Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-25 / 96. szám
Taron é* Somoskőújfalun Megkezdődtek a „Röpülj páva" ■ r r « I n . rr ■ járási dontoi Nagy sikere volt a tűri Röpülj páva körnek. Műsorösszeállításukban sokat merítettek a népi hagyományok kifogyhatatlan forrásából Szombaton, az esti órákban kezdődtek el a Röpülj páva körök vetélkedőinek járási dötői, mégpedig először a pásztói járás nyolc legjobb együttese mérte össze tudását a tari művelődési otthonban. Már egy órával a műsor kezdete előtt megindult a nézők áramlása, s a kezdés időpontjára zsúfolásig megtelt a művelődési otthon nagyterme. Több mint négyszázan jutottak jegyhez, de a jegy nélkül maradottak is ott tolongtak az előcsarnokban. Az öltözőkben kétszáz szereplő várta izgatottan a műsor befejezését. Elsőként az ecsegi asszonykórus jelent inog a színpadon. A szólóénekesek sorában ott láthattuk Bagyinszki Erzsébetet is, a Pásztora járó gimnazista lányt, aki a Ki mit tud? megyei döntőjén is túljutott. Az asszonykórus ió hangulatot teremtett. Tizenötperces műsoruk után alig akart elcsitulni a tapsorkán. S a hangulat, valamint a műsorok színvonala továbbra sem csökkent. Az ecsegi eket a szurdokpüspöki Röpülj páva kör követte, majd Bagyinszki Erzsébettel találkoztunk ismét a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és a járási művelődési központ kamarakórusában. Felcsendültek szebbnél-szebb palóc népdalok. Ekkor lehettünk fül- es szemtanúi az est legnagyobb sikerének, az erdőkürti vegyeskórus és népi táncosok bemutatkozásának. A szlovákmagyar nemzetiségi együttes nemcsak műsorának színvonalával, hanem a jó rendezéssel is kitűnt. Különösen a táncosok arattak nagy sikert, köztük a két általános iskolás, az apró termetű Garai Pál és partnere a kis Csendes Éva. Oly szíwel-lélekkel, a zenével egybeforrva ropták a táncot, hogy azt két alkalommal is meg kellett ismételni. A műsor második felében az idősebb asszonyokból álló palotási menyecskekórus idézett fel lassan feledésbe menő summásdalokat, majd a csecsei Röpülj páva kör mutatkozott be nógrádi népdalokkal. Napszítta, munkásasszonyokból állott a pásztói tsz szőlészeti brigádjának női kórusa, majd végezetül a helybeli, tari Röpülj páva kör a vegyeskar és a citerások léptek fel. Érthető, hogy otthonukban nekik volt a legnagyobb sikerük. Olyannyira, hogy a vastaps többször is megszakította a műsor menetét. A kétórás, színvonalas és megkapó vetélkedőt Magyar Katalin, a pásztói járási művelődési ház művészeti előadója konferálta végig, s hozzájárult az est nagy sikeréhez. A műsor után összeült a zsűri, amelyben helyet kapott Virág László, a salgótarjáni Állami Zeneiskola igazgatója és Guthy Éva, a KOTA megyei szervezetének titkára is. A zsűri a pásztói járás nyolc együttese közül fellépésük sorrendjében az ecsegi asz- szonykórust, valamint az erdőkürti és tari Röpülj páva kört tartotta a legjobbnak. Vasárnap folytatódott a járási döntő, mégpedig Somoskőújfaluban. ahol a salgótarjáni járás tíz legjobb együttese mérte össze tudósát. Fellépett a nagybátonyi Petőfi Művelődési Otthon. Cered. Nemti, Zabar, Kisterenye, Karancslapujtő, Szilaspogony, Maconka, Mátramindszent és Karancskeszi együttese. A hangulat Somoskőújfalun is rendkívül jó volt, s mind a zsűri, mind a nézők örömmel állapították meg, hogy aNóg- rád megyei népi kultúrának milyen kifogyhatalan rejtett tartalékai vannak, s hogy rövid idő alatt, a nemti folklór-találkozó óta is milyen nagyot fejlődött a Röpülj páva körök felkészültsége, tudása. Itt is legalább olyan nehéz dolga volt a zsűrinek, mint Taron. Itt négy együttesnek van reménye arra, hogy bekerül a megyei döntőbe. Fellépés sorrendjében a következő négy együttes érdemelte ki a zsűri bizalmát: a ceredi, a nemti, a karancs- lapujtői és a karancskeszi. A döntőbe jutók végleges sorrendjét csak a járási döntők lezajlása után állítja össze a szakemberekből álló zsűri. L. Gy. Sugár István: 28. Sőt annyira ment, hogy félretéve minden emberi, s keresztényi érzést, valamint megvetve, úgy az isteni, mint az emberi törvényeket, engem iszonyú átkozódássaí megátkozzon és közölte velem, hogy a háza már be van zárva és strázsákkal van mindenhol körülvéve, nemcsak életveszélyesen fenyegessen és az én, valamint szüleim jellemét érzékenyen bemocskolja, s ezeket ismételten és komolyan újra meg újra felmelegítve előadja. Sőt, kiagyalt és alaptalan ürüggyel, mintha leányának én vettem volna el a szűzi ártatlanságát, ami pedig hamis és nemcsak méltatlan rosszindulattal kitalált, de rám semmiképpen sem alkalmazható rágalom volt...” . .Vakmerőén és hatalmaskodva, Dőry Gábor mindenféle szidalmak közepette azt mondogatta, hogy engem meg- bilincseltet és Egerbe vitet, hacsak leányával, Katalinnal nyomban házasságot nem kötök. Ekkor bizony szomorú, gyászos, és minden önkéntes elhatározásomtól és szabad hozzájárulásomtól megfosztvá helyzetemben — kivált megfosztva és gondolva elsősorban is azt, hogy Dőry Gábor bármely vakmerő és bűnös, életveszéllyel járó fenyegetéseit be szokta váltani — nem tehetvén másként, mivel mindenki4 NÓGRAD - 1972. házasság igaz tői távol voltam, aki támogatásával és tanácsával nekem segítségemre lehetett volna, hiszen nem tájékoztathattam őket levél útján segély és tanács nélkül maradt helyzetemről, erőszakos visszatartásomról, megakadályozva ebben a nappali és éjjeli, valamint a belső és külső strázsa. Nem maradt tehát más számomra, minthogy a legszerencsétlenebb lépéssel: a részemre oly gyűlöletes Dőry Katalinnal kötött házassággal — mely tehát akaratomon kívül fog megtörténni — magam ezen borzasztó zaklatástól, át- kozódástól és fogva tartósomtól megválhassak. Eszerint engednem kellett a szigori kény- szerűségnek és nekem, ki inkább „automata” (azaz gép), mint ember voltam már, emberi tettekre merőben képtelen, tehát teljességgel ellenszegülő és kényszerített lélekkel a házasságkötés gyászszertartásához hozzá kellett járulnom. A leküzdhetetlen ellenszenvet és idegenkedést mindkét részről bőven igazolták az elkövetkezendő események is, minthogy akárcsak rövidebb időre, békésen és nyugodtan még csak közös asztallal sem élhettünk. Mivel pedig valóban a házassági kötelék érvényessége és derűje a férfiú és a leányzó kölcsönös, csakugyan belső és szabad, s a házasság isteni, és emberi intézménye céljából megfelelő egyetértéséből, mintegy szülőokból ered, úgy a április 25., kedd természet örök jogónál, mind az egyházi törvénykönyv ... értelme és kétségtelen határozatai szerint. Ez az áldatlan házasság pedig nyilvánvalóan... az esetre alkalmazandó egyházi törvénykönyvi cikkelyek ellenére történt, s ekképpen már a szabad beleegyezés hiánya miatt is érvénytelen és semmis. Minthogy. .. a házassági szerződésnek önkéntesnek és szabad akaratból eredőnek kell lennie, ezért a más módon, akár erőszakkal, akár megfélemlítéssel kikényszerített házasság ... tehát érvénytelen és szükségképpen semmis ... A Főtisztelendő Érseki Szentszékhez mindezek alapján alázatosan és fiúi bizalommal könyörgök ... eme házasságot már eleve semmisnek nyilvánítani és így lebilincselt lelkem ártatlanságát megszüntetve, annak üdvéről kegyesen gondoskodni méltóztassék...” Sávoly fiskális agyafúrt érvei Buttler csavaros eszű prókátora tehát úgy állította össze a keresetlevelet, majd pedig a per bizonyítóanyagát, hogy annak minden egyes mondata, a tanúk minden szava, ne csupán támogassa, de mintegy szuggerálja azokat a feltételeket, melyeket a szentszéki bíróság, az egyházi törvénykönyv és a sok százados joggyakorlat nyomán, a házasság érvénytelenítéséhez megkíván. A házasságkötést végső soron is elért erőszaknak „valóban súlyosnak, közelfekvőnek, kikerülhetetlennek és tekintve a fenyegető személy indulatosságát, valószínűleg be is kö- vetkezendőnek kell lennie.” Ennek a hatására támadhat azután „olyan félelem — mint az egyházjog is kimondja —, mely bátor férfit is megrendít”. Az erőszak vizsgálata során megkívánják a szentszéki bírák e súlyos házassági bontóakadálytól, hogy az ne csak folytonos, azaz egészen az esküvő lezajlásáig tartó, különleges és igazságtalan legyen, de mindenekfelett egyenesen és közvetlenül a házasság kierőszakolására irányuló is legyen. A Buttler—Sávoly kettős azonban a grófra gyakorolt erőszak, s annak nyomán támadt félelem mellett, egész arzenálját agyalja ki azoknak az „érvek”-nek, sőt egyenesen vádaknak, melyeknek bármelyike is súlyosan eshet a latba majd a házasság érvénytelenné nyilvánítása során. 1. A házassági szerződés aláírására is csak ravasz fondorlattal és becstelen lelki ráhatással, erkölcstelen befolyásolással, rábeszéléssel vették rá Dőryék a tapasztalatlan grófot. 2. A grófkisasszonynak később megösmert bűnös leányélete miatt pedig egyenesen megundorodott tőle, és nem is óhajtott a férje lenni. Ezért tartotta távol magát hosszabb ideig tőle. Tehát nem is szerette a vőlegény menyasszonyát ! 3. Az egyház szigorú előírásait felrúgva, nem hirdették ki a jegyeseket esketésük előtt háromszor lakóhelyük templomában. (Folytatjuk) Képernyő előtt Öncélúan é$ olcsón Van egy új műsorfajtája a tévének, amellyel a műsoridő nagyobb részében alig tud mit kezdeni a jámbor néző. Olyan különcök társasága ez a klub, akik a nyelvi-szellemi sport ama fajtáját űzik több-kevesebb eredménnyel, melyre egészen kivételes agytekervényűek képesek csupán. Karinthy Frigyes és szűkebb köre űzte hasonló vállalkozásokkal az időt a New York márvány- asztalai mellett, de ez a játék, a jellegéből adódóan, természetesen soha nem vált és nem válhat tömeges szórakozássá. Nos, ami a Szójátékklubot illeti, dr. Grétsy László, Mészöly Dezső és Varga Balázs tómegnyilvános vállalkozásának sem josolok túlzott népszerűséget és jövőt, mert a feladványok bonyolult áttételességét az átlag néző jó- szerint még felfogni sem képes, amikor immár újabb megoldandóval hozakodnak elő a játékvezetők. Hogy mennyire nem könnyű a játék, melyet figyelmünkkel követni szeretnénk, arra jellemző, hogy a klub törzstagságába tartozó kitűnőségeknek is komoly erőpróbát jelent minden egyes eredmény. S ráadásul érzé- I sem. szerint kissé öncélúnak, kissé haszontalannak tűnő is az egész klubtevékenység — azt a néhány percet leszámítva, amely valóban a nyelvhelyességet szolgálja esetenként. Igazán nem személyeskedésnek szánom, de a Szójátékklub valahol egy tőről való Varga Balázs Fabula című ifjúsági játéksorozatával. Azt érzem még hasonlóan verítékes Iparkodásnak, jobb ügyhöz méltó buzgalomnak., Tudom, hogy mindenféle különcködők igen szép számmal akadnak nálunk is, az effajta hobbyk azonban nemigen kívánkoznak ki a klubszobák intim kereteiből, kár velük ötvenperces műsoridőkben a tévénézők sok milliós táborát traktálni, mert sem különösebb haszna- értelme, sem különösebb szórakoztató jellege nincs, ami az ilyen mérvű nyilvánosságot elfogadhatóan indokolná. Csak bosszúság forrása volt a vasárnap esti Tévélottó. .. a televízió és a Lottó Igazgatóság újszerűén hirdetett közös játéka is. Ami az újszerűséget illeti, mindösz- sze annyiból állott, hogy öt új lottószám a képernyő nyilvánosságában vált ismertté. Az ennek megfelelően következő, a számokhoz csatlakozó műsorszámok viszont annál szakálasabbak- nak bizonyultak. Egy-két- hároméves képfelvételeket melegítettek fel, melyek bármily sikeresek voltak is annak idején, de valamennyi szinte már a könyökünkön jön ki — csömörlésig játszott. Ezért érzem találónak azt a méltatlankodó megállapítást, amit a Tévélottó... kapcsán hallottam: a lottószelvényrekord bevételéből gavallérosabb lehetett volna a két vállalkozó: a Tv és a Lottó Igazgatóság. Mert így az egy és negyed órás műsoridő betöltése jóformán semmibe sem került. A szó minden értelmében olcsó műsor volt tehát „újszerű” játék. — barna — Űttörőszín játszók A balassagyarmati városi úttörőelnökség rendezésében bonyolították le szombaton a megyei úttörő kulturális seregszemle színjátszó-bemutatóit. A programban nyolc együttes versenyzett az arany, ezüst, bronz fokozat elnyeréséért, illetve azért, hogy melyik úttörőcsapat színjátszó- csoportja képviselje Nógrád megyét az országos versenyen. Balassagyarmatról három együttes lépett színpadra, Salgótarjánt, Pásztói, Mohorát, Bujákot, Dejtárt egy-egy lelkes kollektíva képviselte. Meglepő volt az oratórikus szerkesztésű műsorok többsége, s az a tény, hogy a gyerekszínpadok részére írt darabok az elemi dramaturgiai problémák megoldatlansága révén eleve kizárják a jó előadást. A salgótarjáni 11. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat együttese az Idefigyelj, Szilárd című jelenettel igazolta ezt, de ugyanígy a siker reménye nélkül került pódiumra a pásztóiak A kisdobos mindig igazat mond, és a bujákiak Nem mese ez, Évi című jelenete is. Az oratórikus jellegű műsorok változatos rendezői felfogásban kerültek közösség elé. A balassagyarmati 3460. sz. Úttörőcsapat összeállítása hagyományos hangszereléssel, állókép merevségével nem volt a bemutatósorozat jó példája (Tavaszköszöntő), annál inkább a balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörőinek programja. A Weöres Sándor verseiből készült, kitűnő összeállítást úgy vitték színpadra, hogy az a gyerekek saját ügyévé, játékává lett. Színes, látványos, mozgalmas műsort láttunk; számtalan remek rendezői ötlettel, sok tehetséges gyerekkel. A dejtáriak Weöres-kom- pozíciója már szerényebb sikerű volt: a színpadi beszéd, a pódiumi mozgás elsajátításának bizony kezdeti stádiumában van ez a csoport. A moho- rai úttörők Tavaszi szél vizet áraszt című műsora a maga nemében szinte hibátlan program. Frappáns szerkesztésű, feszes tartású anyag — kitűnően beszélő, lelkes gyerekek tolmácsolásában, akik énekelni is remekül tudnak. A minifesztivál igazi meglepetését azonban a balassa-i gyarmati városi úttörőház Palóc-karácsony című összeállítása szerezte. A Kecskésné— Csikász rendezőpár eredeti gyűjtésen alapuló összeállítása ízes népi mondókák, dalok, táncok szerkesztésével, színpadra vitelével aratott nagy szakmai sikert. Szólistáik egyi- ké-másika — falu bolondja, vén banya — telitalálat, remeklés. A karácsonyt köszönt- gető öregasszony tánca döbbenetes élmény, remek egyéni teljesítmény volt. Ez az együttes képviseli megyénket a pécsi országos úttörőfesztiválon. Aranyérmet « mohoraiak programja kapott még a Palóc-karácsony mellett, ezüstérmes a balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat csoportja lett, a többi együttes munkáját bronz fokozattal ismerte el a zsűri. A bemutató egésze jól szolgálta az úttörő- mozgalom, az iskolák kulturális nevelőmunkájának célkitűzéseit. Értékelték a pályamunkákat Megyénkben élő alkotók számára pályázatot hirdetett a KIS: wíS» «, bizottsága es a megyei lanacs művelődésügyi osztálya HISZ VIU kongresszusa és a KISZ újjáalakulásának 15. évtórdu lója tiszteletere. és vers kategóriában 12 pályamunka érkezett be. t műveket három tóból allo bíráló bizottság értékelte. A bíráló bi zottsag velemenye szerint a pályázat elérte célját, az alkotások hí ven tükrözik az ifjúság alkotó életét, küzdelmes helykereséséi munkasikereit. A beérkezett pályamunkák kis száma annak is be tudható, hogy megyénkben első ízben hirdettek meg ilyen pályá ZfttOtt A novellák kiugró tehetséget nem jeleztek ugyan, de valameny nyi JO íráskészséget, gyakorlott író embert árult el. A bizotts'á úgy határozott, hogy az első és második díjat nem adja ki. Har madik díjat kapott a Bányaló, a Tinédzser romantika és az lnde: 1601 jeligés munka. Vers kategóriában első díjjal jutalmazták a Homo Faber jelige alkotást. A második díjat a Csillagvirág jeligés munka kapta, : harmadik díjat nem adták ki. Megyénkben nincs alkotóműhely a tehetséges fiatalok számára A mostani pályázat is azt jelzi, hogy célszerű és eredményei lenne a szárnybontogató fiatal alkotóknak — a KISZ megyei bi zottsága, a Palócföld és a NOOBAD védnökségében — alkotómű' helyt létrehozni.
