Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-13 / 86. szám
S*íos#ny!>oii Nem kell messzire menni A beteg órák Javítóműhelyében Palotás István órásmester Szmolnik Lajos tanulónak mutatja a szakma fogásait. A mester 25 éves tapasztalatait adja át Szépülnek a szécsényí lányok-asszonyok. A kozmetikában Tolvay Enid kozmetikus munkálkodik, az eredmény a szépen kikészített arc. A kozmetikában egyébként a környező községekből is sokan megfordulnak A fényképész részlegben tanult és szerzett szakmunkásképesítést Nedelka Judit. Egy kis segítséggel készül a fénykép a nagy sapkás kisfiúról Szöveg: Csaíai Erzsébet Fotó: Kulcsár József A kiváló ifjúsági klubokért Nagy népszerűségnek örvendenek megyénkben a különböző érdeklődési körű kiscsoportos foglalkozások közül a klubok. 1965 és 1971 között a megyében működő klubok foglalkozásainak száma csaknem háromszorosára (4300), a résztvevőké megközelítőleg hét és félszeresére (százezer) nőtt. A klubmozgalom főleg az ifjúság körében igen jelentős. Az ifjúsági klubmozgalom serkentésére életrehívott Kiváló Ifjúsági Klub pályázat évről évre sikeresen ösztönzi a fiatalokat tartalmasabb és szervezettebb klubéletre. Ennek a folyamatnak gyorsítása érdekében ül össze április 14-én a megyei ifjúsági klubtanács, hogy megtervezze a pályázatra benevezett klubok patronálá- sát. Koncert Mint annak idején hírül adtuk, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ kulturális megegyezést kötött a besztercebányai társintézettel. A kulturális csere keretében április 14—15-én a salgótarjáni szimfonikus zenekar, valamint a megyei művelődési központ kamarakórusa látogat el Csehszlovákiába. A zenekar és a kórus első közös hangversenyére április 14-én Besztercebányán kerül sor pedagógus- és diáknézők előtt. Április 15-én pedig az együttes Szliácson vendégszerepei. A zenekart Vi- rágh László és Kóna Frigyes, a kamarakórust Guthy Éva vezényli. Lengyel megrendelés A lengyel acélipari gépimport vállalat nagy megrendelést adott fel a japán Ishika- wajima Harima Heavy Industries cégnek. A megrendelés 20 millió dollár értékű hi- deghengerdei berendezésekre szól. A lengyelek az üzemet 1973 végéig akarják felállítani, s a megrendelés szerint ennek évi kapacitása 600 ezer tonna hidegen hengerelt acéllemez lesz. Az új üzem a Varsótól délnyugatra fekvő Lenin acélkombinát részeként működik majd. A vételárat a lengyel külkereskedelmi vállalat nyolc év alatt törleszti le a japán cégnek, dollárban. Az emberekért tenni kell Kis, mokány ember Varga Imre, a salgótarjáni síküveggyár munkaügyi csoportjának vezetője. Lehet, hogy éppen a mokánysága adja azt a lendületet, ami több funkció betöltéséhez is elegendő. Rendkívül mozgékony ember. A beszélgetésünk során derült ki, hogy ma is öt felelős beosztása van. A hivatali munkája mellett a síküveggyári Mikszáth Kálmán Művelődési Ház tiszteletdíjas igazgatója. A zagyvapálfalvi népfrontbizottság elnöke, az MHSZ megyei vezetőségének tagja, népi ellenőr, az építők szak- szervezete megyei bizottságának kultúrfelelőse és talán nem utolsósorban, immár hat éve, a salgótarjáni városi pártbizottság 'fegyelmi bizottságának a tagja. Lehet, hogy a felsorolás nem teljes, nem is törekedtem erre. Mindenesetre Varga Imrében olyan embert ismertem meg, aki 47 éves kora ellenére az emberekért sokat tett. Mátraverebélyben született és megjárta az élet iskoláját. Göröngyös volt ez az út. Alig volt kétéves, amikor elveszítette az édesapját. Anyja nevelte becsületes emberré. Kőművesnek indult. Meg is szerezte a segédlevelet még 1944-ben. — A falujárással kezdtem az agitációs és propaganda- munkát. Énekeltünk, daloltunk, verset mondtunk és népi táncokat mutattunk be Taron, Mátraszőllősön meg a lucfalvi részen. Valahogy itt kezdődött el az én munkám. Dolgoztam az ifjúsági szervezetben, a MADISZ-ban, a SZIT-ben és már 1949-ben, az MSZBT titkára lettem Verebélyben és később függetlenítve a salgótarjáni járásban. Emellett természetesen a megyei propagandista szerepét is betöltöttem — hangzik az önvallomás. Önéletrajz van előttem. Ez pedig sokat mond egy emberről. Ebből olvasom, hogy Varga Imre már 1948-ban tagja lett a pártnak. Dolgozik Hányáson, az Aknamélyépítő Vállalatnál, a nagybátonyi szénbányáknál, ahol palaválogató az osztályozón és csillés a bányában. Szórospatak, aztán a salgótarjáni síküveggyár. Egy- egy állomás mindez Varga Imre életében. A csillésből, a palaválogatóból alapszervezeti párttitkár lett. De nem marad ki a falu átalakításának nagyszerű feladatából sem. A falujáróból agitátor lett ismét, de most már nem énekkel és tánccal, hanem meggyőző szavakkal magyarázza az egyéni gazdáknak a közös út nagyszerű jövőjét. Nádújfaluban még ma is emlékeznek Varga Imrére, aki ezekről a napokról azt mondja, hogy: megedzették az embert. — Ha mindent összeszámolok, összesen huszonhárom éve folytatom az agitációs munkámat. A falujárástól a népnevelésen át egészen a különböző politikai oktatásokig. Huszonhárom éve minden évben vezettem egy-egy tanfolyamot, az időszerű kérdésektől kezdve, a politikai gazdaságtanon át. Egyszóval mindent. Ha azt számolom, hogy egy- egy tanfolyamon 20—25 fős volt a hallgatók száma, akkor az én munkám nem volt hiábavaló. Sőt, azt is elmondhatom, hogy akiket én tanítottam a különböző politikai tanfolyamokon, azok közül ma már több mint százan vezetnek önálló politikai oktatási formákat. Erre büszke vagyok. Varga Imre, az agitátor, a politikai munkás most éppen öt esztendeje, hogy tiszteletdíjas művelődési otthon igazgató, a síküveggyárban. Rengeteg a tapasztalata, élménye. Ma is azt vallja, hogy ehhez a munkához önképzésre, olvasásra van szükség, s az, hogy az embernek mozgalmi tapasztalata legyen. A művelődési otthon igazgatói teendőinek ellátása nem könnyű feladat egy városnegyedben. Az emberek igénye is más. Varga Imre korábbi tapasztalatait nagyszerűen hasznosítja ebben a beosztásban is. Maga mondta: sok energiára, tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy a művelődési otthon munkáját tartalommal töltsék meg. — Munkaterv szerint dolgozunk. A faluban, illetve a városrészben még mindig csaknem 700 ember él, aki nem rendelkezik a nyolc általános iskolai végzettséggel. Nekem, mint a művelődési otthon igazgatójának arra kell törekednem, hogy ezt a hátrányt behozzuk. Más szóval: tartalommal töltsük meg a művelődési otthon munkáját. A könnyűzene mellett, a műsoros estek rendezvényein túl a tudat- formálásra törekszünk. Tevékenységünk a szocialista brigádok felé fordul. Évenként tizenkét színházi rendezvényt biztosítunk látogatóink számára. De a TIT- tel közösen több mint száz Szembesítés — kockázat nélkül KÉTSZÁZHŰSZ embernek ad munkát az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepe. A telep akár ifjúsági üzem is lehetne, hiszen a dolgozók nyolcvanszázaléka fiatal. Aranyélete lehet itt az ifjúsági mozgalom szervezőinek! — Ezt azért nem mondanám — tiltakozik mosolyogva Velenczei Ferenc, a KISZ- alapszervezet titkára. — Igaz ugyan, hogy sok nálunk a fiatal, de többségükben otthon, a falujukban KXSZ-tagok. Délutánjaikat, estéiket otthon töltik, az otthoni programokban vaií módjuk részt venni. A mi alapszervezetünkben csak 45-en vannak. Persze, nem panaszképpen mondom ezt, hiszen, minden alapszervezetnek az adott körülmények között kell boldogulnia. A szécsényi telep fiataljaira igazán ráillik a mondás, mely szerint kicsi a bors, de erős. Nem tétlenkedik a kis létszámú alapszervezet. Látványos, átütő sikerekkel nem büszkélkedhetnek, de nem is ez a céljuk. Ügy tevékenykedik az alapszervezet, hogy valameny- nyi tagja érezze, ide tartozik. — Kérték a fiatalok, hogy vállalaton belül hozzunk létre egy ifjúsági klubot. Jó lenne ez a vidékieknek is, hogy a busz indulásáig ne kelljen tétlenül ácsorogniuk az utcán. A terv egyelőre sajnos, füst- bement. De csak addig, míg a TANÉRT Vállalat el item szállítja a bútorrendelést, mert most ezek foglalják el a klubnak szánt helyiséget AZ ITTENI fiatálok is beneveztek az „Ismerd meg megyéd nevezetességeit” mozgalomba. Kerékpártúrát szerveznek Benczúrfalvára, id. Szabó Istvánhoz, hogy beszélgessenek a szobrászművésszel, és megnézzék munkáit. Ezután Hollókő következik, ahol a falumúzeum ígér sok látnivalót. Ellátogatnak Ipolytamóc- ra is, hogy megtekintsék a híres ősleleteket. — Ügy hallottam, nagy mozinézők az itteni KISZ-esek? — Így is van. Együtt szoktunk moziba járni, s legtöbbször meg Is beszéljük a filmet. Legutóbb a Szerelem címűt láttuk, csodálatos volt. Egyébként színházbérlete is van a vállalatnak, sokszor igénybe vesszük. A filmről terelődik a szó arra, hogy keskenyfilmvetítőt keresnek a telep fiataljai. — Ügy tudom, a Moziüziemi Vállalat a megyében sok helyen lecserélte a régi keskenyfilmvetítőt. Egy ilyet szeretnénk megvenni oktatási, szórakozási célokra. Felvevőgépet már a vállalat adna hozzá. Az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepén nem beszélhetnek meg fontos ügyet, nem hozhatnak lényeges döntés anélkül, hogy a KISZ-titkár ott ne lenne. — Nem dicsekvésképpen mondom, de meghallgatják a szavamat. Az a bizonyos üzemi négyszög nálunk jól működik. Egyébként is támogatják az alapszervezetet. Megkapjuk az üzemi hulladék árát, s társadalmi munkát is ad az üzem. Tavaly négy fiatalt ajánlott a pártba a KISZ. Tóth Józsefeiét, O csóvái Sándornét, Szota Máriát és Szentkúti Ferencet. Idén Borbás László és a KISZ-titkár, Velenczei Ferenc kérte felvételét a pártba. — Sőt. most szólt nekem Hegedűs Miska is, a „veterán” KISZ-esünk, hogy ő is szeretné felvételét kérni. A párt utánpótlásával idén sem lesz baj. A titkár tehát nem panaszkodik, elégedett a vállalat támogatásával. Vajon mit szól mindehhez 'Galcsik Gyula, a telep vezetője? — Ezek szerint kölcsönös a véleményünk, mert mi is számíthatunk a fiatalokra — mondja. — Nyáron például 4,5 millió forintos fejlesztést hajtunk végre az üzemben, s ehhez. a KISZ-alapszervezet máris jelentős társadalmi munkát ajánlott fel. Jólesik az embernek, hogy nem közömbös nekik a vállalat sorsa. Remek munkát végeznek az ifjúsági brigádok is. A Há- mán Kató KISZ-brigád nevét az egész megyében ismerik, kitűnő eredményeket ér el. A központi telep Petőfi brigádjáról szintén csak jót lehet mondani. AZ IPOLY BÚTORGYÁR szécsényi telepén kockázat nélkül szembesíteni lehet a KISZ-t és a vállalat vezetőségét. Mindkét fél azt vallja: állunk elébe! ismeretterjesztő előadást is szervezünk, éppen az általános műveltség fokozására. Van ebben filmesztétikai előadás vetélkedővel, de tartunk előadást a munkásfiatalok helyzetéről, életéről, gondoskodunk a szocialista brigádok továbbképzéséről is. Azt hiszem, elsők vagyunk az országban, ahol a művelődési otthonon belül két csoportban a gimnáziumi továbbképzést is megszerveztük, 98 tanuló részvételével. A hallgatók hetven százaléka fizikai munkás, ötven százalékuk nő — köztük van a feleségem is —, sőt négy házaspár is található ezen az oktatási formán. A művelődési otthonon belül megszerveztük az általános iskolai továbbképzést is. Jelenleg huszonegyen tanulnak, s végzik a hetedik, illetve nyolcadik általános osztályt. Ehhez nagyon sok segítséget adunk. Segítünk a szemléltető eszközök beszerzésében, a tankönyvi ellátásban. — Magamról? El kellett végeznem, a nyolc általános iskolát, de befejeztem a közgazdasági technikumot is. Ügy érzem, az emberekért tenni kell, ehhez pedig magamnak is ismeretekre van szükségem. Szendi Márta Somogyvári László ] NÓGRÁD — 1972. április 13., csütörtök
