Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

Dőzsa-kiállítás MOZIÉLET Dfeso 'György születésének ötszázadik évfordulóját ün­nepeljük. Gyurcsek Ferenc szobrászművész katalógusbe­vezető sorai szerint: „Tudjuk, hogy Wat Tylor és Dózsa, Geyer Flórián és Ziska egyet jelent — harcot az emberhez méltó életért, a kenyérért. Tudjuk, hogy az ö harcukat vívják ma is, ázsiai, afrikai és latin-amerikai harcterfken. Mikor Dózsára emlékezünk, előttük is tisztelgünk, rájuk is emlékezünk. Nézzük el. ha ki­csit komor ez a kiállítás, öt­száz év fájdalma feszül ben­ne.” Ez a katalógus a Salgó­tarjánban megnyílt Dózsa-kw állításhoz készült. A salgótarjáni megyei Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont által szervezett Fiatal Művészek Fóruma eseményso­rozat programjaként nyílt meg ez a tárlat a központ üveg­csarnokában, egy hétig te­kinthető mag. Örülünk ennek a kiállításnak, amelynek ma­gas színvonala — úgy látjuk — méltó az ötvenedik évfor­dulóját ünneplő Salgótarján­hoz, s ahhoz a mély eszmei­séghez, amelynek jegyében az itt látható művek születtek. A Fiatal Képzőművészek Stúdió­ja emlékpályázatot hirdetett, a művek ennek az anyagából kerültek ki. Az országban elő­ször itt láthatók a pályázatra beérkezett legjobb alkotások, a kiállítás viszonylag egységes színvonala ezzel is magyaráz­ható. Több. mint száz festmény, szobor, grafika várja az üvegcsarnokban a látogatókat. A kiállítás megnyitóján Ló­ránt János, Salgótarjánban élő Munkácsi-díjas festőmű­vész köszöntötte a megjelent művészeket, s Tőig Molnár Zoltán festőművész mondott megnyitóbeszédet. Különösen örülünk, hogy a tárlat iránt az üzemek szocialista bri­gádjainak tagjai nagy szám­ban és őszintén érdeklődtek, illetve érdeklődnek. Ez Sal­gótarjánban a képzőművészeti kiállítások iránt érdeklődő kö­zönség sorainak bővülését, gazdagodását jelenti. Az már kevésbé örvendetes, hogy pél­dául o város középiskoláinak diákjai nem, vagy alig kép­viseltették magukat. Dózsa György alakja, törté-; nelmi szerepe évszázadok óta foglalkoztatja irodalmunk, képzőművészetünk, zenei éle­tünk nagyjait. Nem vállalkoz­hatunk az ő alakjával össze­függő maradandó értékű al­kotások felsorolására, hiszen nagyon hosszan folytathatnánk a sort, ha elkezdenénk. Az a történelmi szerep, amelyet Dózsa György betöltött, azóta is haladó hagyományaink közé emelte alakját. Emléke az elnyomott nép tudatában év­századokon át elevenen élt, reményt jelentett a népnek, s rettegetté tette nevét az el­nyomók számára. Legnagyobb alkotóink műveikben ezt a példát állították a forradalma­sodó nép elé. Most csak Ady Endrére, vagy Derkovits Gyu­lára utalunk. Derkovits Dó- zsa-sorozata ma már klasszi­Recept nélkül Társak a vezetésben A szécsényi ifildub négy hónapja működik. Kiváló kez­deményezés a maga nemé­ben: járási szintű központi klub itt alakult elsőnek a megyében. Tagjai dolgozó fia­talok, középiskolások, ipari tanulók, akik mindennapi munkájuk mellett vállaltak vezető tevékenységet az úttö- roszervezetben. A A klub megalakítását a já­rási ifjú vezetői parlamenten határozták el a fiatalok. Az első összejövetelen 20—30 résztvevőre számítottak. A tenniakarás megcáfolta őket, szűknek bizonyult az ÁFÉSZ- klub: közel ótvenen jelentek meg. S, hogy a vetélkedő és az előadást követő vita meny­nyire volt hasznos, más sem bizonyítja jobban: tágasabb helyiség után néztek. A me­zőgazdasági szakközépiskola diákotthonának Ság vári KISZ-klubja sietett segítsé­gükre, itt kaptak végleges otthont. A klub vezetőjének Fülöp Zsuzsannát választották meg Ludányhalásziból, a szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium harmadik osztályos tanulóját. Ö fogja össze a vezetőséget, tele ötletekkel, elképzelések­kel. — Játék- és daltanulás, ve­télkedők, előadások, viták, filmvetítés szerepel a prog­ramban. Egymástól tanulunk és egyben szórakozunk is. Természetesen, tagjaink nem tudnak részt venni valamennyi összejövetelünkön. De el­mondjuk nekik utólag, mit és hogyan csináltunk. Ez közös érdekünk.: munkánk eredmé­nyeit a mai úttörők, a holna­pi KlSZ-tagok programjain merhetjük le. A legutóbbi összejövetelen a nagylóciak tartottak rajbe­mutatót. István László csapat- vezető nem kis izgalommal szemlélte fiatal vezetőtársai­nak foglalkozását, amelyben a külpolitikai beszámolótól a késsel-villával történő cso­koládéevésig, a C6atakiáltástól az ügyességi versenyig min­den helyet kapott. Az eddigi találkozókon min­dig jelen volt Kiss László lu- dányhalászi csapatvezető, az ifik szeretett Laci bácsija. — Jó ez a klubforma Ma is négy új vendégünk érkezett. A ma a csütörtöki össze­jövetelt jelenti. Látszik, dol­goznak a községi ifimegbízot­tak, most is közel negyvenem vannak. Karancsság, Nagylóc, Szécsény, Ludányhalászi, Szal- matercs, Nógrádszakál, Mi- hálygerge, Endrefalva fiataljai járnak ide, hogy az egyik legszebb KISZ-megbízatás, az ifjúvezetői munka minden csínját-bínját elsajátítsák. Az egyik játék győztese Ló­rik László növényvédő gépész, a nagylóci tsz dolgozója. Há­rom éve végez ifitevékenysé­get: „Azért jó ez a klub, mert egységes járási képzést tudunk ennek alapján kidol­gozni.” Ez a terve Nagy Sándornak, a járás úttörőtitkárának is: „A központi klub mellett most már a nagyobb úttörő- csapatoknál is meg kellene szervezni az ifik még tervsze­rűbb életét” * Recept nélkül, de konkrét elképzelésekkel láttak munká­hoz a szécsényi járás ifjúve­zetői. Munkamódszerüket ma­guk alakítják ki. Tevékenysé­güket elsősorban az úttörő- csapatokban lehet értékelni. <M) BOLOND PIERROT A salgótarjáni megyei művelő­dési központ filmklubja kereté­ben május 19-én, pénteken, 17.30 órai kezdettel a Bolond Pierrot című francia film, Jean-Luc Go­dard alkotása szerepel a műsoron. Az 1965-ben készült francia film. amelynek főszerepeit Belmondo és Anna Karina alakítják, Godard egyik legjelentősebb müve. Köz­ponti problémája a szerelem és a halál, a civilizáció, a menekülés az erőszaktól egy másik erőszak­ba. A nézőnek kell megválaszol­nia, hogy vajon Pierrot a bolond, vagy az erőszakra épült civili­zált világ, amelyből menekül. A műsor iránt érthetően nagy az érdeklődés. 4 NÓGRAD - 1972. május 17., szerda kusnak számít a maga műfa­jában. A kiállítás tehetséges fia­tal képzőművészek alkotásait mutatja be. A teljesség és ér­tékelés igénye nélkül ezúttal csupán néhány alkotóra és alkotásra térünk ki. Általában a tárlat anyaga műfajilag, s az alkotói felfogás, vagy szű­kebben a „technika” szem­pontjából igen változatos. A tematikai megkötöttség igen jó alkalmat nyújtott a művé­szeknek arra, hogy a sűrítés eszközeivel éljenek. Nonfigu­ratív és figuratív alkotásokkal egyaránt találkozunk, s több alkotónál élénk színdinamikai törekvéseket is megfigyelhe­tünk. Pataki Ferenc Dózsa 1514 című temperája kompozí- ciós megoldásában, színeffek­tusaiban eleven feszültség vib­rál, határozott mondandó buk­kan elő. Gyurcsek Ferenc Pa­rasztlázadás című szobra — a kiállításon hófehér gipszben látható —, a legmodernebb térplasztikai igények kielégí­tésére való törekvés jegyében fogant. Alkotásának kompozí­ciója végső fokon kollektív társadalmi mondanivalóvá vá­lik. Tartalmában nem egysze­rűen a Dózsa-felkelés emlék­ábrázolása, hanem a forrada­lom eszméjének szimbolikus megfogalmazása. Bálványos Huba litográfiája, Mizser Pál olajfestménye, Kovács Péter tanulmányai, s még sorolhat­nánk — ugyancsak az erede­ti megfogalmazásra való tö­rekvés jegyében születtek, s a tárlat értékei közé tartoznak. Tóth Elemér •4 hónap végén: t$odnárné Mint niár hírül adtuk, má­jus színházi hónapnak szá­mít, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ­ban. A szolnoki Szigligeti Színház két vígjátékkal, a debreceni Csokonai Színház pedig operával képviselteti magát. Május 30-31-én és június 1-én pedig a miskol­ci Nemzeti Színáz vendég- szereplésére is sor kerül. Németh László háromfelvo- násos drámáját, a Bodnár- nét mutatják be színvona­las szereposztásban. Paláncz Ferenc és Somló Ferenc sze­mélyében két Jászai-díjas is található a szereplők között. Jelenet a Hekus lettem című filmből Váratlan fordulat Hekus lettem, és a Halál 50 órája. Ez a két film sze­repel a salgótarjáni November 7. Filmszínház programján a holnap kezdődő műsorhéten. Az egyik film a háborúban játszódik, a másik már a há­borút követő állapotokat, kö­zelebbről a közbiztonságot mu­tatja be. A Hekus lettem című ma­gyar filmet május 18—21-én játssza a mozi. A halál 50 órá­ja című színes, kétrészes USA filmet május 22—24-én dél­után fél 4-től és 7 órától ve­títik. A Jókai-regényekből ké­szült filmek sorozatában Az aranyember következik. A fil­met május 18-án délután 2 órától tekinthetik meg a mo­zinézők. „Hekus lettem! Egészen vá­ratlanul, 1945-ben. Behívtak a rendőrségre, kérdezgettek min­denfélét, aztán közölték; al­kalmasnak találnak arra, hogy rendőrtiszt legyek. Kiképzé­sünk rövid volt, és rögtön kezdtük a melót. Napirenden voltak a vetkőztetések, rablá­sok, gyilkosságok. A első sikeres akciónknál, amikor minket akartak levetkőztetni, zsámányoltuk az első dzsip- pet, attól kezdve azon jár­tunk.” Az újdonsült hekusok vá­ratlan segítőtársat is kaptak. Méghozzá egy méltóságos asz- szomyt, egy diplomata özve­gyét, aki pontosan és meg­bízhatóan szállítja az adato­kat a rendőröknek. Jó színvonalú, izgalmas film a Hekus lettem. Fejér Tamás rendező alkotása. Emellett tartalma sem légbőlkapott, a felszabadulást követó évek­ben valóban megtörtént bűn­eseteket dolgoz fel a film. A vonzerőt még csak növelik a népszerű főszereplők, Harsá- nyi Gábor, Koncz Gábor, Szersén Gyula, Kállai Ferenc, Bencze Iona. 1944. december. Belgiumban, az Ardennesben állomásozó amerikai egységeknél bizako­dó a hangulat. A katonák re­ménykednek; nemsokára be­hajózzák ókét, indulnak haza. A nagyarányú német harcko­csitámadás meglepetésszerű­en éri a háború közeli befe­jezésében reménykedő ameri­kaiakat. Kezdetben pániksze­rűen vonulnak vissza az új konstrukciójú Tigris páncélo­sok elől. A zavart fokozza, hogy a nácik amerikai unifor­misba bújtatott különítményt vetnek be az ellenség megté­vesztésére. A kezdeti kudarcok után az amerikaiak — jelentős szám­beli kisebbségük ellenére is — hősies ellenállást tanúsíta­nak. Lángoló benzines hordó­kat gurítanak a közeledő tankok elé, és a rohamozó Dáncélos egységeket megsem­misítik. Így lehetetlenné te­szik a német akció célját, Antwerpen elérését és a há­ború elhúzódását. A sikerért persze nagy árat kell fizetni. Ezért is szól így a film címe: A halál 50 órá­ja. A Ken Annakin által ren­dezett alkotás bizonyára sok nézőt hív majd a moziba. Is­mertek a film főszereplői is. A legfontosabb szerepeket Henry Fonda, Charles Bron­son, Robert Show és Dana Andrews játszák. Sugár István: 46. Az előkelő származású grá­nátoshadnagy édesanyja, Jó­zsef főherceg, magyar nádor hitvesének. Alexandra Pav­lovna orosz nagyhercegnőnek udvarhölgye volt. így vall Buttler utódjelöltjéről egy pesti ügyvédnek: „Most rö­vid időn egy gróf Buttler fog meglátogatni, szép 25 eszten­dős ifjú, aligha legatariusom (végrendeletbéli örökösöm) nem lesz, a külföldről, ha re­formátus, itten házasodván, hogy ily veszedelmes hajóra ne evezzen, mint én. hitem sorsából fog házasodni." Ez a terve azonban ismeret­len okból meghiúsul, — de szándékát nem adja fel. To­vább kutat örökös után... A megtalált boldogság Gróf Buttler János végre is célba ér. A bajorországi Ha- imhausenben is Buttlerokra akad, méghozzá a legtőről- metszettebb fajtából, ’hisz elő­deik csak az 1600-as években jöttek át a nemzetség ősi fész­kéből- Írországból Európába. A kiszemelt utód: Buttler von Clonebough Sándor gróf, ka­tonatiszt, k ereiben kéknél kékebb vér csörgedezik. Aty­ja: Buttler Kajetán Theobald gróf, a bajor király vezérőr­nagya és Würzburg parancs­noka volt. Édesanyja pedig Gaugreben Mária Anna palo­tahölgy. s a bajor Terézia- rend udvarhölgye. 1844. nyárutóján az ifjú Sándor gróf, az öreg Buttler meghívására Magyarországra látogat, — egy kis terepszem­lére. A 31 éves, fess ba­jor katonatiszt megnyeri az öregúr tetszését, hisz’ neme­sebb utódról nem is álmod­hatott volna. A fiatal gróf­nak is megtetszenek a fel­ajánlott lehetőségek: a va­gyon, a család patinás fénye, s tekintélye, de nem utolsó­sorban: báró Bakóczy Éva. Novemberben Buttler Já­nos már azt írja egy po­zsonyi barátjának: „Ügy lát­szik, hogy az Ifjak öszve- kelése haladni fog!” S halad is a legjobb úton a betelje­sülő boldogság felé. 1844. november 4-e nagy nap, nemcsak a fiataloknak, de párdányi gróf Buttler Já­nosnak az életében is. Egy hosszú, csalódott, kesernyés, élet utolján, végre igazán az első önfeledt boldog nap! Örökbe fogadott fia: gróf Buttler von Clonebough Sán­dor és Barkóczy Éva bárónő, a menyasszony szülei csalá­di székhelyén, a Zemplén megyei Imregen házasságot kötnek egymással. Buttlerunk mindennel el­halmozza újdonsült fiát és menyét, kik élete alkonyán gyermekei helyett gyermekei, s általános örökösei lenni hi­vatottak. Nyomban több Ung megyei faluval ajándékozza meg a fiatal házasokat, köz­te Dobóruszkával, ahol ő ma­ga, és Bozossal, hol az új házasok laknak. Sándor és Éva őszinte meleg szeretet­tel veszik körül a hetven esztendőt már meghaladt öregurat, s megcsillantják előtte azt á családi meleg­séget, szeretetet és boldog­ságot, melyet ő, az Élet fur­csa játékaként — vagy ép­pen saját hibájából?—egész életében nélkülözött. Elve­télt boldogsága félszázad múl­tán támad új életre! A Sors kegyes hozzá: öregen és be­tegesen, legalább félévnyi meleg, napsugaras családi boldogsággal ajándékozza meg. De ez is valami, — mert Dőry Katalinnak ez sem adatott meg ... A vég-ő leszámolás Buttler Jánosból élete utol­só éveiben valami megma­gyarázhatatlan jóság árad. Imádott kis unokahugának, Barkóczy Évának, még la­pos erszényű nagybátyja, Bar- kócz Zsigmond báró is kap tőle egyszerre, egyetlen szó­ra, több Máramaros megyei falut, — csupán azért, hogy méltó tisztségre emelkedhes­sen általa a tekintetes ne­mes vármegye tisztikarában. Betegsége hatása alatt, — röviddel halála előtt, egy szép felvidéki birtoka eladá­sából származó 53 ezer fo­rintból, a messze földön hí­res-neves egri mizeri bará­tok ispotályát is fejleszteni, bővíteni, az ágyak számát szaporítani akarja. De saj­nos nem futja már életéből. Mintha erezné, hogy kevés ideje van már hátra, néhány Hegyaljai legenda A tokaji lankák tüzes nektárjáról könyvtárnyi adatot jegyeztek föl az egymást váltó nemzedékek krónikásai, de enné! Is gazda­gabb talán az a« anyag, ami csak úgy Íratlanul, szájhagyományként él tovább. A borok királyának, s a királyok borának sok évszáza­dos karrierje valóban példátlan a nemes itókák történetében. Az uralkodói rezidenciák, a seregek, nemzetek sorsát Így vagy úgy el­döntő titkos diplomáciai csatáro­zások elmaradhatatlan kísérője volt Tokaj folyékony aranya, izét-tüzét egyaránt ismerte a „legkatolikusabb király”, s az allah átkával dacoló „igazhitüek” palotájának ura. A történeti feljegyzések szerint egyetlen uralkodó akadt csupán, aki ellen tudott állni az öt világ­részt hódító Itóka kísértésének. Sobieski János lengyel királyról szól e történet, aki miután Bét* mellett döntő csapást mért a tö­rök seregre, a győztes csata után Abaúj megyén át vonult vissza hadnépével. A seregek jöttének hírére rettegés fogta el a hegyal­jai városok népét, baljós emléke­ket őriztek ugyanis a hadak vo­nulásáról. A nagyobb bajt meg­előzendő, Tokaj, Tállya, Tarczal és Bénye lakói küldöttséget me­nesztettek a királyhoz, s ezer hordó tokajit Ígértek neki, ha megkíméli őket a lengyel sereg átvonulásától. A nemes deputácio legnagyobb meglepetésére azon­ban Sobieski János visszautasítot­ta a vagyont érő „váltságdíjat”, s ajándék nélkül is minden kárté­tel nélkül vezette lengyel honba fegyelmezett sergét. A több száz társzekéren felsora­koztatott ezer gönci hordó tartal­mának további sorsáról írásos feljegyzés nem maradt. A száj­hagyomány szerint azonban a tengernyi drága nedű nem került vissza többé a hegyaljai szőlős­gazdák pincéibe. Ügy tartja a fá­ma, hogy három éjjel, három nap vigadozott az egész megye népe a borok királya, s a kirá­lyok bora gondüző társaságában. Könyvtárak az üzemekben A Kohász Művelődési Köz­pont a „Kell a jó könyv” olvasópályázatot azzal is se­gíti, hogy üzemi letéii könyv­tárakkal áll a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói­nak rendelkezésére. Üzemi letéti könyvtára van az acél­öntődének, a DEXION-nak, az Energiának, a KSZGY- nek, a villamos központnak, a szegverőnek, a kovácsoló A és B üzemnek, a hu­zalműnek, a munkásszálló­nak, a GYEGO-nak és a szalagedzőnek. Vasárnap kivételével mindennap 10— 18 óráig lehet könyveket köl­csönözni. Az olvasópályázat sikerét könyvajánlásokkal is segítik. Jelenleg Solohov: Csendes Donja és Kosztan- tyin Szimonov: Nappalok és éjszkák című regénye szere­pel az ajánlott irodalomban. hónappal halála előtt, egye­nesbe hozza feleségével még függőben maradt egyetlen ügyét. A meggondolatlan fia­tal fővel egész életét tragi­kusan megpecsételő, nagy • hirtelenjében aláírt házassá­gi szerződését 14 ezer csen­gő ezüst forintban vissza­váltja Dőry Katalintól. Hadd kapja meg a kapzsi asszony már annyira óhajtott pén­zét. De végre kezei között tudhatja ezt a súlyos száz­ezrekbe került, s egész éle­tét tönkretevő átkozott papír­rongyot. 1845. április utólján hir­telen ágynak esik, s egész­ségi állapota napok alatt aggasztóra fordul. Dobórusz- kai kastélyában ott szorgos- kodnak körülötte azok akik­től késő öregségére szerete­tet, hűséget és őszinte jósá­got kapott, — még ha pén­zen is kellett megvásárolnia őket: rajongásig szeretett mostohafia, Sándor gróf, hit­vesével, Évával, háziorvosa, titkára, aki egyben kálvinis­ta pap is egyszemélyben, inasa és mindig készséges ir.asa, János. Május 2-án már annyira közel érzi végső óráját, hogy leszámol életével és testa­mentumát is tollba mondja. „ ... Minthogy az isteni gondviselés gyermekkel meg nem vígasztalt, mégis kívánván családom nevét fenntarta­ni, s megörökíteni, ezért az általam Baváriából (Ba­jorországból) kihívott gróf Buttler Sándort és általa akaratommal, s beleegyezé­semmel hitvesül vett báró Barkóczy Évát minden in­gatlan és ingó, s akárhol ta­lálható szerzeményi vagyo- naimban, s engemet illető tőkenénzekben általános örö­köseimmé teszem és val­lom ezen végrendeletem ere­jénél .fogva.. (Folytatjuk) A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents