Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
Gyermekbalesetek Lányosítás — Benedek kartársat a mai nappal lányosítjuk — lepték meg a kopaszodó, negyven felé ballagó segédkönyvelőt női munkatársai. Az osztályon ugyanis nyolc nő dolgozott, és mindössze egyetlen férfiú, fentnevezett Benedek kartárs. Fiúsítani ugyan lányokat szokás férfitársaságban, dehát egyenlőség van, miért ne tehetnék meg ezt az asszonyok is? — gondolta Benedek, és örült az ügynek. Eddig suttogtak, nevetgéltek a háta mögött, ezentúl bevonják a varázskörükbe, hallhatja a titkaikat. Ha alaposan kiismerte őket, lesz még alkalma bebizonyítani közülük valamelyiknek, hogy legény ő a talpán. így morfondírozott lánnyá avatása napján. Kilencen lépkedtek egy presszó felé, hogy ott ünnepélyesen beavassák Benedeket. A ruhatárnál meg is kezdődött a beavatás azzal, hogy ő gyűjtötte össze a nehéz női kabátokat, és szuszogva cipelte valamennyit a ruhatárba. A többi asszonytárs már elfoglalta az összes fellelhető széket. Benedek az asztal sarkánál topor- gott egy ideig, a többiek rá sem hederítettek. Megúnta az ácsor- gást, felfordított egy papírgyűjtőt, és azon nyomorgott az asztal végén. Kíváncsi volt mi az a téma, mely ennyire leköti az asszonyok figyelmét. Kardosné volt az előadó, s azon meditált, hogy viselje-e majd új férje nevét, vagy maradjon-e a megszokottnál. A többiek azon a véleményen voltak, hogy a név maradjon. Ga- lambosné lakonikusan úgy nyilvánította ki véleményét, hogy teljesen mindegy, mert szerinte egyik olyan, mint a másik. Szép sütemények, ismételgette, miközben egyszerre két rigójancsit falt fel. Azután sorra vették a férfiak erényeit és hibáit. A jó tulajdonságokkal hamar végeztek, sőt azt a néhány férfiúi erényt, melyeket megemlítettek, a nők számlájára írták. „Az én Bandim nagy zsivány volt, olyan mint a többi, de én megszelídítettem. Ma már olyan kezesbárány, hogy lóhúst lopna értem az oroszlánketrecből” — állapította meg büszkén Sáfár- né. A hibák, férfiúi vétkek felsorolása végtelen programnak tűnt. Részletesen elemezték a bűnöket, ügyet sem vetve az asztal végén piros füllel szorongó Benedekre. — A házimunkában nem szívesen segédkezik egyik sem, de ahhoz van kedvük és idejük, hogy alkalmi nőcskékkel presz- szózzanak. Mint az a vén kecske Bármit mutat pillanatnyilag az időjárás: itt a tavasz. Talán senki nem várja annyira, mint a sok mozgást követelő gyermek. A sok éves tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a jó idő beköszöntével megnövekszik a gyermekbalesetek száma. Többet tartózkodnak a szabadban, távolabb az állandó szülői felügyelettől. Fára másznak — és leesnek, vízparton játszanak — és ott éri baj őket, kiránduláson, sportolás közben is több a baleseti lehetőség mint télen, a meleg szobában. És mindennél több a baleseti lehetőség az utcán, az országúton. 1971-ben a 14 éven aluli korosztályokból 96 halálos áldozata volt a közlekedésnek. Volt köztük jármű utasa, volt, kit gyalogosként ért szerencsétlenség. Egyik esetben a járművezető gondatlansága okozta a balesetet, a másikban a gyerek szaladt — talán az elgurult labda útját követve — a gépkocsi alá. A felelősséget a rendőrség, majd a bíróság megállapítja — ez azonban már mit sem változtat azon a tragikus tényen, hogy 96 családot ért az elmúlt évben pótolhatatlan veszteség csupán közlekedési baleset következtében. Statisztikai adatok és pszichológusok tanúsága szerint, a legkritikusabb kor: a 6. a 10 és a 14 év. Való igaz: nem könnyű a szülő dolga, amikor az általános iskola első osztályába járó kisfiú vagy kislány hallani sem akar arról, hogy őt iskolába és onnan hazakí- sérgessék. „Eltalál” már az iskolába, s haza is tud jönni — ami a dolog tájékozódási részét illeti. De a nagyvárosi gyerekek többsége nem ismeri a forgalmi jelzéseket, nyugodtan elindul, ha az „emberke” a gyalogátkelőhely zöld táblájából integet felé. Azzal sem számol — nem is számolhat —, hogy képtelen átlátni a forgalmat, hiszen csak a maga 110—120 centi- méteres szemmagasságából nézi az utcát. S amit nemcsak a gyerekek, de a szülők, a felnőttek közül is kevesen tudnak: a gyermek nem tudja megkülönböztetni az oldalirányokból érkező zajokat. Csak akkor tud tájékozódni, ha szemből vagy hátulról kapja a hangot. Az óvodától a középiskoláig mindenütt szerepelnek a tantervben a közlekedési ismeretek. Oktató, ismeretterjesztő filmek készültek és készülnek, megvan tehát a lehetőség arra, hogy a gyerekek elsajátítsák a közlekedési szabályokat. Nehezebb az ismeretek alkalmazása. Budapesten, Szolnokon, Szombathelyen, Miskolcon és Pécsett' már vannak, más városokban pedig épülnek közlekedési parkok, ahol a KRESZ-szabályokat a gyakorlatban tanulhatja meg a legfiatalabb korosztály. Egy dolog azonban — szükségszerűen — hiányzik a tanórák anyagából és a közlekedési parkokból: egyik sem tudja a maga valóságában bemutatni , a gyalogosan vagy járművel közlekedő gyermeket fenyegető veszélyeket. Ezt megmutatni, megmagyarázni csak a „helyszínen”, a robogó autók és egyéb járművek forgatagában lehet. Mi több: kell! Van néhány írott és íratlan szabály, amelynek megtartása elsőrendű követelmény, alapja annak, hogy kevesebb legyen a gyermekbaleset. A KRESZ előírja, hogy főútvonalon 6 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat, 12 éven aluli nem kerékpározhat. Sok községben mégis — látszólag indokoltan, ha távol lakik a gyermek az iskolától — szinte rendszeresen kerékpároznak kiskorúak ott, ahol autók, motorkerékpárok robognak. A megoldás ilyen községekben: kerékpárút építése, lehetőleg a járda — és nem az úttest — közelében. Biztos, hogy ez nem olcsó megoldás, néhol a községfejlesztési alap jelentős hányadát elviszi. Az emberélet, s különösen legféltettebb kincsünknek, gyermekeinknek élete azonban semmilyen ösz- szeggel nem mérhető... A gépkocsivezetők — hivatásosak és magánautósok egyaránt — kötelesek lassítani ott, ahol a közlekedési tábla gyerekek közelségét jelzi. Ugyancsak írott szabály szól arról is, hogy ha gyerekek egyesével, vagy csoportosan át akarnak menni az úttesten, a járművet meg kell állítani. Arról azonban — például — nem szól semmilyen szabályzat, hogy a gépkocsiban a legveszélyesebb hely a vezető melletti ülés, s oda nem szabad gyermeket ültetni. Nem „mumus” a közlekedés, amellyel ijesztgetni kell a gyerekekét, nem is elemi csapás, amely elől nehéz menekülni. A veszélyek nem magából a motorizált közlekedésből származnak, hanem a gondatlanságból, a hozzá nem értésből, a szabályok nem ismeréséből és meg nem tártá- sából. A gyermekek hajlamosabbak a felületességre, mert veszélyérzetük nem olyan fejlett, mint a felnőtteké. Baleseteikért tehát egyaránt felelősek a járművezetők, a szülők, a nevelők, a társadalom minden tagja, aki nem teszi meg a tőle telhető legtöbbet a gyermekbalesetek elkerülése érdekében. Ez a felelősség, ha meg is oszlik, és bizonyos mértékig mindenkit terhel, az elsőrendű felelősség mégis a gépjárművezetőké. Azoké, akik kezükben tartják a volánt és kezelik a féket. Nekik kell maximális körültekintéssel vezetni és számolni a gyermeki természettel és adottságokkal. Mert bizonyos, elsősorban rajtuk múlik, hogy a jövőben kevesebb legyen a gyermekbaleset. És elsősorban részükre érdemes idézni még egyszer a számokat: 1971-ben 96 gyermek halt meg és 2386 sérült meg közlekedési baleset következtében! Várkonyi Endre Dr. Bartus Imre—Dr. Kilényi Gézai ott a sarokban azzal a miniszoknyással. Ezután a sarokban ülő párocska mustrálgatása és szapulása volt a program. A vén kecskének titulált erőteljes férfi felállt, és a mellékhelyiségbe suhant. Benedek, bogy valahogy kimutassa szolidaritását a férfitárssal, szintén utána eredt. Ahogy belépett, kapott két pofont a kecskétől. Ha még egy megjegyzést hallok, vagy átnevet a menyasszonyomra, préz- lire verem — szólt, és sebtiben újra felpofozta az ámuldozó Benedeket. Visszatérve az asztalhoz, már nem is figyelt arra, melyik férfiúi erény, vagy bún latolgatásánál tart a társaság. Állkapcsát szorongatva arra gondolt, lám. milyen hamar eléri a végzet azt, aki otthagyja a férfiak zászlaját Holnap kéri is visszaminősítését, mielőtt nagyobb csapás éri lányo- sított mivoltában. A számlát — férfias gesztussal — természetesen ő fizette. Abai Pál lHindteailki jogi lséaeíicoti!jrwe A hét évvel ezelőtt megjelent hasonló kiadvány sikert aratott, s rövid időn belül elfogyott Ez, valamint az azóta végbement változások indították a Kossuth Könyvkiadót arra, hogy ismét közreadja a rendkívül hasznosnak nevezhető kötetet. A most megjelent kézikönyv anyyagának 85 százaléka új, mert nemcsak a földolgozott témakörök bővültek, hanem a korábban érvényben lévő jogszabályok is változtak, korszerűsödtek. Mi az, amire választ kap a szerzők segítségével a könyv? Szinte valamennyi A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI MÉH VÁLLALAT tájékoztatja a lakosságot, hogy a MÉH Tröszt által meghirdetett: Rongy gyűjtő heteket május 15-ig meghosszabbítja. la meglelte, hftáí vi^ya! hétköznapi jogi problémára. A tizenhat fejezetre tagolt mű felöleli a többi között az államigazgatási eljárásra, a lakásbérletre, vásárlásra, építésre, a telek- és üdülő- tulajdonra vonatkozó kérdéseket, a családjogi viták, az öröklés különböző problémáit, a fontosabb munkajogi tudnivalókat, a szabály- sértés, a büntetőeljárás menetét. A világos csoportosítás a jogban teljesen járatlan ember számára is köny- nyű eligazodást nyújt olyan kérdésekben 'mint például a lakbér-hozzájárulás megszűnése, a szolgálati lakás fogalma, az albérleti szerződés, a lakásépítő szövetkezet alakítása, az ingatlantulajdon megengedett mértéke. Hasonlóan ehhez, más fejezetekben is kérdés és felelet formájában adnak választ a szerzők arra, hogy például mikor érvényes és mikor érvénytelen a végrendelet, mi az eljárás a különféle útlevelek kiváltásakor, a vásárló minőségi kifogásainak intézésekor, gyermektartási és gyermekelhelyezési ügyekben. Az egyszerű — nem „jogi” — nyelven fogalmazott válaszok valóban mindenki kézikönyvévé teszik a kötetet, amelyet függelékként a legfontosabb jogszabályok összefoglalásával is kiegészítettek a szerzők. (m) Árusítással egybekötött mintabútor -bemutató május 1-től 8-ig a balassagyarmati bútorboltban Szerb u. 2. Karina I. és Sztambul lakószoba, Júnó, Gabriella kárpitozott garnitúra MINTA UTÁNI ÁRUSÍTÁS. Nyitva: hétköznap 8—17 óráig, szombaton 8—16 óráig. Nógrád megyei Vegyesiparcikk- ' iskereskedelrni Vállalat. Filmbemutatók VOLT EGYSZER EGY CSALÁD Színes magyar filmvígjáték 4—5. Salgótarján 9—10. Balassagyarmat TÁMADÁS HEGEDŰSZÖRA Szovjet háborús kalandfilm 11—12. Salgótarján 16—17. Balassagyarmat HEKUS LETTEM Magyar bűnügyi film 18—21. Salgótarján 28—31. Balassagyarmat JÖJJÖN EL EGY KÁVÉRA HOZZÁNK! Színes olasz filmvígjáték 25—27. Balassagyarmat 28—21. Salgótarján WATERLOO 15—17. Salgótarján Színes olasz—szovjet történelmi szuperprodukció PORONDPARÁDÉ 25—27. Salgótarján Színes szovjet cirkuszfilm Ű NÓGRÁD - 1972. május 4., csütörtök