Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
Munka- és üzemszervezés Hz ügyifitel-géga@sí&@s és hatása a SaBgötarjáni Kohászati Üzemekben A korszerű mezőgazdaság iparosításának, létesítményei tervezésének egyik legfontosabb segítője a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat. A pár éve alakult intézmény alkotó kollektívájának köszönhető, hogy Nógrád megyében sertésgyárak, csirketelepek, szarvasmarhák belterjes tartásához szükséges gazdaságok épülhettek meg. A tervezővállalat munkatársai szocialista brigádba tömörültek, elhatározták, hogy névadójukhoz, Ybl Miklóshoz méltóan kiválóan készítik el tervdokumentációikat, rövid átfutási idő alatt juttatják el azt a megrendelőkhöz. Szatmári Béláné és Lantos Mária — képünkön — a brigád tagjai, állandóan felülvizsgálják egymás munkáját, az esetleges problémákat közösen oldják meg — ár — KISZ védnökség az Észak-nógrádi Ri^ionális Vízmű második ütemének kivitelezésére Salgótarján ipari üzemeinek gyarapodásával a város rekonstrukciójával, újabb és újabb lakótelepek létesülésé- vel, ezzel együtt a város lakosságának növekedésével várható, hogy Salgótarjánnak a nyolcvanas években naponta mintegy tizenkilenc—húszezer köbméter ivóvízre lesz szüksége. A város vízellátását biztosító Észak-nógrádi Re" gionális Vízmű, valamint a Mátraszelén működő mélyfúrású kutak együttes kapacitása nyolc—kilencezer kömbé- ter víz, s ez a mennyiség már ma sem elegendő. Ezért 1972- től kezdve esztendőről esztendőre szükségintézkedésekre van és lesz szükség, nehogy az ívóvíz-szolgáltatásban nagyobb fennakadás keletkezzék. Az egyébként már korábban is előre látott helyzet indokolja, hogy megépítsék az Ipolyra alapozott regionális vízmű második ütemét. Az Országos Vízügyi Hivatal csaknem négyszázmillió forintos beruházásából a többi között növelik a litkei vízkivételi mű, a mihálygergei víztisztító telep, a karancsaljai vizátemelő üzem kapacitását; új, nagy keresztmetszetű gerincvezetéket fektetnek le, új víztároló medencéket létesítenek. Az építkezés legnagyobb vállalkozása egy hárommil- lió-kétszázötvenezer kömbé- ter befogadóképességű víztározó kialakítása a vízmű térségében levő Komra- völgyben völgyzáró gátakkal. A kivitelezés előkészítő munkálatait — például a tározót a vízkivételi művel összekötő töltővezeték. és az ehhez szükséges műtárgyak megépítését — már tavaly megkezdték. Idén megkezdték a völgyzáró gátakhoz szükséges agyag helyszíni kitermelését. A gátak építését a Vízügyi Építő Vállalat 1975-re befejezi úgy, hogy még ugyanabban az évben megkezdődhessék a tározó feltöltése. A beruházást — amelynek a Vízügyi Építő Vállalat mellett a Közmű- és Mélyépítő Vállalat a másik fővállalkozója — terv szerint 1978-ra kell teljesen befejezni. Az építkezés jellege, mérete és rendkívüli fontossága arra indította a KISZ Nógrád megyei bizottságát, hogy a beruházást finanszírozó, tervező, kivitelező és üzemeltető vállalatoknál kezdeményezze KISZ-védnökség létesítését a tervezés, előkészítés és kivitelezés, illetve üzembe helyezés meggyorsítása érdekében. Kedden Mihálygergén, az Észak-nógrádi Regionális Vízmű központi telepén az érdekelt intézmények, vállalatok, valamint a KISZ Nógrád megyei bizottságának képviselőiből védnökségi operatív bizottság alakult, amely jóváhagyta a beruházásban résztvevő, vagy abban érdekelt vállalatok, szervek, intézmények munkáját összehangoló együttműködési szocialista szerződés tervezetét. A védnökségi szerződésben a KISZ a többi között vállalta nyári építőtábor létrehozását, megszervezi a fiatalok közhasznú társadalmi munkáját és az építkezésen dolgozó fiatalok között munkaversenyt indít. A zavartalan építkezés érdekében — szükség esetén — segítségül hívja a területileg illetékes KISZ-bizottságokat. Az Qrszágos Vízügyi Hivatal — mint a beruházás finanszírozója — tekintettel a vízműépítés sürgősségére, időről időre megvizsgálja a pénzügyi fedezet esztendőkre történt elosztásának olyan módosítását, amellyel a kivitelezés, üzembe helyezése előbbre hozható. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a többi között — segítséget nyújt az Ipoly vízminőségét, vízvédelmét célzó nemzetközi tárgyalásokhoz. A Nógrád megyei Tanács egyebek között a különböző területi felhasználási, út-, híd- és egyéb engedélyezési, kisajátítási ügyek soron kívüli intézésével járul hozzá a beruházás határidő előtti megvalósításához. A keddi, mihálygergei tanácskozáson a KISZ védnökségi operatív bizottsága megegyezett az együttműködés módozataiban. A szocialista együttműködési szerződést még május végén Salgótarjánban, Nógrád megye vezetői és az Országos Vízügyi Hivatal illetékes vezetője is aláírják. Nyugdíjasok érdekében Sok sző esett már arról, hogy a Hazafias Népfront fontos feladatai közé tartozik a nyugdíjasokkal való törődés, kisebb-na- gyobb gondjaik számontartása, illetve segítség- nyújtás a gondok megoldásában. Így vetődött fel a Hazafias Népfront városi bizottságának ülésén, hogy Salgóbányán, ahol mintegy százhetven nyugdíjas él, a nyugdíjak kifizetése hosszadalmas és elhúzódik. A nyugdíjak kifizetése a törvényeknek megfelelően — mindig a hónap végén — huszonkettedike és huszonnyol- cadika között történik. Az sem titok, hogy a nyugdíjasok, általában kispénzű emberek lévén, havi járandóságukat pontosan számon tartják, és a pénzt már lehetőleg a kifizetési időszak elején meg szeretnék kapni. Salgóbányán azonban a kézbesítő a postahivataltól naponta csak olyan összegei vehet fel, amely mindössze 15— 20 nyugdíjas részére elegendő. Ezért a telep nyugdíjasai azt kérték a Hazafias Népfronttól, járjon közben, hogy a postai kézbesítő olyan összeget vehessen fel, hogy a nyugdíjakat rövid időn belül ki tudja hordani. A Hazafias Népfront városi bizottságát máris értesítette a salgótarjáni posta, hogy a nyugdíjasok kérését figyelembe véve intézkedtek. NAPJAINKBAN különböző fórumokon egyre több szó esik az ügyvitel-gépesítés szükségességéről és jelentőségéről. Ugyanakkor az ügyvitel fogalma alatt nem mindenki érti ugyanazt. A különböző értelmezések közül a legszélsőségesebb és hatását tekintve a legkedvezőtlenebb az, amikor ügyvitelnek csak a számviteli munkát tekintik. Általános jelenség, hogy az ügyvitel részaránya a teljes termelői munkafolyamathoz viszonyítva állandóan növekszik, mert a gazdálkodós, a tervezés, a termelésirányítás, a programozás, a gyártáselőkészítés, az értékesítés, a propaganda, az anyagbeszerzés, a készáruvétel, a minősítés, a vállalat irányítási, igazgatási feladatai, a könyvvitel, a bérelszámolás, a kalkuláció, a számvitel stb. jelentős ügyviteli tevékenységet kíván. Ezeken a területeken az adatok feldolgozása, a lebonyolítás jelentős emberi munkát kíván. Az iparon kívül a kereskedelmi, a mezőgazdasági, a kulturális és tudományos tevékenység is egyre nagyobb követelményt támaszt az ügyvitellel szemben. Ma már egyetlen intézményt, vagy vállalatot sem lehet ötletszerű vezetői utasítással irányítani. A döntésekhez alaposan kidolgozott, megbízható, gyors adatszolgáltatásra é6 az ezt biztosító ügyvitelre van szükség Az ipari termelőtevékenység magasabb szintre való emelését, az automatizálást mindenki természetes, szükséges folyamatnak tekinti, az ügyvitelnél viszont ezt a törekvést kevesen istápolják. Ennek oka az az alapjában hibás szemlélet — különösen egyes vezetőknél —, hogy az ügyvitelszervezés jelenleg másodlagos feladatot jelent. Ugyanakkor az ilyen szemléletű vezetők fokozottabban igénylik döntéseikhez a gondosabb, gyorsabb, tartalmasabb információt. Ebből is látszik, hogy nincs elsődleges és másodlagos feladat. A termelőfolyamatok korszerűsítésével egyidejűleg kell megoldani az ügyvitel korszerűsítését is. Ebből a felismerésből adódik, hogy a termelékenység növeléséért folyó világ- versenyben nagy jelentősége van az ügyvitel fokozásának is. Ennek két fontos útja van: a munka szervezettségének fokozása és a gépesítés. A SZERVEZETTSÉG növelése korszerűbb módszerek alkalmazásával, megfelelő munkahelyi viszonyok biztosításával, a munkafegyelem javításával, célszerűen kialakított nyomtatványokkal érhető el. Ezek pedig előfeltételei a következő lépésnek, az ügyvitelgépesítésnek. Sokszor felvetődik a kérdés, mi az eredménye, milyen megtakarítást jelent az ügyvitel gépesítése. Közvetlen eredménye a termelékenységnövekedésben, esetleg létszámmegtakarításban jelentkezik. Közvetett eredménye a gyorsaságban, a megbízhatóságban, a nagyfokú részletességben mutatkozik meg. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1964-ben kezdődött el az ügyvitel-gépesítés. Legfontosabb feladat volt az e munkát végzők kisgépekkel való ellátása. E tekintetben, még jelenleg is sok feladatot kell megoldani, mivel a korszerű kisgépek beszerzése csak beruházási keretből történhet, a lehetőségek viszont meglehetősen korlátozottak. Az ügyivtel-gépesítés útját a középgépesitésen keresztül az elektronikus adatfeldolgozás felé jelöltük meg. Ennek elérése érdekében Ascota típusú könyvelőgépeket és Soemtron számlázógépeket alkalmazunk sok sikerrel. A forgalmi, az anyag- és készárukönyvelés, valamint a számlázás és a bérelszámolás részleges gépesítése nagy lépést jelentett. A gyorsabb tempót az erősen korlátozott anyagi' lehetőségeK lassítják. Az elektronikus adatfeldolgozás alapjainak lerakása érdekében beszereztünk egy Cellatron típusú elektronikus kis számítógépet. Az elmúlt két évben a szakemberképzés mellett azt tűztük célul, hogy a számítógépre vigyük azokat az idő- és munkaigényes számítási feladatokat, amelyeket a gép kapacitása gazdaságosan elbír, amelyeknél a gyorsaság mellett a pontosság is lényeges követelmény. Ilyen volt például a bér- fejlesztés és az export szubvenció alakulásának kiszámítása. Körülbelül l6o variáció készült, ebből választotta ki a vezetés a legalkalmasabbat. A vállalat ötéves terve is több variációban készült. Ezenkívül néhány rendszeresen visszatérő nagy számítási igényt jelentő adatfeldolgozást is a számítógépen oldunk) meg. Az ügyvitel-gépesítésnél a tényleges létszám-megtakarítás a jelenlegi szakaszban még nem döntő, sokkal inkább figyelemre méltóbb a termelékenység növekedése. Ez abban iut kifejezésre, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben többszörösére növekedett az információs igény. Ezt mérsékelt létszámnövekedéssel tudta biztosítani a gépesítés. Ennek első szakaszában a legfontosabb feladat az ügyviteli rendszer kialakítása, a gépi feldolgozásához szükséges feltételek biztosításai Ilyenkor előfordulhat, hogy a feladatok elvégzése átmeneti létszámnövekedést von maga után. AZ ELKÖVETKEZENDŐ időkben az elektronikus feldolgozást előkészítő szervezési munkáknak az egész vállalatra történő kiterjesztését tartjuk legfontosabb feladatunknak. A megyei számítóközpont megvalósulása esetén biztosítani akarjuk a megfelelő kapcsolat kiépítését. A gyorsabb előrehaladás érdekében jó lenne, ha az érintett vállalatok és a megyei számítóközpont egyeztetné — legalábbis —, nagy vonalakban a szervezéssel kapcsolatos elképzeléseket, tekintettel az előkészítő-szervező munka meglehetősen nagy időigényességére. Varga Gyula szervező billiók a munkakörülmények javítására Tűzhelygyári tudósítónktól A dolgozó ember egészség- védelme minden gyár fontos feladata. Évről évre több millió forintot fordítunk a munkahelyek korszerűsítésére, egészségesebb munkahelyek kialakítására és a biztonságos munkafeltételek megteremtésére. Gyárunk az elmúlt években újjászületett. Közismert, hogy a salgótarjáni üzemek közül a legmostohább körülmények a tűzhelygyárban voltak. Dolgozóink a rekonstrukció előtt életveszélyes épületekben, elavult gépeken, sötét és egészségtelen műhelyekben dolgoztak. Nem is beszélve a szociális létesítményekről, melyek az elemi igényeket sem igen elégítették ki. Ma dolgozóink általában 1867. május 19. Százöt éves a salgótarjáni vasút Százöt évvel ezelőtt, 1867. május 19-én adták át a forgalomnak a salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Társulat és az állam pénzügyi támogatásával épített Budapest—Hatvan—Salgótarján—Losonc vasútvonal első szakaszát. amelynek északi végállomása a József - rakodó volt. 1868-ban az állam megvásárolta, s így ez a szakasz lett a Magyar Államvasutak első vasútvonala. A vasút megindulása több szempontból is nagy lökést adott a községnek a várossá íejlődés útján: összeköttetést teremtett a fővárossal, olcsón — versenyképessé téve — eljuttatta a nógrádi szenet az ország távoli felvevő piacaira, és lehetővé tette, hogy a gömöri vasgyárosok a községben — mivel a szállítási problémák megoldódtak — vasfinomítót létesítsenek. E három tényező: a szén, a vas és a vasút — másmás mértékben, de dialektikus kölcsönhatásban — tette Salgótarjánt várossá, hazánk egyik jelentős ipari centrumává. egészséges csarnokokban, jó körülmények között végzik munkájukat, korszerűek a berendezések, újak a szociális létesítmények. Dolgozóink tudják, hogy az új gyár mög- építése sokba került, s ezt csak jó munkájukkal tudják törleszteni. Javultak a munkafeltételek, meggyorsult a gépesítés, fejlettebb technológiával dolgozunk, értékesebb gyártmányokat termelünk. A fejlődés ellenére ma is akad gond és probléma. Gyárunkban a beteglétszám jóval a tervezett felett van. A baleset miatt kiesett napok számát vizsgálva megállapítottuk, hogy bár az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent, ennek ellenére sem megnyugtató a helyzet. Felvetődik a kérdés, hogyan tovább? A gyár vezetői kutatták a balesetek okait. A vizsgálat megállapította, hogy a balesetek 72,6 százaléka az anyag- mozgatásnál történik. A felmérés során az is kiderült, hogy már eddig is számos intézkedést hoztunk az anyag- mozgatás gépesítésére. Autódarut, markoló munkagépet, targoncákat vásároltunk. Csökkent a baleseti veszély, kevesebb a nehéz fizikai munka, meggyorsult az anyagmozgatás. Az üzemi és munka- szervezési feladatok között szerepel az anyagmozgatás további korszerűsítése. A cél: meg kell szüntetni az anyagok többszöri átrakását. Átszervezésre szorul a raktározás is. A raktárakat közelebb kell elhelyezni a feldolgozóüzemekhez. Az anyag- mozgatást befolyásolja az úthálózat állapota. Ezért tervbe vettük az utak korszerűsítését. A műszaki fejlesztési terv is foglalkozik a nehéz fizikai munka csökkentésével. Például a gáztűzhely szerelésénél a kézi csavarhúzót felváltják a csavarhúzó gépek. A csavarozás 30 százalékát, már most biztonságos, kézi csavarhúzó • géppel végzik dolgozóink. A baleseti veszély csökkentését szolgálják a vibrációs csiszológépek. Az apró munkadarabokat ezeken a gépeken munkáljuk meg, ez sokkal gazdaságosabb, s kiküszöböli a nehéz fizikai munkát is. Korábban a csiszolóműhelyben a legtöbb baleset az apró alkatrészek okozták. A szerszám- műhelyben Demag-emelőpó- lyát építünk, nemsokára már itt sem kell kézzel emelgetni a nehéz szerszámokat. Lehetne sorolni tovább a műszaki intézkedéseket, melyeket gyárunk gazdasági és mozgalmi vezetése tett, és a jövőben is tenni fog a dolgozó ember védelmében. Az idei munkavédelmi és egészség- ügyi szociális feladattervben 4 millió forintot szánunk csupán a zaj csökkentésére és a légtechnikai berendezések javítására. A milliók mellett az is fontos, hogy minden vezető és dolgozó a maga területén óvja és vigyázza munkatársai egészségét és testi épségét. Molnár István munkavédelmi ov. NŐGRÁD — 1972. május 17* szerda »
