Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI NÓQRÁD-A7l M5TMP N P A D -MEGY ■ XXVIII. ÉVF., 79. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1972. ÁPRILIS 2., VASÁRNAP ::: badsAgunl­euforduSöjön írta: Géczi János MAI SZÁMUNKBAN: Bérek és életkörülmények Több minit negyedszázada április 4. népünk legna­gyobb nemzeti ünnepe. Az idén huszonhetedszer köszöntjük ezt az ünnepet. Köszön tjük a feledhetetlen tavaszi napot, amely új utat nyitott hazánk történelmében. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk a hősökre, akik életüket adták, vé­rüket hullatták szabadsagunkért. riz internacionalista Szovjetunió fiai mérhetetlen áldo­zatok árán világtörténelmi küldetést teljesítve, a német fa­sizmus felett aratott győzelmükkel kedvező feltételeket biz­tosítottak ahhoz, hogy megvalósuljon népünk legjobbjainak több évtizedes álma, a munkásosztály hatalma. Népünk szívében örökké él a hála és az emlékezés ama harcosok iránt, akiknek a sors a magyar földet juttatta örök nyugvóhelyül. Soha sem feledj üli azokat a hősöket, akik vérükkel áztatták ezt a földet, hogy rajta a szabadság es az emberi jóiét virágozzék. Ünnepeljük ma népi rendszerünket, új, nagyszerű sike­reinket a szocializmus teljes felépítésének utján, sikereink forrását: az alkotó embert, megyénk munkásait, tsz-pa- rasztjait, értelmiségét. Az ünnepi számvetéskor seim feledkezünk meg gondja­inkról, problémáinkról. Reális terveink megvalósításával akarunk továbblépni a párt X. kongresszusán, a megyei pártértekezieten meghatározott úton a megye lakossága élet- es munkakörülményeinek javításában, politikai rendsze­rünk továbbfejlesztésében, a szocialista gazdaság és a kul­túra magasabb szintre emelésében. Az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóinak munká­ja megváltoztatta a mi vidékünk képét is. Az ipar nagy­arányú rekonstrukciója, 35 új üzem telepítése a hagyomá­nyos ipari körzetben és a megye más területein is, a jó mi­nőségű, korszerű termékek hazánkban és az ország határán kívül is hirdetik munkásaink, műszaki értelmiségünk nagy­szerű eredményeit. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemei fokozatosan megszilárdulnak. Kedvezőtlen adottságaink elle­nére is példamutató eredményt értek el, különösen a szán­(3. oldal) Mi mindent rejtenek a fák (5. oldal) Meghökkentő levelező (7. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Otthon -- csalód tóföldi kultúrák termelésében. / Megyénk városai, községei egyre szépülnek, gazdagod­nak. Két városunk, a járási székhelyek és néhány nagy­községünk fejlődését' különösen jól mutatja a meggyorsult lakásépítés, a közművesítés, a szép kulturális, egészségügyi intézmények, a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények te­vékenysége. Az utóbbi két évben különösen sokat tettünk a megye lakosainak — közöttük is a fiatalok és a dolgozó nőik mun­ka- és életkörülményeinek, művelődési feltételeinek javítá­sáért, társadalmi megbecsüléséért. Harmadik ötéves tervünk csaknem mindéin fő mutató­ját teljesítettük, több vonatkozásban túlteljesítettük. A ne­gyedik ötéves tervet kellő körültekintéssel készítettük elő, megvalósítása kedvező feltételek között kezdődött meg. Az 1971. évi tervünk teljesítése jó, újabb eredményekkel gaz­dagította megyénket. Józan realizmussal törekszünk aszómban a .végrehajtás során jelentkező gondok és ellentmondások feltárására is, a kiegyensúlyozott továbbfejlődés biztosítása érdekében. A szénbányászat termelésének gyors ütemű csökkenté­se, aiz ipari üzemek rekonstrukciója, az új ipari üzemek termelésének megindítása, a lakosság ellátása nagy gondot, komoly munkát jelent, követel. Ezért 1972-ben és a negye­dik ötéves terv további éveiben munkánkban még nagyobb tervszerűséget kell biztosítani. Fegyelmezettebb, hatéko­nyabb beruházást, termelésszervezést, takarékosabb gazdál­kodást kell megvalósítanunk az élet minden területén. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozata alapján tovább kell javítanunk ipari és mezőgazdasági üzemeikben és a szállítás területén a szervezettséget, munkafegyelmet, a szocialista munikarversenyt. Az anyagi javak termelésével együtt fejlődik a szocia­lista kultúra és közgondolkodás is. Nagyra értékeljük a közoktatásban, a közművelődésiben elért eredményeket. Kü­lönösen, ha figyelembe vesszük, hogy nem is olyan régen kedvezőtlen adottságaink miatt számos területen messze el­maradtunk az országos színvonaltól. Immár felzárkóztunk az országos átlaghoz, néhány területen pedig kedvezőbb is a helyzetünk. A közoktatás feltételei — a kollégiumi férő­helyek kivételével — kedvezően alakultak. Jobb a könyvtá­ri, a folyóirat-olvasottság, magasabb a rádió- és televízió­előfizetőik aránya. Sajátos nagy prob,témánk az elaprózott, kis településekkel függ össze. ’ A sok beteljesedett szándék, a megvalósult tervek mu­tatják, hogy milyen nagy tetteikre képes a felszabadult em­beri munka, ha a nép bízik erejében, képességéiben, jövő­jében. Az elmúlt években jelentősien fejlődött a szocialista de­mokratizmus, a politikai intézmények, az állami élet, külö­nösen a tanácsok tevékenysége. Biztató a közéleti szellem, a közéleti demokratizmus fejlődése, s ez további tettekre kell, hogy serkentsen valamennyiünket. Hazánk szocializmust építő ország, a szocialista világkö­zösség egyenrangú és megbecsült tagjaként a nemzetközi haladás élvonalába tartozik. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szilárd szövetség fűz bennünket össze a közös érdekek és célok egysége alapján. Most tartozunk először olyan szövetségi rendszerhez, amely nemzeti függet­lenségünk, szuverén,itásunk legfontosabb támasza és záloga. Az ünnep hangulata kellemes és felemelő, de nem fe­ledtetheti, ami még előttünk áll, s amit még le kell küzde- münk. Bizakodóak lehetünk, mert munkánk és harcunk fel­tételei itthon és a nemzetközi küzdőtéren, is kedvezőek. A Szovjetunió, a szocialista országok testvén barátsága, eay;1 muKoaesunik az élet minden területén fontos biztosíték fel­adataink megvalósításéra, a béke védelmére. Népünk erősö­dő szocialista egysége, tömörülése pártunk és munkásosztá­lyunk körül a X. kongresszuson meghatározott politika alap­ján biztosítja, hogy 1945. április 4. nagy, történelmi vívmá­nyát, a szabad életet alkotó munkája révén képes saját ja­vára, feLemelkediéee érd,ekében gyümölcs öztetni, (11. oldal) Köszöntünk, szabadság! (Fotó: Kulcsár József) Kemerovói üdvözlet a felszabadulás ünnepére Húszezer munkanapot Salgótarjánért Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából távirat érkezett Salgótarjánba testvér­megyénkből, Kemerovóból. A. F. Jestokin, az SZKP Kemerovói területi Bizottságának első titká­ra, Jedlicska Gyulához, az MSZMP Központi Bizottsága tagjához, a megyei pártbizott­ság első titkárához küldött tá­viratában ezeket írja: „Kedves Jedlicska elvtárs! Szívből jövő jókívánságaimat küldöm Nógrád megye kom­munistáinak, dolgozóinak, Ma­gyarország felszabadulása 27. évfordulója alkalmából. Szívből örülünk az önök sikereinek, kí­vánjuk, hogy az ország — köz­tük Nógrád megye — gazdasági és kulturális életének színvona­lát tovább növeljék. Kedves elvtársak! A felszaba­dulás évfordulója alkalmából önökön keresztül Nógrád me­gye dolgozóinak kívánunk to­vábbi sikereket szocializmust építő munkájukhoz, és a világ­béke erősítéséhez.” A kemerovói területi pártbizottság nevében A. F. Jestokin * Távirat érkezett a megyei pártbizottsághoz a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság kemerovói területi bizottságától is. A tá­virat így szól: Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából az MSZMP Nógrád megyei párt­végrehajtóbizottsága nevében Jedlicska Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára táviratban köszöntötte testvérmegyénk dol­gozóit. A. F. Jestokin elvtársnak, az SZKP Kemerovói területi Párt- bizottság első titkárának küldött táviratban a következőket írják: „Drága Jestokin elvtársi Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából Nógrád megye kommunistái, dolgozói nevében forró szeretettel kö­szöntjük önöket és önökön ke­„Nemzeti ünnepük, a magyar nép felszabadulásának 27. év­fordulója alkalmából köszönt­jük önöket a kemerovói terület dolgozói nevében. Tolmácsolják baráti üdvözletünket a magyar nép és Nógrád megye dolgozói­nak. Kívánjuk, hogy pártjuk X. kongresszusának határozatait sikeresen alkalmazzák a min­dennapi életükben és a szocia­lizmus építésének sikeréért." A Szovjet—Magyar Baráti Társaság Kemerovói területi Bizottsága * Guzenko, a Kemerovó területi szovjet elnöke az alábbi szöve­gű táviratot intézte Géczi Já­noshoz, a megyei tanács elnö­kéhez: „A kemerovói területi szövet­ség nevében szívből köszöntőm Nógrád megye minden dolgozó­ját, a magyar nép nemzeti ün­nepe, a felszabadulás napja alkalmából. Szívből kívánunk önöknek kedves elvtársak újabb sikereket az alkotó munkában, jó egészséget és sok boldogsá­got.” * A jókívánságokat választávi­ratban köszönte meg Géczi Já­nos elvtárs. resztül testvérmegyénk dolgozóit. Az őszinte hála érzésével gon­dolunk a hazánkat felszabadító dicső szovjet hadseregre, a Szovjetunió testvéri népeire. Kívánunk önöknek, kedves elvtársak, további ragyogó si­kereket, a kommunista társa­dalom szélesen kibontakozó to­vábbi építéséhez és a világbéke fenntartását szolgáló ■ céltudatos erőfeszítéseinkhez." A párt-végrehajtóbizottság ne­vében : Jedlicska Gyula megyei első titkár A Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom egy éve kezdődött. Az öblösüveg­gyár szocialista brigádjai hív­ták fel a város valamennyi nagyüzemét, vállalatát, intéz­ményét, Salgótarján vala­mennyi lakóját közös társa­dalmi munkára. A felhívásnak hamarosan nagy visszhangja támadt. A városi pártbizottság felkarol­ta az igen életrevaló és hasz­nos kezdeményezést és java­solta, hogy minden dolgozó ajánljon fel egy munkanapot a város érdekében. Sok kicsi sokra megy elv alapján ez húszezer munkanapot tesz ki. Ez volt egy esztendeje. Az azóta eltelt hetekben, hóna­pokban sokan fogtak össze, hogy közös munkával, együt­tes erőfeszítéssel járuljanak hozzá Salgótarján szépítésé­hez, csinosításához. Az első értékelésre az elmúlt évi no­vember 7-én került sor. A városi tanács emléklappal ju­talmazta azokat, akik az egy munkanapot ledolgozták. A köz érdekében végzett, sok lelkes embert mozgató és valóban hasznos mozgalom nem lehet rövid életű. Annál is inkább, mert közben az idén jubileumot ünnepel Sal­gótarján; az eddiginél még fontosabb, hogy valóban ün­nepi díszben, méltóan fogad­ja az idelátogató vendégeket. De nekünk, salgótarjániak­nak sem mindegy, milyen a városunk, elhanyagolt avagy tiszta utcákon, tereken já­runk-e? Mi lakunk itt, ma­gunknak szépítjük a várost. Közös cél, hogy a mozgalom ebben az esztendőben is se­gítse a kisebb-nagyobb gon­dok megoldását. Nem kam­pányfeladat tehát a Húszezer munkanapot Salgótarjánért munkakació. A feladatok, a tervek megfelelő összhangot, még nagyobb lelkesedést köve­telnek. A városi tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a kiemelkedő munkát végző kollektívákat anyagilag is ju­talmazza. Nem is kis összeg­gel. Az első díj kétszázöt­venezer, a második százezer, a harmadik ötvenezer forint. Ezt az összeget az első helye­zettek a városrendezési terv­nek megfelelően fordíthatják olyan beruházásra, amelyre annak a területnek a legna­gyobb szüksége van. Lelkesedésben, jó munká­ban nincs is hiány. A múlt évben a legtöbb munkanapot az öblösüveggyár, bányagép­gyár, síküveggyár, az Ingat­lankezelő Vállalat, az Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat, az AGROFIL, a Patyolat és a megyei kórház társadalmi munkásai teljesítették. Dicsé­ret illeti valamennyiüket. Munkájukat rendezett utak, helyreállított kerítések, par­kosítások, tisztogatás, kisebb- nagyobb területek rendbe té­tele mutatja. Az eredmények, a város sze- retetéből fakadó önzetlen társadalmi munka nyilván­való. De az is nyilvánvaló, hogy ez senkit nem tehet el- bizakodottá, vagy nyűgödtá. Mert bőven van még mit ten­ni Salgótarjánban. Semmi értelme azonban a túlszervezésnek. Akadnak vállalatok, intézmények, ame­lyek hosszú hónapok elmúltá­val is még mindig csak a szervezésnél tartanak, összeír­nak, kiosztanak, megvitatnak minden feladatot. Csak éppen a végrehajtás vontatott. Töb­bet tehet a lakosság is. Elég végigmenni az utcákon — fő­ként a külső területeken —, és mindjárt szembeötlik, mi- íyen sok ház eleje vár takarí­tásra. .. A Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom nem azt a célt tűzte ki — ez nem is lehet feladata —, hogy meg­változtassa a város egész ar­culatát, hanem az egyszerű, kis munkák — amelyeknek értéke nagy — rendszeres, na­pi elvégzését. Nem szabad hagyni, hogy kárba vesszen az eddigi takarítás, csinosítás, szépítés. A közös akció csak akkor kapja meg igazi jelen­tőségét, ha állandó velejárója lesz Salgótarján életének. Távirat Kemerovóba

Next

/
Thumbnails
Contents