Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
XXVIII. ÉVF., 78. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. ÁPRILIS 1., SZOMBAT n IBtefejesi© munkáját m tss-ek A Parlamentben pénteken megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek második, országos kongresszusának záróiilése. Győré Sándor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke nyitotta meg a kongresszus pénteki ülését. A munkaértekezlet zárónapján megjelent a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, valamint a hazai, gazdasági, politikai és társadai- mi élet sok kiválósága. A felszólalások után az el- választ a hozzászólásokra, a nöklő Győré Sándor lezárta a vitában elhangzott kérdésekre, háromnapos munkaértekezlet javaslatokra, vitáját, s felkérésére Szabó Köszönetét mondott az István, a TOT elnöke adott MSZMP Központi Bizottságának és a kormánynak a nevükben elhangzott felszólalásokért, amelyek elismerést, bátorítást és útmutatást adtak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomnak. Szabó István rámutatott arra, hogy a kongresszuson sokan foglalkoztak az üzemen belüli ellenőrzéssel. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújtottak a területi szövetségek, amelyek kialakították az (Folytatás a 2. oldalon) a« «rs*ü"ba'i Meghirdették az ^Észrevettük — jelezzük” akieót Tanácskoztak az újonnan települt üzemek KLSZ-vezetői Tegnap Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Házban — első ízben az országban — találkoztak a megyénkben újonnan letelepült üzemek KISZ-vezetői. A tanácskozásra a megye minden részéből hatvan fiatal jött el. Először Huszák Artúr, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa tájékoztatta a KISZ-vezetőket a megye IV. ötéves tervéről, az újonnan települt vállalatok szerepéről, majd Tóth Rudolf, a KISZ megyei bizottságának munkatársa tartott előadást a KISZ munkaversenyformáinak tapasztalatairól. Szép eredmények születtek megyénkben a KISZ védnökségvállalásai során. Jelenleg a salgótarjáni Vegyigépszerelő Vállalat és a FŰTÖBER nagy- bátonyi üzeme épül KISZ- védnökséggel, a tervek között pedig két újabb védnökség szerepel; a Regionális Vízmű 2. ütemének megvalósítása és a salgótarjáni új iparitanulóintézet építése feletti védnökség. Ezeken kívül nagy szerepük van a helyi KlSZ-véd- nökségeknek is. Szó esett a szakdolgozatpályázatról, amelyet a korábbi jó tapasztalatok alapján, a műszakiakon és közgazdászokon kívül, most kiterjesztettek az orvos-egészségügyi, pedagógus- és jogászfiatalokra is. A kiírt témák megpályázása alkalmas az üzem sajátos feladatainak megoldására. Felhívta a figyelmet az előadó a Szakma Ifjú Mestere versenymozgalom széles körű elterjesztésére. Ösztönözzön ez a mozgalom a rokonszakmák elsajátítására, s az új technológiák bevezetésekor az önképzésre. Tóth Rudolf előadását élénk, érdekes vita követte. Lukács György, a VSZV KISZ-titkára elmondta, hogy a vállalatnál az FMKT tanfolyamokat szervez a bányászatból odakerült fiataloknak. A továbbtanuló szakmunkásoknak szintén az FMKT segít a vizsgára felkészülni. Kovács József, a BRG salgótarjáni gyárának KISZ-tit- kára felhívással fordult a találkozón résztvevő fiatalokhoz; a megye valamennyi üzemi KISZ-szervezete indítsa meg az „Észrevettük—jelezzük” akciót. Ennek szellemében a KISZ-tagok az üzemükben tapasztalható problémákat azonnal jelezzék a gazdaságvezetőknek, tegyék szóvá különféle fórumokon. Rácz András, az ELZETT szécsényi részlegének KISZtitkára arról szólt, hogy a vidékre települt üzemek alárendelt helyzetben vannak a központi üzemmel szemben. Anyagellátási, munkaszervezési és más témákban is érezhető a hátrányos helyzet. És nemcsak gazdasági oldalról közelíthető meg ez a visszásság; az ELZETT KlSZ-szerve- zete például még mindig nem talált kapcsolatot az anyavállalat KISZ-szervezetével. Másutt a megyében arra volt példa, hogy a kitelepült üzem minőséglánc-akcióját az anya- vállalat semmibe vette. Juhász József arról számolt be, hogy a pásztói szerszám- és készülékgyárban a fiatalok 40 százaléka továbbtanul, s lehetőség van szakmai tanfolyamok szervezésére is. Sok fiatal sérelmezi az újonnan települt vállalatoknál, az aránytalan, sokszor a munkajogi szabályokat is sértő túlóráztatást, ami gátolja a fiatalok pihenését, szórakozását, művelődését. Megint mások azt kifogásolták, hogy a Szakma Ifjú Mestere döntők első helyezettjei rendszeresen a döntőt rendező üzem versenyzői közül kerülnek ki. A találkozó vitáját követően a fiatalok meglátogatták a FŰTÖBER nagybátonyi üzemét. Nyolcvankétmillió forint erdősítésre Megyei fásítási ankét Salgótarjánban — Ezer fát ültetett Nógrád az ország fában leggazdagabb megyéi közé tartozik, területének harminckét százalékán, összesen nyolcvannégyezer hektárt borítanak erdők. Az erdősítésnek itt hagyományai vannak, de az utóbbi esztendőkben különös fellendülés tapasztalható: már a harmadik ötéves terv időszakában mintegy ötvenegy és fél millió forintot fordítottak fásításra, a negyedik ötéves tervben pedig ennél is harminc- millió forinttal többet, nyolcvankétmilliót költenek erdőtelepítésre. Ebből a pénzből — amint azt a tegnapi. Salgótarjániban megtartott megyei fásítási ankéten is elmondották — kétezer hektár úgynevezett első kivitelű erdőt, és hatszáz hektár cellulóznyárt telepítenek, de jut belőle a városok, községek fásítására is. A nagyarányú terveket indokolja a fa neun csökkenő ipari-mezőa nyugdíjas bányász gazdasági jelentősége, és a dimbes-dombos vidékek mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, sovány, terméketlen talaja. A racionális földhasználatra való törekvésben az erdőtelepítésnek tehát elsőrendű szerepe van Nógrád megyében. Az ankéten — amelyen az állami erdőgazdasági vezetőkön, erdészeken kívül részt vettek a termelőszövetkezeti erdészetek szakemberei, valamint a tanácsok képviselői is — óvtak a túlzásoktól is. Rámutattak: mindenütt csak addig nyújtózzanak, ameddig a takaró ér, vagyis a földeket csak olyan ütemben szabad kivonni a termelésből és erdősíteni, amilyen mértékben ehhez a pénzügyi fedezet rendelkezésre álii. Ezenkívül, nem minden mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület alkalmas erdőtelepítésre. Sok művelésből kivont területen hasznosabb gyepesíteni: legelőt, kaszálót létesíteni. Törekedni kell az úgynevezett gazdasági erdőtelepítésre — amelyek iparilag hasznosítható nyersanyagot' s-iolgáltatnak majd. A fásítási ankéten számos erdészeti vezető és munkás — a fásításban elért eredményekért — oklevelet és pénzjutalmat kapott. Oklevéllel tüntették ki a ceredi Cered- völgye, és a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetet. Meleg ünneplésben részesítették Veres Márton salgótarjáni nyugdíjas bányászt, aki saját jószántából évek óta ültetgeti a városban a környék erdeiből hozott facsemetéket, s azokat később is figyelemmel kíséri, gondozgait- ja. Ilyen módon Veres Márton már ezer facsemetét ültetett el a salgótarjáni utcákon, parkokban. nyugdíjas bányásznak alis- erő oklevelet ■ és pénzjutal- lat nyújtottak át az ankéten. Halszáz állomáshellyel bővült a központ Három hónappal hamarabb elhéftsiilt Az alkalomhoz illő eseménnyel köszöntötte a fel- szabadulásunk huszonhete- dik évfordulóját a Budapest— Vidéki Posta Igazgatóság és a salgótarjáni főposta. Három hónappal hamarább befejeződött a salgótarjáni távközlési üzem központjának hatszáz új állomáshellyel való bővítése. A posta a kivitelezés megkezdésekor szocialista szerződést kötött a munkálatokban résztvevő szocialista brigádokkal, hogy a telefon- központ működésének fenntartása mellett minél hamarább befejeződjön a milliós értékű beruházás. A szerelők nappal és éjszaka egyaránt dolgoztak, hogy vállalásuknak eleget tudjanak tenni. A bővítéssel a korábbi kétezer-háromszáz előfizetővel szemben az elkövetkező hetekben fokozatosan majdnem háromezerre növekedhet a telefonelőfizetők száma Salgótarjánban. Ezzel enyhülnek a városnak a távbeszélő-hálózat túlterheltségéből származó közismert gondjai. Érdekességként említették, hogy a bővítéshez a szerelők hatvanöt kilométer kábelt használtak fel, a gépi „telefonos kisasszonyok” száma harmincról harminchatra emelkedett. A berendezéseket tegnap a felszabadulási ünnepségek nyitányaként a beruházásban érdekeltek jelenlétében ünnepélyesen átadták rendeltetésüknek. A képünkön: az utolsó „simítások” a telefonközpont egyik egységén. Kitüntetések április 4. alkalmából Hazánk felszabadulásának huszonhetedik évfordulója alkalmából kormánykitüntetó- sek átadására került sor. Tegnap délelőtt a megyei tanács székhazában Géczi János, a megyei tanács elnöke, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács elnöke megbízásából adott át kitüntetéseket. Hosszú és eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Murányi Lajos, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának csoportvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta Romasz Adolf, a megyei tanács osztályvezető-helyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést vette át Budai Györgyné, a Balassagyarmati városi Tan,ács csoportvezetője, Molnár József, a Nógrádme- gyeri községi Tanács elnöke, Varga Lajos, a Káliói közös községi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, és Mó- csány Bertalan, az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepének szocialista brigádtagja. Tegnap délután Géczi János. a megyei tanács elnöke, az Elnöki Tanács . elnökének megbízásából több évtizedes Nógrád megyei gyógyítómunkája elismeréséül Balassagyarmaton dr. Bartha Elemér főorvosnak a Munka Érdemrend arany, dr. Ibrányi Endre főorvosnak a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adta át nyugalomba vonulásuk alkalmából. Tegnap délben Budapesten, a Fészek Klubban vette át eddigi munkája elismeréséül a Munkácsy-díj III. fokozatát Lóránt János festőművész. A kitüntetettek között volt Budai Györgyné, a Balassagyarmati városi Tanács csoportvezetője, aki — képünkön — átveszi Géczi Jánostól, a megyei tanács elnökétől, ország- gyűlési képviselőtől a Munka Érdemrend bronz fokozatát
