Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-18 / 115. szám
As ál fami irányítás és felügyelet Ellenőrzés — biztonság Az utóbbi években gyökeresen megváltoztak a szövetkezetek gazdálkodását befolyásoló külső feltételek. Átalakult az irányítás, a tervezés, a szabályozórendszer, javultak az önálló vállalati gazdálkodás feltételei, a szövetkezeti önkormányzat tartalmában es formájában gazdagabb lett. Sokakban felvetődik a kérdés: ilyen alapelvek mellett hogyan érvényesíthető az állami akarat, az állami ellenőrzés a termelőszövetkezetekben? Az állin elismeri a szövetkezetek önálló vállalatszerű gazdálkodásának rendjét, a termelőszövetkezetek belső életének demokratikus önkormányzatát, érdekképviseleteit és előmozdítja érvényesülését az általános ppiitika keretében. Az állam anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti a termelőszövetkezeti mozgalmat, hogy minél inkább összhangban fejlődjék a szövetkezeti gazdaság a termeles állami szektorával. Előtérben a közgazdasági módszerek Ezek az alapelvek és célok határozzák riieg a termelőszövetkezeteket érintő állami tevékenység kereteit és tartalmát. Mindezek alapján felvetődik, hogy a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység milyen rendszerben valósul meg? Ezek a következők: 1. A termelőszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás. 2. A gazdaságirányítás, a közgazdasági szabályozás rendszere. 3. A hatósági, államigazgatási — szakmai — tevékenység. 4. Törvényességi felügyelet. A tsz-ek állami irányításában a gazdaságirányítás köz- gazdasági módszerei kerülnek előtérbe, alkalmazásuk mind szélesebb területre kiterjed. Gyakran felmerül a kérdés, hogy amikor a gazdaságirányítás fő módszere a közgazdasági szabályozás és az önálló vállalatszerű gazdálkodás, indokolt-e adminisztratív, gyakran operatív jellegűnek tűnő állami beavatkozás a gazdálkodás rendjébe? A közgazdasági jellegű irányítás rendszerének általános érvényesülése nem zárja ki az egyes gazdálkodási kérdésekben az állami előírások érvényesülését. Előfordul, hogy egyes szövetkezeti vezetők a tagság nélkül hoznak döntéseket olyan kérdésekben, ahol kötelező a tagság hozzájárulása. Az egész tagság érdekét érintő döntések meghozatalában a döntő szót a tagságnak kell kimondania. (Persze a tagság érdeke nem mindig azonos a tagok spontán, egyéni elképzeléseinek összességével). Csakis így tehet eleget a vezetés a közös kockázatvállalás követelményeinek. Mindjárt föl is vetődik a kérdés: hol a kockázatvállalás határa? A határt az állam által elérni kívánt cél, a csoportérdek helyes értelmezésének felszínre juttatása hozza meg. Kockázatvállalás és felelőtlenség A kockázatvállalás korlátáit figyelmen kívül hagyó vezetői magatartás törvénybe is ütközik. A túlzott kockázat, a megfontolatlan cselekvés a kollektívák, az emberek százainak életére kihat. Ezentúl az esetek többségében veszteséges gazdálkodáshoz vezet, amit az államnak jelentős anyagi eszközök juttatásával rendezni kell. Természetesen a keletkezett károk nemcsak gazdasági jellegűek, hanem a szövetkezeti élet eddig sok fáradsággal megalapozott épületét is rombolják. Ezekben az esetekben az államnak adminisztratív eszközökkel is be kell avatkozni. Sajnos, tucatjával lehetne felsorolni úgynevezett elrontott szövetkezeteket. Sok vezető megsértette e fontos elveket. A következmény a tagság bizalmának eljátszása, amely nem ritkán a vezetők leváltásához vezetett. Bizonyos fokig ezekkel függnek össze az állami törvényességi felügyelet tennivalói. Kiterjed annak ellenőrzésére, hogy az alapszabály, valamint más belső szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, a szövetkezetek működése és szerveik határozaMAI KOMMENTÁRUNK Mezőőr és a szolgálat TERMŐRE fordult a határ. Csábítón piroslik a korai érésű szamóca, cseresznye is van már, de más gyümölcsféle is. Ahogyan gazdagodik a föld, úgy válik csábítóbbá is. Mi tagadás, vannak emberek, akik nem tudnak ellenállni, hogy ne dézsmálják meg kisebb-nagyobb mértékben a közös vagyont. A mezőőrök hivatottak arra, hogy útját állják a kártevőknek, elriasszák a szabálysértőket, ha az elkövetett bűn mértéke megkívánja, büntetés kiszabását kérjék a bűnösre. A mezőgazdasági termelésben a mezőőrök szerepe nem kis jelentőségű. Gondoljuk csak el, mennyi munka, fáradság van abban, amíg beérik a termés. Legnagyobb érték, az emberi munka fekszik benne. Ezt károsítják meg, akik nem fáradoztak, hanem törvényellenesen elsajátítják más ember munkájának gyümölcsét. Hogyan hajthatja gondtalanul nyugovóra fejét az a termelőszövetkezeti tag, aki nem biztos abban, hogy amiért fáradozott, az nem vész el. Igaz, régebben történt, de tanulságnak igen jó: Érsekvadkerten, előfordult, hogy zsákszámra akartak a közösből burgonyát elvinni. A mezőőr fogta meg a tolvajokat. Ma is gyakori a panasz, hogy a lucernát, lóherét dézsmálják. Ahogyan gyarapodott, gazdagodott a termelőszövetkezet, úgy vált értékesebbé a mezőőri munka. Ez kifejeződik abban is, hogy az állam hivatalos emberekké avatta őket. Szolgálatuk jelentőségének hangsúlyozásához fegyverrel, egyenruhával látta el őket. A mezőőrnek a határban tett intézkedése hivatalos intézkedés. Ebben támogatást kapnak a tanácstól, a tsz vezetőitől, de a legnagyobb támogatást a tagságtól kaphatják, ha segítik őket munkájukban. A mezőőri munka nagy jogokkal felruházott szolgálat, amit a közösség, a törvényesség érdekében kell kifejteni, és csak hivatásszerűen lehet végezni. A hajnal a határban találja a jó njezőőrt. Mások már pihenőre térnek, neki őrködnie kell, nincs éjszakája. A felruházott jogokkal a mezőőrnek sem szabad visz- szaélnie. A fegyveres ember magatartásának nagyon fegyelmezettnek kell lennie, szolgálatban, magánéletben egyaránt. Tudunk olyan mezőőrről, akinek nem adtak szolgálati fegyvert, mert hirtelen természetűnek ítélte meg a község vezetősége. Nekik kell eldönteni, mikor ítélik meg a jogos fegyverviselési engedélyt. A hivatalos embernek nem szabad részrehajlónak sem lennie. Körültekintően, gondosan, megfontoltan, mindig a közösség és az állam érdekeit szemeiéit tartva kell cselekednie. TERMŐRE fordult a határ, megnövekedett figyelemmel kell őrködni a termésre. Ebben a dolgozó emberek a mezőőrtől várnak segítséget. Jogosan állíthatjuk, nem fognak csalódni bennük. Segítse mindenki a mezőőrt, hogy szolgálatát jól teljesíthesse. A segítséggel önmaga érdekeit szolgálja, és hozzájárul ahhoz, hogy megelőzzék a szabálysértést. —B— taí összhangban vannak-e a jogszabályok,, az alapszabály és más belső szabályzatok rendelkezéseivel. Az állami törvényességi felügyelet tehát nemcsak állami érdekvédelem, hanem jelentős segítség is a termelőszövetkezetek vezetőinek és a tagságnak. Biztonságot nyújt ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét nem kerülte-e el valamilyen törvényes előírás. Biztonság ez a szövetkezet tagságának, mert az ellenőrzés feltárhat olyan jogszabálysértést is, amely veszélyeztetheti a szövetkezet, illetve a tagság érdekeit. Ennek alapján lehetőség nyílik a törvényesség helyreállítására, illetve a jogszabálysértők felelősségre vonására. A tudatlanság és törvénytelenség ára Mik a tapasztalatok? Ott, ahol a termelőszövetkezeti vezetők ismerik a szövetkezeti gazdálkodásra vonatkozó általános és speciális jogi szabályozást és azt érvényesítik, betartják, illetve betartatják, jelentősen növelik a kollektív gazdálkodás biztonságát, szervezettségét és kellemetlen gondtól mentesítik magukat. Sajnos, varinak ellenkező tapasztalatok is. Gyakori még most is a jogszabályok, belső szabályok megsértéséből eredő probléma. Mivel az üzemi vezetőkegy részié nem ismeri a jogszabályokat, emiatt számos olyan előnytől fosztják meg gazdaságukat, amelyeket a jogszabályok biztosítanak. Például az állami kedvezmények igénybevétele. Nem érvényesülnek megfelelően a termelőszövetkezet belső életében a jogszabályi előírások, amelyek gyakran a vezetés demokratizmusának elhanyagolásában, a tagság jogainak megsértésében mutatkoznak meg. Megengedhetetlen, hogy tudatosan megsértsék a törvényes előírások betartását. Sajnos, az utóbbi időben is előfordultak mérleghamisítások, különféle törvénysértő ügyeskedések a jövedelemelosztásban stb. Egyes vezetők jogtalanul és jogszabálytól eltérően lényegesen magasabb munkabéreket, prémiumokat vettek fel, s ez már a bűn- cselekmény határát súrolja. Sajnos, nem érvényesül eléggé a tagok ellenőrző tevékenysége, így a vezetők köny- nyen félrevezetik őket. A vétségekre nem lehet magyarázatot találni és súlyosabb esetekben a bírói eljárást sem lehet elkerülni. Megelőzése céljából a jövőben még szigorúbban kell eljárni a harácsoló és a törvényt nem becsülő vezetőkkel és szövetkezeti dolgozókkal szemben, A tsz-ek állami irányításának néhány kérdésével kapcsolatos fejtegetés bizonyítja, hogy a szövetkezetek és az állam kapcsolata a szövetkezeti mozgalom fejlődésének lényeges kérdése és az lesz a jövőben is. Ez a kapcsolat akkor eredményes, ha az állami irányítás és a felügyelet fő jellemzője a még nagyobb szakszerűség, a segíteni akarás lesz. Forgó Imre, a megyei tanács osztályvezetője Válaszok a tv gazdaságpolitikai fórumához érkezett kérdésekre Kérdés: Mi a pártszervezetek szerepe a vállalati ár- és bérpolitika alakításában? Válaszol: Juhász János, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A pártszervezetek megkülönböztetett helyet foglalnak el a vállalati ár- és bérpolitika formálásában, s tegyük hozzá: ellenőrzésében. Alapvetőnek kell tartanunk a következőket: érvényesítsék a meghirdetett jövedelempolitikai elveket, azaz a bér szoros kapcsolatban álljon a végzett munkával. Továbbá: a béremelések fedezetét a vállalati tevékenység hatékonyságának javulása teremtse elő, s ne különböző állami támogatás. Döntő a pártszervezetek szerepe abban is, hogy senki ne juthasson olyan jövedelemhez, ami mögött nincs tényleges teljesítmény. Ugyanakkor lássák azt is a kommunista közösségek, hogy a megfelelő bérpolitika kialakításához és folytatásához kellő üzem- és munkaszervezési színvonal is szükséges- mert a helyes elvek a gyakorlatban csakis így ölthetnek testet. Ami a vállalati árpolitikát illeti, itt elsősorban annak fontosságát hangsúlyozzák a pártszervezetek, hogy a termelő egyben fogyasztó is, afcaz a megalapozatlan áremelés számára nemcsak előny, hanem hátránnyal is jár. Az Országos Anyag- és- Árhivatal világosan meghatározta, hogy mi tekinthető tisztességtelen haszonnak, ennek alapján a pártszervezetek tehát mérlegelhetik, mi a társadalmilag elfogadható nyereség, s mi lépi túl azt. Fontos teendője a kommunista kollektíváknak, hogy elősegítsék az árakat meghatározó költségek rendszeres elemzését» e költségek csökkentését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, s mindezekkel annak érvényesítését, hogy az ár a vállalati munkát is ösztönözze, de a társadalmi érdekekkel is összhangban legyen. ¥»' Kérdés: Tervezik-e a felsőoktatási intézmények szociális juttatási, illetve ösztöndíj re- formját? Válaszol: László Ottó, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályának osztályvezetője. — Többféle módosítás terve érlelődik, pénzügyi lehetőségeink sokoldalú mérlegelésével egyidejűleg. Tény, hogy a korábban már módosított ösztöndíjrendszer az előzőnél jobban ösztönöz ma tanulásra, s támogatja a kisebb keresetű családok gyermekeit. De finomításra szorul. Szükséges, hogy jobban igazodjék a bér- és árviszonyok módosulásához. Az utóbbi három év tapasztalatairól már elkészült az elemzés. — Fontosabb tennivalóink és terveink: elsősorban is javítani kell a kisebb jövedelmű családokból származó hallgatók szociális helyzetén. Tehát a jelenlegi első és második jövedelemkategóriába tartozóknál a pénztámogatást indokolt felemelni. Szó van arról is, hogy az albérletben lakó főiskolások, egyetemisták helyzetét fokozott mérvű támogatással könnyebbé tegyük. Időszerű, megítélésünk szerint az is, hogy a házaspár hallgatók helyzetén is könnyítsünk, anyagiakkal. — Nyilván érdeklődésre tarthat számot, hogy tervezzük a szociális ellátottság mai fogyatékosságainak eltüntetését, igy az intézmények közötti indokolatlan különbségek megszüntetését, ebben a vonatkozásban. Előkészületi stádiumban van már az élelmezési nyersanyagnormák felemelése. — Az elképzelések egyeztetése az illetékes tárcákkal együtt most történik meg, s a népgazdaság teherbíró képességéhez igazodva tervezzük ezeknek a változásoknak minél előbbi életbeléptetését. Kérdés: Nem hátráltatja-e a IV. ötéves terv lakásépítési programját az építési és az építőanyagipari árak emelkedése? Válaszol: Dr. Szabó Károly» az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. A IV. ötéves terv 400 ezer lakás megépítésével számol, ebből mintegy 180 ezer épül állami, a többi pedig magánerőből. Az állami bér- és szövetkezeti lakások megépítésének üteme a terv szerint évenként gyorsuló. Az 1972. január 1-én életbe lépett árintézkedések eltérő módon hatnak az állami és a magánerőből történő építkezésekre) Az állami lakásépítésben az építési-szerelési munkák díjtételei nem változtak, az építőanyagok hatósági áremelése miatti többletköltségeket pedig az állami költségvetés megtéríti a beruházóknak (lényegében tehát a tanácsoknak). Közismert azonban, hogy a lakások építési költségéi ennél nagyobb mértékben emelkednek. Ennek fő oka, hogy Budapesten és a nagyobb vidéki városokban lényegében „elfogytak” a nagy lakótelepekkel, viszonylag kisebb költséggel beépíthető szabad területek, s szükségszerűen előtérbe került az elavult városrészek rekonstrukciója. Ez bontási» kisajátítási és egyéb (alapozási, gép stb.) többletköltségekkel jár. Emellett az építőipar által felhasznált anyagok (szerelvények, műanyagok stb.) áremelkedése is — szakszóval élve — „begyűrűződik”. A magánlakás-építőknek kétségkívül nagyobb anyagi megterhelést okoz az építőipari árak emelése, ennek következtében csökkenhet az építkezők száma. Figyelembe veendő azonban, hogy az építeni szándékozók számát korábban éppen az építőanyagok hiánya korlátozta, s az árintézkedések a ki nem elégíthető igények mérséklését és az építőanyagipar jobb ösztönzését szolgálják. Emellett azonban tény az is, hogy a megnövekedett költségek elsősorban a fiatalok» számára nehezítik az építkezések megkezdését. Társadalompolitikai okok indokolják tehát, hogy a Pénzügyminisztérium megvizsgálja a helyzetet» s egyik megoldásként elképzelhető a nyújtható hitelek felső határának megemelése. Összegezve: Várható, hogy az építőanyagipari árak emelése közvetlenül nem késlelteti a lakásépítési program megvalósítását. A megvalósulásnak azonban egyéb feltételei is vannak, elsősorban a megfelelő területelőkészítés, a beépítendő területek előköz- művesítése. E feltételek létrehozásának lehetőségét vizsgálják, s a későbbiekben születik meg a válasz arra, hogy kellően megalapozott-e a lakásépítés ütemének a tervben előírt gyorsítása, vagy pedig a terv megvalósítása áthúzódik 1976 első felére. Prémiumos ifjúsági takarékbetét A csehszlovákiai Állami Takarékpénztár a népesedési bizottsággal együtt 1969-ben kidolgozta a „Prémiumos ifjúsági takarékbetét” mozgalom tervét; a megvalósulás első évében már 125 000 fiatal jelentkezett. Tizenhat évtől 27-ig terjed a jelentkezési korhatár. Az ifjúsági akcióban ötéves ciklusokban folyik a takarékoskodás. Ezalatt az idő alatt havonta száz-ötszáz csehszlovák korona a takarékbetét, kétszázalékos kamatra: az ötéves ciklus végén a betevő fiatal — a havonta eltett összeg alapján — 500—2500 korona értékű egyszeri prémiumot kap, a teljes összeg tehát 5,3 százalékkal növekszik. ötévi folyamatos takarékoskodás néhány fiatai számára igen hosszú idő. Különösen a diákokra vonatkozik ez, akiknek még nincs önálló keresetük. Ennek ellenére a három ciklusból — 1969, 1970 és 1971 — a takarékoskodást a résztvevőnek mindössze tíz százaléka mondta fel. A prémiumos ifjúsági takarékbetét-akcióban résztvevők még további előnyben is részesülnek. Minden résztvevő, aki az ötéves ciklust befejezi és ekkor megházasodik, kölcsönt kérhet az Állami Takarékpénztártól, igen előnyös törlesztési és kamatfeltételek mellett. A takarékoskodók 70 százaléka lakásvételre és a lakás berendezésére gondol, motorkerékpárt, vagy autót csak tíz százalék akar venni. Város a föld alatt Hét emelet mélységbe nyúló és egykor 50 ezer embernek hajlékot nyújtó föld alatti várost fedeztek fel a régészek Törökországban, Anatóliában. A körülbelül 1200 éves település műszaki berendezései egyenesen ámulatra méltóak: a várost, amelynek legmélyebb pontja 21 méterrel volt a föH- felszín alatt, a vágatok, légaknák és vízvezetékek olyan kifinomult rendszerével látták el, amely állandóan 27 fokos hőmérsékletet biztosított a föld mélyében — ez Anatólia renkívüli klímájában „paradicsomi” lehetett. Az ásatások révén megállapították, hogy a föld alatti várost lakóegyságekre osztották fel: a lakóegységek lakó- és hálóhelyiségből, továbbá raktárból álltak. Valamennyi lakóegységben volt mosóberendezés, lefolyócsatorna, továbbá légakna, méghozzá olyan elrendezésben, hogy biztosították a lakás állandó szellőzését. Nagy Péter fahása Mi volt Pétervár városának magva? Szónoki kérdés, de minden leningradi pontos választ adna rá: Nagy Péter faháza a Nyulak szigetén. A város legrégibb épülete ez, amelyet 1703-ban Pétervár alapításkor emeltek. Ebben az épületben most elkezdődtek a restaurálási munkák. A munkálatokat Péter cár születésének közelgő 300. évfodulójához kapcsolták. Az UNESCO határozata alapján az évfordulót, amelyre májusban kerül sor, szerte a világon megünneplik. A történelmi értékű, ritkaságú épület megóvására a restaurátorok tartósították a ház eredeti farészeit, a kőből épülő tartó- szerkezetet pedig teljesen helyreállították. Az újjávarázsolt korszerű épületben ismét megnyitják a Nagy Péter-korabeli történelmi múzéumot. Bekapcsolódunk az űi’lávközlő rendszerke A hírközlés fejlesztése igényli az űrtávközlő rendszerhez való csatlakozást. Hazánknak az interszputnyik szerződéshez történt csatlakozása után meg kell teremteni az űrtávközlésbe való bekapcsolódás műszaki előfeltételeit. hogy a televíziós műsorátvétel- re, a távbeszélő és telexkapcsolatok bővítésére, illetve ezek megbízhatóbbá tételére alkalmazni lehessen a műholdalton átmenő távközlő utakat. A Postakísérleti Intézetben most készült el az a mérőberendezés, amelynek segítségével a műhold vételére szolgáló vevőállomás telepítésére számításba jövő helyek zavarmentességét ellenőrzi. Képünkön: Koós Árpád fizikus a távvezérelt mérőantenna és segédké- szülékeit ellenőrNÓGRÁD — 1972, május 18., csütörtök
