Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
Halló9 mentőszolgálat? önkéntelenül is megborzong az ember, mikor a tűzoltó-, a rendőr- vagy mentőautó szirénájának sivító hangját hallja. Rendszerint sürgős útjuk van ezeknek a járműveknek, amikor a megkülönböztető hangjelzést, a villogó fényt vagy mentők esetében a piros zászlót használják. Céljuk, hogy mielőbb érjenek a szerencsétlenség helyére. A mentők feladata, hogy a sérült vagy súlyosan beteg embertársunkat mielőbb a kórházba szállítsák. A mentők az Országos Mentőszolgálat kötelékébe tartoznak, amelyet közvetlenül az Egészségügyi Minisztérium alá rendeltek. Minden megyében a mentőfőorvos vezeti a szolgálatot. A mi megyénkben Salgótarjánban van a megyei mentőállomás, de a megye területén állomások vannak még Balassagyarmaton, Nagybátony- ban, Pásztón és Bercelen. A mentők telefonszáma minden telefonkönyv elején megtalálható. A következő telefonszámon érhetők el: Salgótarjánban 04 és 15-55, Balassagyarmaton 77, Pásztón 70, Nagybátonyban 49, Bercelen 25. A mentőszolgálat feladata, hogy a sürgős kórházi ápolásra vagy orvosi beavatkozásra szorulókat a kijelölt intézménybe szállítsa. A szolgálat fenntartása, korszerűsítése, a modern híradástechnikai eszközökkel való ellátása, valamint a személyzet fizetése komoly összegekbe kerül, amelyet népgazdaságunk biztosít részükre. Éppen ezért szükséges tudnunk, hogy ki és mikor hívhat mentőket. Bizonyos körülmények között — mikor embertársunk életveszélyes állapotba kerül — mindenki hívhat mentőt, így: súlyos baleset, mérgezés, öngyilkosság, szülés, erős vérzés esetén. Ilyenkor az hívja a mentőket, aki az eseményeket észlelte — rendszerint telefonon. A hívás alkalmával a következőkről tájékoztassuk őket: mi történt, milyen a sérülés. Mérgezés esetén mondjuk el — ha erre alapos ok vagy bizonyíték van —, hogy mivel történt a mérgezés. Sérülésnél mondjuk meg milyen testrész sérült, a vérzés nagy fokú-e és hányán sérültek, hol történt az esemény, a mentők hova menjenek és természetesen mondjuk be a bejelentő nevét, lakcímét, esetleges telefonszámát. Egyéb, nem életveszélyes esetben először orvosnak kell szólni és az orvos utasítása alapján kell eljárni. Ilyenkor csak akkor hívjuk a mentőket, ha az orvos erre utasított minket. A mentő hívásakor közölni kell a beteg nevét, életkorát, lakcímét, az orvos tájékoztatását a betegről: melyik osztályra küldi a beteget, a helybiztosítás megtörtént-e, milyen állapotban van a beteg, ülni tud-e, vagy csak feküdni, mennyi időn belül szükséges a beteg szállítása. Részegség esetén csak a magatehetetlen, esetleg eszméletlen, vagy sérült részeghez hívjunk mentőt. Ha a részeg ember elszállítása közbotrány, garázdaság miatt szükséges, a rendőrséget hívjuk, ők szállítják a kijózanító állomásra. Tudnunk kell azt is, hogy a részegség miatt adódó szállítási és egyéb költségek minden esetben az ellátottra hárulnak. A fentiek betartása azért indokolt, mert a mentők felelőtlen kihívása esetleg olyan súlyos állapotban levő embertársunkat fosztja meg a sürgős kórházba szállítás lehetőségétől, akin a gyors orvosi beavatkozás segíthetett volna. —s Nyugdíjkorhatár SENKIT sem ért váratlanul, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek március végén lezajlott kongresszusán a Isz-tagok nyugdíjkorhatár-problémája olyan élesen vetődött fel. A küldöttek többsége tarsolyában hozta ide ezt a gondot. Nem csoda, hiszen kinek-ki- nek a szőkébb hazájában, gazdaságában szép számmal akadt megbízó. Magyarországon a tsz-tag- ság átlagos életkora 53 év. A nyugdíjas és a járadékos termelőszövetkezeti tagok száma 1967 óta 50 000-rel nőtt és ezzel elérte a taglétszám 39 százalékát. Jelenleg 126 000 tsz- nyugdíjast és 275 000 tsz-já- radékost tartanak nyilván az országban. S ha most ez a kép, akkor a jövőben még inkább ilyen lesz. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által kiadott statisztikából kiderül, hogy 1970-ben például a tsz-tagság 3,4 százaléka volt 20 év alatti, 20,5 százalék 20—39 év között, 31,8 százalék 40—49 év között és 44,3 százalék 60 esztendős, vagy ennél idősebb. Némi túlzással ugyan, de el lehet mondani, hogy az iparban majdnem kedvezménynek számít az az intézkedés, amely a nyugdíjasokat to- vábbdolgozásra ösztönzi. A mezőgazdaság számára viszont létszükséglet a nyugdíjasok és a járadékosok közreműködése, különösen a sok kézi erőt igénylő munkacsúcsok idején. Idézet a TOT-statisztikából: „A nyugdíjban és a járadékban nem részesülő tagok közül 630 000-en vesznek részt rendszeresen a közös munkában. Ezen felül mintegy 150 ezer nyugdíjas és járadékos is dolgozik hosszabb, rövidebb időn keresztül. Ehhez a réteghez tartozó idős emberek az utóbbi négy esztendőben átlagosan mintegy 104 tízórás munkanapot dolgoztak évente.” HA ÍGY ALL a dolog, felvetődhet a kérdés, mint ahogy fel is vetődött már: miért nem lehet leszállítani a nyugdíjkorhatárt, ha a nyugdíjasok, amennyiben erejük, egészségük engedi, úgyis tovább dolgoznak a tsz-ben? Ez azonban kellő körültekintés nélküli okoskodás. Először is nyilvánvaló, hogy a nyugdíjast nem lehet bármikor s talán, éppen a legjobbkor „elővenni”, s főként nem lehet munkára kötelezni. Másodszor: a számokból kiolvasható az is, hogy a nyugdíjasok, járadékosok több mint a fele nem vállal többé termelőmunkát a közös gazdaságban. De mielőtt még bárki emberteleh szemléletet olvasna ki a sorok közül, hivatkozom a tsz-kongresszuson elhangzottakra: a nyugdíjkorhatár csökkentése egyszeriben a gazdaságok által fizetett 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulék megduplázódását vonná maga után. A tsz-ek aligha vállalnák jelenleg ezt a terhet, mert ez a jövedelemelvonás az aktív dolgozók személyi jövedelmét csökkentené, és sokaknak a nyugdíjalapját mérsékelné. Az ár tehát túlságosan nagy volna, nem beszélve arról, hogy éppen a nyugdíjak emelése az egyik legégetőbb gond a gazdaságokban. A nyugdíjkorhatár öt esztendővel veiló leszállítása egyik napról a másikra több mint 100 000 ember termelésből való kiválásával járna. Az általuk hagyott űrt sem gépekkel, sem kémiai anyagokkal, vagy emberi munkaerővel nem lehetne rövid idő alatt betölteni. Mindhárom tényezőt külön-külön is elemezhetnénk, de elég, ha most a kézi munkaerőt említjük, hiszen ez iránt nőne meg ugrásszerűen a kereslet — éppen a gépesítés nem kielégítő volta miatt. Az első tsz-kongresszus óta eltelt időszakban az országban csökkent a termelőszövetkezeti tagok száma, s ebben — a közhiedelemmel ellentétben — az elhalálozásnál nagyobb szerepet játszott, hogy még mindig a mezőgazdaságból a népgazdaság más területeire való elvándorlás az erősebb, nem pedig fordítva. AMI PEDIG a munkerőutánpótlást illeti, a fiatalok ösztönzésében, a pályaválasztás közvetett, vagy közvetlen Irányításában érdekelt területeknek, hivataloknak, iskoláknak, termelőgazdaságoknak, különösen az utóbbiaknak, sokkal többet kellene tenniük azért, hogy ne csak esztergályosok és traktorosok jelentkezzenek a tsz-irodákon. Az a bizonyos cipő éppen ott szorít, ahonnan a legtöbb ember ment nyugdíjba az utóbbi időben, s előreláthatóan megy a jövőben is — vagyis az állattenyésztésben és a növény- termesztésben. Pákovlcs Miklós Gyakorlóbolt nyílt egyik nagyvárosunkban. Az , üzlet afféle kis áruház, amelyben csak eladó kereskedelmi tanulók vannak, vevő nincs. Áru persze van. de a kedves vásárlóközönséget magnószalagok helyettesítik. Magnóról kérik hát a kívánt árut az emberek. S a kereskedő szakmát tanuló, gyakorló fiatalok készségesen kiszolgálják a láthatatlan vevőt. Azt mondják a szakemberek, hogy ez a kis létesítmény, „játszóbolt”. Elkésett vagy száz évet. Meglehet, nem tudom. Nekem más a véleményem erről az üzletről. Mindenesetre nem a késését hiányolom. Inkább azt, hogy ha már száz évet késett, akkor talán tökéletesre is' sikerülhetett volna. Hiszen úgy érzem a lényeg sikkadt el. Pedig nem ártana egy jó iskola amelyben mindent tanítanak, az eladás lélektanát, az emberekkel való bánásmódot is. De legyünk igazságosak, még inkább tárgyilagosak. Mielőtt elmondanánk kifogásainkat. bírálat tárgyává tennénk egy újdonsült kereskedelmi produkciót, mondjuk el, ismerjük el a jót is. Kereskedelmünk árubősége, valamint a belföldi, és az import áruk nagyszerű, minden igényt kielégítő minőségi fejlődése természetesen megfelelő áruismerettel rendelkező kereskedelmi szakembereket, képzett, művelt eladókat kíván. Másképp, őnél- külük nem megy a „bolt”. Hiszen. a vásárlók igénye az idővel és az életnívóval együtt gyorsulva nő. » A gyakorlóbolt miniatűr tanműhely, a szakemberek szerint éppen erre hivatott: a megfelelő áruismeret elsajátítására; az áruval való bánásmód. a raktározás, a kezelés — ezek itt a fő tantárgyak. Persze tanulnak a fiatalok kereskedelmi levelezést, árukönyvelést, pénztárkönyvvezetést, pénzkezelést, áru- megrendelést stb-t is. Feltételezhetően mindent, ami a kereskedelmi szakmához tartozik. Ez igazán nagyszerű, ennek örüljünk és reménykedjünk. Higyjük, hogy sok ilyen „tanáruházunk” lesz, ahonnét szakmailag képzett kereskedőfiatalok kerülnek ki és kezdik majd az igazi, „felnőtt” boltokban az életet. Hogy ezek után mégis mit hiányolunk? Megmondjuk: az eladó és a vásárló közötti A Balassagyarmati Fémipari Vállalat jó kereset mellett felvesz: hegesztő és lakatos szakmunkásokat, acélszerkezetek, valamint aluminium épületszerkezetek gyártására és helyszíni szerelésre. Minden második szombat szabad. Kedvezményes étkezés biztosítva. Vidéki dolgozók részére útiköltséget térít Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, 14 óráig. Tavaszi takarítás kulturált kapcsolatok gyakorlását. Lehet, e sorok szerzője elvakult mint vevő De enél- kül csupán árnyékbokszolás a kereskedőtanuló-képzés. Arc nélküli, láthatatlan vevőközönség?! Képtelenség. Hiszen a hiánycikkek lassan láthatóvá. eladható, megvehető cikkekké változnak. Gyártjuk vagy behozzuk őket a kedves vevő kívánságai szerint. Csupán egy hiánycikk tartja magát, valahol mélyen elrejtve makacsul: az emberi, az eladói kedvesség, az előzékenység. Pedig az a kereskedelmi szakma legnehezebb, de legnemesebb tantárgya. Emberismeret, lélektan. tapintat, kedvesség. személyi varázs. Ezekkel az adottságokkal. képességekkel a jó kereskedő mindennap képes leadni egy egész boltot. Ezt is lehet tanítani, sőt. ezt kell igazán tanítani. A legfontosabb tantárgy nem lehet „fakultatív”. A jó sohasem késő. tegyük ezt is kötelezővé, hogy mindent tudjanak a fiatalok. Hiszen nemsokára megjelenik előttük az igazi vásárló a maga valódi, látható arcával, hallható hangjával igényeivel. Suha Andor xircn^dménjcs göiigyölegáriisíf its április 20-tól május 30-ig a Közép-magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalat telepein. Régi ár: Űj ár: 200 literes, csapos olajtároló darabonként 390,— Ft 330,— Ft 30 literes üvegballon darabonként 40,— Ft 36,— Ft Nagy méretű, bontott gépládák mázsánként 226,— Ft 200,— Ft Importált drömök, szeméttároló, permetező és cefretároló edények nagy választékban. TELEPHELYEK: Balassagyarmat. Salgótarján A Pétervásárai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet eladásra felajánl 1968-as évjáratú 1 db M 21-es típusú (fekete) VOLGA személygépkocsit, felújított állapotban 0 km-es motorral Ár megegyezés szerint! Érdeklődni lehet: ÁFÉSZ, Pétervására, Petőfi u. 47. Telefon: Pétervására 16. Ügyintéző: Szántó István. Felvételre keresünk anyagellenőrt és bérügyi előadót, közgazdasági végzettséggel selypi kirendeltségünkre, továbbá fűtésszerelőket, vízvezeték-szerelőket, csőszerelőket és segédmunkásokat Heves és Nógrád megye területén folyó munkáink kivitelezésére. Jelentkezés: levélben, vagy személyesen, Csőszerelőipari Vállalat 5. sz. szerelőipari üzem, Budapest, VII. Garay u. 10. vagy Selyp, Vörösmajor, 55. sz. Főszerelésveze tőség. Vállalatok, szövetkezetek részére felajánljuk menetmángorló gépünk szabad kapacitását 16—36 mm átmérőjű alap-, fő- és rúdcsavarok, valamint hidak, épületek korlátlan hosz- szúságú vonórúdjainak metrikus, finom, jobb—bal menettel történő gyártására, A—00—A—60 minőségű anyagokon. A maximális menethosszúság 4x400 mm. Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára. Dunaújváros, Pipacs-telep. Telefon: 65-84. Ügyintéző: Majsai Zoltán osztályvezető t
