Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

CJJ szakasz következik a szocialista brisgadimozggalonnKiaii Holnap kezdődik a szocia­lista brigádvezetők IV. orszá­gos küldöttértekezlete. Úgy erzem, ez a mostani tanácsko­zás mérföldkő lesz a szocia­lista munkaverseny értékelé­sében, a jövő feladatainak ki­alakításában, tekintettel arra, hogy a szocialista brigádmoz­galom alapvető meghatározója a munkaversenynek, abból nőtt ki, annak magasabb formája. Önbizalom és lendület Nemcsak a termelési célok megoldását szolgálja — bár ez az alapvető —, de hatása, tö­rekvése ennél lényegesen na­gyobb. Tartalmában, formájá­ban hűen fejezi ki a szocia­lizmus teljes felépítésének cél­ját és magasabb minőségi kö­vetelményeit. Mar eddig is jelentős fóruma volt megyénk üzemeiben, vállalatainál az üzemi demokráciának. A gazdasági egységek veze­tői a hosszabb-rövidebb tá­vú tervek kialakításakor, a kollektív szerződések megkö­tésekor, vagy valamely más, fontos esemény előtt kikérik és felhasználják a szocialista brigádok és vezetőik vélemé­nyét. A közösen kialakított és részleteire bontott tervfeladat nagyobb felelősséget ró ugyan a brigádokra, de na­gyobb önbizalmat és lendüle­tet is ad a végrehajtáshoz, mi­vel világosan látják a tenni­valókat és tudják, hogy mun­kájuk ellenében milyen er­kölcsi és anyagi elismerés jár. Megyénk gazdasági egysé­geinek többségében a dolgo­zók nagy része szocialista bri­gádokba tömörülve végzi mun­káját. Közülük sokan kiváló eredményeket érnek el a ter­melésben, termelékenységben, a szocialista együttélés nor­máinak betartásában. Egyre nő az arany-, az ezüst- és bronzplakettel kitüntetett kol­lektívák száma, többen a Kiváló Brigád, a Szakma Ki­váló Brigádja címért küzde­nek. Ezért a szocialista bri­gádmozgalom nemcsak gaz­dasági, hanem politikai bá­zisa is a vállalatoknak, ök alkotják a törzsgárda többsé­gét, kezdeményezői a külön­böző minőséget, hatékonyságot, munkafegyelmet, biztonságos munkát elősegítő mozgalmak­nak. Hogyan vélekednek? A nemrég lezajlott vállalati brigádvezetői tanácskozások résztvevői elmondták, hogy tevékenységük színvonala még nem érte el azt a szin­tet, amit szeretnének. Szá­mos ténj'ező akadályozza az előrehaladást. Ezek között em­lítették a rendszertelen ta­nácskozást. Kifogásolták, hogy menet közben kevés segítsé­get kapnak, ha baj van, ak­kor nyomban megtaláljak őket. Gyakran előfordul, hogy a mulasztások vagy a .lemara­dások pótlására akarjak fel­használni a brigádok lelkese dését, a törvényes keielek megsértésével. _ A brigádvezetők őszintén szóltak az üzem- és munka- szervezés hiányosságairól, minőség, a munka- es tech­nológiái fegyelem .lazasa8a™'’ az ebből eredő karókról. Hí ányolták, hogy a —ver­seny-mozgalom meg mindig npm terjedt ki a vállalati ~ a gazdálkodási tevékenység egészére, annak minden lé­nyeges egységére. Jelenleg le­szűkül a termelő- es szolgait^ tórészlegekre, holott a. haté konyság megköveteli, hogy műszaki és adminisztratív dol­gozók is bekapcsolódjanak a mozgalomba. Különösen natkózik ez olyan vallaUtok a, ahol ugyan megvan a lehető ség, de meg nem eizik etess ennek szükségességet Vonat^ kozik ez elsősorban a beruha zó vállalatokra. Nem értettek egyet azzal sem, hogy sok helyen a moz­galom eredményeit csak brigádok számával merik. Nem tartják helyesnek, hogy a követelmények ^mtjft egyes helyeken csökkentettek, Soknak is engedélyeztek a cím viselését, akik nem szol­gaik rá. Nem lehet szocia­lista módon élni, ha nem dol­goznak szocialista módon nem lehet a szocialista brigád c belője az a kollektíva, ahol rossz minőségű munkát végez­nek megsértik a munkafegyel met, nem tartják be a mun­kavédelmi előírásokat. A har más követelmény bármelyiké­nek elhanyagolása gyengíti a brigádmozgalom szocialista jel­legét. Eleven kapcsolat Sok helyen megemlítették, hogy bár kérik, mégsem kap­ják meg a vállalások elkészí­téséhez szükséges segítséget. Emiatt a brigádok évről evre azonos séma szerint tesziK meg vállalásukat. Ezek időn­ként formálissá valnak, neh teljesíthetetlenek, mertsok szór olyan pontok is bele ke- rülnek (közös mozilatogates, együttes kirándulás stb.), am nek objektív feltételeit nem le­het biztosítani. Az 1969-ben megtartott 111. országos tanácskozás olyan igénnyel lépett fel a szocialis­ta brigádokkal szemben, hogy politikai fejlődésüket munka- helyeiken jobban segítsél . nek megvalósítását szolgálta az MSZMP megyei Part*v®^|‘ hajtóbizottságának az a hala rozata, mely «érint a musza ki patronálas mellett bovite ni kell a politikai patronálok táborát is Feladatkent jelöl­tek meg a párthatározatok, gazdaságpolitikai célkitűzések magyarázását, megvitatását. Az ilyen eszmecserék jó információs forrásnak bizo­nyultak. A patronáló megyei, járási, városi, állami és moz­galmi vezetők első kézből is­merték meg a munkahelyi problémákat, a különböző ha­tározatok végrehajtásának fo­lyamatát, az ezzel kapcsolatos gondokat. Sajnos, ez utóbbi­akkal csak a kollektívák ki­sebb része rendelkezik. Ezért a megyei KISZ-bizottsággal karöltve ezt a kezdeményezést tovább szélesítjük, a tartalmi munka színvonalának állan­dó emelése mellett. A szocialista munkaverseny- mozgalom távlati feladatát az MSZMP KB december 1-i ha­tározata szabja meg. Ez, va­lamint a megyei pártbizottság idevonatkozó határozata alap­ján az SZMT is kidolgozta a tennivalókat, amelyeket el­juttatott valamennyi szakszer­vezeti alapszervezethez. Eb­ben első helyen szerepel, hogy a munkaversenyt a hatéko­nyabb gazdálkodás szolgálatá­ba állítsák, a formalitásoktól szabadítsák meg. Ez azt je­lenti, hogy a tevékenység kö­zéppontjában a termelés le­gyen, s munkahelyi mozga­lommá alakuljon. Ehhez az szükséges, hogy a versenycé­lok és -feladatok közel állja­nak a dolgozókhoz, konkré­tak legyenek, az értékelés és elbírálás reális. Csak azokat a kezdeménye­zéseket kell elismerni, ame­lyek a népgazdasági célok, a vállalati tervfeladatok meg­valósítását, a munkaköri kö­vetelményeket meghaladó mértékben segítik elő, erősí­tik a munka megjavítására irányuló újszerű törekvéseket, a dolgozók közötti kölcsönös segítség elvének érvényesülé­sét, bővítik a dolgozók kor­szerű szakismereteit, és fej­lesztik a munkaerkölcsöt. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az igazgatón és a szakszer­vezeti bizottságon kívül a gazdasági és mozgalmi vezetés minden szintjén hozzáértőn foglalkoznak a szocialista bri- gádmozgalommaL Feltételek és erők Vallom, hogy a holnap kez­dődő országos tanácskozással lezárul a szocialista brigád­mozgalom kibontakozásának, fejlődésének extenzív szaka­sza. Az elmúlt időben megte­remtődtek azok a feltételek, létrejöttek azok az erők, ame­lyek a mai követelményeknek, a magasabb szinten épülő szo­cialista társadalomnak jó alapot adnak. E gondolatok jegyében kívánok eredményes tanácskozást és jó munkát a nógrádi küldötteknek. Nagy Oszkár SZMT-titkár A kistermelők és a szövetkezetek együttműködése A mezőgazdasági kisterme­lők, a háztáji és kisegítő gaz­daságokban évente mintegy 36—38 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. Ennek nagyobb részét önellátásukra fordítják, másik része pedig a közellátás vérkeringésébe ke­rül. Termelőmunkájukat — nagyon kevés kivételtől elte­kintve — hagyományos, mód­szerekkel és eszközökkel vég­zik. Tevékenységükre jellem­ző a szétaprózottság és sokré­tűség. Ezek ellenére a kisgazdasá­gok többsége gazdaságosan termel a népgazdaságtól nem igényel nagy befektetést. Gyorsan reagál azonban a kedvezőtlen piaci helyzetre és ezzel nagy hatást gyakorol a közellátás és az árak alakulá­sára. A kistermelők munkájára, termékeikre nagy szüksége van az országnak. Általános érdek tehát termelésük támogatása és korszerűsítése, s ezzel le­hetőségeik mégjobb kihaszná­lása. Ezekhez és az értékesíté­si biztonság megteremtéséhez olyan átfogó együttműködés szükséges, amelyben a kisgaz­daságok mezőgazdasági terme­léstől kezdve, a termékek for­galmazásán keresztül a feldol­gozásig teljes együttműködési láncolat jön létre. Ilyen együttműködés kiala­kítására elsősorban a fogyasz­tási és értékesítő szövetkeze­tek vállalkozhatnak. Hiszen az ÁFÉSZ-ek az elmúlt évek­ben is szervezték és támo­gatták a kistermelést, megfe­lelő hálózattal rendelkeznek a termelés szervezéséhez és a termékforgalmazásához. A Fogyasztási Szövetkeze­tek VII. kongresszusának ha­tározata alapján a SZŐ VOSZ segítséget nyújt az ÁFÉSZ- eknek ahhoz, hogy a mező- gazdasági termelés, termékfor­galmazás és -feldolgozás egysé­ges folyamatának legalkalma­sabb módjait kialakíthassák A SZÖVOSZ a közreműködés­nek olyan bevált módszereit alkalmazza itt is, mint a szö­vetkezetek belső mechanizmu­sának korszerűsítésénél tette. E széleskörű munkát is vi­szonylag szűkebb körű. né­hány szövetkezetben végzett kétéves gyakorlati „kísérlete­zés” előzte meg. Az ennek során szerzett gazdag tapasz­talatokat ma már több száz szövetkezet hasznosítja, ered­ménye a szövetkezetek köz­kincsévé vált. Hasonló mód­szerrel. úgynevezett együttmű­ködési , .modellek” kialakítá­sával kezdik most ezt a mun­kát is, amelyben az országos és a területi szövetségek sokré­tű szakmai támogatásával ön­ként vállalkozó szövetkezetek vesznek részt. A „modellezés” segítségé­vel olyan szervezési formát igyekeznek kialakítani, amely a hasznos módszerek egy he­lyen való alkalmazásával más szövetkezet számára is alkal­mas mintát hoz létre. Ez a modellkialakítás egyben szo­rosan kapcsolódik a szövetke­zet belső működésének kor­szerűsítéséhez. a közgazdasági követelményekhez jobban iga­zodó gazdálkodási és szerve­zeti rend létrehozásához is. A kísérleti „modell” vala­melyik, elsősorban a hagyo­mányos tájjelegnek megfelelő kistermelői ágazatra támasz­kodik és magában fog­lalja a szövetkezet egész me­zőgazdasági termékforgalmazó és -feldolgozó tevékenységét. Az új módszerek alkalmazá­sával a többi között segítsé­get adnak a fóliás és szabad­földi zöldségtermesztés, a gyü­A BNV-n mutatja be a lengyel pavilon kiállító részében Pol-Mot lengyel külkereskedelmi vállalat a legújabb Polski Fiat 1500-as változatait, bot-sebességváltóval Koppány György felvétele A. napi munka szerves része Érvényt szerzünk az ­és munkaszervezésnek Az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos párthatáro- san képzett üzem- és munka- zat időszerű leckét adott fel az ipari üzemeknek. A Salgó- szervező szakemberekkel erő- tarjáni Kohászati üzemekben is a figyelem középpontjába nyUás^rdekébe^tz^fg^nek került a korszerű és eredményes gazdálkodásnak ez a tartjuk felülvizsgálni az fontos módszere. Miután párthatározatról van szó, Szilágyi üzem- és művezetők jogait és kötelességeit. De meg kell vizsgálni a nagy termelékeny­ségű berendezések, gépidő- ki­használását is, és indokolt esetben a piaci igényekhez- Miben látja az üzem- és nak_ Szervezettségben tehát mfeztkos^^lg^H’folyamSs munkaszervezés korszerűsíté- ezekhez az ismert komimé- üzemeltetésük bevezetésére. séről szóló párthatározat lé- Ezenkívül meg kell vizsgálni; üvegét-* Megemlíthetnem, hogy a mar h az indokolatlanul fe£ y 6 ' gazdasagiranyitasi _ rendszer duzzasztott alkaimazotti lét­_ Mindannyian felelősséget el*° eYeb®n nálunk is -1 sza számból milyen területen van Ä is munka- Ä ,V° * lehetőség termelői munkára Dezső elvtársnál, a nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság tit­káránál érdeklődtünk a határozat végrehajtásának helyzeté­ről. első évében nálunk is 21 szá­érzünk az üzem- és munka- áruk részaránya. S bár ez a ‘történd átc7on7rtosítá^ra‘ szervezés megjavításáról szó- mai napig kiienc százalékra toIteno átcsoportosításra. ló párthatározatért, ami tulaj- csökkent, ennek a kilenc szá- _ ~ , donképpen az élet parancsa zaléknak megszüntetése még S ly feldddtok varH is. hiszen az egyre növekvő bőven összefügg az üzem- és nak a moz8almi szervekre? feladatokat csakis a határo- munkaszervezési feladatokkal. . zat útmutatása alapján tudjuk — ügy gondolom, hogy teljesíteni. A gyár erre az _ Milyen munka vár a mind a szakszervezet, mind a évre 165 millió forint nyere- oartalaDszervezetekrc a kiivet- KI,SZ sokat segithet a racio* séget tervezett. Ez a múlt PartaiapszervezeteKre a Követ nalizálási mozgalomban. Nagy évi jövedelmezőséghez képest kező hónapokban? aktívahálózatukkal lehetősé-« 10 százalékos növekedést je- gük van a jó módszerek fel­lent. A hatékonysági mutatót . — Nagyon fontosnak tart- kutatására, ezért sok javasla- is hét százalékkal szeretnénk juk, hogy kialakuljon a párt- tot várunk tőlük az üzem- éa megjavítani. Miután a fejlő- határozat egységes ertelme- munkaszervezés korszerűsíté- désnek nincs más útja, mind- zése. A pártalapszervezetek sére. A szakszervezetnek ezt teljes egészében a terme- segítsenek megteremteni a módja van, hogy a termelési lékenység javításával akar- határozat végrehajtásának tanácskozásokon, munkaérte- juk elérni. Ezt viszont jó összhangját a gazdasági és kezleteken, szakszervezeti tag­üzem- és munkaszervezés nél- mozgalmi vezetők között. En- gyűléseken, továbbá a szocia- kül nem lehet megoldani. Az nek érdekében a pártbizottság lista brigádokkal, kiváló dol- ebből adódó feladatokat min- tagjaitól a pártcsoportbizalmi- gozókkal, újítókkal folytatott dennapi munkánk szerves kig bezárólag szeminárium- beszégetéseken ráirányítsa a részévé kell tenni és a mai szerűen dolgozzuk fel az egész figyelmet az üzem- és munka­dinamikus élethez kell igazi- párthatározatot. szervezés korszerűsítésére tani. Napjaink fő jellemzője Eze_kívül külön intézkedési Ugyanígy a KISZ-bizottságnak az egyre gyorsuló műszaki— ü-zeriKivui ration íntezKeaesi ls modja van a fjatalok technikai haladás. Ebben a tervet készítettünk, amely elő- mozgósítására és figyelmük legkorszerűbb szervezési el- g^ezef teleülésen1*bíSé fe!keltésére a párthatározat vek is hamar elavulttá val- Sedes? teából mfsze™^8^ Tan­feladatokat. munkajanak. .«■? mölcs- és szőlőtermesztés, sertéshús-, májliba-, nyúl-, ga­lamb- és tojástermelés fejlesz­téséhez, zártkertek és hétvégi kertek termelésének szerve­zéséhez, továbbá a kisterme­lők önálló beszerző és értéke­sítő szövetkezetek szervezésé­hez. A szervezési elképzelések szerint a tapasztalatszerző kísérleti munkában mintegy 300 szövetkezeti egység vesz részt. Az alkalmazásra kerü­lő új modell általános felada­tai között szerepel a kister­melők és szakcsoportjaik szervezeti életének erősítése. A termeléssel közvetlenül ösz- szefüggő feladatok közé tar­tozik a kisgazdaságok jobb el­látása a termeléshez szüksé­ges korszerű eszközökkel, anyagokkal, szolgáltatásokkal, és megoldani termékeik ked­vezőbb értékesítését Az elkészített és a közgyű­lések által elfogadott mo- delltervek gyakorlati megva­lósítására 1973-ban és 1974- ben kerül sor. E törekvések első eredményeit bizonyára érdeklődéssel kíséri majd a közvélemény és a kisterme­lők sokszázezres tábora. Hi­szen valóra válásától első­sorban azt várjuk, hogy a kisüzemekben növekedjen a termelési kedv és mind több és jobb minőségű terméket juttasanak a fogyasztóknak. Dr. Srankö István meg az adódó sajátos Nemcsak a párttagság, de szehangoltsága máris kivál­pártonkívüliek körében is ma- hívással fnriitiitak68*?6*'/8-" gyarázzuk a határozat végre- sza k; ni,u 3 fla*al mu" hajtásának fontosságát. Olyan mpaniHá0(.Z' Lrhogy . sefhtsenek közhangulatot szeretnénk te- iúdT-TT01 a . henger­remteni, amelyben a várt tAsarp -3?1 .<apaci^as nove* eredmények nem maradnak el. szam Wllett.Tf öntödTforl- Milyen intézkedéseket varnak a gazdasagvezetestol? segítségével. A fiatal műsza- . , , , ..... ,, kiaknak ajánlott nyolc téma — A part-vegrehajtobizott- között szerepel az enereia- S3g mar megtette a maga felhasználás hatékonyságának ajanlasat a gazdasági vezetes- javítása, valamint a DH”. nek. Fontosnak tartjuk, hogy munkarendszer előtt álló cé- az egész vállalati tevékenysé- lók hatékonyabb megvalósító- get atfogo intézkedési terv ke- Sa, a Zajszint csökkentése és a szüljön az üzem- es munka- munkahelyi levegőszennyező- szervezes feladatairól. Ehhez dés megszüntetése is. A szak- termeszetesen el kell vegezm szervezet hatókörében az újí- a vállalati gazdálkodás szer- toktól várják a dróthúzói kSegIsefel k1nn0tárnf a"; hulladékmennyiség csökken- Keieset, es tel kell tárni az teset az adminisztráció növe­osszefugeseket a gazdálkodás iése nélkül a szegtisztítö do­TTThTT mUnkaerTT b°k kiszolgálásának megköny- való gazdálkodás es a rendel- nvítését „ n,- B t kezésre álló gének kihalná - , a nuzokovek mten­lása között Szuksefiesnek ?ív bitesét. Ezenkívül a töb- ítéljük meg. hogy a vfllalati T kozott, a szegcsomagolás- beisä irTItáskorszerűsítése T ? Poranyagok mozgatá­körök rendezését, a személvi dasagosabbá tételét, a szeg- ását. a sok TT.iT kihasználását. v.c.1 juuu ».uiasznaiasat, a érdekeltség fokozását, a sok vagonberakás gyorsítását vár- irányú informáltságon alapuló ják A teljes felmérést kö­döntések megteremtését. A vetve nagy program is készül, döntések előkészítésének javi- amely teljessé teszi az üzem- tásához figyelembe kell ven- és munkaszervezés korszerú- ni a megyei szamitokozpont S1tésére való törekvésünket — 1974. január elsejere terve- mondotta végezetül Szilágyi zett működését. Jsvesoljuk 3 Dezső elvtárs gazdasági vezetésnek, hogy a* szervezési osztályt speciáli- Orosz Béla NÓGRÁD — 1972. május 25., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents