Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-14 / 87. szám
A KERIPAR Vállalni bemutatja a most kifejlesztett korszerű, üj típusú modul üzletberendezéseit, A bemutatott berendezések lényege, hogy azokat csavarnienlesen a Merk- !in-rendszerhez hasonlóan lehet variálni. Az igényektől függően alkalmazhatók a modul elemek az élelmiszer- és ipareikk-kereskedolem valamennyi ágában. Az egyes típusoknál kombinálható a fém- és faszerkezeleknek alkalmazása aszerint, hogy milyen árut kívánnak a berendezéseken elhelyezni Tervek ajöv3re Házirend és művelődés „A konkrét helyzet konkrét elemzése szükséges ahhoz, hogy egy vezető eldöntse, hogyan, milyen formában kíván dolgozni.” A fenti gondolat egy tapasztalt népművelőtől származik, és a Nagybé- tony-falusi Petőfi Kultúrház- ban tett látogatásomkor jutott eszembe ismét. Az új igazgató, Kelemen Ferenc vezetett végig a házon, megmutatta a termeket, a berendezést, A tartalmi munkáról még nem sokat tudott mondani, hiszen alig egy hónapja vállalta el másodállásban a vezetést. Így inkább csak a tervekről, elképzelésekről beszélgettünk. őszintén szólva nem Irigylésre méltó a munkája, mert az elődeitől ráhagyott „örökség” szegényes, rossz állapotban van. Ha az okokat kutatjuk, akkor először a személyi feltételeket kell megvizsgálni. Természetesen visszamenőleg. Ahogyan a helyi tanács vezetői elmondták, a kultúr- háznak hosszú ideig nem akadt méltó irányitója. Függetlenített igazgató beállítására nincs anyagi fedezet, a tiszteletdíjas állásért pedig neon nagyon tolongtak a népművelők. így aztán átmenetileg egy idős bácsi (nyugdíjas bányász) vállalta el a kultúrotthon irányítását, Megtette ami tőle tellett, de részben a kora. részben pedig a szakképzettség hiánya miatt nem tudta maradéktalanul teljesíteni a rábízott feladatot. Utóda egy fiatalember lett, aki nagy ambíciókkal látott munkához, szép terveket, elképzeléseket melengetett amikor a ház élére került. Agitált, szervezett, ám rövid idő múlva a helyzet még csak rosszabodott, mint az előd idejében. A bajok gyökere ismét csak abból származott, hogy a fiatalember, bár régóta mozgalmi munkát végzett, megfelelő szakképzettséggel ixemi'éödielliezett. Horn mérlegelte józanul a helyzetet, egycsapásra akart forradalmasítani, új életet teremteni. Nem látta be azt. hogy egy kis település kis művelődési házában n?m lehet ugyanazokkal a mó k zerekkel és eszközökkel dolgozni, mint egy jó anyagi körülmények között, jó tárgyi feltételekkel bíró művelődési házban. E tények fel nem ismerése, illetve el nem Ismerése okozta kudarcát. És nemcsak az övét, de a kultúrotthon ét is. A lakosság elidegenedett a háztól, sokasodtak az intrikák, és a kultúrház vezetője egyre több időt fordított az ilyen jellegű ügyek intézésére. mint a belső élet Irányítására. Működésbe léptek a rendbontók, a kártevők. Az ifjúsági klubnak kinevezett helyiség inkább csatatérre, semmint klubteremre emlékeztet. Amolyan mindenki tanyája lett. szabad be- és kijárással. Mindezek láttán és hallatán örvendetes tény az, hogy végre sikerült egy alkalmas embert találni, aki vállalta a kultúrház vezetését. Kelemen Ferenc tanárember, a falusi iskolában tanít. S mint ilyen, népművelő is. A lakása is a faluban van, így alkalma nyílik arra, hogy megismerje az emberek igényeit, kívánságait és eszerint alakítsa ki a kultúrház új programját és belső rendjét, A hosszan vajúdó probléma tehát megoldottnak látszik: van most már szakképzett vezető, szép tervekkel, elképzelésekkel, s ami a legfontosabb, ambícióval. Akad azonban még valami, amiről beszélni kell: ez a kultúrházban működő ÁFÉSZ- büfé. A ház régebbi vezetői is harcoltak már ellene, mondván, akadályozza a munkát, kocsma jelleget kölcsönöz a kultúrháznak. S miután megszüntetni nem lehet (a környéken ugyanis nincs italbolt, amely helyettesítené) az itulmórés korlátozását kérték az ÁFÉSZ vezetőitől. A két fél érdekei azonban ütköznek, mert az Italmérés vezetőjét a forgalom szerint fizetik. Legyen tehát, vagy ne legyen? Ám legyen, de csak úgy, ha a kiírt nyitvatartási időt az italmérés vezetője szigorúan betartja. Erre .az álláspontra jutottak a tanács és az ÁFÉSZ vezetői, Házirend készül majd, amely tartalmazza a büfé nyitvatartási idejét, működési rendjét. Kelemen Ferenc eddig még nem kapott kézhez házirendet. Pedig jó lenne, ha mielőbb a falra szögelhetné. A kutúrház és a falu művelődni vágyó lakói érdekében. V. Kiss Mária Il.iiafias ’(ípfronli M ®Z«£GÍCHEÍSGf3 nenrazeSi egység Cátfca Irtai Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos 1 áaáesának atelnöke A NÉPFRONTMOZGALMAK szinte kivétel nélkül, mar a két világháború között a nemzeti egység új típusát, a dolgozókat, a haladó erőket összefogó nemzeti egységet igyekeztek megteremteni. A majdnem megszülető szocialista nemzeti egység előképe volt ez a hitleri háborúk véres idején, az antifasiszta ösz- szefogás hősi, nehéz korszakában. Kállai Gyula, aki értékes művében a magyar függetlenségi mozgalom történetét tárta fel, a magyar népfrontpolitika kezdeteit, kibontakozásának első korszakát szintén ezekben a törekvésekben látja. így találkoztak egymással a hitleri Európa és Horthy Magyarországa ellem küzdelemben és egy eljövendő szabad, demokratikus Magyarországért vívott küzdelemben az illegális kommunisták és a haladó polgári erők, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség képviselői — így harcoltak és vállalták a harcot, mártíriumot is; Baj- esy-Zsilinszky Endre, Rózsa Ferenc, Schönherz Zoltán és annyian mások. Ha a Hazafias Népfront V. kongresszusára készülőben feladatainkról beszélünk, először rájuk kell gondolnunk, akik előkészítették a mi mai munkánkat: a szocialista nemzeti egység megteremtését, A szocializmus teljes felépítésének ugyanis előfeltétele, szilárdságának egyik biztosítéka éppen a szocialista nemzeti egység. S a szocialista nemzeti egység! egyik legjobb munkása — a párt irányítása mellett a Hazafias Népfront a maga sajátos mozgalmi szerkezetével, bizottságainak, aktivistáinak egész népünkét összefogó, át- háLózó formáival. Bizonyos, hogy a készülő V. kongresz- sius egyik fő témája a szocialista nemzeti egység továbbépítésének, megerősítésének feladatköre lesz, így a kongresszust megelőző megbeszéléseken, de a közreadott kongresszusi levélben Is nyomatékkai esett szó arról, hogy a népfront helyi bizottságaiban az eddiginél nagyobb helyet kell biztosítanunk a munkás- osztály képviselőinek, a nőknek és a fiataloknak, Valójában évek óta, az eddigi kongresszusainkon is hangoztatott kívánalom ez, lényeges politikai érdele. Megvalósulása is — bízvást állíthatjuk — kongresszusról kongresszusra haladt előre. Igaz. nem eléggé gyorsan, nem eléggé következetesen. Volt ennek érthető akadálya elég: a nők, a fiatalok számára ott voltak és vannak a megfelelő szervezeti formák, a munkásosztály számára elsősorban a párt- és a szakszervezeti mozgalom, az üzemi politikai-szakmai munka. S az Is igaz, egy időben szinte úgy tűnt, hpgy a Hazafias Népfront feladata elsősorban a falusi munka és az értelmiség körében végzendő politikai, ideológiai vita. Vitafórumaink is — ahogy nevezni szerettük akkoriban — elsősorban a falusi gyűlésekre, kisgyűlésekre, téli beszélgetésekre és értelmiségi találkozókra, vitákra korlátozódtak. Falusi vitáinknak nem is akármilyen témái voltak akkoriban: a termelőszövetkezetek megalakítása, a szocialista mezőgazdaság! Mindez nem akadályozta, de lassította, hogy a szocialista nemzeti egység megteremtésében a Hazafias Népfront az eddiginél nagyobb eredményeket érjen el. Mái! AZ ELŰZŐ kongresz- szusunk kiküldött bizottságainak egyike, a Mód Aladár vezette bizottság gondosan foglalkozott a szocialista hazafi- ság és nemzetköziség kérdéseivel. s ez a bizottság az V. kongresszusunk elé terjeszti javaslatait, Azt is érdemes hangsúlyoznunk, hogy a mostani, két kongresszus közötti időkben vált egyre szervezettebbé. s egyre gazdagabbá a már több mint egy évtizede munkálkodó honismereti mozgalmunk. A honismereti munka nem szorítkozik csupán bizonyos néprajzi és helytörténeti vizsgálatokra. Az elmúlt évek során ennek a munkának a tartalma, politikai „töltése" is egyre gazdagodott. Gazdagodott többféleképpen. Egyrészt úgy is, hogy a KISZ- szel együttműködve az Iskolai körökben, tanulók tanáraik vezetésével értékes gyűjtő- és feldolgozómunkát végeztek: gyűjtötték a parasztság életére, munkájára, költészetére vonatkozó hagyományokat, gyűjtötték — a városi, ipariüzemi történeti kutatások révén — a magyar munkásosztály forradalmi harcaira vonatkozó' adatokat, s nem is egy jelentős gyűjteményt, történeti feldolgozást köszönhetünk nekik. A honismereti mozgalom tagjai lettek az értelmiség, a munkásosztály tagjai, s öreg parasztemberek, megfáradt, de szeretettel emlékező parasztasszonyok is. Az egész dolgozó nép munkáját, történetét és harcait feltárják ezek a honismereti gyűjtések, pályázatok: az öregje emlékezik és a fiatal tanulja múltunkat e munka során, s szinte észrevétlen kialakul ezer meg ezer aktivistában az a meggyőződés is, hogy a maga honismereti munkáját megismertesse másokkal, hogy a szocialista haza szeretetét közös kincsünkké tegye. De gazdagodik ennek a munkának a tartalma a helytörténeti munkánkkal, ismerünk olyan községeket, ahol már több kötetre rúg a leírások száma, kis helytörténeti múzeum; gyűjtemény őrzi a község életének minden érdemes mozzanatát; a politikai harcokat i6, a termelőmunka eredményeit is. s emellett a természeti kincseinkre, műemlékeinkre, azok védelmére is felhívják honismereti bizottságaink a községek figyelmét. . Mindez segít tudatosítani, történetileg elmélyíteni és mai munkánkhoz kötni a szocialista haza szeretetét. S ez az érzelmileg is etmé-’ lyített hazaszeretet segít világosan megértetni szerepünket a nemzetközi konfliktusokban, helyünket a szocialista világrendszer erősödő szerkezetében. Ez a szocialista hazaszeretet segít megértetni a két nagy dolgozó osztállyal, valamint értelmiségünkkel, s mindazokkal a rétegekkel, amelyek velünk tartanak: a szocializmus az a magasabb létforma, amely minden dolgozó közös érdekét és személyes terveit, ambícióit a legjobban, társadalmilag a leghatékonyabban képviseli. Ez a szocialista hazaszeretet egyesíti fokról fokra a dolgozó osztályokat, alakítja ki a közös életstílust, a közösségi, szocialista erkölcs törvényeit. Ez a folyamat nem egy-két év eredménye lehet, nem parancsszóra történik. Valóban a dolgozók „okos gyülekezete”, ahogy József Attila mondta, teremti meg a harmóniát a mindennapi jó munkánk. életünk • mindennapi harcain, küzdelmein, a jobbra törés mindennapi próbáin keresztül. Ezért várunk minél több önkéntes munkatársat a népfront bizottságaiba, aktivistáinak egyre szélesedő hálózatába. Ezért fontos a munkásosztály növekvő jelenléte a népfrontbizottságokban , mindenütt, hiszen ma már faivainkban is erősödik a munkásosztály: ezért fokozzuk nőbizottságaink munkáját, s ezért várjuk az Ifjúság munkáját is. A közös nemzeti célt az MSZMP legutóbbi kongresszusai világosan kijelölték: a szocializmus teljes felépítése a feladatunk. ÜGY HISZEM, nem túlzás mégsem, ha azt mondjuk, hogy a szocialista ' hazaszeretet, s ezen keresztül a szocialista nemzeti egység szolgálata a Hazafias Népfront politikai munkájában az első helyen áll. A két világháború közt az antifasiszta egységfrontért dolgoztunk — ma már, a szocializmus építésének és világméretű küzdelmeinek korszakában a szocialista nemzeti — és nemzetközi — egységért kell dolgoznunk. Erre a feladatra hív majd V. kongresszusunk is. Kövessük útmutatását. Igazi tavasz, kék éggel, napsütötte házfalakkal, rügyező ágakkal, Állunk az udvaron, jólesik a nap melege. Mellettem Margit néni egy pillanatra leveszi a kendőjét, odafordítja arcát a napnak és újra visszaköti. Szorosan, rendesen. A ház előtti kanyarban elelhúz egy motor, személyautó, előbrummog egy teherkocsi. Mielőtt az éles kanyarba befordulnak, dudálnak. Ebben a szép tavaszi időben még ez is kellemesen hangzik. A maconkai udvar fürdik a fényben. Két oldalt a házak, nyitott ajtókkal, ablakokkal. Az udvaron egy kicsit odébb tyúkok kapirgál- nak. — Peti! — hívja a kis japánkakast Zsuzsi néni. Aztán még egyszer odakiált: — Gyere már ide Pef3- kém! Az aprótermetű kakas felfigyel az ismerős hívásra, aztán megindul Zsuzsi néni felé. Mögötte szorosan felzárkózva egy kis tyúkocska köUdvar napsütésben iimihii mi it i ii Imin ti HiiiMi 11M mi iiniiiiiiiiiiiiti tiiniiiiiiiiiii i xmiinuiiimii iiiilliu vet!. Futnak oda egyenesen. Zsuzsi nénihez, Margit ■ néni, Ilonka néni és Zsuzsi néni itt élte le élete javát, Maconkán. Ilonka néni még dolgozik a termelőszövetkezetben, Margit néni és Zsuzsi néni a ház körül tesz-vesz. Ezen a szép tavaszi dél- előttön arról beszélgettünk az udvaron, mennyit változott az élet Maconkán és a távolabbi világban. — Minden héten kijön az orvos. Komoly dolog ez, aranyoskám. Azelőtt Tere- nyére, vagy Tarjánba jártunk, most meg már szemüveget is itt csinálnak. Margit néni veszi át a szót. — Menjen el a boltba Itt. minálunk. a faluban. Mindent lehet kapni. Gyönyörű alma van, meg káposzta. Tegnap vettem is egy fejet, aztán ma megfőzöm. Sorakozik egymás mellett az a sokféle tészta, befőtt, meg csokoládé. Most már csak pénz kell, vásárolni lehet. — Jaj, ne is említsék a vásárlást. A múltkor bementem Tarjánba. Régen voltam már. alig ismertem rá. Bemegyek abba a nagy Pécskő Áruházba, járkálok jobbra- balra. Akarok kimenni, nem tudtam, merre van a kijárat. Szóltam is az egyik kislánynak, most már aztán segítsen aranyom kimenni, ha nem akarja, hogy bennrekedjek. Még mondja valaki, hogy nem változott az élet! — Azt is mondjátok, hogy már jó út van a temetőhöz. Nem kell taposni a sarat. Csak a virágok, azzal van még mindig baj. Nincsen kerítés, aztán hiába visszük ki, másnapra eltűnik. Ezen is ideje lenne változtatni. Szó szót követ, erről is. arról is beszélgetünk. Margit néni még behív egy pillanatra a házba, ahol az első szobában megmutatja a magasra feltornyozott slingelt párnákkal megvetett ágyat. — Most már csak dísz ez is. Valamikor kilenpen voltunk ebben a házban, most meg egyedül maradtam. Még az órám. az is megállt. Csak a rádióból hallom, mennyi az idő. Igaz is, mindjárt megkenem ezt a régi jószágot. Biztosan, összeragadtak a kerekei. Szokta ezt csinálni néha. Az idő lassan délre vált. indultunk tovább Maconká- ról. Zsuzsi néni, Ilonka néni már bement a házba, be kell rántani az ételt. A kapuból visszanézve, még látom, hogy Margit néni kihoz egy nagy zöld üveget, melléje egy kenőtollat. Aztán megjelenik a nevezetes órával és szorgalmasan ke- negeti a petróleummal. Cs. E. NOGRÁD - 1972. április 14., péntek
