Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
/ A Fém- és Vastömegcikk-készítő Ktsz rétsági telepéről áprilisban négyfajta kempingasztalt, több mint tízezer darabot szállítottak Kanadába. Az asztalokkal a vevő elégedett. A termelt és kiszállított mennyiség a telephely kapacitásának 99 százalékát kötötte le, s csak néhány darab maradt a belföldi szükséglet kielégítésére. Májusban ugyanezeket a termékeket gyártották, a korábbi megrendelőnek Kanadába. A napi termelés átlagban elérte a 600 darabot. A kész asztalokat Czibak Miklósné és Borsos Irén meó- sok, a csomagolás előtt alaposan megvizsgálják, hogy megfelelnek-e az előírásoknak. Fotó: Kulcsár József Küldöttközgyűlés Salgótarjánban Elfogadták a K1SZÖV új alapszabályát Csütörtökön Salgótarjánban mivel a megye szövptkezetei- tartották a KISZÖV küldött- ben többségben fiatalok dol- közgyűlését, amelyen megvi- goznak és biztosítani kell az tatták a szövetség alapszabá- érdekképviseletet e réteg szá- lyának tervezetét. A napirend mára is. előadója Szalai Gáspár, a alapszabály részleteiben KISZÖV elnöke volt, aki az js tartalmazza a szövetség bel- írásos anyaghoz szóbeli vita- sg önszabályozását. ,A felada- indítót tartott. tok között igen jelentős szeAz új alapszabály — mint repe van a tagság közvetlen mondotta — a szövetkezetek kérdéseivel való foglalkozás- és a szövetség további mun- nak. Igaz, hogy a szövetség kájának a szövetkezeti önkor- elsősorban a szövetkezet ér- mányzaton és demokratizmu- dekképviseleti szerve, de ez son alapuló új munkakapcso- nem jelenti, hogy ne látná el lat biztosítéka. A szövetségek a tagság általános érdekképvi- működésének középpontjában seleti funkcióit. Változatlanul a szövetkezeti önállóság és feladat marad a szövetkeze- demokratizmus fejlesztése áll. tekben dolgozó nők, fiatalok, Az egységes szövetkezeti tör- szakemberek, vezetők helyze- vény ezt a működést az ön- tével, továbbképzésével, kö- kéntesség és a gazdasági ön- rülményeik javításával, jóléti állóság elvére építi. A sző- problémáikkal, erkölcsi és vétség tehát nem irányítja a anyagi megbecsülésükkel va- szövetkezeteket, mivel a sző- ló foglalkozás, vetkezetek irányítása alatt ál- Az alapszabály kollektív ló társadalmi, érdekképvisele- előkészítő munka eredménye, ti, mozgalmi szerv. Ez persze Az időközben beérkezett ja- nem jelenti, hogy helyes mun. vasiatokat észrevételeket fikamegosztással a korábbinál gyelembe vették a megszöve- kisebb lenne a szerepe. gezésnél. Ezeket a küldöttközFeladatköre a tagszövetke- gyűlés mo: t törvényerőre zetek társadalmi, gazdasági emelte. érdekeinek képviselete. Előse- a küldöttközgyűlésen a szögűi azok vállalati gazdálko- vétség alapszabálya mellett dását, demokratikus működé- megtárgyalták az ipari szö- sét, a különböző ágazatokhoz vetkezetekben és a szövetségtartozó szövetkezetek együtt- néi folyó személyzeti és okta- működését. Tevékenységükhöz tási munka színvonalának szolgáltatásokat nyújt és elő- emelésére vonatkozó intézke- segíti gazdálkodásuk átfogó dési tervet és azt elfogadták, ellenőrzését. A tagszövetkeze- Tájékoztató hangzott el az teknek a szövetségnél létesí- OKISZ VI. kongresszusán tett közös alapjait kezeli, előterjesztett kérdésekre ho- amelyeknek felhasználásáról zott kormányintézkedésekről viszont a küldöttközgyűlés dönt. ís. A „?z°,vftség ezenkívül közre- Megtárgyalták a szövetség működik a tagok szocialista költségvetésének módosítását neveleseben, oktatasaban, se- gS azt a közgyűlés tudomásul git a szövetkezetek társadalmi Vette. Tárgyaltak egyebek kö- feladatamak ellatasaban, in- a szocialista munkavertenziven közreműködik a ka- seny kibontakoztatásával kap- dermunkaban. csolatos tennivalókról is. A A szövetség mozgalmi mód- szövetség elnökségének a kö- szerekkel dolgozik, vagyis zeljövőben ki kell dolgoznia a ajánlásokat ad ki a tagszö- munkaverseny értékelésének vetkezeteknek, amelyek a tes- főbb pontjait. Az augusztusi tületi szervek határozata alap- küldöttközgyűlésen pedig a ján válnak kötelezővé. Ezek szövetkezeti bizottságnak lóerejét tehát nem a szankció, jékoztatást kell adnia a szo- hanem a meggyőzés, a közös ciálista munkaverseny helyze- cél adja. léről. Ki kell dolgozni továbA szövetségnek több szerve bá az évi rendszeres értékelés van, amelyeknek jogköre, fela- mellett a negyedik ötéves terv datköre elhatárolt és ponto- idejére szóló és a Kiváló Szö- san megfogalmazott. Felada- vetkezeti cím elnyeréséhez tűk a küldöttközgyűlést és szükséges feltételeket is. Ügy annak szerveit segíteni az döntöttek, hogy az első há- alapszabályban foglaltak rom helyezést elérő szövetke megvalósításában. Most az új zetet zászlóval és meghatáro- alapszabály szerint létrehoz- zott pénzösszeggel jutalmazzák az ifjúsági bizottságot is, zák. Mégiscsak több a gyalogos Nagybátonyban ma a vas- üzletet hiába keresi az ember. Volt, de helyette, ki tudja milyen meggondolásból, szakosított autóalkatrész-üzletet nyitottak, tegyük hozzá> az autósok örömére. A vasáru valahová eltűnt. Igaz, hogy a szomszédos csemege-, illetve élelmiszer-üzletben lehet edényt, sőt még olajkályhát is kapni. Érdekes kereskedelmi kapcsolás. A település másik részén az egyébként is zsúfolt villamossági szaküzletben ma már motorkerékpárok tömege tárol. Van egy kis vasas sarok is ásóval, kapával, néhány féle vasáruval. Ez, ahogy itt mondják, az igényeknek csak olyan tessék-lássék módon való kielégítését jelenti. Volt-nincs vasüzlet. Mindezt a helyi államhatalmi szerv, a községi tanács is csak akkor vette észre, amikor már megtörtént a szakosítás. Tudtuk és beleegyezésük nélkül történt mindez. Kaphatsz Nagybátonyban stoplámpát és teherautó-fékberendezést* de kulcsot, zárat, csavart ne keress. Ülj a vonatra, csak úgy minta nagyapáink tették, és utazz érte Salgótarjánba. Rossz a vízcsap, akkor is utazz az alkatrészért. Az autóalkatrészt viszont helyben megkaphatod. Fontos ez is, kétségtelen, de nem ilyen áron. Autós mégiscsak kevesebb van mint gyalogos, a szakosításnál ezt nem lett volna szabad kihagyni a számításból. B. J. Színvonalasan, hatékonyabban A pártalapszervezetek tömegpolitikai munkája a pásztói járás tsz-eiben Egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt évek fejlődést eredményeztek a termelőszövetkezeti pártszervezeteknél a tömegpolitikai munka végzésében. Bővültek formái, szélesedett, javult a tájékoztatás, hatékonyabbá vált a politikai felvilágosító, meggyőző munka. A termelőszövetkezeti pártszervezetek tömegpolitikai tevékenysége jelentősen elősegítette a gazdaságirányítási reform szükségességének és lényegének megértését, az intenzívebb gazdálkodásra való áttérést a szövetkezet vezetői és dolgozói között. Az áttérés természetesen aktívabb politikai munkát igényelt, s ennek megfelelően módosult tömegpolitikai munkánk tartalma és módszere a termelőszövetkezetekben. A pásztói járás az iparosodás ellenére továbbra is mezőgazdasági jellegű, de körülöttünk nagy ipari bázisok helyezkednek el. Ennél fogva viszonylag sok a kijáró dolgozó. Mintegy négy—ötezerre tehető. Ezek közvéleményformáló szerepe számarányuktól nagyobb. Gazdálkodási és köz- gazdasági adottsága járásunk tsz-einek mintegy 00 százalékban kedvezőtlen. Külön gondot okoz a tömegpolitikai munkában, a község anyagi, kulturális differenciáltsága. Hatnak még falun a szokások és hagyományok. A járásban több nemzetiségi község van, ezt a tömegpolitikai munkában messzemenően figyelembe kell venni. S végül tsz-pártszervezeteink összetétele is külön figyelmet érdemel a tömegpolitikai munka kialakításánál. Egyértelmű a megítélésünk, hogy a tsz-pártezervezetek a pártmunka szerves részének tekintik a tömegpolitikai munka végzését. Ezt bizonyít' súlyt kapott e területen az ezzel kapcsolatos párthatározatok ismertetése, s a dolgozók mozgósítása a helyi feladatok végrehajtására. Az agitációban a termelékenyseg növelése, a munkafegyelem megszilárdítása, a belső tartalékok feltárása, a tsz-demok- rácia kiszélesítése, és az elosztás megfelelő helyet kapott. Tömegpolitikai munkánk középpontjában évek óta a gazdaságirányítási rendszer magyarázása és a gazdasági munka segítése áll. A reform kibontakozásának erősödő, pozitív hatása a gazdasági életre, a kommunisták egységes fellépése a reform mellett, az agitációs és propagandatevékenység eredményeként a járás közvéleménye főbb vonalakban elfogadta és megértette a reform szükségességét, jelentőségét. Gyarapodott a gazdaságirányítási rendszer összefüggéseit helyesen értelmezők száma. Erősödött a politikai és közgazdája, hogy a párt-, tömegszerve- sági szemlélet — elsősorban a zeti és szakmai oktatáson, a párttagság körében. A párt különböző pártrendezvénye- gazdaságpolitikai tevékenységen állandóan növekszik a résztvevők száma. Taggyűléseken, vezetőségi üléseken rendszeresen foglalkoznak a tömegpolitikai munka részkérdéseivel. Példának említem meg, hogy 1971-ben a 17 tsz- pártalapszer vezet 27 esetben tárgyalt ilyen témát. Ennek tudható be, hogy a tömegpolitikai munka végzését tsz- pártalapszervezeteimk többsége kollektív feladatnak tekinti. Gondot fordít arra is, hogy a különböző szervezetek és mozgalmak a saját területükön végezzenek tömegpolitikai tevékenységet. Rendszeressé vált ezek beszámoltatása is. Javult a gazdaságvezetők tömegpolitikai munkában való részvétele. Az irányító posztokat betöltők döntő többsége sokat tesz a tömegpolitikai munka feltételeinek megteremtése érdekében, s maguk példamutatóan vesznek részt a felvilágosító tevékenységben. Javult a tez-pártszerveze- teknél a pártépítő tevékenység. A felvett párttagok aránya azt mutatja, a törekvés arra irányult, hogy a termelési szférából kerüljön ki a felvettek döntő többsége. gét összességében a párttagság és a járás dolgozói helyesnek tartják. Gondot jelent és csökkenti az agitáció hatékonyságát, hogy egyes gazdasági kérdések megítélésében sokszor azok is bizonytalanok, akiknek agitálniuk kellene. Többször elmarad az eredmények, a kedvező gazdasági tendenciák ismertetése. A termelőszövetkezeteknél jelenleg is visszatérő problémák a tsz-ek fejlesztésének lehetőségei és az ezzel kapcsolatos kérdések. A dolgozókkal nehezen lehet megértetni a jelenlegi nyugdíjrendszer különbségét — tsz-tagok és nem tsz-tagok —, a különböző állami támogatások megvonását, illetve csökkenő tendenciáját. A gazdaságpolitikai agitá- ciónál külön kell szólni a szocialista munikaversenyről és a szocialista brigádmozgalomról. Ezek az alkotó munkán keresztül a tudatformálás fontos formái is. A 60 szocialista brigád közös munkája, törekvése, a munkán kívül közösen eltöltött idő mind kiváló alkalom a politizálásra és az önművelődésre. Az agitációnak számos beCsak helyeselni lehet, hogy a vált módszere van, amit járátsz-pártszervezetek által felvett tagok 75 százaléka a termelés területéről tevődik ki. Előrelépés történt a nők és a fiatalok felvételénél is. Növekedett a politikai és általános műveltségi színvonal. Az egyetemet és főiskolát végzettek száma 68, 'a különböző politikai iskolát végzettek száma pedig 79 fővel növekedett. A gazdaságpolitikai agitációban a pártszervek és a pártalapszervezetek megfelelő gondot fordítottak a. párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megértetésére. E tevékenység alapjában véve sikeres. Hangsunk területén a termelőszövetkezetek pár talapszervezetei együtt és külön-külön — a helyi ismeretek és tapasztalatok birtokában — eredményesen hasznosítanak. Az agitáció különböző formái közül a legcélravezetőbb végzésében jelentős tényezők az ünnepi gyűlések rendszere és a vezetők látogatása. A párt- és állami vezetők látogatásai gyakoribbá, rendszeresebbé váltak és formalitásuk csökkent. A vezetőknek a dolgozókkal való személyes találkozása jó hatással van az adott tsz dolgozóira. Hasznos a vezetők részére is. megismerik az ott folyó munkát, találkoznak az emberekkel, s ez nagyszerű alkalmat és lehetőséget ad a párt politikájának megismertetesére. A tsz-pártalapszervezetek politikai, felvilágosító, meggyőző munkájában szerepet tölt be az írásos és szemléltető agitáció, amely tömör és hatásos kifejezője a politikai mondanivalónak. A járási pártbizottság tevékenységében gondot fordít a rétegagitációra. Ha nem is a kívánt mértékben, de fejlődött e tevékenységünk. Elsősorban az ifjúság és a nők körében érezhető a rétegagi- táció javulása. Ennél azonban továbbra is gondot jelent járásunk olyan sajátossága, hogy a nők, valamint a tsz- tagok egy részének politikai érdeklődése és politikai tájékozottsága alacsonyabb fokú a férfiakénál, illetve a munkásokénál. A fiatalok tájékozottsága bizonyos kérdésekben jobb és érdeklődésük magasabb fokú, mint az idősebbeké. Probléma, hogy sokszor ezeket nem veszik figyelembe. A tömegpolitikai munka eszmei, politikai tartalmát a párt X. kongresszusa, a megyei és a járási pártértekezletek célkitűzései határozzák, meg. Színvonalának emelése, hatékonyságának növelése érdekében több feladatot tűzünk magunk elé. Ilyen, hogy nagy gondot fordítunk azoknak a kérdéseknek a magyarázására, amelyekre a X. kongresszus egyértelműen választ adott, s azokra is, amelyekre különböző okok miatt nem tudott kitérni. Az agitációban továbbra is megfelelő helyet kívánunk biztosítani a kongresszus jellegének és politikai jelszavának tudatosítására. Gazdaságpolitikai agi- tációnkban a negyedik ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseit kívánjuk megismertetni.' Ennek érdekében biztosítjuk minden termelőszövetkezetben a helyi közép- és bosz- szabb távú tervek széles körben való megismertetését. Az agitációs munka korszerűsítése megköveteli az irányítás színvonalának emelését. Ennek érdekében ösztönözzük a választott testületeket, a tsz-alapszervezeteket, a tömegszervezeteket és -mozgalmakat önállóságuk, kezdeményezőkészségük fokozására.' Keressük azokat az űj módszereket, melyek a tömegpolitikai munka végzése területén a leghatékonyabbak, mint a személyes agitáció, a kiscsoportos beszélgetések és a ré- tegagitúció. Fejleszteni kívánjuk a pártnapok, a téli háromhetes tanfolyamok, a munkás- és a nagygyűlések rendes leghatékonyabb az egyéni szerét. Az elkövetkezendő időMódszertani klubestek Szécsényben la A salgótarjáni József Atti- Művelődési Központ módszertani csoportja a műkedvelő művészeti csoportok belső nevelőmunkájának kialakítása és fejlesztése jegyében érdekes kezdeményezést valósít meg Szécsényben. A község három néptánccsoportja számára úgynevezett módszertani klubesteket szervez ez év januárjától, havonta egy alkalommal. A tánccsoportok tagjai figyelmet keltő előadást hallhattak a kamarakórusokról, a nógrádi fotóklub tevékenységéről. Pataki József festőművész képzőművészeti kérdésekről tartott tájékoztatót, kis kamara-tárlattal „illusztrálva” a mondottakat. Még e hónapban pedig irodalmi vetélkedőre kerül sor a Petőfi- évfordulóval kapcsolatban. Ezek után a módszertani csoport elemzi a kísérlet tanulságait, s ennek alapján szempontokat nyer ahhoz, hogy Nógrádban a művészeti csoportok a jövőben mielőbb valóban közösségé szerveződhessenek. agitáció. Több helyütt — helyesen — az egyéni agitációt a pártcsoportokra építik. Különösen vonatkozik ez a Pásztó nagyközségi pártbizottsághoz tartozó tsz-alapszervezetekre, a palotási, a sziráki és az ecsegi csúcsvezetőségekre. A pártcsoportok tagjai a helyi körülmények, a dolgozók politikai hangulatának, állásfoglalásának ismeretében jól felhasználják az alapszervezeti vezetőség agitációs érveit. A szóbeli agitáció másik formája a tömegagitáció. Leg- beváltabbak a pártnapok, a politikai gyűlések, a termelési tanácskozások, tsz-közgyű- lések, brigádgyűlések, valamint különböző tömegszervezeti rendezvények. Ezek közül is legkiemelkedőbb a pártnap, amelyet évente 4—5 alkalommal szervezünk — 6— 7000 ember hallgatja —. meg és a téli tanfolyam, amelyen évente mintegy 1200 fő vesz részt. A tömegpolitikai munka ben be kívánjuk vezetni a differenciált pártnapokat. Erősíteni és fejleszteni kívánjuk a tömegpolitikai munka végzésében a tömegszervezetek és -mozgalmak, valamint az állami szervek önállóságát, elsősorban az itt dolgozó párttagok nagyobb felelőssége révén. A tömegpoliti- kai munka koordinálása céljából kéthavonként rendszeres megbeszélést tartunk e szervek vezetőivel. Mindezek csak kisebb részét képezik azoknak a tömegpolitikai feladatoknak,' amelyeket a termelőszövetkezeti pártalapszervezeteknek végezni kell. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy e néhány kérdés és javaslat felvetése is hasznosan szolgálja tömegpolitikai munkánk színvonalának növelését járásunit termelőszövetkezeteiben. Juhász Sándor pásztói járási pártbizottság első titkára NÖGRÁD — 1972. május 19., péntek
