Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-24 / 120. szám
I 1972-ben 100 ezer darab napszemüveget gyárt a Látszerészetl Eszközök Gyára. Ez évben nyolc új típust gyártanak, amelyeket megvásárolhatunk az ország Oíotért-üzlctelben. Az esztei^oml gyár napszemüvegeinek 25 százalékát exportálják a szocialista országokba. A napvédő szemüvegek idei divatja marásokkal díszített fémkeretes, szögletes forma Negyven év a közigazgatásban Beszélgetésünk elején kis- baszni. Ügy gondoltam: a Valóban: a tsz szervezése, sé bizonytalan voltam; nem munkám alapján előre jutok a kultúrház építése, az intudtam eldönteni, hogy mi- — mondja. tézmények korszerűsítése, az ről írjak: Varga Lajos bá- T , , , emberek gondolkodásának esi életútjáról, vagy nyugdíj , Jutott ugyan de csak a aiakjtása, a sportolók és előtti utolsó munkanapjáról. ^<r!^e!'teK Jegyzői tisztig, tűzoltók mind-mind igényel- Végül is döntöttem: életéről, a 194 -ben . .^entpéterszegre ték a „titkár bácsi” _ lgy harcokban és a munkában kei ' majd,^rr<?m ev I?ulT nevezték! — munkáját, akava Berettyóújfalura. 1944 ratát. És Varga Lajos azt őszen —t a kiürítéskor - tett6) amit a szíve és esze Palotásra költözött. Ekkor dlktélt; dolgozott a közért, a mar csaladja is volt. eltöltött hat évtizedről szólni. kell A múltnak csak ar emléke szép Jászladányban 1912-ben. Szülei Az új élet alakítója született, parasztok jobbért, a holnapért. Három gyermekét is ilyen szellemben nevelte. Embersége, politikai érettsége, fel. , , , „Második szülőfalujában” készültsége és szorgalma ala,vo, a ’ ,.e 0 a ", részt vett a földosztásban, az pót jelentett felelősségteljes katasztráhs hold - csak egyhó os éjjel-nappali munkája végzéséhez. 2000 pengő adósságot hozott. n Édesapja ezért kénytelen ,B dÖ Az elismerés nem maradt volt munkát keresni lev a, , dont°ttek, e^. i955_ben Munka Érdemkerült a MAV-hoz Az első érem’ 1972' májUS !-én pe‘ világháború nyomorúságos b “ ®k iq,eih«n két ' dig a Munka Érdemrend évei és a családfő 1919-ben ^5 k e* 19'1 bronz fokozata kitüntetéstörtént „bélistázása” az öt- a ak ^jd azokdt ben részesült. S ami szintén tagú család életét válságossá iq^w' tc„s„ nem kevés: szereti minden' tette. Szükségessé vált a kk akivel dolgozott és aki gyerekek munkába fogása lami szerv feladatainak meg- CSak lSmen’ is; voltak részesaratók es lo- valósitósához, a községi az vezetők, voltak minden, csak emberek életé„ek alaki- hogy egy kis pénzt keresse- fásáboz nek Az apa kubikolt, ha A árt 1953_ban hathetes 1972. június 1-én megy egyáltalán alkalmaztak. Így párüskolára küldte, amelyet nyugdíjba. Palotásra költösikeresen elvégzett. Az ér- z’k> ahol már régebben csamúltak az évek, s — testvé^el^,eS-yÜtti “ felcsepere- telmes és agilis vezetőre ládi házat épített. A család- dett. Eivegezte az elemi es a több feladatot bíztak. nak és a sportnak akar élSÄÄ Wnyitott, , község .port- ni kis áldozatába került, hogy 1931-ben Kaposvárott feléletét, patronálta az ifjúsági szervezetet. 1958-ban átÚjabb megpróbáltatások sőkereskedelmi érettségit te- helyezték Kállóra. Kinevezessen. ték a ^an^cs titkárává. Üj község, új feladatok, új em- verek — sok probléma várta, A tennivalókkal megbir- Berettyószentmártonba ke- kozott, az embereket és rült; tíz évig küzdött és dől- községet megszerette, gozott, hogy észrevegyék a — Tizennégy éve jöttem, „gyakorló-kisegítő mindé- és még ma is itt vagyok, nest”. De hiába. Nem vet- Objektumok, emberi kapták figyelembe. csolatok, nehéz évek, sok — Oka az volt, hogy nem barát és elvtárs marad visz- szerettem a rézkilincseket sza, ha elmegyek — mond- fogdosni és a protekciót haj- ja rpeghatottan. Népszerű pavilonok A megyeszerte folyó MHSZ- ka, mindenki bizonyitani klubközgyűléseken sok helyen akarja, hogy jól tud lőni. Az «•»r*•*?"**? S8MÄÍSSffi ügye. Ügyes, hasznos kezde- pavilont a kohászati üzemek ményezés, hogy minél több MHSZ-vezetősége. A pavilon lövészpavilon legyen a me- népszerűségére mi sem jelgyében, mert ahol működik, lemző jobban, minthogy ta- ott — a fiatalok a megmond- valy idősek és fiatalok megkö- hatói —, nagy a forgalom, zelítően százezer lövést adtak kézből-kézbe vándorol a pus- le. Varga Lajos ma este ünnepli 60. születésnapját. Sok-sok boldogságot kívánunk! Tóth István Szocialista bü'igúdok a (éeszekben Irtás Moharos József, a TOl elnökhelyettese KÖZVETLENÜL a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő években a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is sok helyen megalakultak a szocialista címért küzdő brigádok. Ebben az időben elsősorban a szervezetileg már megerősödött, viszonylag kedvező gazdálkodási feltételekkel és tapasztalatokkal rendelkező termelőszövetkezetek tagjai vállalkoztak arra, hogy magukévá teszik a szocialista brigádok elé kitűzött célokat. A tsz szocialista brigádok megalakulását serkentette, hogy az ipari üzemekben egyre eredményesebb tevékenységet fejtettek ki az ott működő kis szocialista munkaközösségek, tapasztalataik értékes segítséget jelentettek a mozgalom szervezéséhez, a mezőgazdasági nagyüzemekben. 1963-ban 342 brigád versenyzett a termelő- szövetkezetekben, közülük 172 nyerte el a „Szocialista Brigád” címet. Ez volt tehát a kezdet. Az indulást jellemző szerény számokból az is látható, hogy a termelőszövetkezetekben már kezdettől fogva igényesen bírálták el a brigádok egész évi tevékenységét, nem volt könnyű elnyerni a megtisztelő címet. A termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalom az elmúlt közel tíz év alatt jelentős mennyiségi és minőségi fejlődésen ment keresztül. 1966-ban 1500, 1969-ben 3500, 1971- ben 4800 szocialista brigád 75 000 tagja volt versenyben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A versenyző brigádok mintegy 80 százaléka nyerte el évente a szocialista címet. A tsz szocialista brigádmozgalom napjainkban tömegmozgalommá vált. Szerves része, alapvető formája a sokoldalú termelőszövetkezeti munkaverseny-mozgalomnak. Kedvező hatást gyakorol a termelés gazdaságosságára, a termelőszövetkezeti tagság szocialista gondolkodás és életmódjának fejlődésére, a termelőszövetkezeti demokrácia erősítésére. A szocialista brigádmozgalomban rejlő hatalmas termelésszervező és tudatformáló erőt felismerve, a párt iránymutatásai alapján a termelőszövetkezetek vezetőségei egyre inkább érdemben és folyamatosan támogatják a szocialista brigádok tevékenységét, ugyanakkor építenek is azok öntevékenységére, példamutató lelkesedésükre. A vezetőségek és a munkájukat segítő szövetkezeti versenybizottságok szerződésekben rögzítik a brigádok vállalásait, rendszeresen mérik azok teljesítését. Arra törekednek, hogy a vállalások teljesítéséhez megteremtsék a feltételeket, biztosítsák a teljesítményekkel arányos erkölcsi és anyagi elismerést. Az 1967-ben megalakult termelőszövetkezeti területi szövetségek tevékenységétől ma már elválaszthatatlan a szocialista birgádmoz- galom fejlesztésére irányuló munka. Hasznosnak ítéljük a területi szövetségek által szervezett tapasztalatcseréket, brigádvezetői tanácskozásokat, a szocialista brigádtagok tanulásáról is számot adó szellemi vetélkedőket. A területi szövetségek kezdeményezései elősegítik a korszerű versenyformák és módszerek elterjesztését, a szocialista brigádtagok emberi kapcsolatainak bővülését. A termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalom dinamikus fejlődése és gyarapodó eredményei mellett néhány probléma is megfigyelhető. A legszembetűnőbb talán az, hogy több mint ezer termelőszövetkezetben fellelhetők ugyan a munkaverseny-mozgalom különböző formái, szocialista brigádok azonban nem alakultak. Nem mindenütt megoldott a brigádtagok tanulási, művelődési vállalásainak teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása. Sok esetben e vállalások nem felelnek meg a korszerű szakmai, politikai és általános műveltséggel szemben támasztott követelményeknek, egy- egy adott szövetkezet sajátos helyzetének. A termelőszövetkezetek II. kongresszusának küldöttei a szövetkezetek előtt álló megnövekedett társadalmi-népgazdasági és üzemi feladatok megoldásában mindenekelőtt a belső erőforrások felkutatására és felhasználására irányították a figyelmet. A belső erőforrások egyik fontos, ma még kellően fel nem használt területe a szocialista brigádmozgalom. Meggyőződésünk, hogy a szocialista brigádmozgalom tömegbázisának növelése, a brigádmozgalommal szemben támasztott követelmények folyamatos korszerűsítése elősegíti a termelőszövetkezetek előtt álló feladatok sikeres teljesítését. A SZOCIALISTA brigádvezetők IV. országos tanácskozásán 50 küldött képviseli a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. A tanácskozás munkája, a termelőszövetkezeti küldöttek tevékenysége elé nagy várakozással tekint nemcsak a téesz szocialista brigádok tagsága, hanem egész termelőszövetkezeti parasztságunk. Indokolt tehát lehetővé tenni, hogy a tanácskozás munkájáról, a küldöttek tapasztalatairól és tevékenységéről minél sokoldalúbban tájékozódjanak a szocialista brigádok, a termelőszövetkezetek tagjai és vezetői. MÉHÉSZET Május az érnek legszebb, a méhésznek pedig a leg- biztonságára ügyeljünk. A mozgalmasabb hónapja. Ebben a hónapban térül meg Iá- széthulló, rozoga kaptárait sok radozásainak gyümölcse, amikor a méhek a legfontosabb embert, állatot megöltek már. nektárforrásról, az akácról meghordják a mézteret és a méhész a beérett mézet kipörgeti és a fogyasztásra átadja. Ebben a hónapban, amikor heivel, végezze el azon mun- még nem érkezett el az akác- kólátokat, melyekkel elősegít- nektár begyűjtésének ideje, a heti a mézhordást, méheket itatni kell. Az itatásnak megfizethetetlen eredméA kaptárakat jól le kell zárni. A fekvő kaptáraké az előny, melyek percek alatt elkészíthetők szállításra. A rakodókaptárakat biztonságosan kell összecsavarozni, megfelelő szellőztetésükről gondoskodni. A gépkocsi elején rossz időben nem mennek ki a szabadba vízért, ami nélkülözhetetlen számukra, s főleg a fiasítás ápolására. A méhek rossz .időben kiA sorozatos esőzések rendkívül megemelték a Sajó vízszintjét az országhatártól Felsőzsolcáig. Képünkön: A megáradt Sajó Kazincbarcika és Sajószentpéter között, háttérben a Borsodi Hőerőmű Ha azt látjuk, hogy 2—3 , ... nap múlva a fehérítő akácról levő képtárakra ponyvát nye lesz, mert ezzel a mehek megkezdődött a hordás, az éj- vagy egyéb takarót kell he- m " jelek is melegebbek- helyez- lyezni, hogy a sebes szállítászünk a fészekből a méztérbe nál keletkező szél ne fújja át néhány kelés alatt levő fiasí- azokat. A letelepedési enge- tásos keretet. Helyükre műié- délyről, állatorvosi bizonyít- pes kereteket tegyünk, melyek vány megszerzéséről időben mennek vízért a hideg vizű kiépítés után a fészek kere- kell gondoskodni. Gazdaság folyókra, pocsolyákra, ahol tei maradnak, s ezzel meg- területére tervezett letelepe- számtalan ellenség leskelődik oldjuk a fészek felújítását, désnél a terület tulajdonosá- rájuk; és nagy részük ilyen Ezeket egymás mellé, a fé- nak is engedélyeznie kell a körülmények között nem tér szék közepére helyezzük, mert helyfoglalást. Ha azt látjuk, vissza a kaptárba. A kaptár- így biztonságosabb a kiépíté- hogy a kereteken levő mézet ban elhelyezett- enyhén édesí- sük. a méhek viasszal kezdik betett szirup megfelel a víz he- A fekv6 kaptárban hason- ZwL lyett, azt szívesen ehordjak, 16an járunk el. Az átakasztás- Se"- ”m^Í?fk • me§* ueüL klvank°znak k> a ?za' nál a fiasításos kikelés előtt, kezdheto a Pergetés. badba es eletben maradnak. vagy alatt álló kereteket széj- A pergetésnél ügyeljen a Most, a nagy munka előtt a jel rakjuk. Ezzel a méhek za- méhész arra- hogy méhcsaládméhész feltétlenül legyen mé- varba jönnek, úgy vélik, _hogy jait ne fossza ki teljesen. Masz egész kaptár fészekből áll radjon érintetlenül a fészek és a teljes hosszában elhelye- mézkészlete. Ügy sem sok zett lépekbe rákját szét a nek- van ott, mert ”a Hasítástól tárt és több mézhez juttatják nem volt módjuk oda nektárt a méhészt. raktározni. Sőt, a méztér kiA rakodókantárnál ilven ?ebb mennyiséeű mézzel telt módszert nem keH alkalmaz- kereteit hagyjuk meg, amit a modszeit nem kell alk““"az méhek összehordanak. Perge- ni* itt a mezterbe „atakasz- . - . tott” keretek akár eevmás , ® u „n a P^rgetesi eszkozo- mellé is helyezhetők, minden- ^zefm^suk^k?’ s™ úgy ^ fáiéképpen egyforma a hatás. tározzu£ Egyébként a zárt A rakodokaptárban való mé- he, ,evö ^közök pellésze. zeltetes a legjobb formája a sek5-x v-,n . p mézgyűjtésnek, mert legjobban alkalmazkodik a méhek Ha van hordási lehetőség életéhez. Átakasztás előtt az mesterséges takarmányról, anyarácsot helyezzük fel a fé- rétről- sarjúsról, akkor méh- szekre. Ügyelni kell az anya állományunkkal építtessünk elhelyezésére, mert különösen kereteket, termeljünk viaszt, lassú hordás esetén a méztér- Az új keretek kiépítésével be beszökő anya képes az egyidejűleg az öreg vagy hi- egész mézteret bepetézni és hás kereteket olvasszuk ki, pergetésnél a méhész a mézes- vagy adjuk át a méhészeti keretek helyett fiasításos ke- vállalatoknak, ahonnan pénzt, reteket emelhet ki onnan. vagy műlépet kapunk érte. Vándorlásnál a kaptárak (Kovács) NÓGRÁD — 1972. május 24., szerda )
