Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Köszöiitfiilc a népfrontot A megtett út összegezése, a végzett munkáról való számadás, és a következő négy év feladatainak meghatározása jegyében ül össze ma délelőtt a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete. A • mai tanácskozás, amelyen a népfront- bizottságok képviseletében kétszáz küldött vesz részt, minden bizonnyal jól szolgálja a népfrontmozgalom ügyét. A számadás és összegezés mindig örömteli feladat, főként akkor, ha előbbrelépésről, eredményekről, anyagi és szellemi javaink gyarapodásáról beszélhetünk. Nem kétséges, hogy a Hazafias Népfront Nógrád megyében is a legszélesebb tömegmozgalom, amely a párt politikája alapján szervezi és mozgósítja az emberek tízezreit. Tükrözték ezt a bizottságokat újjáválasztó gyűlések falun és városon egyaránt. Nógrádban közel százhatvan népfrontválasztási gyűlésen hu- szonkétezren vettek részt, és kilencszázhuszonöten mondották el véleményüket, adtak hasznos és figyelemre méltó javaslatokat, megszívlelendő tanácsokat. A választások tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy az emberek bizalommal és érdeklődéssel fordulnak a népfront felé. Az összejöveteleket, eszmecseréket bátor és őszinte véleménynyilvánítás jellemezte. Pontosan ebben van a népfrontmozgalom ereje, hogy benne megmutatkozik a nemzeti összefogás, azonos célért dolgozik kommunista és nem kommunista, munkás, orvos és termelőszövetkezeti paraszt. KISZ- fiatal, közéleti ember, pedagógus vagy háziasszony. A mindennapos munkában egyre inkább érvényesül az az elv, hogy a párt szövetségi politikája, a népfrontmozgalom keretében valósul meg, hozzájárul a szocialista nemzeti egység erősítéséhez, a demokratizmus kiszélesítéséhez. Ma már nem lehet vita tárgya, hogy a népfront állandóan és folyamatosan jelen van - a jövőben pedig még inkább jelen lesz - a város- és községpolitika alakításában, formálásában. Sok-sok példát hozhatnánk annak igazolására, hogy a községi és váiosi népfrontbizottságok milyen egyértelmű lelkesedéssel és közös akarattal dolgoztak önzetlenül, magukkal vonva a lakosság apraját-nagyját, társadalmi munkában orvosi rendelő, iskola, óvoda, járda, út építésében. Tevékenységük azonban nem merül ki csak ebben. Sokkal többre van szükség. Arra, hogy a népfront a községet vagy várost érintő tervek elfogadása előtt kérje ki a lakosság véleményét, támaszkodjék javasiataira, legyen összekötő- kapocs a tanácsok és állampolgárok- között. Gondoljunk csak a honismereti szakkörök, csoportok tevékenységére. Nógrád megyében majd minden faluban, városban dolgoznak azok a kisebb-nagyobb közösségek, amelyek a népfront útmutatása, cselekvő ösztönzése és állandó biztatása mellett keresik-kutatják településük történetét. Ez a nagyon szép és fontos feladat a következő években sem lankad. Egyre inkább világosabbá válik, hogy az ország és a megye előtt álló új feladatok csak a népfront tevékeny közreműködésével valósíthatók meg, terveinkből csak így lesz valóság. A nagyobb feladatok természetesen a népfrontot is nagyobb aktivitásra serkentik. Annál is inkább, mert a mozgalom társadalmunkban elfoglalt helye, közéletünkben betöltött szerepe a X. kongresszus szellemében tovább erősödött. A szövetségi politika újabb lehetőségei tárulnak fel és igényelnek újszerű tennivalókat. A munkások bevonása, a nőkre és fiatalokra vonatkozó párthatározatok, a demokrácia fokozódó kiterjedése, a közéleti demokratizmus, a városiasodás új formákat, közös cselekvést és egységes állásfoglalást követel. Ezeknek a gondolatoknak jegyében kívánunk jó munkát a megyei küldöttértekezletnek. Van miről számot adni, de bőséges a tennivaló is. Márc'us 29-re 00 Összehívták a (sz-ek második országos kongresszusát A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa március 29-re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kongresszusát. Erről a „termelőszövetkezeti parlamentről” rendeztek szerdán délelőtt sajtótájékoztatót az Országház Gobelin-termében. Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala általános elnökhelyettese nyitotta meg az értekezletet, majd Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismertette a kongresszus előkészületeit és céljait. Elmondotta, hogy a kongresszuson 2373 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 235 mezőgazdasági szakszövetkezet, és 21 halászati szövetkezet képviseletében 450 küldött ül össze, hogy megvizsgálja a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, elemezze a tapasztalatokat, a TOT munkáját és meghatározza a feladatokat. AI MSZMP NÓGRÁD MEGYEI 8IZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 70. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 23-, CSÜTÖRTÖK MAI SZÁMUNKBAN: Figyelmet érdemlő kérdések (3. oldal) A windUori víg nők (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Méretes őszinteség (6. oldal) Veszé’yes fordul a : Cipruson Szerdára újabb fordulóponthoz érkezett a ciprusi válság. Az ortodox egyház három püspöke, akik kedden és szerdán zárt ajtók mögött tanácskoztak Limasszol városában, elkészítették újabb levelüket Makariosz érsekhez. Bár a levél tartalmát 6zerda délutánig nem hozták nyilvánosságra, hírek szerint a püspökök közölték az államfővel: ragaszkodnak az államelnöki tisztről való lemondásához. Bár a három püspök válaszának szövege nélkül a lapok egyelőre csak találgatásra vannak utalva, a délutáni órákban már azt írták, hogy a püspökök közölték újságírókkal: továbbra is Makariosz lemondását követelik. A feszült hangulatot jelzi, hogy Limasszolban, ahol a püspökök tanácskozásra gyűltek össze, rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, nehogy a Makariosz- párti tüntetők megtámadják a tanácskozást. (MTI) Kedvvel tanulnak a nők Lies# tartott a közalkalmazottak szakszervezetének megyei bizottsága A nők és az ifjúság politikai, gazdasági és szociális helyzetéről, a megyei bizottság intézkedési tervének végrehajtási tapasztalatairól tárgyalt tegnap délelőtt Salgótarjánban a közalkalmazottak szakszervezetének megyei bizottsága. A nők helyzetében bekövetkezett változásokról Molnár Istvánná, a megyei bizottság nőfelelőse számolt be. A nők szakképzés, továbbképzés iránti igénye az utóbbi időben növekedik. Különösképpen az adminisztratív beosztású dolgozóknál jelentkezik ez az igény. Sok esetben azonban a továbbtanulási kedvet elveszi az, hogy a nők nem látnak perspektívát maguk előtt. Nem ritkán azt tapasztalják, hogy magasabb munkakörbe nem a saját „garnitúrán,” belül fejlődő, magát képező dolgozó kerül, hanem gyakran idegen munkahelyről hozott munkaerővel töltik be a helyet. Az is a tapasztalatok közé tartozik, hogy a nők vezető munkakörbe való állítását maguk az érintettek is nehezítik. Családi és egyéb elfoglaltságukra hivatkozva nem vállalják a magasabb beosztást. A vizsgált alapszervezeteknél az egyenlő munkáért egyenlő bért elve még nem valósult meg teljes mértékben, de a javulás számottevő. A Balassagyarmati városi Tanácsnál például korábban azonos végzettséggel, azonos munkakörben, azonos szolgálati idővel dolgozó nők és férfiak között 690 forintos különbség is akadt a férfiak javára. A határozat megjelenését követően ezeket a béraránytalanságokat megszüntették. A gyermekgondozási szabadságról munkahelyükre visszatérő anyák az elmúlt időszakban hátrányos helyzetbe keltűtek, kiesésük sok nehézséget okozott számukra. Ma már nem jelent ilyen nagy gondot a kiesés. A segélyt igénybevevő anyák szabadságuk alatt sem maradnak ki a fizetés- emelésből, nem szakad meg a kapcsolat a munkahellyel, s részt vesznek szakmai továbbképzésen is. Fokozódik a nők közéleti tevékenysége. A vizsgált területen a szakszervezeti választások során 23 százalékkal nőtt a nők aránya a szakszervezeti bizottságokban. Nagy számban képviseltetik magukat a nők a pártvezetőségekben és társadalmi szervekben is. Ibd a vasat, amíg meleg! UersenyzS szakmunkástanulók köztttt Tizenkét fiatal fiú izzad, hajlong, dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló tanműhelyében. Valamennyien — egy-egy üllőnél, párban dolgoznak — föld feletti tűzcsapkulcsot készítenek. Teljes figyelmük az izzó anyagon. Nem babra megy a játék, országos verseny résztvevői a ko- vácstanuló fiúk. Salgótarjánban rendezték meg a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntőjét, három szakmában, három napon át. Tegnap a kovács-, általános lakatos és üvegcsiszoló tanulók gyakorlati ismereteiket, ügyességüket mérték ösz- sze. A „kovácsnövendékek” versenyén ugyancsak forró volt a légkör. Izgultak a fiúk, na meg a kemence is ontotta a hőséget. A zsűri tagjai üllőtől üllőig jártak, figyelemmel kísérték a fiúk munkáját. — Felnőtt szakmunkások számára is komoly feladat ez — mondta dr. Lacza József, a kovácsverseny zsűrijének elnöke. — összetett, sokoldalú kovácsolási munkát kell megoldaniuk a tanulóknak; nyújtást, hajlítást, hengeres kiképzést, négyzetes lyukasztást, egyengetést — összesen kilenc fajta műveletet végeznek el ezen az egyetlen munkadarabon. Két műszakban 24 fiatal állt tegnap rajthoz, illetve üllőhöz. Valamennyien rajzos műveleti utasítást kaptak, erről „olvasva” készítik a kulcsot. A hátsó üllőnél Mile Lajos, a budapesti 7-es Szakmunkás- képző Intézet 17 éves tanulója dolgozik társával együtt. Jól haladnak a munkával, kétperces szóváltás nem okoz kiesést. — Miért a kovács szakmát választottad? — A bátyám is kovács, meg a szakma is tetszik. Csodálatos dolog az, ahogy az izzó anyag az én kezem alatt, az én elképzelésem szerint, engedelmesen alakul a végső formára. — Nehéz a versenymunka? — Csináltam már nehezebbet is. Az a lényeg, hogy az ember megértse a rajzot, el tudja képzelni, hogyan alakul ki a tömbből a forma. Ebben a szakmában szerintem a rajzismeretnél fontosabb nincs. — S a fizikum? Lajos vékony csontú gyerek, a kovácsok pedig köztudottan erős emberek. Mosolyogva válaszol: — Attól függ, hogy az ember hol dolgozik. — Azért ez sem elhanyagolható követelmény — veszi át a szót a zsürielnök. — Tízkilós rá verőkalapácsokkal dolgozni nem gyerekjáték. Persze a közös munka, egymás megértése legalább ilyen fontos. Az üllő mellett ugyanis általában nem egyedül dolgoznak. Gondolkodó, megfontolt, ügyes embereket kíván ez a szakma. Meleg anyagot rajz után alakítani sokkal nehezebb, mint például a lakatos munkája. A tanműhely ajtajában négy srác álldogál, nézik a többiek munkáját, ök még utcai ruhában vannak, az ő „számuk” a második műszakban kerül sorra. Horváth Imre, Homolya András, Szabó István és Kiss László, a Csepeli Vas- és Fémművektől jöttek. — Izgultok? — Ilyen nagy versenyen lehet is — mondja Horváth. Imre. — Nem közömbös az eredmény — teszi hozzá Szabó István. — Aki bejut az első három közé, azonnal kérheti felszabadítását. Ez több hónapos előnyt,* jelentős órabéremelést hoz. — Az eredménytől függetlenül is van ok az izgalomra — szól Homolya András is. — Ilyen munkát eddig még nem csináltunk. — A négyzetes lyukasztásról meg jobb nem beszélni — mondja nevetve Kiss Laci. —» Abba alighanem beleizzadunk mind a négyen. Az üllőkön már kivehető a kulcsok végső formája. AZ első műszak a verseny befejezéséhez közeledik. A négy salgótarjáni kovácstanuló, Be- senyei János, Varga Miklós, Horváth László és Kakuk László délután veszi kézbe a kalapácsot. A kovácsokkal egyidőben nehéz órákat éltek át az öblösüveggyárban az üvegcsiszolók és a bányagépgyárban az általános lakatosok is. Szurkoltunk nekik is, s hogy milyen sikerrel, az ma, az eredményhirdetésen elválik! Szendi Márta Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységében rendezték meg az általános szerkezeti lakatos ifjúmunkás országos versenyt. Ötvenegyen indultak, hogy elnyerjék a kitüntető Kiváló Ifjú Szakmunkás címet. A gyár tanműhelyében álltak a fiatalok a satupadokhoz, hogy az előírt feladatot legjobb tudásuk szerint elvégezzék. Képünkön: a 42-es rajtszámú Saliga Tibor, a balassagyarmati 217-es Mü.M. tanintézet ifjúmunkása munka közben, akit Molnár János, a zsűri elnöke és Orosz Gyula a gyár tanműhelyének vezetője figyel
