik rájuk, mint a leg- , forgalmasabbakra akkor is amikor a tanulásról van szó Ilyen brigád ez az erdőgazdasági S’hottn er-brigad És most a favágók a Börzsönyben úgy döntöttek, hogy menjen Schottner az országos tanácskozásra. Montig ott el, hogy a favágók a Hiclegbegven helytállnak a munkában. B. Gy. Városfejlesztés — a föld alatt Salgótarján épül, szépül, fejlődik. . yájau büszkék vagyunk megyénk székhelyére. Samos, az építkezésnek hátrányai is vannak. Másodszor kezdik bontani a város központjában a Pécskő Uzle ház előtt, a járdát. Megkérdeztük a városi tanács műszaki osztályát, miért vált szükségessé a munka. — Legelőször is egy félreértést szeretnék helyesbíteni. Nem a már betemetett árkot ássák újra, hanem mellé egy újat ásnak — mondta Gyürki László mérnök, az osztály vezetője. — A közelmúltban fektettek le egy szennyvízcsatornát, most pedig egy nagy átmérőjű vízvezetéket helyeznek el. A kettő között másfél-két méter védőtávolságnak kell lennie. Ez szabvány. — Ha már nem lehetett a két csövet egy árokban elhelyezni, akkor legalább megoldható lett volna, hogy egyszerre fektessék. — Sajnos, ennek több akadálya is volt. Például az, hogy a két csőfektetést nem azonos vállalat végzi. A legnagyobb nehézség azonban az lett volna, hogy a kitermelt földet nem tudjuk elhelyezni. így Is a gyalogjáró egy részét igénybe kellett vennünk. Ez az új cső különben csak körülbelül fele olyan mélyen lesz. mint az előző. — Mikorra lesz kész a vezeték, mikor lehet túrabakancs és hegymászókötél nélkül közlekedni a városközpontban? — Július elején készen kell lennie az új vízvezetéknek. de ez nem jelenti azt, hogy megszűnnek a mélyépítési munkák Salgótarjánban. A vízvezeték lefektetése után ugyanis két nagy feladatot kell megoldanunk. Csapadékelvezető csatornát kell építeni a Rákóczi út alá. s ugyanul párthatározatok előkészítése és végrehajtása egyik legfontosabb feladat Tapasztalatok a balassagyarmati jaräsbäl A párthatározatok a párttagság egységének, a pártirá- nyításnak és a pártmunka módszereinek alapját képezik. A határozatok hozatalának, ismertetésének és a végrehajtás megszervezésének, az ellenőrzés rendszerének — időről időre való —, vizsgálatát a társadalmi és gazdasági élet változó körülményei indokolják — állapította meg a ba- lassagyármati járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén, amikor a 26 alapsaerve- zetnél és a négy csúcsvezető- ségnél a határozatok előkészítésének és végrehajtásának főbb tapasztalatait vitatta Eredmények az alapszervezetekben A párt politikája alapjaiban helyesen valósul meg a járásban. A X. kongresszus után javult a párt politikájának megértése, az azok szellemében megjelenő alapvető párt- határozat és kormányintézkedés fogadása. A párttagság túlnyomó többsége cselekvőén vesz részt a párt politikájának kialakításában és gyakorlati megvalósításában. De megállapítható az is, hagy a balassagyarmati járásban tovább fejlődött a pártszervezetek és csúcsvezetőségek irányító tevékenysége, vezetési alkalmassága. Különösen a csúcsvezetőségek munkájában mind több a bátor kezdeményezés. Arra törekszenek, hogy a sajátos helyzetnek megfelelően és átfogóan konkrétan határozzák meg a politikai, gazdaságpolitikai és ideológiai, kulturális feladatokat. Azt is megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a határozatok kollektív előkészítése, kidolgozása folyamatosan javul A vezetőségi tagok többsége érdemiben vesz részt ebben a munkában. Különösen az utóbbi időben a vezetőségek a határozatok meghozatala előtt jobban támaszkodnak a tagság véleményére. A határozatok ismertetésében, a végrehajtás megszervezésében is tovább folytatódik a tartalmi színvonal bizonyos mértékű javulása. A vezetőségek gyakrabban térnek vissza a végrehajtás ellenőrzésére. Javult a balassagyarmati járásban a csúcsvezető- ségek és a pártszervezetele, az állami, társadalmi szervek kommunista vezetőinek felelősségérzete, gyorsult az intézkedésük a párthatározatok végrehajtására. rozatot kaptak. Ezért több fontos határozat nem nyert időben végrehajtást. Hasznos kezdeményezések ellaposodtak, megrekedtek. Nem értelmezik egyértelműen, hogy milyen kérdésekben vigyen a vezetőség a tagság elé határozati javaslatot, illetve intézkedési tervet, állásfoglalást, ajánlást, irányelvet, tájékoztatót. Ezért csaknem mindent, minit pl. Bercelen, a tsz-nél, Patakon, Csitáron. Nógrádkö- vesden az állami gazdaságnál határozati rangra emelnek. Viszont több kérdésben kétkedés, bizonytalanság és várakozás jellemzi a politikai hangulatot. Zavaróan hat a kispolgári életszemlélet jelentkezése, ami főleg a végrehajtásban deformálja a párthatározatokat. A kedvezőt fogadják el a határozatokból, ezt magyarázzák, a többi részét kevésbé. A pártszervezetek vezetőségei, a csúcsvezetőségek gyakran átvállalják más szervek feladatát, ami jelentős túlterhelést eredményez. A határozatok elókésziiébe A csúcsvezetőeégek és az alapszervezetek által hozandó határozatok tartalmát, végrehajtását nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen az ez irányú előkészítő tevékenység? A gondot itt az jelenti, hogy az elképzelés után gyenge tartalmú határozatok kerülnek megtárgyalásra. Az alapszervezeti munka tervezésénél nem érzékelhető eléggé, hogy minden témánál kíván a csúcsvezetőség, az .alapszervezet dönteni, állást foglalni, véleményezni, beszámoltatni, ellenőrizni és felelősségre vonni. Néhány alapszervezetnél szűk körben tájékozódnak, kevés párttagot vonnak be az anyaggyűjtésbe, az elemző munkába műit, Drégelypalán- kon, a tsz-nél, Honton, vagy Énsekvadkerten, a tsz-nél és a községnél. Számos más gond mellett ezek abból adódnak, hogy esetenként és helyenként csorbát szenved a kollektivitás. A végrehajtás és ellenőrzése Az alapszervezetekhez eljuttatott központi, megyei, ■ járási határozatok ismertetésénél, végrehajtásánál is jelentkezik gond. Elsősorban azért, mert nem minden határozatot egységesen értelmeznek, a területre vonatkozó sajátos feladatok sem nyernek konkrét’ megfogalmazást. Az ellenőrzés fő célja, hogy a csúcsvezetőségek, az alapszervezetek lemérjék: jó határozatot hoztak-e, a kitűzött célnak megfelelően történt-e a végrehajtás. A probléma itt abban jelentkezik a balassagyarmati járásban, hogy az alapszervezetek nem végzik rendszeresen és folyamatosan az ellenőrzést, a következetlenség, a tervszerűtlenség a jellemző. Ebből pedig azt a következtetést kell levonnunk, hogy az előkészítés és a végrehajtás megszervezése is hiányos. Előbbre lépni A végrehajtó bizottság ügy foglalt állást, hogy mái- a munkaterv készítéseinél a napirendek megválasztásában, előkészítésében, a határozati javaslatok kidolgozásában tovább kell feljeszteni a demokratizmust Ezért a nagyobb horderejű, széles rétegeket érintő kérdésekben bátrabban kell az alapszervezeteknek a közvéleményhez fordulniuk. A határozatok érdemi megvalósítása érdekében biztosítani kell azok megismerését, egységes értelmezését, a fő hangsúlyt az egységes cselekvésre, a helyi sajátosságok jobb figyelembe vételére kell helyezni. A párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésénél pedig legyen elsőrendű a tervszerűség, a következetesség, és a beszámoltatás hatékonyabb rendszerének megvalósítása. De ehhez az is szükséges, hogy a csúcsvezetőségek, az alapszervezetek gyakrabban térjenek vissza és számoltassák be a tagságot az alapvető és konkrét határozatok megvalósításáról. Az ellenőrzés fő formája pedig a helyszíni tevékenység legyen. Az előrelépés lehetősége ezek alapján adott a balassai- gyarmati járásban is. Somogyvári László Gondok a végrehajtásnál Figyelembe véve a sajátosságokat Az eredmények e’lenére még számos gond is jelentkezik a balassagyarmati járás pártalapszervezeteinél. A 2—3 év óta tapasztalható bürokratikus jelenségek csökkentésében nem sikerült eredményes változást elérni. Még ma is igen sok a határozat, s azok számos kérdésben egymást fedik. A X. kongresszus óta az alap^zervezetek a közpo ' szervektől, a közbeeső pártbizottságoktól mintegy 30 hatáakkor az úttestet ki kell szélesítenünk. Ezért az utat a nyár folyamán lezárjuk, a forgalmat eltereljük. A helyijáratú autóbuszok pályaudvarát is át kell helyeznünk, részben azért, hogy a forgalom továbbra is fennmaradjon, részben pedig azért, mert pillanatnyi helye nem a legideálisabb. Reméljük azonban, hogy még ebben az évben sikerül ezt a munkát is befejezni. — Mi tette szükségessé ezt a „mélyépítési rohamot” ? — Városunk fejlődésében a föld alatti és föld feletti építkezés az utóbbi kér"'- előnybe, s hogy az új lakásokat, létesítményeket el tudjuk látni, mindenképpen szükséges volt a csatorna- és vízhálózat bővítése. — g — Fiatalok és bz i a§> szabályok Az elmúlt évben megjelent az egységes szőve.kezeti tárvény, melynek alapján 1972. elején napvilágot látlak a különböző szövetkezeti ágazatokkal kapcsolatos jogszabályok. Július 30-ig a fogyasztási és értékesítő, valamint az ipari termelőszövetkezeteknél, szeptember 30-ig a mezőgazdasági term vetkezeteknél kell módosítani, .Tetve kiegészíteni a szövetkezeti alapszabályokat, majd zt követően ügyrendi módo- tásokra kerül sor. A KISZ- '■pszervezeteknek, a szövetkezeti fiataloknak megtisztelő tóga és egyben kötelessége is, hogy a legjobb tudásuk szerint egyenek részt az alapszabá- ! yok módosításában. A KISZ központi bizottságának titkársága levélben for- lult a KlSZ-alapszervezetak- hez, hogy eredményes munkát ‘udjanak kifejteni az említett feladat végrehajtásában. Erre az ifjúsági törvény is lehetőséget ad, hiszen arra hívta fel az állami és szövetkezeti •’zetőket és vezető testületedet, hogy a fiatalokat érintő kérdésekről, az ifjúság közéleti tevékenységének elősegítése érdekében tájékoztassák két, és kérjék segítségüket a feladatok végrehajtásához, vegyék figyelembe javaslataikat. A KlSZ-alapszervezetek tárgyalják meg az alapszabályok módosításával kapcsolatos sajátos helyi feladatokat, kapcsolódjanak be az előkészítő bizottságok munkájába. Taggyűlésen összegezzék az ifjúság véleményét és javaslatait, és juttassák el a szerkesztő bizottságokhoz. A jelleg szerinti szövetkezeti KISZ-alapszervezetek — tsz, ÁFÉSZ, ipari — vezetőségei patronálják a falusi köz- ságteriileti jellegű alapszervezeteket. Például sok fiatal tagja van az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezeteknek. Az alapszabály módosításával kapcsolatos részközgyűléseken minél nagyobb számban vegyenek részt fiataljaink, mondjanak véleményt, segítsék a közgyűlések Igen jelentős és fontos munkájának eredményes végrehajtását. M. T. f NÓGRÁD 1972. május 5., péntek a
