Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

Agyműtét lézersugárral A múlt század vége felé végezték az első agyműté­teket, hazánkban pedig 1906-ban. A sebészet bra­vúrjának számítottak ezek a beavatkozások, hiszen az emberi szervezet legrejtet­tebb, legérzékenyebb szer­véhez kellett •nyúlni, a csontos koponyán keresztül hatolva. S ma ott tartunk, hogy bizonyos agydagana­tokat meg tudnak operálni vér és a koponyacsont fel­nyitása nélkül» Az agyról készült röntgenképeken a tv- és számítógép-technika vívmányainak a felhaszná­lásával behatárolják a be-' teg területet és azt lézer­sugárral, illetve radioaktív izotópok segítségével kí­vülről célozva roncsolják el. Az új műtéti technika minden valószínűség sze­rint nagy jövő előtt áll. Képünkön: célzott agymű­tét a bratislavai idegsebé­szeti klinikán. TECHMIKA ................................................................................................................................................................ A zajártalom jelentkezési formái A nagyvárosokban hajnal­tól délig fokozatosan erősödik, délután valamicskét csökken, estefelé, egészen éjszakába nyúlóan újból erősödik a for­galom és ezzel együtt szinte az, elviselhetetlenségig növek­szik a zajszint is. Ahogy a tenger hullámai szétmorzsol­ják a partmenti sziklákat, ugyanúgy őrli fel a közleke­dés zaja az ember szervezetét. A gyárakban a gépek zaja felőrli a munkások idegeit. A gyári munkás Idegileg sokkal nagyobb fáradságot érez, mint a földeken nehéz izommun­kát végző parasztok. A zajár­talom következtében kifejlő­dik a nyugtalanság, a dep­resszió, az álmatlanság. Ebből a fajta idegkimerülésből ne­hezen tér magához az ember. Épülnek a bérházak, hidak, metróalagutak. Az építkezé­sek szinte elviselhetetlen zaj forrásai. A félelmetes rezgé­sek megkárosítják az idegsej­teket, mintha a zajkeltő esz­közök egyenesen egy hangya­boly közepébe fúrnának. Rettenetes látvány az asz­faltfúró gépre nehezedő mun­kás, akinek teste teljes egé­szében átveszi a pneumatikus fúró rezgését. Elgondolni is rettenetes, milyen károkét okoz a rezgés és a zaj ennek a szerencsétlen embernek a legeire j tettebb idegsejtjeiben is. A repülőterek pokoli zaj­gyárak. A fel- és leszálló re­pülőgépek fülsiketítő zajt csapnak; Bebizonyított tény, hogy a repülőterek közelében élő gyermekek majdnem ki­vétel nélkül neurótikusak. A hatalmas felhőkarcolók valóságos zajbányák. Leg­többször gazdasági okok miatt megoldatlan marad a hatal­mas épületek zajszigetelése. A falak vékonyak, áthallatszik a rádió, a televízió, a háztartási gépek zaja, olykor még a be­szélgetés is. A nagy bérházak lakóit így rákényszerítik arra, hogy részt vegyenek a többiek életében, családi vitáiban, a gyermekek játékában, s ha a televízióban éppen krimit ad­nak és eldördül a fegyver, a lövés zajára egyszerre rezzen össze az egész szomszédság. Korunk egyik súlyos átka a fiataloknak a zaj iránti kü­lönleges vonzalma, ök nem­csak elviselik, hanem egyene­sen k'eresik a zajforrásokat. A fiatalság még érintetten szer­vezete jobban ellenáll a zaj­ártalomnak, mint a felnőtte­ké. Ezenkívül a zaj a „kon- tesztálás” egyik leghatható- sabb eszköze. Ha a fiatalok észreveszik, hogy a zajjal idegesíthetik a felnőtteket, máris felhőmből a táskarádió, megszólalnak a különböző zajkeltő játékszerek. Komoly veszély leselkedik a „music hall”, a kabaré, az éttermek közönségére. Külö­nösen akkor, ha ezeket a he­lyeket fiatalok is látogatják. Üvölt a wurlitzer, a hangszó­rók elviselhetetlen hangerővel rikoltoznak. Ebben a hangza­varban elvész a szavak értel­me, elvesz a dalok szövege, elvesz az egész civilizáció. Csak a barbár indulatok ma­radnak meg. Atom meghajtású mű-zívek A műszivet ma már világ­szerte ismerik: legalább 15 000 ember a műszívnek köszönhe­ti életét és munkakénességét. Az eddigi műszíveknek azon­ban volt egy súlyos hibájuk: nem rendelkeztek megfelelően hosszú ideig működő belső energiaforrással. Szívós kuta­tó munkával sikerült véere olyan atomenergiával működő stimulátort szerkeszteni, mely­nek méretei nem haladják meg az eddigi készülékek méreteit ugyanakkor legalább 10 évig zavartalanul működik. A múlt évben megtörtént az első példányok beültetése Franciaországban és Angliá­ban, s a több hónapos megfi­gyelés tapasztalatai azt bizo­nyítják: a készülék ideális, a szervezet nem veti ki. a szív működését minden valószínű­ség szerint hosszú időn ke­resztül zavartalanul tudja pótolni. Kádió süketek számára Jugoszláv elektronlkai szak­emberek és orvosok egy cso­portja D. Kosztica, a belgrádi kísérleti fonetikai intézet igaz­gatója vezetésével olyan mód­szert kísérletezett ki, melynpk segítségével csaknem teliesen süket emberek is hallgathat­nak rádiót. A speciális rádió­műsorok készítésénél -szelek­tív szűrőket és erősítőket al­kalmaznak. Rendes hallású emberek ezeket az adásokat kellemetlen fütyülésnek hall­ják. A süketek az ún. dekóder szűrőberendezés segítségévéi vehetik a műsort, melvet a nagyothallók körében népsze­rű hallókészülékhez hasonló módon viselhetnek. Uj elektromos targoncamodclj A pleveni elektromos tar­goncagyár magas emelőszer- kezetű elektromos targoncái­nak nullszériában elkészült öt példánya készen áll a hosz- szabb ideig tartó üzemi pró­bára. amely a Szovjetunióban történik. Az új elektromos targoncát a raktárhelyiségek­ben való munkára szánják. Fokozott mozgékonyság jel­lemzi: két irányban haladhat, s egy tonna súlyt 3.3 méterre tud felemelni. A gyár kollektívája egyút­tal kidolgozott egv olvan vil­lamos targoncát is, amely 4,5 méterre képes emelni a ter­het. Az első félév végéig, terv szerint bevezetik két másik gép gyártását is. Ezek teher­bíró képessége egy tonna, emelési magassága pedig 5.6 méter. A gyár a második fél­évben kezd hozzá az új elkt- rornos tangocamodellek so­rozatgyártásához. A „clofibrat” szívrohamcsökkenío hatása A „Clofibrat”, amelyet mind ez ideig használtak, hoev csökkentse a vér zsírtartalmát, jelentős mértékben csökkenti a szívrohamok számát. Erre a meggyőződésre jutott két amérikai kutató: George Kidera és Louis Krasno. Kí­sérleteikről az American Me­dical Association lapjában számoltak be. Ezek során két. estenként ezer kísérleti alanyból álló csoportot figyeltek meg. két- tiárom éven át Az említett gyógyszerrel kezelt kísérleti alanyoknál a szívrohamok száma jóval alacsonyabb, mint a gyógyszeres kezelésben nem részesült, ellenőrzött ala­nyoknál­Az eredmények megközelí­tőleg azonosaid akár hat a „clofibrat” a zsíranyagokra, akár nem. Maguk a 'kutatók is elismerik, hogy még nem tudják, milyen folyamat ré­vén befolyásolja a gyógyszer ft szívroham kifejlődését ww Aki egy-egy benyomását ötletét, gondolatát frissiben meg akarja örökíteni n hosz- sza'dalmas és körülményes irogatás helyett, a képen lát­ható zsebmagnetofon segítsé­gével gyorsan megteheti. A tenyémagvságnyi kis készülék abban különbözik a világpia­cot elárasztó — japán gyárt­mányú — hasonló méretű tár­A beszélő sáltól, hogy nemcsak dikta­fonként használható, hanem zenei felvételek készítésére és visszajátszására is alkal­mas. ugyanis három sebesség­gel — 3. 4. 7 és 9,5 cm/mp. — is rendelkezik. Beszéd rög­zítésére a legkisebb szalagse­besség is alkalmas, az igénye­sebb felvételeket azonban ajánlatos a két nagyobb se­bességgel . készíteni. Ebben az esetben a szalag természe­tesen igen gyorsan „elfogy” az orsóról. áZonhan ezzel meg kell alkudni a készülék kis mérete érdekében (a szalagra egyébként két hangsávot le­het felvenni). A szovjet ipar ma már nagy sorozatban ké­szíti az „Elektron—52” elne­vezésű, a kabátzsebben elférő, könnyen kezelhető kis mag­netofont A világ legkisebb újszülöttje Lengyelor­szágban, a ka- towicei vaj­daságban szü­letett a vilá­gon eddig fel­jegyzett legki­sebb súlyú új­szülött. 450 gramm . test-, súllyal jött a világra és éle­tének , nyolca­dik napján 360 grammra fo­gyott le. ‘ Az orvosok fá­radhatatlan igyekezete életben tartot­ta a csecsemőt, aki ez év ja­nuárjában, 110 napos korára már elérte a 2920 gramm súlyt, testhosz- sza pedig az 54 cm-t. Szinte hihetetlen teljesít­ményt jelent ez, hiszeti a ko­raszülöttek hőszabályozása, táplálkozó és nyelési készsé­ge, légzése, ellenállóképessé­ge, életrevalósága sokkal ki­sebb mint az érett magzaté. A világ legkisebb újszülöttjé­nél mindezek természetesen fokozatosan érvényesültek. Biztosítani kellett számára a levegő tisztaságát, hőmérsék­letét, nedvességtartalmát, táp­lálására nagy gondot kellett fordítani. Övták minden fer­tőzéstől, megfázástól, táplál­kozási zavartól. Képünk a 110 napos, szépen gyarapodó Karina Badurát mutatja a kórházi/ mérlegen. Egy tatabányai „munkástadós" Látványos és tudományos szempontból is rendkívül ér­tékes ősmaradvány-múzeu­mot rendezett be otthonában Sarkadi Tibor, a tatabányai cementgyár/ robbantómestere. A szenvedélyes gyűjtő, aki kezdetben csak amúgy nemes időtöltésből kezdett foglalkoz­ni a cementgyár kőbányájá­nak kövületeivel, később ■ szí­vós kitartással vetette bele magát az őslénytani tanulmá­nyokba, s az évek során jó nevű szakemberré képezte ki magát. A sokféle érdeklődésű ama­tőr, rétegtani, geológiai vetü­letien is feldolgozta a cement­gyár környékét, a kövületeket rejtő kőbányáról ipartörténeti adatokat is gyűjtött. Kutatá­sairól írt tanulmányában min­taszerű pontossággal rendsze­rezte és határozta meg a kö- vületes ősmaradványok külön­böző fajait és korát. Mint a publikációból kide­rül, a hazánkat és a tatabá­nyai medencét többször is el­öntő őstengerek változatos élő­lényvilágát őrizték meg a kő­bánya látszólag élettelen szik­lafalai. A régebbi, még kézi­erővel folytatott bányászat se rán — így mesélik az örege — sokszor bukkantak na% fényre hatalmas állatcsontol tíz centiméteres cápafogak, egyéb furcsa formájú, megki vesült maradványok. Ezé nagy része azonban elveszet ismeretlen helyre került, ami a lelkes tatabányai szakembi rendszeresen nem látott nel a leletmentésnek, a módszert gyűjtésnek. Sarkadi Tibor házimúzei mában változatos és gazda kövületanyag vall a minteg 180 millió éves triász és körülbelül 45 millió esztendő eocén, oligocén korszak éle világáról. Különféle puhatet tűek, kagylók, pörgekarúal tüskésbőrűek, halfajták és ói tengeri emlősök kőben kon zerválódott egyedei teszik vá tozatossá és tanulságossá ez a gyűjteményt. Az ay/todidak ta „munkástudós” leletment szenvedélye több mint hobbi szakszerűen berendezett házi múzeuma tudományos érték Egyszer talán alapkövét képe zi Komárom megye, sokak ál tgl igényelt, de ma még hi ányzó természettudomány múzeumának... y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents