Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Köszöiitfiilc a népfrontot A megtett út összegezése, a végzett munkáról való szám­adás, és a következő négy év feladatainak meghatározása jegyében ül össze ma délelőtt a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete. A • mai tanácskozás, amelyen a népfront- bizottságok képviseletében kétszáz küldött vesz részt, minden bizonnyal jól szolgálja a népfrontmozgalom ügyét. A számadás és összegezés mindig örömteli feladat, fő­ként akkor, ha előbbrelépésről, eredményekről, anyagi és szellemi javaink gyarapodásáról beszélhetünk. Nem kétséges, hogy a Hazafias Népfront Nógrád megyében is a legszéle­sebb tömegmozgalom, amely a párt politikája alapján szer­vezi és mozgósítja az emberek tízezreit. Tükrözték ezt a bi­zottságokat újjáválasztó gyűlések falun és városon egyaránt. Nógrádban közel százhatvan népfrontválasztási gyűlésen hu- szonkétezren vettek részt, és kilencszázhuszonöten mondották el véleményüket, adtak hasznos és figyelemre méltó javasla­tokat, megszívlelendő tanácsokat. A választások tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy az emberek bizalommal és érdeklődéssel fordulnak a nép­front felé. Az összejöveteleket, eszmecseréket bátor és őszinte véleménynyilvánítás jellemezte. Pontosan ebben van a nép­frontmozgalom ereje, hogy benne megmutatkozik a nemzeti összefogás, azonos célért dolgozik kommunista és nem kom­munista, munkás, orvos és termelőszövetkezeti paraszt. KISZ- fiatal, közéleti ember, pedagógus vagy háziasszony. A mindennapos munkában egyre inkább érvényesül az az elv, hogy a párt szövetségi politikája, a népfrontmozga­lom keretében valósul meg, hozzájárul a szocialista nemzeti egység erősítéséhez, a demokratizmus kiszélesítéséhez. Ma már nem lehet vita tárgya, hogy a népfront állan­dóan és folyamatosan jelen van - a jövőben pedig még in­kább jelen lesz - a város- és községpolitika alakításában, formálásában. Sok-sok példát hozhatnánk annak igazolására, hogy a községi és váiosi népfrontbizottságok milyen egyér­telmű lelkesedéssel és közös akarattal dolgoztak önzetlenül, magukkal vonva a lakosság apraját-nagyját, társadalmi munkában orvosi rendelő, iskola, óvoda, járda, út építésében. Tevékenységük azonban nem merül ki csak ebben. Sok­kal többre van szükség. Arra, hogy a népfront a községet vagy várost érintő tervek elfogadása előtt kérje ki a lakosság véleményét, támaszkodjék javasiataira, legyen összekötő- kapocs a tanácsok és állampolgárok- között. Gondoljunk csak a honismereti szakkörök, csoportok te­vékenységére. Nógrád megyében majd minden faluban, vá­rosban dolgoznak azok a kisebb-nagyobb közösségek, ame­lyek a népfront útmutatása, cselekvő ösztönzése és állandó biztatása mellett keresik-kutatják településük történetét. Ez a nagyon szép és fontos feladat a következő években sem lankad. Egyre inkább világosabbá válik, hogy az ország és a megye előtt álló új feladatok csak a népfront tevékeny köz­reműködésével valósíthatók meg, terveinkből csak így lesz valóság. A nagyobb feladatok természetesen a népfrontot is nagyobb aktivitásra serkentik. Annál is inkább, mert a moz­galom társadalmunkban elfoglalt helye, közéletünkben betöl­tött szerepe a X. kongresszus szellemében tovább erősödött. A szövetségi politika újabb lehetőségei tárulnak fel és igé­nyelnek újszerű tennivalókat. A munkások bevonása, a nőkre és fiatalokra vonatkozó párthatározatok, a demokrácia foko­zódó kiterjedése, a közéleti demokratizmus, a városiasodás új formákat, közös cselekvést és egységes állásfoglalást köve­tel. Ezeknek a gondolatoknak jegyében kívánunk jó munkát a megyei küldöttértekezletnek. Van miről számot adni, de bőséges a tennivaló is. Márc'us 29-re 00 Összehívták a (sz-ek második országos kongresszusát A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa március 29-re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kongresszusát. Erről a „ter­melőszövetkezeti parlament­ről” rendeztek szerdán dél­előtt sajtótájékoztatót az Or­szágház Gobelin-termében. Lakatos Ernő, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatala általános elnökhelyettese nyi­totta meg az értekezletet, majd Szabó István, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke ismertette a kongresszus előkészületeit és céljait. Elmondotta, hogy a kongresszuson 2373 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet, 235 mezőgazdasági szakszövetke­zet, és 21 halászati szövetke­zet képviseletében 450 kül­dött ül össze, hogy megvizs­gálja a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, elemezze a tapasztalatokat, a TOT munkáját és meghatározza a feladatokat. AI MSZMP NÓGRÁD MEGYEI 8IZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 70. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 23-, CSÜTÖRTÖK MAI SZÁMUNKBAN: Figyelmet érdemlő kérdések (3. oldal) A windUori víg nők (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Méretes őszinteség (6. oldal) Veszé’yes fordul a : Cipruson Szerdára újabb fordulópont­hoz érkezett a ciprusi válság. Az ortodox egyház három püspöke, akik kedden és szerdán zárt ajtók mögött ta­nácskoztak Limasszol városá­ban, elkészítették újabb le­velüket Makariosz érsekhez. Bár a levél tartalmát 6zerda délutánig nem hozták nyilvá­nosságra, hírek szerint a püs­pökök közölték az államfővel: ragaszkodnak az államelnöki tisztről való lemondásához. Bár a három püspök vá­laszának szövege nélkül a lapok egyelőre csak találga­tásra vannak utalva, a dél­utáni órákban már azt írták, hogy a püspökök közölték új­ságírókkal: továbbra is Ma­kariosz lemondását követelik. A feszült hangulatot jelzi, hogy Limasszolban, ahol a püspökök tanácskozásra gyűl­tek össze, rendkívüli bizton­sági intézkedéseket léptettek életbe, nehogy a Makariosz- párti tüntetők megtámadják a tanácskozást. (MTI) Kedvvel tanulnak a nők Lies# tartott a közalkalmazottak szakszervezetének megyei bizottsága A nők és az ifjúság politi­kai, gazdasági és szociális helyzetéről, a megyei bizott­ság intézkedési tervének vég­rehajtási tapasztalatairól tár­gyalt tegnap délelőtt Salgó­tarjánban a közalkalmazottak szakszervezetének megyei bi­zottsága. A nők helyzetében bekövet­kezett változásokról Molnár Istvánná, a megyei bizottság nőfelelőse számolt be. A nők szakképzés, tovább­képzés iránti igénye az utób­bi időben növekedik. Különös­képpen az adminisztratív beosz­tású dolgozóknál jelentkezik ez az igény. Sok esetben azon­ban a továbbtanulási kedvet elveszi az, hogy a nők nem látnak perspektívát maguk előtt. Nem ritkán azt tapasz­talják, hogy magasabb mun­kakörbe nem a saját „garni­túrán,” belül fejlődő, magát képező dolgozó kerül, hanem gyakran idegen munkahelyről hozott munkaerővel töltik be a helyet. Az is a tapasztalatok közé tartozik, hogy a nők vezető munkakörbe való állítását maguk az érintettek is nehe­zítik. Családi és egyéb elfog­laltságukra hivatkozva nem vállalják a magasabb beosz­tást. A vizsgált alapszervezetek­nél az egyenlő munkáért egyenlő bért elve még nem valósult meg teljes mérték­ben, de a javulás számottevő. A Balassagyarmati városi Tanácsnál például korábban azonos végzettséggel, azonos munkakörben, azonos szolgá­lati idővel dolgozó nők és férfiak között 690 forintos különbség is akadt a férfiak javára. A határozat megjele­nését követően ezeket a bér­aránytalanságokat megszün­tették. A gyermekgondozási szabad­ságról munkahelyükre vissza­térő anyák az elmúlt időszak­ban hátrányos helyzetbe ke­ltűtek, kiesésük sok nehézsé­get okozott számukra. Ma már nem jelent ilyen nagy gondot a kiesés. A segélyt igénybeve­vő anyák szabadságuk alatt sem maradnak ki a fizetés- emelésből, nem szakad meg a kapcsolat a munkahellyel, s részt vesznek szakmai tovább­képzésen is. Fokozódik a nők közéleti te­vékenysége. A vizsgált terü­leten a szakszervezeti válasz­tások során 23 százalékkal nőtt a nők aránya a szakszer­vezeti bizottságokban. Nagy számban képviseltetik magu­kat a nők a pártvezetőségek­ben és társadalmi szervekben is. Ibd a vasat, amíg meleg! UersenyzS szakmunkástanulók köztttt Tizenkét fiatal fiú izzad, hajlong, dolgozik a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek kovácsoló tanműhelyében. Valamennyi­en — egy-egy üllőnél, párban dolgoznak — föld feletti tűz­csapkulcsot készítenek. Teljes figyelmük az izzó anyagon. Nem babra megy a játék, országos verseny résztvevői a ko- vácstanuló fiúk. Salgótarjánban rendezték meg a Szakma Kiváló Tanu­lója verseny országos döntőjét, három szakmában, három napon át. Tegnap a kovács-, általános lakatos és üvegcsiszo­ló tanulók gyakorlati ismereteiket, ügyességüket mérték ösz- sze. A „kovácsnövendékek” ver­senyén ugyancsak forró volt a légkör. Izgultak a fiúk, na meg a kemence is ontotta a hőséget. A zsűri tagjai üllőtől üllőig jártak, figyelemmel kí­sérték a fiúk munkáját. — Felnőtt szakmunkások számára is komoly feladat ez — mondta dr. Lacza József, a kovácsverseny zsűrijének el­nöke. — összetett, sokoldalú kovácsolási munkát kell meg­oldaniuk a tanulóknak; nyúj­tást, hajlítást, hengeres ki­képzést, négyzetes lyukasztást, egyengetést — összesen ki­lenc fajta műveletet végeznek el ezen az egyetlen munkada­rabon. Két műszakban 24 fiatal állt tegnap rajthoz, illetve üllő­höz. Valamennyien rajzos mű­veleti utasítást kaptak, erről „olvasva” készítik a kulcsot. A hátsó üllőnél Mile Lajos, a budapesti 7-es Szakmunkás- képző Intézet 17 éves tanuló­ja dolgozik társával együtt. Jól haladnak a munkával, két­perces szóváltás nem okoz ki­esést. — Miért a kovács szakmát választottad? — A bátyám is kovács, meg a szakma is tetszik. Csodála­tos dolog az, ahogy az izzó anyag az én kezem alatt, az én elképzelésem szerint, en­gedelmesen alakul a végső formára. — Nehéz a versenymunka? — Csináltam már nehezeb­bet is. Az a lényeg, hogy az ember megértse a rajzot, el tudja képzelni, hogyan alakul ki a tömbből a forma. Ebben a szakmában szerintem a rajz­ismeretnél fontosabb nincs. — S a fizikum? Lajos vékony csontú gye­rek, a kovácsok pedig köztu­dottan erős emberek. Mo­solyogva válaszol: — Attól függ, hogy az em­ber hol dolgozik. — Azért ez sem elhanyagol­ható követelmény — veszi át a szót a zsürielnök. — Tízkilós rá verőkalapácsokkal dolgoz­ni nem gyerekjáték. Persze a közös munka, egymás megér­tése legalább ilyen fontos. Az üllő mellett ugyanis általában nem egyedül dolgoznak. Gon­dolkodó, megfontolt, ügyes em­bereket kíván ez a szakma. Meleg anyagot rajz után ala­kítani sokkal nehezebb, mint például a lakatos munkája. A tanműhely ajtajában négy srác álldogál, nézik a többiek munkáját, ök még utcai ruhá­ban vannak, az ő „számuk” a második műszakban kerül sor­ra. Horváth Imre, Homolya András, Szabó István és Kiss László, a Csepeli Vas- és Fém­művektől jöttek. — Izgultok? — Ilyen nagy versenyen le­het is — mondja Horváth. Imre. — Nem közömbös az ered­mény — teszi hozzá Szabó István. — Aki bejut az első három közé, azonnal kérheti felszabadítását. Ez több hó­napos előnyt,* jelentős órabér­emelést hoz. — Az eredménytől függet­lenül is van ok az izgalomra — szól Homolya András is. — Ilyen munkát eddig még nem csináltunk. — A négyzetes lyukasztásról meg jobb nem beszélni — mondja nevetve Kiss Laci. —» Abba alighanem beleizzadunk mind a négyen. Az üllőkön már kivehető a kulcsok végső formája. AZ első műszak a verseny befe­jezéséhez közeledik. A négy salgótarjáni kovácstanuló, Be- senyei János, Varga Miklós, Horváth László és Kakuk László délután veszi kézbe a kalapácsot. A kovácsokkal egyidőben nehéz órákat éltek át az öb­lösüveggyárban az üvegcsiszo­lók és a bányagépgyárban az általános lakatosok is. Szur­koltunk nekik is, s hogy mi­lyen sikerrel, az ma, az ered­ményhirdetésen elválik! Szendi Márta Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységében rendezték meg az ál­talános szerkezeti lakatos ifjúmunkás országos versenyt. Ötvenegyen indultak, hogy el­nyerjék a kitüntető Kiváló Ifjú Szakmunkás címet. A gyár tanműhelyében álltak a fia­talok a satupadokhoz, hogy az előírt feladatot legjobb tudásuk szerint elvégezzék. Képün­kön: a 42-es rajtszámú Saliga Tibor, a balassagyarmati 217-es Mü.M. tanintézet ifjúmun­kása munka közben, akit Molnár János, a zsűri elnöke és Orosz Gyula a gyár tan­műhelyének vezetője figyel

Next

/
Thumbnails
Contents