Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-09 / 83. szám
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiniiMMHMt TECHNIKA ..............Iliim........................................................iiiiuiiiiiiiiimiiiii......iiiuiiiiimiiiimiiiiiiiiiMMMiu G azdaságosabb műtrágyakezelés yíjnat — kerekek nélkül. Óránként 500 kilométeres sebességgel fognak száguldani 10 év r úlva a távolsági vonatok. A „repülő”-vonatnak az első modelljét a közelmúltban mu- t 'tta be egy müncheni gyár a nyilvánosságnak. A lineáris indukciós motor által meghajlott vonat mágneses térben, pár centiméterrel a vezetősín felett lebegve fog előrehaladni Hétvégi ház — órák alatt Napjaink embere menekül a nagyvárosokból, s igyekszik legalább a hét végét természeti környezetben, tiszta levegőn eltölteni. A kiépített utakon el nem érhető helyeken való építkezést nagyon megdrágítja az anyagszállítás költsége, és hosszadalmassá teszi a miunkát az építőgépek kényszerű nélkülözése. E felismerés alapján és sok más praktikus szempont figyelembevételével tervezte meg egy finn építész a teljes egészében műanyagból készülő „diszkoszházat”, amit .helikopter segítségével rövid idő alatt bárhová le lehet telepíteni. Még alapozás sem szükséges a négy személy részére tökéletes kényelmet nyújtó pihenőház elhelyezéséhez, csupán egy kis előzetes talajegyengetés kívánatos. A nagyüzemi módszerekkel készülő „diszkoszt” teljes berendezésével együtt — bútoroktól a hűtőszekrényig — „kapja fel” a helikopter. Az elektromos energáaszolgál- ■ tatást egy robbanómotoros — ugyancsak beépített — kis aggregét látja el. A sandináv országokban. és az Egyesült Államokban már nem számít ritkaságnak ez a korszerű hétvégihéz-konstrukció. Autószlráda a senki földjére? A dél-amerikai kontinens legnagyobb t problémáját „Amazonas-szlndromának” nevezték el: ezzel fejezik ki hogy az Amazonas folyó menti hatalmas, lakatlan és feltáratlan területekkel szemben ott van a föld- és munkanélküli tömegekkel túlnépesedett tengerparti sáv. Brazília most nagyszabású tervet dolgozott ki ennek megoldására: egy 3000 kilométer hosz- szúságú autósztráda építését az atlanti-óceáni parttól a perui határig. A trans-amazóni- ca-terv célja az Ausztráliánál nagyobb, természeti kincsekben gazdag 'terület — a dél amerikai kontinens legbelsőbb része — feltárása és betelepítése. A kormány szerint a tervnek óriási szociális-gazda sági hatása lesz. Azonban a FAO szerint az Amazonas- medence sohasem lesz „gabonaraktár”, ha a dzsungelt kiirtják, a talaj el fog homokosodul Természeti kincseinek kiaknázása pedig óriási befektetést igényel. A terület ipa roéítása meghaladja Brazília gazdasági erejét, s ezért sokak szerint az autósztráda csak az „egyik nyomorvidéket fogja a másikkal összekötni”. A' tervek szerint az utat az északkeleti „éhségterületek” földnélküli mezőgazdasági munkásai építik fel, majd ott Bég telepednek. Az idegenforgalom szervezéséhez jó vezető is kell. De az sem árt, ha a vezető hölgy, és ráadásul csinos Repülő szarvas Izgalmas harc szemtanúi szakadék széléhez jutott: s voltak nemrég szovjet vadé- ekkor az állat kétségbeesésészók a taieán- eev seree ki- ben merész uSrásra szánta el szók a tajgan. egy sereg ki magát< A sziklafalról leugéhezett menyét megtámadott -ott a mélybe. Az ugrást séregy szarvast. A szarvas ül- tétlenül élte túl, és eliramodözői elől menekülve egy dott a tajgán. A. termésátlagok növelése és a termésingadozások mérséklése érdekében elengedhetetlen a talaj termőképességének a fenntartása, ami tervszerű trágyázással érhető el. A szerves trágya korlátozott mennyisége miatt talajaink tápanyagkészletének növelése elsősorban műtrágyákkal biztosítható. Napjainkban a talajba juttatott ösz- szes táplálóanyag háromnegyed része már műtrágyákból származik. A felhasználásra kerülő műtrágyameny- r.yiség — a hatóanyag-koncentráció várható növekedését is figyelembe véve — 1970 és 1975 között megduplázódik, hozzávetőleg 5 millió tonna lesz. E hatalmas mennyiségű műtrágya szállítása, tárolása, kezelése nem kis feladat elé állítja a gazdaságokat. Egy 1965-ben végzett felmérés szerint a helytelen szállítás, raktározás és kiszórás miatt a műtrágyák mennyiségi és hatóanyag-vesztesége országosan mintegy 15—25 százalék volt. A helyzet — sajnos — azóta sem javult lényegesen. A szabadban takaratlanul tárolt foszforműtrágyából például 40—60 százalék, szalmával fedett tárolás esetén 30—50%, szalmával takart és földelt (prizmázott) műtrágyából 5 százalék megy még ma is veszendőbe. Őrlés — keverés Kiszórás előtt a műtrágyákat megfelelően elő kell készíteni. Ez a műtrágyák őrléséből, illetve a különféle komponensek keveréséből áll. Az őrlőgép ma még nélkülözhetetlen a gazdaságokban, mivel a nitrogén- tartalmú műtrágyaszemcsék — még fedett, zárt tárolás esetén is — összeállnak, összetapadnak (sokszor zsák nagyságú darabokká). A foszfor és kálium alapanyagú műtrágyák tárházas tárolás során megtartják eredeti állapotukat, a légköri nedvességtartalom változására nem reagálnak, olyan érzékenyen, még a 3—6 méter magas műtrágyahalmok alján elhelyezkedő rétegekben sem tapasztalható rögösödés. Ezek tehát aprítás, őrlés nélkül is felhasználhatók. A műtrágya fajlagos kiszórási költsége csökkenthető, ha megvalósítható az egyidejű kiszórás. Ehhez a különféle egyedi műtrágyák keverékét kell létrehozni, vagy összetett (komplex) műtrágyákat lehet alkalmazni. Az összetett műtrágyák használatának aránya ma még nagyon kicsi hazánkban. Az itthoni gyártásuk most van indulófélben, eddig zömmel importra szorítkoztunk. A tervek szerint a komplex műtrágyák mennyisége 1975-re előreláthatólag el fogja érni az összes műtrágyamennyiség 40—50 százalékát. Gépesített kiszórás A műtrágyatárházakból szállítójárművekkel, vagy kombinált szállító- és szórógépekkel juttatható a műtrágya a földekre. Az alaptrágyák tarlóra való kiszórósásának hazánkban legjobban bevált eszközei a különböző tehergépkocsikra szerelt szóróberendezések. E nagy raktérfogató — általában négykerékhajtású — szállító- és szórój árművekkel a táblákig történő kiszállítás is biztosítható, ami nagy előny. Fejtrágyázásra és mélyműtrágyázásra kisebb tartállyal rendelkező szórógépek használhatók gazdaságosan, de különleges domborzati- és talajviszonyok esetén a repülőgépes műtrágyaszórást is figyelembe lehet venni. A kistartályos (1—2 köbméteres) szórógépek szállításra csak korlá? tozott távolságig (kb. 2 kilométer) vehetők igénybe. Ha nagyobb távolság van a tárház és a munkahely között a gépek feltöltését a táblák szélén kell megoldani. A talaj-előkészítéssel vagy vetéssel egyidejű műtrágyaszórás az e célra szerkesztett kombinált gépek segítségével végezhető. A kiszórás gazdaságossága nagyban függ a szórógépek szükséges számának helyes megállapításától. Kevés szórógép beállítása esetén a műtrágyázási időszak rendkívül megnyúlik. Több gép beállításával viszont romlik az egyes gépek kihasználása, nő az üzemeltetési költség. Alapvető gond a gazdaságokban, hogy a műtrágyák ma_ még nagyon rendszertelenül, a felhasználási időszaktól teljesen függetlenül, érkeznek. Mindenekelőtt tehát azt kell elérni, hogy a műtrágyákat lehetőleg „holt- időszakban”, egyéb munkacsúcsokon kívüli időben szállítsák. Kutatják a recehártyát Az Örmény Tudományos Akadémia iátáskutató labors tórimában már évek óta vizsgálják a szem recehártyáját, amely — mint ismeretes — a látás útján szerzett információ elsődleges feldolgozását végzi. Egy elektrore- tinoszkóp nevű műszert is kidolgoztak az intézetben. A műszerrel bóka és galamb recehártyája 50 pontjának bioelektromos aktivitását tudták figyelemmel kísérni. A laboratórium munkatársai kísérletsorozatot végeztek, amelynek során sikerült televíziós felvételeket készíteniük a recehártya biológiai aktivitásáról. Tudományos nevén Dlplodocus-nak hívják a fényképen látható, húsz méter hosszú cs 5 méter magas őshüllőt. Ez a csontváz Frankfurtban, a múzeumban látható Biológiai védekezés hatása az emberre A növényvédelemben sok szakértő a biológiai védekezés módszereiben látja a jövőt. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban meggondolandó, hogy a biológiai módszerek csak különlegesen kedvező esetekben és helyzetben vezetnek eredményre, ugyanakkor nem veszélytelenek az ember és az állat egészségére. Mindezt egy kanadai példa is bizonyítja: Ebben az országban az utóbbi időben a lueema-levéltetű elleni védekezésre egy gombát használtak fel. A szakemberek megállapítása szerint azonban ez a gomba embernél tüdőgyulladást és bőrbetegségeket idézhet elő. Napjainkban mintegy 460 gomba-, 80 baktériumfajt, és 225 vírust ismerünk, amelyeket fel lehet használni a növényi kártevők leküzdésében, mint kártevő ellenséget. Sajnos, a tudomány' a fenti repertoár mellékhatásait, az emberre és állatokra vonatkozó kórokozó tulajdonságait kevéssé ismeri. Állatokból fehérje Az állati hullák megsemmisítésének problémája már az ókorban is foglalkoztatta az embert; Vergilius is említést tesz erről egyik munkájában. A történelem folyamán az állati hullák mégse rnmisí tésén e k módszerei igen változatos képet mutatnak. A fertőző betegségben szenvedő állatok hulláit többnyire elégették. Később azonban olyan készülékeket szerkesztettek, amelyek lehetővé tették, hogy az elhullott állatokból a lőporhoz szükséges kalciumnitrátot állíthattak elő. Csak a 19. század végén a közismert állati fe- hérjehiány miatt kezdtek el az állati hullákból speciális kemencékben húslisztet és technikai zsírt előállítani. Egy időben a vágóhidak mellett rendezkedtek be a hullák megsemmisítésére, később azonban az állategészségügyi előírásoknak megfelelően, külön hullamegsemmisítő központokat létesítettek és az állati hullákat jól záró járműveken szállították oda. Egyedülálló kísérlet Kidolgozták az északi folyók és az Ural- vizének a Kaszpi-tengerbe történő át irányításának a grandiózus tervét. Nem lesz azonban a várt hatásfokú, ha nem zárják le a Kaszpi-tenger vizének „szökési” útjait. A Kasz- 1} vize a forró pusztaságba távozik, ahol a Kara-Bogaz- Gol öbölben elpárolog a nagymennyiségű nedvesség. Az öböl vízbejáratának szabályozása évi 8 köbkilométer vizet őrizne meg. Még 10—12 köbkilométer vizet, eredményezne, ha levágnák a Kaszpitól a keleti part sekély részeit. Ezen kivül a tudósok arra is gondolnak, hogyan lehetne ésszerűbben fejleszteni a halállományt. Kiszámították, hogy ha 3 ezer tonna szuperfoszfátot adagolnának a Kaszpi vizébe, a tengervíz ásványi foszfortartalmának helyreállítása céljából, 750 ezer mázsa halzsákmányban térülne meg. NŰGRAD — 1972, április 9,, vasárnap TUDOMÁNY'
