Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 Mii MP HÖC,P A ó: M f- íVV OTT5 A6Á •f tív t* I T A « '“5 ^/VP;r A XXVIII. ÉVF., 95. SZÁM ARA: 1 FORINT 1972. ÁPRILIS 23., VASÁRNAP ■ /■ •• •• •• •• ■ Mozos m. közös uduBik V alamikor diák koromban tanultam alkotmány tant. Jól emlékszem az órák izgalmára, a magyarázatokra, az érdekes és szemléltető példákra, amelyek arra voltak hi­vatva, hogy velünk, általános iskolásokkal megértessék az alkotmány lényegét és jelentőségét. Ma is mélyen bennem él a tanárnő egyik mondata: „...Az alkotmány tiértetek van. Azért, hogy édesapátok és édesanyátok dolgozhasson, hogy meghallgassák a szavát. És azért, hogy ti nyugodtan tanulhassatok...” 1 Ezek a régi emlékek idéződtek fel bennem immár fel­nőttként most, amikor az országgyűlés legutóbbi ülésszaka két nagyon fontos, és bátran mondhatjuk, mindannyiunkat érintő kérdésben döntött. Akik itt élünk, ebben az ország­ban és együtt dolgozunk közös ügyünk, a szocialista Ma­gyarország felépítésén, nekünk valamennyiünknek érez- nünk kell az alkotmány módosításának jelentőségét. Jogos a kérdés: nagy dolog ez? Igen. Mert egy korsza­kot zár le. Olyan éveket, amelyekben benne van dolgozó né­pünk munkája, az elért sikerek, politikai és társadalmi vívmányaink egész sora. És a legfontosabb: a munkásosz­tály vezetésével kivívott és megszilárdult néphatalom. Nem új alkotmányról, hanem módosításról van szó. Ezt világosan kell látni és érezni. Huszonhárom évvel ezelőtt törvénybe iktatott alkotmányunkra ma is bátran, tisztelet­tel és elégedetten tekinthetünk. Az 1949-ben megszületett alkotmány olyan mérföldkő volt Magyarország életében, amely alapot jelentett, és meghatározta utunkat. Törvény rögzítette, hogy Magyarországon minden hatalom a dolgozó népé. Aki azon a régi, 1949-es országgyűlésen jelen volt, joggal érezhette, hogy új korszak nyílt a magyar nép fej­lődése előtt. Komoly és felelősségteljes időben született meg ez a törvény, amely több mint két évtizeden keresztül se­gítette és szolgálta a szocializmust építő ország előbbrelé- pését, polgárainak boldogulását. De éppen az eltelt két évtized követeli meg most a mó­dosítást. Ma már jogosan mondjuk, hogy: „A IVÍagyar Nép- köztársaság szocialista állam. A hatalmat — a szövetkeze­tekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt — a mun­kásosztály gyakorolja. Államunk változatlanul betölti a proletárdiktatúra funkcióit”. Aki nyitott szemmel él, az meggyőződhetik róla, hogy valóban hatalmas változások részesei vagyunk. Ebből következik, hogy az alkotmány több tétele ma már nem fejezi ki kellőképpen társadalmi, gazdasági és politikai vívmányainkat. Nem egy esetben még célként jelöl meg ma már elért eredményeket. Egyre inkább előtérbe került és kerül a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése, növekszik a tanácsok gazdasági önállósága, kibontakozik tevékenységük önkormányzati jel­lege. Sokkal közvetlenebb kapcsolat alakult ki képviselők és választók között, az állampolgárok egyre nagyobb szám­ban és közvetlenül vesznek részt az ügyek intézésében, el­mondják elképzeléseiket, hasznos javaslatokat adnak, és társadalmi munkával segítik a. megvalósulást. Hosszú előkészítő munka, sok-sok javaslat, megbeszé­lés, véleménykérés és -adás előzte meg az alkotmány módo­sítását. így a törvénybe iktatott, módosított alkotmány meg­határozza közös utunkat, további céljainkat, a Magyar Nép- köztársaság létét. Egyúttal záloga a további fejlődésnek, a szocialista Magyarország építésének. H asonlóan fontos és nagyjelentőségű az új egészség- ügyi törvény megalkotása, amelyet ugyancsak a leg­utóbbi országgyűlés fogadott el. Időszerű és már nagyon szükséges volt egy egységesen értelmezett, valóban a szo­cialista egészségügyet szolgáló törvény megszületése. Nyil­vánvaló — és ezt elsősorban hangsúlyozza a törvény —, hogy az egészségügy társadalmunk közös ügyévé vált. Mert — a jövőben — gyakorlatilag az ország egész la­kossága betegségi biztosításban és ingyenes orvosi ellátás­ban részesül. Az is nyilvánvaló, hogy az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, a járóbeteg-ellátás, az egészségügyi jog­szabályok, a megnövekedett átlagos életkor, az orvostudo­mány új eredményei, a közegészségügy, mindannyiunkat egyformán érint. Azért van nagy jelentősége az új tör­vénynek, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy az emberek egész­sége nem közömbös a mi társadalmunkban. Vadászok megyei küldöttgyűlése Eredményes három év — további új feladatok Tegnap tartotta a MAVOSZ megyei küldöttgyűlését. A köz­gyűlésen a 78 küldöttön kívül megjelent Szoó Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, Heren- csényi József, a megyei ta­nács elnökhelyettese és dr. Tóth István, a városi tanács elnöke. Képviseltette magát a MAVOSZ országos központja is. Az előre kiadott írásos be­számolóból — amely az elmúlt 3 év vadgazdálkodását tar­talmazta — kitűnt, hogy fej­lődés tapasztalható a fácán- tenyésztési program megvaló­sításában és a vadvédelmi fel­adatok, , végrehajtásában. -Jó irányba halad a közös gazda­ságok és a vadásztársaságok kapcsolata is. Az intéző bi­zottság 1968. évi átszervezése következtében emelkedett a vezetés és a vadászati kultúra színvonala. Fejlődő tenden­ciát mutat a vadgazdálkodás, amit bizonyít, hogy a vadász- társaságok a 3 év alatt ösz- szesen 30 630 darab kilőtt va­dat, 2358 élő nyulat és 522 da­rab élő fácánt adtak át a MAVAD-nak. A vadértékesí- téis a beszánjolási időszakban 82 022 kilogramm volt. A vad­védelem érdekében 31 897 da­rab szőrmés és szárnyas raga­dozót pusztítottak el. Az elért eredmények azon­ban még mindig nem kielégí- tőek. A tervteljesítés csak 80 (Folytatás a 2: oldalon.) MAI SZÁMUNKBAN: Nők a munkapadnál (3. oldal) Pusztai örömök és bánatok (4. oldal) A kulturális alap nyomában (5. oldal) Mérkőzés előtt (6. oldal) Ratifikációs vita a lengyel parlamentben A lengyel államtanács szombati ülésén célszerű­nek találta, hogy kikérje a nemzetgyűlés megfelelő szerveinek véleményét az 1970. december 7-i lengyel —nyugatnémet szerződés ratifikálásáról. Az államtanács ezért a szejm elnöksége elé utal­ta a szerződés szövegét, a minisztertanács elnökének az államtanács elé terjesz­tett ratifikációs javaslatával együtt. A szejm április 27-én kezdődő ülésén tárgyal majd a lengyel—nyugatnémet po­litikai kapcsolatok rendezé­sének alapjául szolgáló szer­ződés ratifikálásának ügyé­ről. (MTI) Pontosan 10 órakor úttörők dala csendült: Köszöntünk Iljics! Eljöttek sokan a parkba fiatalok és idősebbek, hogy kegyeletüket és hálájukat fejezzék ki a nagy gondolko­dónak, Vlagyimir Iljics Leninnek. Tegnap délelőtt Salgótarjánban, a megyei tanács előtti Lenin-szobornál helyezték el koszorúikat a megye társadalmi, gazdasági és párt- szervezetei, megemlékezésül a nagy emberi példakép születésnapja alkalmából. Népes küldöttség érkezett Balassagyarmatról is. Virágait a Magyar Autóklub megyei szer­vezetének gépkocsijai hozták el. A fellobogózott autókból úttörők pattantak ki a Le­nin téren, akik — képünkön — városunk köszöntő koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatánál. Lenin születésének 102. évfordulóját méltóképpen ünnepelték megye- szerte. Tegnap a járási és városi pártbizottságokon ünnepélyes keretek között újabb propagandistáknak adták át a megtisztelő Lenin-emlékplakettet — kulcsár — MSZMP-küldöttség Szíriában egkezdüdtek tárgyalások Mint már jelentettük, Szí­riában tartózkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége Biszku Bélának, a Politikád Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak. vezetésével. Péntek este a küldöttséget fogadta Abdul­lah Ahmar, a szíriai Baath- párt főtitkárhelyettese. A magyar küldöttség pén­teken megkezdte tárgyalása­it a Szíriai Arab Köztársaság vezetőivel. Szíriai részről Ab­dullah Ahmar vezeti a tár­gyalásokat. (MTI) Fejlődésnek indultak a vetések Jól jött as eső A tavaszi munkák végzése — az elmúlt két hét esőzései miatt — lelassult. Igaz, a ta­vaszi kalászosok nagy része április elején földbe került, így a csapadék nagyon kedve­ző mikroklímát teremtett a csírázás megindulásához, a ki­csírázott növények fejlődésé­hez. Az őszi vetésiek állapota kedvező képet mutat. Sok he­lyen a gyors növekedés miatt a vegyszeres gyomirtás befeje­zése gondot jelent. A termés- kilátások is kedvezőnek ítél­hetők meg. 1971-ben jelentős, 1480 hek­tár volt az őszi kalászosok téli és kora tavaszi kipusztulá­sa. Ebben az évben — az eny­he tél következtében — a ki­pusztulás minimális, 221 hek­tár. A tavaszi árpa közel 100 számlákban, 6940 hektáron, a zab 739 hektáron, a tervezett- 'nél 5 százalékkal nagyobb te­rületen viszonylag jó magágy­ba került. Az elmúlt két hétben me­gyénkben mintegy 60—65 milliméter csapadék hul­lott, egyenetlen, záporszerű elosz­lásban. Ha az egész járások területén. lehullott csapadék mennyiségét és intenzitását vizsgáljuk, akkor azt mond­hatjuk: közel azonos, 62—67 milliméter eső esett a balas­sagyarmati és szécsényi járás­ban. A salgótarjáni járásban ötvennyolc—hatvan milli­méter, a rétságdhan 40—45, á pásztói járás kapta a legkeve­sebb csapadékot, 25—30 milli­métert. Mivel az esőgócok­ban, sokszor viharral, esetleg jéggel kísérve jelentkezett, több helyen kisebb-nagyobb eróziós károkat okozott és a növényzetet is megviselte. Pásztó környékén jég esett. Endre falva határában közel félméteres talajréteget mosott le a hirtelen jött nagy inten­zitású eső. Csitáron vasárnap másfél óra alatt csaknem 110 milliméter csapadék hullott le, ami 40 hektár burgonya, és hat hektár cukorrépa teljes kimosását eredményezte. Azokban az üzemekben, ahol a vetés nem a lejtővel ke­resztben történt, ott a cso- roszlya helyén a barázdás eró­zió a talajjal együtt a vető­magot is lemosta. A cukorrépa vetése, a burgonya ültetése a befe­jezéshez közeledik, a ké­szültség foka 98. illetve 94 százalékos. A kukoricának közel felét, 2952 hektárt, 42 százalékát már elvetették mezőgazdasági termelőszövetkezeteink. A ház­táji és egyéni gazdaságok is szívesen foglalkoznak a ku­korica termesztésével, mint­egy 9700 hektár vetését terve­zik. A közös gazdaságok igye­keznek minden segítséget meg­adni a háztáji gazdaságoknak a vetési munkák időbeni be­fejezéséhez. Vetőmagot, mű­trágyát, gépeket bocsátanak a háztáji gazdaságok rendelke­zésére. Ennek eredménye, hogy már 3500 hektáron a háztáji és egyéni gazdaságok­ban elvetették a kukoricát. A silókukorica vetése a vártnál lassabban halad. Eddig a tervezett terület 25 százaléka került elve­tésre. A tömegtakarmány-bázisunk alapját képező silókukorica vetésére üzemeinknek na­gyobb figyelmet kell fordíta­niuk. A vöröshere és lucerna telepítése jó ütemben halad. Eddig 5350 hektáron telepítet­tek, a tervezett terület 90 százalékán. Mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteink szorgos munkáját dicséri, hogy a ta­vaszi vetésű növények nagy r^sze időben, az elmúlt évhez képest közel két héttel előbb elvetésre kerültek. Harcok An Loc térségében A Saigontól északnyugatra fekvő hadszíntéren a népi erők folytatták támadásai­kat An Loc tartományi székhely térségében, és új hadműveletet indítottak a tőle északra fekvő Phuoc Binh tartomány azonos ne­vű székhelye ellen. A had­művelet bevezetőjeként ezer rakéta és egyéb tüzérségi lö­vedék sújtott le a Saigontól 125 kilométerrel északnyu­gatra fekvő tartományi székhely katonai célpontjai­ra. Délebbre, Saigon térsé­gében a népi erők tüzérsége Bien Hoa légitámaszpont el­len intéztek rakétatámadást, A központi fennsíkon a felszabadító erők Kontumtól 28 kilométerrel északnyugat­ra elfoglaltak egy tüzérségi támaszpontot, valamint Da Nangtól 55 kilométerrel dél­re egy további járási szék­helyet. Ugyanebben az öve­zetben, a tengerparti Binh Dinh tartományban folytat­ták támadásaikat a 19. szá­mú országút egyes szakasza­it még ellenőrzésük alatt tar­tó dél-koreai alakulatok el­len. Saigoni közlések szerint a dél-koreaiak nagy veszte­ségeket szenvedtek. Az úgynevezett északi fronton az éjszaka folyamán a harcok Quang Tin tarto­mányban összpontosultak. (MTI) , \ í

Next

/
Thumbnails
Contents