Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

Művirágok Három évvel ezelőtt alapított Cserháthalápon telepet a budapesti „MŰDÉKOR” Szövetkezet. Félszáz asszony jutott így újabb munkalehetőséghez a faluban, további több tucat család pedig bedolgozást vállalt az ütembe. Amit csinálnak, az első pillanatra kicsit idegennek tűnik: temetkezési cikkek készülnek az új, korszerű telepen. Koszorúhoz szükséges művirágok, szemfedők és egyéb dekorációs termékek. Mé­száros Istvánná varrónő és Dénes Józsefné brigádvezetö — képünkön — már megszokták munkájukat, a lényeg — mint mondták —, hogy „jó pénzt” lehel keresni vele > A halápi asszonyok közül sokan a „tűzhely mellől” jöttek dolgozni. Nemigen voltak ők üzemben soha, mégis hamar beleszoktak a szervezett termelésbe. Jó munkájukat bizo­nyítja, hogy nemrégen majdnem kéthavi nyereségrészesedést kaptak. Kelemen Jánosné, szabászasszony is igen jól mun­kálkodik, öt gyermeket nevelt fel, most hat kisunokájáért is dolgozik Kiváló dolgozókkal is büszkélkedhetnek már a halápi üzemben. Szűcs Bélér.' '• igellenSr és Sipos Rozália csoport k üő — képűn!«, n — tavaly szevez> k meg a‘ meg­tisztelő címet. Sok ezer dar b szegfű, krizantém és dália került már ki a kezük alól Kulcsár József képriportja Szanálás után Feisőtoldon Munka a aiker alapja Hasznos váífafkozás Negyvenmillió forint értékű áru A Nógrád megyei' Beszerző és Értékesítő Közös Vállalko­zás, amelyet 16 fogyasztási szövetkezet alakított egy év­vel ezelőtt, elsősorban a 'he­lyi nagyüzemekkel: a salgó­tarjáni síküveggyárral, a ko­hászati üzemekkel és a Z1M salgótarjáni gyáregységével teremtett kapcsolatot. Ezeken kívül az országban még 20 szállítóval állt üzleti össze­köttetésben. A tagszövetke­zeteknek 11 millió 540 ezer forint értékű árut közvetített termelői áron. s ezenkívül még egymillió 251 ezer forint értékű árut helyezett el bi­zományi alapon a szövetkeze­teknél. A más megyékbe köz­vetített áruk értéke hatmillió 332 ezer forint volt. . A tagszövetkezetek a vál­lalkozás által történő beszer­zésekből egymillió 161 ezer forint árréstöbblethez jutot­tak. Ezenfelül a vállalkozás­nál képződött 188 ezer forint bruttó nyereségből 91 ezer forintot vontak el, amit a va­gyoni hozzájárulás arányában részesedésként kaptak meg, növelve ezzel is az 1971. évi nyereségüket. ' Az eredményes év után a vállalkozás 1972-ben már több mint a kétszeresére, 40 millió forintra kívánja növel­ni a közvetített áruk értékét. Ezek 95 százalékára már meg­A SZANÁLÁSI bizottság Feisőtoldon befejezte a mun­káját. Sok hasznos tanácsot adott a termelőszövetkezeti gazdálkodáshoz A felsőtoldi termelőszövetkezetben kedve­zőtlen természeti ' viszonyok között élnek. Erdő, hegy, domb, köves szántók, igen gyenge minőségű földek. Cso­dálatosan szép a vidék, csak éppen nehéz ott gazdálkodni. Azaz, ha a bizottság javaslata szerint dolgoznak, még viszik valamire. A felsőtoldi egyesített tsz az elmúlt évben veszteségesed zárta az évet. Ismert a tagság előtt, hogy egy korábban kez­dődött folyamat eredménye ez. Tehát nem egy év eredmény­telen gazdálkodásából keletke­zett a veszteség. Évekkel ez­előtt megkezdték a környeze­tüknek megfelelő legkedve­zőbb ágazat, a szarvasmarha­tenyésztés kialakítását. Nyolc­millió forintot fordítottak a szakosított ‘ tehenészeti telep felépítésére, amely kisebb-na- gyobb hibáktól eltekintve ké­szen áll. Ez a beruházás mesz- Size meghaladta a tsz erejét. A módosított gazdasági szabá­lyozók következtében 1 200 000 forint kiesett a biztos bevé­telből. Kifizettek egymillió fo­rint esedékes hitelt. Nem tud­ták feladni a hízott marhákat, ez félmillió forint hiányt je­lentett. Üjabb félmilliót, hogy nyakukon maradt a sörárpa. Szekeres Ferenc, a főkönyve­lő azt mondja: végeredmény­ben az értékesítésre nem ke­rült áru a birtokukban van, csak nem tudták kamatoztatni és fizetésképtelenek lettek. A tagsággal szembeni adós­ságuk hetvenezer forint. A tagság ezt rossz néven vette, de végeredményben belátták, ha nincs pénz, akkor nem fi­zethetnek. A pénzt elő kell teremteni. Mindenki, aki a tsz-ből él, hozzálátott a mun­kához. Elvégezték a tavaszi tennivalókat. Az állattenyész­tésben is szorgalmasan dol­goznak. Normálisan megindult az élet. NÉHÁNY AN az alkalmazot­tak közül másutt próbálkoz­tak munkát vállalni. Kiderült azonban, hogyha fizetésük esetleg valamennyivel több is, ezért nem érdemes elmenni a faluból. Az otthontól távoli élet ennél a kereseti többlet­nél lényegesen nagyabb ki­adással jár. Az igazság az, hogy nem is szép dolog elhagyni a tsz-t, amikor nehéz körülmények között van. Egyébként a sza­nálási eljárással minden fel­tételt biztosítottak ahhoz, hogy megfelelően gazdálkod­hassanak. Arra kell most a figyelmüket összpontosítani, hogy éljenek a lehetőségek­kel és sikerüljön az esztendő. De arra is, hogy lehetőleg ne kövessenek el többé olyan hibát, mint az előző években. Nem szabad erőn felül beru­házni. Jó minőségű és magas termést kell elérni. Gondolják csak meg: a tagoknak is kö­zük van ahhoz, hogy tavaly a pillangósokat minőségileg rendkívül alacsony szinten termesztették. Még szerencse, hogy a jó minőségű állatállo-í mány ezt jelentősebben nem sínylette meg. A fejési átla­guk 2700 liter tehenenként évi átlagban. Volt azonban itt az állattenyésztésben egy tanul­ságos eset Ss, aminek nem szabad megismétlődni. Meg­állapították, hogy az állatokat túletették. Annyi takarmányt adtak eléjük amit a szerve­zetük már nem volt képes hasznosítani. Ezzel ugrássze­rűen megemeltek a kiadáso­kat. Gondok ma is vannak a tez-ben. Keresik, hogyan kel­lene legeredményesebben gaz­dálkodni. Az állattenyésztést tartják egyik legfontosabb ágazatnak. Ehhez alakítják a pillangós területet. De gondol­nak más bevételi forrásra is. Bogyósokat is telepítenek. A vetésszerkezetet végered­ményben nem változtatják, továbbra is termesztenek ke­nyér- és takarmánygabonát. A termesztési munkát gépesítik A takarmány betakarításához már gépsorok állnak rendel­kezésre, a gabonabetakarítás is gépesített. NAGYON fontos a tagok fegyelmezett munkája. Vég­eredményben rajtuk múlik, hogyan alakul az élet a felső­toldi tsz-ben. Javítani kell a munkafegyelmet. Most olyan követelésekkel fellépni, hogy annyit akarnak keresni, mint az ipari üzemekben, nem ész­szerű -dolog. Sinka Sándor, a párttitkár, Nemecz Rudolf, az elnök ott éí az emberek kö­zött. A feladatokat, gondokat rendszeresen megbeszélik ve­lük. Most már a tsz-tagofcon, -alkalmazottakon és -vezetőkön múlik, képesek-e helyreállíta­ni a tsz hírnevét. A szanálási bizottság sok jó tanácsot adott, anyági segítséget is, de dolgozni kell szorgalmasan és lelkiismeretesen. B. Gy. kötötték a szerződéseket az érintett üzemekkel és gazda­ságokkal. A tagszövetkezetek­nek a jövőben is előnyükre válik, ha ,a szeget, a fekete- és horganyzott lágyhuzalokat, a drótfonatokat, síküveget, olajkályhát és mindazokat az árukat, amelyek jó kondíciót biztosítanak, a vállalkozás közreműködésével szerzik be. Ezzel az áruközvetítéssel is­mét jelentős árréstöbblethez jutnak, s ugyanakkor a vál­lalkozásnál tervezett 250 ezer forint nyereségből is része­sednek. A továbbiakban a vállalko­zás egyik fontos . célkitűzése, hogy egyre jobban megismer­je a szövekezetek igényeit. Az áruforgalmi dolgozók és a szövetkezeti boltvezetők kö­zött már kialakulóban van ,egy egészséges együttműkö­dés, s ha ez tovább szélese­dik a szövetkezetek kereske­delmi vezetőinek körére, ak­kor a tervezettnél is jobb eredményekre lehet számíta­ni. A jövőben erősíteni kell azt a törekvést, hogy a társulá­son belül minden jónak ígér­kező üzleti lehetőség felszín­re kerüljön. A közös vállal­kozás segítségével elérhető ugyanis, hogy nagyobb téte­lű beszerzésnél a termelő, vagy a szállító további en­gedményt ad. s ez már nem­csak egyes szövetkezeteknek hanem valamennyinek az elő nyét szolgálja. Brigádélet Miért .teljesít százalék alatt? öttagú a „Tyereskova” bri­gád az ELZETT zár- és lakat­gyár szécsényi gyáregységé­ben. A brigádvezető Bárány Jánosné, középkorú asszony, januárban múlt két\ éve, hogy a vállalatnál dolgozik. A töb­biek valamennyien fiatalok, huszonévesek. Csak egyetlen asszony van közöttük, Pifka Bertalanné. Fiatal asszony; még egy éve sincsen, hogy házas. A lányokkal, Vincze Máriá­val, Kabda Erzsébettel és Jusztin Irénnel egy időben ke­rült az üzembe, 1970. novem­berében. A brigád egyetlen tagja sem egészen kezdő már a „szakmában”. Mégis, mint­ha nem régen ültek volna a munkapad, mellé. A ' normát nem tudják teljesíteni. — Mi ennek az oka? — Most a 112-es bútorzára­kat csináljuk — mondja a brigádvezető. — Korábban olyan szépen ment már a munka, hogy általában a 105— ilO százalékos teljesítményt is Jusztin Irén válaszolt — Egy műszakban ötünknek százkilencvennégy doboz. Óránként kétszázkilencven, da­rab. elértük. Jelenleg nem tudjuk teljesíteni a normát. Selejtes az alkatrész. Pifka Bertalanné megerő­síti: — Két hete szereljük eze­két a bútorzárakat. Vége felé ~ Melyen volt a kereset járunk a márciusnak, de nem februárban? N rr • ‘■'Pl I • g 9 * a ±3 m p m * T» í IMS Az ifjúságról és a nőkről • óló párthatározatok hatásá­ra nem régen női ifjúsági ’őri­ül alakult a salgótarjáni sík­üveggyár présüzemének festő­műhelyében. A tizenegy tagú ■ ü -ktíva patron-hójául Szarvas Miklóst, a petriüzem vezető­iét és Tőzsér Pétert, a Schön •erz ZblH.i” KlSZ-alapszer- vézet titkárát választotta. A fiatalok kié vensúlyozrtt ter­melési eredményekkel és ju általuk gyártott ‘'esteti üveg áruk jó minő'.' révei szerrt- vk el"’-mii a szocialista bri­gád címet. nagyon hiszem, hogy eddig 80—85 százaléknál többet ösz- sze tudtunk hozni. Nem bonyolult szerkezet a bútorzár. Jusztin Irén végzi az első munkafolyamatot, a zár­szekrényben elhelyezi a . for- gantyút és az alátétet, aztán Kabda Erzsébet következik, fölrakja a három elzáróle­mezt, Vincze Erzsébet két csavarral összeerősíti a szer­kezetet. Pifkáné néha a csa­varozásba is besegít, de ál­talában kulcsol, vagyis ki- , próbálja a kulcsokat, hogy illenek-e a zárba. Végére ma­rad a csomagolás. Mi lehet itt baj? — Újabban az alkatrészek is nálunk készülnek — kezdi .magyarázni Bárány Jánosné. — Az üzem vezetői mindent elkövetnek, hogy legyen ele- 4 .ondó alkatrész és jól men­üin a munka. De újak a gé­pek és újak az embetek. Ta­lán még kevés a gyakorlatuk a gépkezelőknek. Ez lehet az oka, hogy egy ideje annyit kínlódunk a szereléssel. Mert tényleg egyszerűek ezek az alkatrészek, de már akkor em illenek össze, ha csak egyetlen millimeter az elté­rés. Mutatja a zárszekrényt, vé­Einelke lat! A .Pásztó és Vidéke AFÉS7 ereimén ■ .yel1 zárta az első u . edévet. Ke. enöt a kereskedelmi boltjainál; szár . a ve dé'j látóé i _• A dolgozók br iáiba t mörül­ve végzik m. ; Íjukat és ver­senyeznek a s '"sta cí­mírt. A V leert' kedelmi hál­ózatban 52 millió forint V*. a forgalom amely 5 száz kai magasa b az elmúlt esz­tendő azon n időszakához vi­szonyítva. A vendéglátó egy­a 'org V.n ségek forgalma 7,8 rtvllió fc •int, 6,7 százai kupi ír Sább az eine ill es lei galomnál. A s­milUó f > ' . én- .. ■ v ót. vábk-a is r ~ ; iá nyoiít le' a pásztói áruház és a j ó i' i iparé- - olt. Kelendő volt a 'motorkerék­pár, amelyből. 29 darabot ad- tak el, a vpgvkc;..í z ■ üs tv. a .'■ipart i'er, v.d mint az au- itjinciíci in^Só^-p. a szög, kin> 'omodik az mez másik oldalán. Ez El lehet d obni. Szülés repül a ,.bű nős” bútor­, levágódik a többihez .1 végére. Időnként a is sorjás, m agán viseli és nyomait, nehezen for- is félre kell du! ; dobni. Aztán a fo a tolóKa is neheze tide i helyére, hu rendben a méretek velük a szerelő. gantyu es i illeszke- nincsenek Bajlódhat — Mennyi érdezem. normal — Kevés volt a fizetés — legyint Kabda Erzsébet. — Nem volt februárban anya­gunk a szereléshez. Nem is dolgozott együtt a brigád. Ezt úgy szoktuk mondani, hogy szétdobtak bennünket. Mert azért tétlenül mégsem ül­hettünk, nem igaz? Hol ezt, hol azt csináltuk, ahol éppen szükség volt ránk. Nem lehet csodálni, hogy kevés volt a kereset, nem nagyon ment a munka. Gondolhatja, amit még nem csinált az ember, azt előbb gyakorolni kell, hogy jól menjen. A nehézségek ellenére be­szédes és jókedvű a brigád. Nem látszik rajtuk, hogy túl­ságosan a szívükre vennék ezeket az átmeneti zökkenő­ket. Bizonyára bíznak abban, hogy a valójában mégis el­kedvetlenítő állapot nem tart­hat sokáig. Hiszen az üzemnek és a dolgozóknak egyaránt érdekük a folyamatos és za­vartalan munka. Minden fenn­akadás — akár a legkisebb is — a brigád keresetét és a ter­melés eredményességét veszé­lyezteti. — Második éve együtt van a brigád — mondja Bárány .Jánosné. — Már eddig is sok jutalmat és elismerést kap­tunk. Rajtunk igazán nem múlik, hogy tudunk-e még foobet és még jobban dolgoz­ni. — Miért választották Tye­reskovát névadóul? — ö is nő — válaszol mo­solyogva a brigádvezető. — Közülünk való. Valamennyien P;-': ’«képünknek tartjuk a hő­siességéért és a bátorságáért. -d;-;rt bebizonyította, hogy mi, nó; még a világűrben is helyt tudunk állni.. i r i^Qviiü —■ i > Z+pitii s 11»i kedd

Next

/
Thumbnails
Contents