Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-07 / 81. szám

MOZI ÉLET • fi öcsi hmél tép filmről: „A film a gyermeki világot fedezi fel, szertartá­saival, kíváncsiságával, fel­lángoló örömeivel és fájdal­maival, titkaival, míg a má­sik oldalon a felnőttek már el­felejtik az élet szépségét, sze­rencsétlenné teszik magukat gyengeségből vagy társadalmi hiúságból.” A közvetítő más lapvélemé­nyek szerint is nagyszerű al­kotás, Losey rendező legkitű­nőbb filmje. A két felnőtt fő­szereplő, Julie Christie és Alan Bates alakítását külön is érdemes kiemelni. Jelenet a Kapaszkod] a fellcgekbe című filmből Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt jó programot kínál a tegnap kezdődött mozihéten a salgótarjáni November 7. Film­színház. Április 6—8-án dél­után fél 4-től és háromnegyed 6-tól a Hahó, a tenger! című színes, magyar, ifjúsági fil­met mutatják be. Szintén 0— 8-án este 8 órától A közvetítő című színes, angol filmet te­kinthetik meg a nézők. A Kapaszkodj a fellegekbe című kétrészes, színes, magyar— szovjet kalandos filmvígjáté­kot április 9—12-én délután fél 4-től tűzte műsorára a mozi. A hetet A halál erőd­je című színes, japán kaland­film zárja, ezt április 9—12- én este nyolc órától nézhetik meg a mozilátogatók. Palásthy György újabb al­kotása a Hahó, öcsi! című film hősét kíséri tovább. Ez a film is egy mai család problémáiról szól, szinte ugyanannyira a szülők film­je, mint a gyerekeké. A film forgatókönyvét ismét Török Sándor, a népszerű gyermek­regényíró készítette. Kovács Krisztián, Öcsi alakítója ki­tűnő. Az évek múltával színé­szi „eszközei” is megsokasod­tak, árnyaltabbá váltak. Játé­ka a film legmaradandóbb él­ménye. A főbb szerepeket is­mert színészek, Balázsovits Lajos, Muszte Anna, Gobbi Hilda játsszák. Egy 12 éves kisfiú a főhőse A közvetítő című színes, an­gol filmnek. A szerelmi pos­tás szerepét Vállalja, s eköz­ben nagy és szomorú titok tu­dója lesz. A Le Monde többek között a következőket írja a Parádés szereposztás, sűrűn robbanó humorpetárdák, har­sány nevetés vagy derűs mo­soly, sok kaland — lényegé­ben ez a Kapaszkodj a felle­gekbe című magyar—szovjet filmvígjáték. A film mottóját akár Jack Londontól is ve­hetnénk: „Ismeri ön azokat az embereket, akik a nehéz pillanatokban a felhőkbe ka­paszkodnak? Bátrak és álmo­dozók. Barátságról és győze­lemről álmodnak, és ha reg­gel lesz, nem csodálkoznak azon, hogy győztek és sok ba­rátjuk van.” A magyar mozinézők két kedvence Darvas Iván és Mensáros László nagyszerű alakítást nyújt a filmben, szí­vesen játsszák el mindketten a „szuperhős” szerepét. A szovjet művészek közül első­sorban Szvetlána Szvetlicsna- ját, Gunnar Cilinszkíjt és Andrej Mironovot kell ki­emelnünk. Április a mopresszóban Gazdag műsorral várja a közönséget áprilisban is min­den kedden este hét órakor a Tarján Mopresszó. Az április ll-i műsoron a Kétarcú gyil­kos című jugoszláv kaland­film szerepel, április 18-án. Özvegy aranyban címmel szí­nes, francia—olasz—nyugat­n ímet bűnügyi filmvígjátékot v etítenek, április 25-én, a pl- r jgya detektív és az ügyefo- p ott betörők kalandjait, az (_ sen bandája című színes, cin bűnügyi filmvígjátékot láthatjuk. Május 2-án pedig a c endőrsorozatból A csend­őr nősül című olasz—francia filmvígjátékot játsszák Louis de Funes főszereplésével. Ismeretterjesztő előadások A Salgótarjáni Kohász Mű­velődési Központ áprilisban is számos üzemi ismeretterjesztő előadást tart. Április 11-én, kedden reggel 8 órakor a GYEGO kovácsológyári tago­zaton „Az idegfeszültség mint a modern ember betegsége” címmel lesz előadás. Délután 18 órakor nyílik meg a zo­máncművészeti kiállítás, amelyhez az ifjúsági klubban ismeretterjesztő előadás kap­csolódik. Április 12-én, szer­dán réggel 8 órakor a vasön­tödéi tagozaton „A nyugatné­met társadalom mai arculata” címmel, 9 órakor pedig az ipari tanuló szakmai tagozaton a„Radioaktív izatópok gyakor­lati alkalmazása” címmel lesz ismeretterjesztő előadás. A japán feudalizmus korá­ban játszódik A halál erődje című japán film története. Színhelye Edo, a mai Tokió helyén kialakult egykori tele­pülés. A környékbeli parasz­tok lázadásra szánják el ma­gukat, egy saját építésű erőd­be vonulnak vissza, s onnan követelik, hogy uruk szüntes­se meg mértéktelen adóköve­telését. Japán népe hosszú évszáza­dokon át szenvedte a feudá­lis széttagoltság nehézségeit, a földbirtokosok önkényeske­déseit. Az ellentmondások éle­ződése folytán mind gyako­ribbá váltak a parasztfelkelé­sek és a városi szegénység ún. rizslázadásai. A halál erődje egy XVIII, századi, ilyen jel­legű felkelés kibontakozását, lefolyását és kimenetelét mu­tatja be. Nagyszerű színészi alakításokat, mozgalmas csa­tajeleneteket láthatunk a filmben. Szerkessz velünk! A NÓGRÁDI ÜTTÖRÖK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA Mátrámindszentről jelentjük Pajtások a faluért Örömmel számolunk be a Szerkessz velünk rovatnak a mátramindszenti Nógrádi Sándor Üttörőcsapat kiváló társadalmi munkájáról. Az előzményekhez tartozik, hogy a helybeli méhészek hárs- és szelidgesztenyefákat ültettek, hogy a méhek minél több vi­rágporhoz jussanak. A cseme­tefákat a tanács adta. Azért, mert ez hozzájárul a falu par­kosításához is, mert mindany- nyian nagyon szeretjük a szép zöld fákat. A csemetéket a lányok nagy szorgalommal locsolgatták. Segítettek benne a kisdobosok is, akik a nehéz vödröket ugyanolyan nagy buzgalom­mal és fáradhatatlanul cipel­ték, mint a nagyobbak. Munkánknak természetesen nemcsak a fák ápolása volt a célja, hanem a falu központ­jának szebbé tétele is. A mi falunkat hegyek övezik, ame­lyekből esőzések idején sok­sok hordalék zúdul le és a község árkai megtöltődnek. A fiúk ezeket a hordalékkal te­li árkokat takarították ki. A homokot szétterítették az árokparton, a szemetet pedig kupacokba rakták és kocsival elszállították. A községi tanács vezetői nagy elismeréssel szóltak a pajtások munkájáról, és meg­ígérték, hogy a nyári táboro­zásnál anyagilag is segítik a szorgalmas pajtásokat. Eddig végzett tavaszi munkájáért 13 400 forintot ad a tanács az úttörőcsapatnak. A pajtások ezt nagy örömmel fogadták és felajánlották további segítsé­güket is. Mátramindszenti úttörők Iliiért u szünet köiepén? Elérkezett a várva-várt „tanulószabadság”, a tava­szi szünet. Ilyenkor me­gyünk túrákra, kirándulá­sokra. Sókan ezt az alkal­mat használják fel szüleik­kel együtt több napos uta­zásokra, rokonaik megláto­gatására, egyéb szórakozás­ra. Ev közben erre úgyis kevés az alkalom. Sajnos, a salgótarjáni ál­talános iskolák énekkari tagjainak meg kell szakíta­niuk a pihenést, mert köte­lességük elszólítja őket. Ugyanis pontosan a tavaszi szünidő közepén rendezik meg a Nógrád megyei álta­lános iskolák énekkarainak versenyét. Ezen pedig min­den iskola énekkarának részt kell vennie. Nem tudjuk, milyen ötlet alapján határozták meg a rendezvény időpontját, de biztos, hogy az sem nekünk gyerekeknek, sem tanára­inknak nem kedvező. Nem azt az egy napot sajnáljuk, amelyen szerepelnünk kell, hanem azt, hogy a verseny miatt az egész szüneti prog­ramunkat meg kell változ­tatni. Vannak olyan pajtások, akiknek már családi beuta­lójuk van, és szüleik ki is fizették az üdülés költsége­it. Ebben az esetben vagy ha­za kell utaznunk, vagy el sem mehetünk. Ez pedig mindenképpen keserűséget okoz. Ha az idén már nem is lehet, de máskor elörelá- tóbban kellene megszervez­ni az ilyen fontos kórusta­lálkozót. a Mártírok úti iskola tanulói Pont, pont, vesszőcske... Minden gyerek emlékszik a régi mondókára, amelyet még kiesd korunkban tanultunk: Pont, pont, vesszőcske. Készen van a fejecske. Kicsi feje, nagy a hasa, Készein van a török basa..; A mi rajzszakkörünkben is mondogatjuk nem egyszer. De persze ma már sokkal komolyabban vesszük a rajzolást. Ezért gyűlünk össze minden szerdán az úttörőházban- A rajzszakkör vezetője Lengyel Péter tanár bácsi, aki nagy szakértelemmel irányít bennünket. Szakkörünk legtöbb tagja felső tagozatba jár. de szép számmal akadnak kisdobosok is. Legtöbbször csendéletet szoktunk festeni. Mindannyian örülünk a színeknek, ecset­nek, festéknek, s annak, ami végül a rajzlapon kialakul Egy ideje nehezebb műfajra tértünk át, ez a portré­rajzolás. Hol fiúról, hol meg lányról készül a rajz. Azt is elárulhatom, hogy ezek legtöbbször nagyon jól sikerülnek. Mindig szívesen segítünk egymásnak, ha arra szükség van. Mindannyiunk véleményét tolmácsolom, amikor azt mon­dom: nagyon szeretünk a rajzszakkörbe járni. Szőke Zsuzsa Balassagyarmat Rongygyüjtő hetek április 29-ig;. Minden 1 kg tiszta, színes, vagy fehér háztartási pa­mutrongyért, valamint minden 5 kg vegyes háztartási rongyért az ellenértéken felül aj ándéksorsjegyet is ad a MÉH. Főnyeremény: 3 szobából és teraszból álló „Pilis”-tí- pusú nyaralóház. További nyeremények: IBUSZ kül­földi utazások, ORION televíziók, vásárlási utalványok és még ezernél több értékes nyeremény. 4 NÖGRAQ — >972. április 7« péntek Sugár István: 13. De Időszerű sort kerítenünk már annak a megbeszélésére, hogy mi lehetett a sok-sok le­vélváltás alkalmával is eltit­kolt oka annak, hogy annyira sürgőssé vált a házasságköté­sük. A feleletet úgy hisszük, hogy sokan megfogalmazták már magukban, némi életta­pasztalat alapján. — A Dőry leány korábbi, meglehetősen zavaros szerelmi kalandjairól még fogunk jócskán hallani, de a fiatal gróf sem ment — mint a história meséli —, a szomszédba tanácsért szerelmi téren... Az öreg Dőry papa megle­hetős nyíltsággal meg is Írja ezt a sorok között az egri püspöknek, amikor tudtára adja első levelében, hogy „ENNEK HALASZTÁSA KIS- SEBBSÉGÜNKRE VAGYON”. Amikor pedig Eszterházy nem akarja megérteni a célzást, már szinte néven nevezve a ,.baj”-t, megírja, hogy „HA EZEN DOLOG TOVÁBB HA­LADNA, MINDNYÁJUNK­NAK GYALÁZATÁRA LEN­NE”. „A gi.rincsl tavaszi szép na­pok” egyikén, valószínűleg a kisasszony, aki bizony már korábban elvesztette hamvas ártatlanságát, olyan előleget adott udvarlójának, hogy an­nak szemmel látható testi kö­vetkezményei már-már látha­tókká váltak... Ez joggal in­dokolta, hogy nem lehetett már tovább várná az esküvő­vel, s hogy nem csödítertték össze arisztokrata rokonaikat és ismerőseiket a gyanúsan szerény főúri lakodalomra. Amikor pedig gróf Eszter­házy Károly egri püspök előtt részben Dőry célzásaiból, részben pedig az erdőtelki plébánosnak Makay oldalkano­nokkal folytatott bizalmas jel­legű tárgyalásaiból világossá vált a meztelen valóság, hogy elkerülje a legrosszabbat: a botrányt — minden akadályt elgördített a házasságkötés za­vartalan lebonyolítása elől. * — „Igen forrón szerették egymást, mint az angyalok — pletykálkodik egyik szobalá­nyuk. — Láttam, hogy csó­kolod ztak együtt...” — „Igen forrón szerette gróf Buttler őnagysága a grófnéját — meséli az erdő­telki kastély másik belső szo­balánya, — Azt onnan tudom, hogy nagyon szépen bánt ve­le, sok szépet vett neki. Hogy csókolgatta gyakran, szemeim­mel láttam. Sőt annyira sze­rette, hogy másoktúl is féltet­te. ..” Kirobban a családi botrány Eperjesen, nagynénje, gróf Klobusiczky Istvánné házá­históriája ban szállt meg Buttler Já- nosné és kísérete. A kelle­mes pihengélést időnként Szirmay Jóska vissza-vissza- térő titkos éjjeli látogatásai fűszerezik. A háziasszony minden tit- kozódás ellenére is tudomást szerez a pásztorórákról és, hogy főúri háza ne kevered­jék rossz hírbe, kereken meg­tiltja vendégének, hogy Szir- mayt házában fogadja. Kata­lin asszony azonban inkább otthagyja a rokoni vendég- szerető fogadtatást, és mástítt bérel szállást, — de nem vál­toztat egyre züllöttebbé alja­sodó életmódján. Vidám, , gondtalan, de fe­lelőtlen élet folyik Eperjesen. S most már leplezetlenül Szirmayval és alkalmazottjai­val együtt mennek a „komé- dlá”-ba, a színházba. S ami­kor előadás után kivilágítat- lan, sötét, szűk és kanyargós utcákon haza felé ballag a kompánia, Buttlerné az utat világító kézilámpát vivő ko- mornáját előreküldi, s ő Jós­kával a jótékony sötétségben hátramarad és ölelkezve, csó- kolódzva andalog. Lassan-lassan már haza kell térnie férje mellé. El is indul Eperjesről, de csak Kas­sáig futja lendületéből. Nem képes elszakadni titkos sze­relmétől. Hazaindulasa előtt férje elé­be utazik Kassára, de nem hogy örömmel fogadná, ha­nem egyenesen veszekedést szít, mellyel el is éri célját: Buttler sziporkázó dühhel ott­hagyja és hazatér. A jó hírű Fekete Sas ven­dégfogadóban lakik Katinka, s hogy zokkenőmentesse legyen szerelmi kapcsolata Szirmay val, egytrjás mellett bérelnek szobát. Társalkodónőjének és komornájának gyakorta pénzt nyom a markába, s a komé­diába küldi őket. Természe­tesen esti előadásra. így azu­tán minden akadály elhárul Jóska úr diszkrét látogatásai elől. .. Társalkodónője nem kis szemtelenséggel meg is jegy­zi: — „Na, lesz itt kis-Szir­may!” — „Honnan tudja ezt Man­ci?” — kérdi riadtan Buttler né. , — „Hogy tagadhatja ezt előttem nagysága?” — „Az volna nekem a leg­kedvesebb!” — zárja le Ka­tinka a kezdetben feszülten induló beszélgetést. De a társalkodónő nem nyugszik. Mint, aki szolgá­lata során, már sok minden­félét tapasztalt az úri házak­nál — előre sejti a veszélyt. Jóindulatúan figyelmezteti is úrnőjét: — „ ... Mert ha a méltósá- gos gróf úr megtudja, rossz, igen rossz vége lészen a do­lognak!” Végre is, 1794. augusztus végén a grófnő erdőtelki kastélyukba tér meg, férje oldala mellé — aki ekkor még semmi rosszat nem gya­nít. Csak a korábbi apró ci- vódások, szóváltások, kölcsö­nös féltékenykedések tarkít­ják a kastély egyhangú éle­tét. u _ íFolytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents