Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiniiMMHMt TECHNIKA ..............Iliim........................................................iiiiuiiiiiiiiimiiiii......iiiuiiiiimiiiimiiiiiiiiiMMMiu G azdaságosabb műtrágyakezelés yíjnat — kerekek nélkül. Óránként 500 kilométeres sebességgel fognak száguldani 10 év r úlva a távolsági vonatok. A „repülő”-vonatnak az első modelljét a közelmúltban mu- t 'tta be egy müncheni gyár a nyilvánosságnak. A lineáris indukciós motor által meghaj­lott vonat mágneses térben, pár centiméterrel a vezetősín felett lebegve fog előrehaladni Hétvégi ház — órák alatt Napjaink embere menekül a nagyvárosokból, s igyekszik legalább a hét végét természeti környezetben, tiszta levegőn eltölteni. A kiépített utakon el nem érhető helyeken való építkezést nagyon megdrágítja az anyagszállítás költsége, és hosszadalmassá teszi a miun­kát az építőgépek kényszerű nélkülözése. E felismerés alap­ján és sok más praktikus szempont figyelembevételével tervezte meg egy finn építész a teljes egészében műanyag­ból készülő „diszkoszházat”, amit .helikopter segítségével rövid idő alatt bárhová le lehet telepíteni. Még alapo­zás sem szükséges a négy személy részére tökéletes ké­nyelmet nyújtó pihenőház el­helyezéséhez, csupán egy kis előzetes talajegyengetés kívá­natos. A nagyüzemi módsze­rekkel készülő „diszkoszt” tel­jes berendezésével együtt — bútoroktól a hűtőszekrényig — „kapja fel” a helikopter. Az elektromos energáaszolgál- ■ tatást egy robbanómotoros — ugyancsak beépített — kis agg­regét látja el. A sandináv or­szágokban. és az Egyesült Ál­lamokban már nem számít ritkaságnak ez a korszerű hétvégihéz-konstrukció. Autószlráda a senki földjére? A dél-amerikai kontinens legnagyobb t problémáját „Amazonas-szlndromának” nevezték el: ezzel fejezik ki hogy az Amazonas folyó menti hatalmas, lakatlan és feltáratlan területekkel szem­ben ott van a föld- és mun­kanélküli tömegekkel túlnépe­sedett tengerparti sáv. Brazí­lia most nagyszabású tervet dolgozott ki ennek megoldá­sára: egy 3000 kilométer hosz- szúságú autósztráda építését az atlanti-óceáni parttól a pe­rui határig. A trans-amazóni- ca-terv célja az Ausztráliánál nagyobb, természeti kincsek­ben gazdag 'terület — a dél amerikai kontinens legbelsőbb része — feltárása és betelepí­tése. A kormány szerint a tervnek óriási szociális-gazda sági hatása lesz. Azonban a FAO szerint az Amazonas- medence sohasem lesz „gabo­naraktár”, ha a dzsungelt ki­irtják, a talaj el fog homoko­sodul Természeti kincseinek kiaknázása pedig óriási befek­tetést igényel. A terület ipa roéítása meghaladja Brazília gazdasági erejét, s ezért so­kak szerint az autósztráda csak az „egyik nyomorvidéket fogja a másikkal összekötni”. A' tervek szerint az utat az északkeleti „éhségterületek” földnélküli mezőgazdasági munkásai építik fel, majd ott Bég telepednek. Az idegenforgalom szervezéséhez jó vezető is kell. De az sem árt, ha a vezető hölgy, és ráadásul csinos Repülő szarvas Izgalmas harc szemtanúi szakadék széléhez jutott: s voltak nemrég szovjet vadé- ekkor az állat kétségbeesésé­szók a taieán- eev seree ki- ben merész uSrásra szánta el szók a tajgan. egy sereg ki magát< A sziklafalról leug­éhezett menyét megtámadott -ott a mélybe. Az ugrást sér­egy szarvast. A szarvas ül- tétlenül élte túl, és eliramo­dözői elől menekülve egy dott a tajgán. A. termésátlagok növelése és a termésingadozások mér­séklése érdekében elenged­hetetlen a talaj termőképes­ségének a fenntartása, ami tervszerű trágyázással érhető el. A szerves trágya korláto­zott mennyisége miatt tala­jaink tápanyagkészletének nö­velése elsősorban műtrágyák­kal biztosítható. Napjaink­ban a talajba juttatott ösz- szes táplálóanyag háromne­gyed része már műtrágyák­ból származik. A felhaszná­lásra kerülő műtrágyameny- r.yiség — a hatóanyag-kon­centráció várható növekedé­sét is figyelembe véve — 1970 és 1975 között megdup­lázódik, hozzávetőleg 5 millió tonna lesz. E hatalmas mennyiségű műtrágya szállítása, tárolása, kezelése nem kis feladat elé állítja a gazdaságokat. Egy 1965-ben végzett felmérés sze­rint a helytelen szállítás, rak­tározás és kiszórás miatt a műtrágyák mennyiségi és ha­tóanyag-vesztesége országo­san mintegy 15—25 százalék volt. A helyzet — sajnos — azóta sem javult lényegesen. A szabadban takaratlanul tá­rolt foszforműtrágyából például 40—60 százalék, szal­mával fedett tárolás esetén 30—50%, szalmával takart és földelt (prizmázott) műtrá­gyából 5 százalék megy még ma is veszendőbe. Őrlés — keverés Kiszórás előtt a műtrá­gyákat megfelelően elő kell készíteni. Ez a műtrágyák őrléséből, illetve a különfé­le komponensek keverésé­ből áll. Az őrlőgép ma még nélkülözhetetlen a gazdasá­gokban, mivel a nitrogén- tartalmú műtrágyaszemcsék — még fedett, zárt táro­lás esetén is — összeállnak, összetapadnak (sokszor zsák nagyságú darabokká). A foszfor és kálium alapanya­gú műtrágyák tárházas tá­rolás során megtartják ere­deti állapotukat, a légköri nedvességtartalom változá­sára nem reagálnak, olyan érzékenyen, még a 3—6 mé­ter magas műtrágyahalmok al­ján elhelyezkedő rétegekben sem tapasztalható rögösödés. Ezek tehát aprítás, őrlés nélkül is felhasználhatók. A műtrágya fajlagos ki­szórási költsége csökkent­hető, ha megvalósítható az egyidejű kiszórás. Ehhez a különféle egyedi műtrágyák keverékét kell létrehozni, vagy összetett (komplex) műtrágyákat lehet alkal­mazni. Az összetett műtrá­gyák használatának aránya ma még nagyon kicsi ha­zánkban. Az itthoni gyár­tásuk most van indulófél­ben, eddig zömmel importra szorítkoztunk. A tervek sze­rint a komplex műtrágyák mennyisége 1975-re előre­láthatólag el fogja érni az összes műtrágyamennyiség 40—50 százalékát. Gépesített kiszórás A műtrágyatárházakból szállítójárművekkel, vagy kombinált szállító- és szóró­gépekkel juttatható a műtrá­gya a földekre. Az alaptrá­gyák tarlóra való kiszórósá­sának hazánkban legjobban bevált eszközei a különbö­ző tehergépkocsikra szerelt szóróberendezések. E nagy raktérfogató — általában négykerékhajtású — szállí­tó- és szórój árművekkel a táblákig történő kiszállítás is biztosítható, ami nagy előny. Fejtrágyázásra és mély­műtrágyázásra kisebb tar­tállyal rendelkező szórógé­pek használhatók gazdasá­gosan, de különleges dom­borzati- és talajviszonyok esetén a repülőgépes műtrá­gyaszórást is figyelembe lehet venni. A kistartályos (1—2 köbméteres) szórógé­pek szállításra csak korlá? tozott távolságig (kb. 2 ki­lométer) vehetők igénybe. Ha nagyobb távolság van a tárház és a munkahely kö­zött a gépek feltöltését a táblák szélén kell megolda­ni. A talaj-előkészítéssel vagy vetéssel egyidejű mű­trágyaszórás az e célra szer­kesztett kombinált gépek se­gítségével végezhető. A kiszórás gazdaságossága nagyban függ a szórógépek szükséges számának helyes megállapításától. Kevés szó­rógép beállítása esetén a műtrágyázási időszak rend­kívül megnyúlik. Több gép beállításával viszont romlik az egyes gépek kihasználása, nő az üzemeltetési költség. Alapvető gond a gazdasá­gokban, hogy a műtrágyák ma_ még nagyon rendszerte­lenül, a felhasználási idő­szaktól teljesen függetlenül, érkeznek. Mindenekelőtt te­hát azt kell elérni, hogy a műtrágyákat lehetőleg „holt- időszakban”, egyéb munka­csúcsokon kívüli időben szál­lítsák. Kutatják a recehártyát Az Örmény Tudományos Akadémia iátáskutató labors tórimában már évek óta vizsgálják a szem recehár­tyáját, amely — mint ismere­tes — a látás útján szerzett információ elsődleges feldol­gozását végzi. Egy elektrore- tinoszkóp nevű műszert is ki­dolgoztak az intézetben. A műszerrel bóka és galamb re­cehártyája 50 pontjának bio­elektromos aktivitását tudták figyelemmel kísérni. A laboratórium munkatár­sai kísérletsorozatot végeztek, amelynek során sikerült tele­víziós felvételeket készíteniük a recehártya biológiai aktivi­tásáról. Tudományos nevén Dlplodocus-nak hívják a fényképen látható, húsz méter hosszú cs 5 méter magas őshüllőt. Ez a csontváz Frankfurtban, a múzeumban látható Biológiai védekezés hatása az emberre A növényvédelemben sok szakértő a biológiai védeke­zés módszereiben látja a jö­vőt. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban meggondo­landó, hogy a biológiai mód­szerek csak különlegesen kedvező esetekben és hely­zetben vezetnek eredményre, ugyanakkor nem veszélytele­nek az ember és az állat egészségére. Mindezt egy kanadai példa is bizonyítja: Ebben az or­szágban az utóbbi időben a lueema-levéltetű elleni véde­kezésre egy gombát használ­tak fel. A szakemberek meg­állapítása szerint azonban ez a gomba embernél tüdőgyul­ladást és bőrbetegségeket idézhet elő. Napjainkban mintegy 460 gomba-, 80 baktériumfajt, és 225 vírust ismerünk, amelye­ket fel lehet használni a nö­vényi kártevők leküzdésében, mint kártevő ellenséget. Saj­nos, a tudomány' a fenti re­pertoár mellékhatásait, az emberre és állatokra vonat­kozó kórokozó tulajdonságait kevéssé ismeri. Állatokból fehérje Az állati hullák megsem­misítésének problémája már az ókorban is foglalkoztatta az embert; Vergilius is emlí­tést tesz erről egyik munká­jában. A történelem folya­mán az állati hullák még­se rnmisí tésén e k módszerei igen változatos képet mutat­nak. A fertőző betegségben szenvedő állatok hulláit több­nyire elégették. Később azon­ban olyan készülékeket szer­kesztettek, amelyek lehetővé tették, hogy az elhullott ál­latokból a lőporhoz szüksé­ges kalciumnitrátot állíthat­tak elő. Csak a 19. század végén a közismert állati fe- hérjehiány miatt kezdtek el az állati hullákból speciális kemencékben húslisztet és technikai zsírt előállítani. Egy időben a vágóhidak mel­lett rendezkedtek be a hul­lák megsemmisítésére, ké­sőbb azonban az állategész­ségügyi előírásoknak megfe­lelően, külön hullamegsem­misítő központokat létesítet­tek és az állati hullákat jól záró járműveken szállították oda. Egyedülálló kísérlet Kidolgozták az északi fo­lyók és az Ural- vizének a Kaszpi-tengerbe történő át irányításának a grandiózus tervét. Nem lesz azonban a várt hatásfokú, ha nem zár­ják le a Kaszpi-tenger vizé­nek „szökési” útjait. A Kasz- 1} vize a forró pusztaságba távozik, ahol a Kara-Bogaz- Gol öbölben elpárolog a nagymennyiségű nedvesség. Az öböl vízbejáratának sza­bályozása évi 8 köbkilomé­ter vizet őrizne meg. Még 10—12 köbkilométer vizet, eredményezne, ha levágnák a Kaszpitól a keleti part se­kély részeit. Ezen kivül a tudósok arra is gondolnak, hogyan lehetne ésszerűbben fejleszteni a halállományt. Kiszámították, hogy ha 3 ezer tonna szuperfoszfátot adagolnának a Kaszpi vizé­be, a tengervíz ásványi fosz­fortartalmának helyreállítása céljából, 750 ezer mázsa hal­zsákmányban térülne meg. NŰGRAD — 1972, április 9,, vasárnap TUDOMÁNY'

Next

/
Thumbnails
Contents