Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

60 éve toriént A Titanic tragédiája Jánosáknán megvalósulnak az ígéretek Nagy tragédia volt és vi­lágbotrány. Évekig fogalkoz- tak vele a leghíresebb napi­lapok. Felderítették másfél ezer ember pusztulásának hátterét, kiteregették az üz­leti számítás aljasságait, s | megörökítették az egyéni c.rámák egész sorát. Akkori­ban Anglia és Németország hajóstársaságai dühödten versenyeztek: melyik tud több utast, nagyobb gyorsa­sággal, maximális kényelem­mel átszállítani Európából 1 Amerikába és vissza? Ezért hát a White Star Line brit cég megépítette a Titanic nevű luxusgqzösét, amely a maga korában technikai csoda volt és a nagysága olyan, mintha megvalósult volna Verne Gyula- fantasz­tikus regénye, Az úszó vá­ros. Amikor a Titanic útra kelt Angliából, a mólón szólt a zene, röpködtek a szerpenti­nek és hullott a virágeső. Aztán négy napon, át büsz­kén és gyorsan úszott az óceánon a büszke hajó 2206 utassal a fedélzetén. 1912. április 14-én este még bál volt a hajón. Finom mámor­ban táncoltak az első osztály gazdag és hírneves utasai, mágnások, pénzfejedelmek, az életet habzsoló világpol­gárok. Ott volt köztük a White Star Line elnöke: Ismay; to­vábbá az amerikai millio­mos: Astor és az ugyancsak milliomos Wiedener bankár. Ezen a hajón — persze az első osztályon — hivalkodott a gazdagság. Ámde egy Váratlan heves szélvihar déli irányba so­dorta a gőzöst. Smith kapi­tánynak, a tapasztalt öreg tengeri rókának tudnia kel­lett, hogy az 1912-es enyhe tél következtében hatalmas jéghegyek kerültek olyan délibb tájakra, ahol igen ritkán jelentek meg, de szá­molni kellett velük. A kapi­tány azonban félretett min­den óvatosságot és a hirte­len támadt köd ellenére „teljes gőzt” parancsolt, mert a White Star elnöke, Ismay — rekordot akart. Smith má­sodtisztje aggódott ugyan, félt az alattomos jéghegyek­től, amelyeket különösen a nem látható, víz alatti talpa­zatuk tett veszélyessé. Senki sem hallgatott rá. A Titanic rohant a végzete felé. Teljes gőzzel. Már lezajlott a bál, ki­ürültek a pezsgőspalackok, pihenőre tértek a zenészek, az elit publikum pedig visz- szavonult káprázatos luxus­sal berendezett lakosztályai­ba. Éjfél jóval elmúlt, ami­kor rettenetes lökés, az acél­lemezek döbbenetes ropogá­sa, a berendezés elképesztő recsegése riasztotta fel az alvókat. A Titanic a ködben egy óriási jéghegynek ütkö­zött. Minden képzeletet fe­Nem kell komolyan venni ' Meg tudná-e valaki mon­dani, hogy mi az a mélyin­terjú? Akik már találkoztak ve­le, azok bizonyára kapisgál- ják, hogy mi is akar ez len­ni. Legutóbb a Burgulyabür- gözdi Állami Gazdaság dol­gozóinak életkörülményeiről készítettek ezzel a módszer­rel felmérést. Ami engem illet, még soha az életben nem csináltam ilyen mélymicsodát. Egysze­rű interjút annál többet. Ez úgy történik, kérem, hogy két ember helyet foglal egy­mással szemben, az egyik kérdez, a másik válaszol. Persze, amilyen járatlan va­gyok ezekben a dolgokban, könnyen megtörténhetett, hogy némely esetben az in­terjú merő véletlenségből mélyinterjúnak sikerült. Csak én nem tudtam, hogy az. Még szerencse, hogy meg nem vertek érte. Teljes tájékozatlanságom­nak tessék betudni, én úgy képzelem el ezt a mélyin­terjút, hogy a kérdező vala­hova nagyon mélyre leviszi a páciensét, mondjuk egy pincébe, ott mélyen a sze­mébe néz és mély hangon mindenféle magántermészetű kérdésről faggatja. Külön­ben miben különbözne a mélyinterjú az egyszerű be­szélgetéstől? Csak az a fontos, hogy az interjúvoló elég mélyre nyúl­jon a gyanútlan ember lelki­világába. Négyszemközt, ugye, mindenki bátrabban nyúlkál, pláne, ha egy csinos, fiatal baromfigondozónő akad a keze ügyébe. És fél­homály van abban a pincé­ben. Nyúljunk csak minél mélyebbre. Elvégre azért mélyinterjú a mélyinterjú. Csak arra vigyázzunk, hogy a kezünkre ne üssenek. Ne tessék félreérteni, egy pillanatig sem merném két­ségbe vonni a tudományos módszerek fontosságát. Nem akarom kigúnyolni azoknak a munkáját, akik a valóság feltárására vállalkoztak. Csak azt nem értem, hogy mitől mélyinterjú a mélyin­terjú? Talán azért hívják így, hogy ezzel megkülön­böztessék a felületes inter­jútól? Vagy így sokkal job­ban hangzik? Az első mélyrehatolás után feltételezhetően a kereszt­kérdések következnek. Min­den oldalról ellenőrizni és pontosítani szükséges a fel­tárt tényezőket, hogy ideje­korán kiderüljön, ha valaki a feltett mélykérdésekre esetleg egyáltalán nem mély választ adott. Mindenesertre még azt is jó lenne tudni, hogyha két állítólagos mélyinterjú ösz- szetalélkozik, vajon melyik a mélyebb? Hogyan tudják ezt megállapítani ? Az egyik bizonyára el- szégyelli magát és feje búb­jáig elvörösödik. Ebből nyomban bárki kitalálhatja, hogy melyik az igazi. Az ál — mélyinterjú máris le­lepleződött. Ne is tessék ko­molyan venni!.... — is lülmúló pánik tört ki, nők, gyermekek, férfiak igyekez­tek a fedélzetre jutni. Sokan félig meztelenül, futás köz­ben kapkodva magukra a ruhájukat, vagy takaróba burkolózva. A fedélzet kö­zelében levő luxuskabinok utasai előnyben voltak, mert a második és a harmadik osztály tömegét a matrózok egy darabig visszaszorítot­ták. De a,, pánik ereje hama­rosan felborított minden rendet. Smith kapitány szócsöve­ken igyekezett megnyugtatni a kétségbeesett embereket: „Nincs baj. Sok hajó fogta az SOS-jelet, s közeledik! Fel a mentőövet! Mindenki megmenekül!” Csakhogy a hajó orra gyorsan levált, a légkamrák képtelenek voltak a víz színén tartani a hajót, Kialudt a villany. Iszonyatos harc kezdődött az életért. A férfiak vadállattá vedlettek, s íegázolták a gyerekeket, nőket, öregeket. Butts őr­nagy egy tucat férfit lőtt le, a tisztek mind használták a re­volverüket, de végül őket is leterítették. Ismay elnök el­sőként mentette meg a bő­rét egy félig telt mentőcsó­nakban, miközben más csó­nakok a túlzsúfoltságtól fel­borultak. Smith kapitány a szájába lőtt. Akik a vízbe ugrottak, a jeges árban gyorsan elmerültek. A Tita­nic rádiósa az utolsó pilla­natig adta a vészjeleket. A hajó elmerült. Elsőnek a Carpathia ért a helyszínre. Ennek magyar legénysége 645 személyt ha­lászott ki a tengerből, és dr. Lengyel Árpád hajóorvos azonnal hozzálátott a rászo­rulók kezeléséhez. A később érkező Mauretania és még három hajó már csak ösz- szesen 58 hajótöröttet ment­hetett meg. A Titanic 2206 utasából 1503 a tengerbe ve­szett. Szívettépő jelenetek zajlottak le New York ki­kötőjében, amikor a Carpat­hia fedélzetéről partra tették az idegileg összeroppant, ki­merült, átfázott, belázasodott és magatehetetlen nőket és gyemekeket. Kiderült aztán, hogy az előkelő utasok 63 %-a megmenekült. De már a másodosztályúak közül csupán 43 %, a harmadosz- tályúak közül pedig mind­össze 25 % élte túl a tragé­diát. A világsajtó Ismay fe­jét követelte, a túlélő előke­lő férfiakat kizárták klub­jaikból, a White Star Line-t egy darabig bojkottálták. Hi­vatalosan is megállapították, hogy a katasztrófa elmaradt volna a hajóstársaságok ver­senye nélkül, s ha Ismay el­nök nem hajszolja üzleti érdekből a rekordot.I Földes Mihály Exportra .termelnek a szalagon. Frissek voltak az idén a női fehérneműgyár jános- aknai' üzemében. A KISZ megalakulásának 15. évfor­dulója tiszteletére már ja­nuár 4-én elkészítették az éves versenyfelajánlást és csatlakozásra szólították a megyében dolgozó ifjúsági brigádokat. Az ütemes terv­teljesítésekre, a minőség ja­vítására, selejt csökkentésére, balesetmentes munkára tet­tek ígéretet. Vállalták a kieső idők csökkentését, hiányzások, késések meg­szüntetését is. Már a máso­dik alkalommal szervezik a kommunista műszakot. Leg­utóbb szinte teljes létszám­mal részt vettek ebben a nemes célért folyó közös ak­cióban és hét óra alatt tel­jesítették egy egész műszak tervét. Csaknem félmilliós temelési értéket állítottak elő ezen a műszakon, amely­nek bérét a vietnami egy­számlára fizették be. Az ígé­retek tehát folyamatosan va­lóra váltak, ahogy azt a szá­mok is bizonyítják. — Az fdén már a fehér­neműgyártásról teljesen át­tértünk a felső konfekciós áruk, blúzok, otthonkák, köntösök gyártására. Értéke­sebb és kényesebb anyagok­kal dolgozunk. Már önma­gában ez is nagyobb figyel­met kívánt a dolgozóktól és a minőségi követelmények is nagyobbak lettek — újsá­golta Kecskés János üzem­vezető, aki az eredmények­ről is tájékoztatott. — A termelés több mint 80 százaléka exportra kerül. A negyedévi 32 ezer dara­bos tervet csaknem ötezer­rel túlteljesítettük. A Szov­jetunióba szállítunk nagyobb mennyiségben, de 32 ezer da­rab ruhát a Német Szövetségi Köztársaságba is exportál­tunk. Mindezt figyelembe kell venni, amikor a ver­senyt értékeljük, mert a kezdeményezésnek megvan a haszna. Tavaly például még fél százalék körül volt a se­lejt. Ennek 50 %-kal való csökkentését vállalták a dol­gozók és az első negyedév­ben alig érte el a selejt az egytized százalékot. A ké­nyesebb terméket figyelem­be véve Igen jelentős dolog ez — mondta az üzemveze­tő. A gyárban sorra mutat­ják az új, speciális gépeket. Év elejétől eddig már vagy negyven ilyen gép érkezett és még többet várnak. A régi, elavultakat lecserélik ezekkel a sokkal termelé­kenyebb gépekkel. Némelyik a réginek kétszeres teljesít­ményére is képes, ami nem­csak a nagyobb termelést teszi lehetővé, hanem az előállítási költségek jelen­tős csökkentését is. Az új anyagokra még nehezebb volt az átállás, mint a gé­pekre. Meglepően rövid idő alatt megtanulták az új gé­pek kezelését. A nagyvállalat az idén 13 százalékos termelésnövelést tervezett, de itt Jánosáknán legalább 30 százalékos fel­futással számolnak. Ennek nagy részét a termelékeny­ség növekedése biztosítja, de a létszám is nagyobb lesz. Ma 80 környékbeli jelent­kező szerepel a nyilvántar­tásban, akik közül ötven nőt már a jövő héten felvesznek. A betanítás folyamtos és év végére félezer darabbé­res dolgozó szerepel a terv­ben. A gyár tehát fokozato­san fejlődik. A kezdők közül legutóbb Gece Pálné, Babók Jánosné, Tóth Ti vadamé és Bányász Józsefné szocialista brigádja elnyerte a bronz - fokozatot. Jövőre még töb­ben lesznek, mert a jelek is erre engednek következtetni. Az év elejei kezdeményezést a tettek követték, folyamato­san megvalósulnak az ígé­retek. ZÉP OTTHOI Itt a jó idő, a Háziasszonyok — talán a férfiak is — ne­kilátnak a tavaszi nagytaka­rításhoz, és szinte újjá, ünne­pi hangulatúvá varázsolják a lakásokat. Sokunkban ilyen­kor megmozdul a rendezgeté­si hajlam is, ahol eddig a he- verők voltak, most oda kerül az íróasztal, a szekrények he­lyét meg talán éppen egy kép foglalja majd el. Talán ezzel is magyarázha­tó, hogy, tavasszal fogéko­nyabbak vagyunk a szép,' íz­léses lakberendezési tárgyak iránt, emiatt lehet, hogy hir­telen „megugrott” a bútorüz­letek és a művészi rézkarco­kat, alkotásokat, lakberende­zési tárgyakat árusító üzlet forgalma is.' Ezekben a na­pokban lényegesen több kerá­mia, asztalterítő, olajkép; lámpatest talált új gazdára* mint a téli hónapokban. — kulcsár — ! Köonyebség a dolgozó nőknek A női fehérneműgyár já- nosaknai üzeme kimondottan női üzem és éppen ezért itt különösen fontos, hogy segít­sék a családanyák mindenna­pos gondjainak enyhítését. A vállalat is sokat tesz ezért, és esetenként lehetővé teszi, hogy saját termékeikből az üzem­nél vásárolhassanak. A gyár udvarán egy modern önkiszolgáló élelmiszerüzletel létesítettek, mellette pedig húsbolt nyílt. Ez is könnyíti a munkábajárást, mert a bevá­sárlásokat helyben elvégezhe­tik. Egy hónappal ezelőtt a Nógrád megyei Patyolat is felvevőhelyet létesített az üzemnél. A mosásra beadott ruhát tisztítás után helyben átvehetik. Ezt az új szolgál­tatást is egyre több dolgozó nő veszi igénybe. Üsző erőművek Á nyugat-szibériai Tyu- menyi Hajógyárban az „Északi fény” típusú úszó erőművek gyárátásához ha­talmas műhelycsarnokot épí­tenek. A villamos erőművek — amelyeknek teljesítmé­nye 20 ezer kilowatt tel­jesen automatizáltak, egy öt emelet magas hajótestbe kerülnek beépítésre. A mun­kahelyeket és a kabinokat alaposan szigetelik a szigorú éghajlati viszonyok miatt. Az úszó erőművek — a fo­lyókon és tavakon keresztül — szinte az ország bármely pontját felkereshetik. Képünkön: Salgótarjánban a Képcsarnok Vállalat reprezentatív üzletében számos szép lakberendezési tárgy várja a vásárlókat

Next

/
Thumbnails
Contents