Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

Munka• én üzem szervesén Már előre érzem az ízét... Rés falatok kerülnek ki Cserenyi Miliálynó keze alól, aki ugyancsak érti a szakácsko­dás művészetét Bokor községben A kongresszus jegyében Rövid két hét választ el a Hazafias Népfront V. kongresszusának időpontjától, amely április 26-án ül ösz- sze, hogy három napon keresztül megvitassa a soron következő tennivalókat, számot adjon az eredményekről és felmérje a feladatokat. Így nem csoda, hogy közsé­gekben és városokban, a helyi népfrontbizottságok ülé­sein, de még az újságok hasábjain is egyre több szó esik a népfront munkájáról, a kongresszus előkészületeiről. A népfront választási gyűlésein, a járások alakuló ülésein és megyei küldöttértekezleten sok-sok hasznos javaslat, tapasztalat, vélemény hangzott el, amelyeknek egy része minden bizonnyal eljut a kongresszusig. Nógrád megye kongresszusi küldöttei legalábbis sok mindent visznek magukkal a ..tarsolyukban”. Mert a népfront — a kis faluktól kezdve, egészen a megyeszékhelyig — állandóan és folyamatosan jelen van a város- és községpolitika alakításában. Nemcsak azzal, hogy társadalmi munkát szerveznek a bizottságok és népfrontaktivisták. Fákat és virágokat ültetnek, járdá- sítanak, avagy besegítenek az útjavításba, hanem azzal is, hogy kikérik az emberek véleményét, javaslatait, megszívlelendő tanácsait. • Nyilvánvaló — és egyre inkább azzá válik —, hogy a népfront Magyarországon a legszélesebb tömegmozga­lom, részese a mindennapi politikai életnek. Nagy célo­kat tűztünk magunk elé, a X. pártkongresszus határoza­tai világosan kimondották, hogy az elkövetkezendő évek­ben magasabb szinten akarjuk építeni a szocializmust. Ezt pedig a népfrontmozgalom nélkül nem lehet meg­valósítani. A legfontosabb a „hogyan tovább?” keresésének útja, ennek jegyében ül össze az V. kongresszus. Vagyis, mi­képpen lehet a népfrontmunkát még élőbbé, tartalma­sabbá, hasznosabbá és valóban nélkülözhetetlenné ten­ni. Olyan fórumokat kialakítani, ahol szót kap párttag és pártonkívüli, háziasszony és értelmiségi, munkás és fiatal, termelőszövetkezeti tag. Elmondhatja véleményét, vitatkozhat, ha úgy tetszik, javaslatot adhat a jobb és korszerűbb községpolitika kialakítására. Szavát meghall­gatják, és választ is kap a felvetésekre. A népfront kö­zös cselekvésre szólít minden becsületes állampolgárt az ország, a köz érdekében. A népfrontmozgalomra egyre inkább oda kell figyel­ni. Elsősorban azért, mert részt kér és vállal a megye, a városok, községek terveinek megvalósításában. Mert vannak még gondjaink bőven. Megkülönböztetett figyel­met kell kapnia a nők, a fiatalok gondjainak, örvende­tes, hogy a mostani választásoknál — ez tükröződik a kongresszusi küldöttek személyében is — sok asszony, lány és fiatal került a bizottságok soraiba. Ez minden­képpen nagyon jó dolog. Szükség van energiájukra, fia­talos lendületükre a mindennapi munkában. Gondoljunk csak arra, mennyi feladat és gond Je­lentkezik például a szolgáltatásoknál. Mennyire kevés, ami jelenleg valóban megkönnyítené a dolgozó asszo­nyok második műszakját. Különösen Nógrád megyében kevés. Üjabb anyagi igényeket persze nem lehet benyúj­tani. Erre sem lehetőség, sem pénz nincs. De ahol meg­vannak az életrevaló és okos tervek, ott legyen valóság az elképzelésekből. A népfront ebben segíthet, ötleteket, javaslatokat adhat, figyelemmel kísérheti a megvalósí­tás módját, társadalmi munkát szervezhet, mozgósíthat, konkrét javaslatokkal élhet. Joggal igényelhetik a társadalom nagyobb figyelmét azok a nyugdíjasok is, akik szívesen vállalnak részt a népfrontmos^ilom feladataiból. Bevonni őket az akcióba, segítve, támogatva kisebb-nagyobb gondjaik megoldását. De beszélhetnénk a munkások tevékenységéről, az üze­mek bejáró dolgozói érdeklődésének felkeltéséről, a te­lepülésfejlesztési tervek megvitatásáról, a kulturált élet- körülmények megteremtéséről, a helyi gondok, problé­mák intézéséről. Legfontosabb keresni, ami összeköt ben­nünket. Ennek jegyében a népfront valóban a minden­napok nélkülözhetetlen részesévé válik. Cs. E. Új DEXmSalgó konstrukció Nickel Géza nevéhez fű­ződik a DEXION-Salgó rak­tározásához szükséges ele­mek legújabb konstrukciója: a gördíthető raktári állvány. Az új terméket a választék bővítése céljából készítették a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Ehhez hasonló raktározási megoldást csak Angliában és a Német Szö­vetségi Köztársaságban al­kalmaznak. Az új szerkezet alkalmazásával a raktárte­rület kihasználtságát a je­lenlegi 50 százalékról 80 szá­zalékra lehet növelni. Ott célszerű és hasznos alkal­mazni, ahol drága minden légköbméternyi terület X? égeben történt, külföldi 1 vendégeinknek dicseked­tünk a Mátrával. Ahogyan lenni szokott, vittük őket a fényes üdülőkbe, hegyháti tisztásokra, kedveskedtünk ne­kik, kínálgattuk őket, de a kötelező udvariasságon túl nem tudtuk fellelkesíteni vendégeinket. Az sem hatott rájuk, amikor a Mátra leg­rejtettebb zugaiban vadász­ösvényen surrantunk velük. Egy zömök, fekete római, egy nyurga, szőke berlini és egy hamisítatlan pozsonyi szláv újságíróról lévén szó, fel is adtunk azzal, hogy ámulatba ejtsük őket. Ereszkedtünk le­felé a Mátrából. Nyugovóra készült a Nap. Megnyúltak az árnyékok. Fentről, a magas csúcsról nincs ennél szebb látvány. De őket mit érdekli ez?! Legfeljebb, ha a Muzs- lán kitörne a t láva. A Köve­cses völgyén jártunk, amikor Divaldo, az olasz felkiáltott: — Ott álljunk meg, abban a faluban! A másik kettő is kórusban helyeselt az olasznak. így álltunk meg mi akkor Hasz­nos kellős közepén, ott ahol a kiskocsma szerényen meghú­zódik a házak között. Olyan lelkesedést, amilyen ezt a három, előbb még álmos úri­embert elfogta, amikor elin­dultunk a Csörgő-patak felé a templom mellett vezető úton. én még nem láttam. Nem értettem, miért épp’ Hasznos láttán lelkesedtek fel? Egy kis község a Mátra nyugati lábánál 1200—1300 lakossal. A rajta mindig si­etősen keresztülfolyó hegyi patakkal, tisztán tartott ud­varokkal, sokszínű szép há­zakkal. házak előtt illatozó kertekkel és a házakban A ^azdasá«*szepi7ező és a politikai munka középpontjában Fejlődésének fontos, sok sajátossággal és gondokkal teli szakaszához érkezett a pásztói járás. Maga Pásztó, a járási székhely erőteljes lép­tekkel halad a városiasodás útján. Űj üzemek tárják szé­lesre kapuikat, régiek öltöz­nek új köntösbe, korszerűbb­re, termelékenyebbre cserélik a megmunkálógépek egy ré­szét, a mezőgazdaságban pe­dig a vállalatszerű gazdálko­dás követelményei hódítanak tért, igyekeznek az ott dol­gozók a mostoha természeti adottságok mellett is megta­lálni az eredményesebb gaz­dálkodás útját, módját. Ebből is látszik, hogy nem volt könnyű dolga a járási pártbizottságnak, amikor a Központi Bizottság december elsejei üzem- és munkaszer­vezésről szóló határozata tük­rében, a lehetőségeket is­merve, szabta meg a járás alapszervezeteinek, kommu­nistáinak feladatát. AZ IPAR UTOLÉRI A MEZÖGAZDASÄGOT Tavaly előtt 1 millió forint­tal hagyta el bruttó termelé­si értékben a mezőgazdaság az ipart. Az elmúlt évben, nem pontos adatok szerint, a mezőgazdaság 3 millióval ha­ladta meg az iparét. Ha min­den sikerül, akkor jövőre az ipar által előállított termelé­si érték már meghaladja a mezőgazdaságét. A fejlődés érzékeltetésére néhány számot: az iparban a nyereség tavaly elérte a 15 milliót, az egy főre jutó ré­szesedés ugyanannyi, mint ta­valy: 14—16 napi bérnek fe­lel meg. A munka szervezett­sége, az élőmunkával való ta­karékosság, a hatékonyabb gépek beállítása, a folyama­tos munkarend kialakítása, a munkaerő ésszerű átcsoporto­sítása eredményeként a költ­ségszint jelenleg 85—90 szá­zalék között váltakozik, A dol­gozók életszínvonala is az előírt mértékben fejlődött. A mezőgazdaságban a nö­vénytermelési ágazat biztosí­totta a jövedelemtöbbletet, a nyereséget, a tagok részese­dését. Az egy tízórás munka­napra eső személyes jövede­lem átlagban 8 forinttal emelkedett, az egy dolgozóra jutó pedig 2000 forinttal lett 1 több mint egy évvel koráb­ban. Ebből is látszik, hogy a gazdasági reform körülmé­nyei között kisebb-nagyobb nehézségek ellenére is a ne­gyedik ötéves terv főbb cél­kitűzéseinek és arányainak megfelelően fejlődött a mező- gazdaság. De hogyan tovább ? AZONOSSÁGOK Mivel a beruházási egyen­súly megteremtésére hozott kormányintézkedések gátat szabnak az építkezési igények­nek, ezért a figyelem közép­pontjába, a belső tartalékok feltárását és hasznosítását ál­lította a járási pártbizottság. Kénytelenek voltak, mert az elmúlt időszakban a vállala­tok külső körülményekkel kí­vánták palástolni az üzemen belül fellelhető mulasztásai­kat. Mindkét ágazatban — ipar, mezőgazdaság — sok tekin­tetben azonosak a tennivalók. Vonatkozik ez a fejlettebb üzem- és munkaszervezés be­vezetésére, az ésszerűbb bel­ső mechanizmus ' kialakításá­ra, a helyes létszámgazdálko­dásra, a normák karbantar­tására, az állóeszközök jobb kihasználására, az önköltség, különösen a rezsiköltség csök­kentésére, az ösztönzőbb 'anyagi módszerek kidolgozá­sára, a jó munkahelyi köz­érzet megteremtésére. SAJÁTOSSÁGOK Az üzemekben külön gon­dot okoz a központ és a te­lephelyek közötti jog- és ha­táskör tisztázása. A közpon­tok többnyire maguknak tart­ják fenn a döntési jogot. Ez főleg az újonnan letelepülő üzemeknél indokolt, azonban számolni kell azzal, hogy az új üzemek egyre jobban meg­birkóznak a növekvő felada­tokkal, ezzel alapot szolgál­tatnak nagykorúsításukhoz. Sok siker szülője lehet a mű­vezetők tevékenysége, ha ki­szabadulnak a közvetlen na­pi, műszaki és technológiai problémák gondjából, és na-' gyobb követelményeket állí­tanak eléjük a munka- és üzemszervezésben. A mezőgazdaságban sürge­tő tennivaló a magasabb kép­zettséggel bíró szakgárda szá­mának növelése, a társulá­sok erőteljesebb szervezése, az állami támogatás okos fel- használása, a bizonylati és gazdálkodási fegyelem szigo­rítása. Nagy . erőfeszítésekre van szükség a munkafegye­lem megszilárdításánál, mi­vel itt jóval nagyobbak a gondok, mint az iparban. Szükség van továbbá arra, hogy a középvezetőktől kö­veteljék meg a kiadott uta­sítások maradéktalan betar­tását. Csak ekkor lehetséges kedvezőtlen időjárás esetén is jó eredményeket elérni. EGYSÉGES CSELEKVÉS, ALAPOS POLITIKAI MUNKA A járás alapszervezeteiben dolgozó kommunisták sok ja­vaslattal, ötlettel, elképzelés­sel segítették a gazdálkodás hatékonyságát, a munka- és üzemszervezés színvonalának emelését. Példamutatásukkal mozgósítottak a feladatok jobb elvégzésére. Zavarta az eredményesebb alapszervezeti munkát, hogy a titkárok egy része az új gazdasági környe­zetben nehezen ismerte ki magát. Esetenként kevés fi* gyeimet fordítottak a közvet­len termelésben dolgozó fizi­kai munkások javaslataira, a megvalósítás lehetőségeire. Nem léptek fel kellő határo­zottsággal az új módszereket kezdeményezők ellenzőivel szemben. Nem volt eléggé hatékony a termelési agitá­ció. A gazdasági kérdések tár­gyalásánál nem minden eset­ben kaptak megfelelő hang­súlyt a politikai munka gya­korlati tennivalói. EGY KICSIVEL JOBBAN Az egységes cselekvés érde­kében a járási pártbizottság alapos és sokrétű feladatterv­ben határozta meg saját ma­ga, az alapszervezetek, a kommunista, gazdasági, álla­mi és tömegszervezeti veze­tők feladatait. Nincs más hát­ra, mint ennek szellemében cselekedni. Ez volt, és ez ma­rad továbbra is a siker titka. Csak egy kicsit jobban, egy kicsit ötletesebben, egy kicsit tervszerűbben és határozot­tabban kell dolgozni. V. K. A hasznos! látomás nem csoda — valóság... egészséges, jól öltözött embe­rekkel. ök is olyanok, mint a többi palóc. Annyi a különb­ség, hogy fölöttük méltóság- teljesen, alkonyaiban, __ szín­pompában őrködik ' az ősi hegy. Ez a három journalist mit harapott ezen, ki érthet­ezázával. A közös gazdaság határa, mint a rétestészta finoman megdolgozva. Kettő­száznegyven tag naponta be­csülettel elvégzi munkáját. A tsz vagyona 12 millió forint értékű. Mennyi az emberek jövedelme, arról Papp Laci tud legtöbbet, mert ezt is mutatták. — Nem nyolc órát dolgoz­90 százalékát részben újon­nan építették, részben felújí­tották. Nagyon szép látvány végigsétálni az utcákon. A kollégákkal való' séta is szép nak, hanem napkeltétől nap­volt, de most nézhetnék nyugtáig, és januártól de­meg! Ragyogó tiszták az ut­cák. A templom mellett is te meg, amikor a Mátra nem aszfaltos út vezet azóta. A pa- hatotta meg őket!? Már öreg tak fölött új, karcsú híd. Mii- estébe fordult az idő, még liókba került, annyi bizonyos, mindig egyik házból ki, a Megépült az új óvoda is, fél- másikba be, fényképeztek, milliónál is magasabb össze­jegyzeteltek. get fordítottak rá. Papp Lász­Ki érthette ezt akkor. A ló erősen hangsúlyozza, oda napokban Hasznosra sodort a kell figyelni: sors. Találkoztam Illés Miklós sal. a tsz-elnökkel. Húzta a száját a szárazság miatt. Egyszer csak kaptunk egy jó zuhét, aztán napsütést. Hogy ez a vidék milyen derűs tud lenni a kora tavaszi napsü­tésben, azt látni kéne. Finom­zöld a hegyoldal. Csokrok a virágzó gyümölcsösök. Csillo­gott az esőcsepp. Illésnek is megjött a kedve, patrióta természete is éledt. Éppen úgy, mint akkor, amikor a külföldieknek dicsekedett szülőfalujáról. Néhány' perc múlva érezett Papp László, a falu tudós mindenese, a sok- diplomás iskolaigazgató. Ná­la palóc ízességgel senki nem beszél szebben. Mondja lel­kesen, megszínesedett arccaL — Magam sem hittem vol­na ilyen változást. Tősgykeres. és ha ő nem tudott valamit, arra érdemes fejősek, odafigyelni. Statisztikát állí­tottak össze a községről. Ki- | derült, hogy a lakóházak 80- j — Amit mi építettünk, ab­ban benne van az emberek kezemunkaja is. A társadalmi segítségadás­ra gondolt, amely százezrekre rúg Hasznoson. Illés Miklós pedig bevallja, hogy a közös gazdaság amivel csak segít­hetett, segített. Az óvodához százezer forintot adtak anyag­ban. fuvarban és hasonló nél­külözhetetlen dolgokban. Szorgalmas, kaparkodó em­berek a hasznosiak. az már biztos. Ahány jelentősebb üzem van a megyében, lehe­tetlen. hogy abban hasznosi ember ne dolgozzék. És kere­sik őket! Somostól Hatvanig, ha egy talpalatnyi gazdátla­nul maradt rét található, ar­ról hasznosi ember takarítja le a szénát. És menjünk csak be bármelyik udvarra. Az ólakban jószágok, vágni valók, hízottak. Szárnyasok cemberig. - Jól élnek az embe­rek. T?z kellene még ráadásnak ‘‘“'a külföldieknek. És lát­niuk az ifjúságot. Hallani szép énekkoncertjüket, könyvtár iránti érdeklődésü­ket. Mert ők már mennek színházba is,koncertre is, ma­guk is énekelnek, szavalnak, tanulnak. Ráadásként ismer­niük kéne a tudóssá vált hasznosi fizikust. Illés Lász­lót, a nagy nevű építészt, Ka- nyó Alberti Lászlót, a megye egyik vezetőjévé lett Ilíés Miklóst, hogy a nevesebbe­ket említsem. Hallaniuk kel­lene a külföldi kollégáknak, milyen tervekkel készülnek Hasznoson. Újjászületik az is­kola, tervezik a klubot, és mindenben szorgalmasan dol­goznak a maguk és a haza javára. Nem. addig nem nyugszom, amíg annak a há­rom toliforgatónak mindezt el nem mondhatom. Nem, mert dicsekedni én is szere­tek. Különösen ha van mivel, és az valóság. A haszno­si változás pedig valóság és ilyennel dicsekedni legjobb a világon. Bobál Gyula NÖGRÁD — 1972. április 16., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents