Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

i 1 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Marxismus-Leninismus Esti Egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatósága az 1972/1973-as tanévre pályázatot hirdet a Marxlzmus-Leninizmus Es­ti Egyetemi általános és szakosító tagozataira és speciális továbbképző tanfolyamaira. ALTALÁNOS TAGOZAT A középszintű káderek ideológiai és politi­kai képzésének és a propagandisták felkészí­tésének alapvető formája. A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban politikai gaz­daságtant, a harmadikban magyar és nem­zetközi munkásmozgalom-történetet tanulnak. A jelentkezés feltételei: érettségi, vagy annál magasabb iskolai végzettségnek megfelelő ál­talános műveltség, marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolai végzettségnek megfelelő ideológiai és politikai alapműveltség. Tanul­mányi idő 3 év. Általános tagozat működik Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Rétságon. SZAKOSÍTÓ tagozatok A felsőfokú ideológiai és politikai képzés, a propagandista továbbképzés fő formája. A hallgatók elméleti ismereteket dolgoznak fel a következő szabadon választható szakokon: filozófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi munkásmozgalom története. A jelentkezés fel­tételei: egyeterpi, főiskolai, vagy marxizmus- leninizmus esti egyetemi végzettség, illetve en­nek megfelelő általános és politikai művelt­ség. Tanulmányi idő 2 év. Szakosító tagozatok működnek: Salgótarjánban: politikai gazda­ságtan, nemzetközi munkásmozgalom, Balas­sagyarmaton: filozófia, politikai gazdaságtan. SPECIALIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK A speciális továbbképző tanfolyamok a mar­xizmus-leninizmus esti egyetem általános, il­letve szakosító tagozatát eredményesen végzett párt-, társadalmi, állami és gazdasági terüle­ten dolgozók, valamint vezető propagandisták számára nyújt lehetőséget a marxizmus vala­mely témakörének ' tanulmányozásához. Tanul­mányi idő 1 év. A következő tanfolyamokra le­het jelentkezni: valláskritika (Balassagyarmat), általános szociológia (Salgótarján), művelődés- politika (Salgótarján), agrárpolitika (Balassa­gyarmat, Salgótarján), ipargazdaság-politika (Salgótarján), forradalomelmélet (Salgótarján), nemzetközi ismeretek (Salgótarján), politikai vezetési ismeretek (Balassagyarmat, Salgótar­ján), propagandista módszertani ismeretek (Salgótarján). A tanfolyamok elvégzéséről a hallgatók bizonyítványt kapnak. ALTALANOS TUDNIVALÓK: A jelentkezők 1972. június 1. és 15. között felvételi vizsgát tesznek. Felvételi eredmény­ről a Felvételi Bizottság 1972. július 15-ig ér­tesítést küld. Az iskolai év szeptember 1-től június 30-ig tart. A felvett hallgatók hetenként egyszer meghatározott napon és időben kötelező kö­zös foglalkozáson vesznek részt. A tandíj 1 évre általános tagozaton 1.70 fo­rint, szakosító tagozaton 250, speciális tovább­képző tanfolyamon 170 forint. A jelentkezéshez szükséges kérdőívet és az Oktatási Igazgatóság „Tájékoztató"-ját a já­rási-városi pártbizottságokon lehet beszerezni. A jelentkezéseket a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságokra lehet benyújta­ni. Felvételültet párton kívüliek is kérhetik. Jelentkezési határidő: 1972. május 15. MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA Oktatási Igazgatósága Nyitány nagygyűléssel Emberi sorsok Egyszerű és közvetlen maradni Húsz évnél régebben a köz­ség Választott embere P. Ti­bor. Senki se keresse, vajon ki lehet a név mögött? Hi­szen nem ő az egyedüli a megyében, aki napjainkig hűséges maradt azokhoz, akiktől a bizalmat kapta, az egykori nincstelenekhez, az egyszerű, becsületes emberek­hez, földijeihez, a falu népé­hez. Ha a közszolgálatiban töl­tött idejét összeszámoljuk, tulajdonképpen némelyik évet kétszer kellene venni. Voltak nehéz napok és évek, amiket nem lehet az általánosan el­fogadott időegységek rideg és tágíthatatlan értékhatárai kö­zé szorítani. Pár nap hetek­kel, néhány hónap sokszor évekkel felérhet. Mindig szí­vesen emlékezik arra. hogy választói a válságos napok­ban sem hagyták cserben. Ta­lán ez az újra és újra meg­nyilatkozó bizalom lendítette tovább, amikor már-már el­fáradt De negyedszázad akkor is hosszú idő. ha egyszerű nap­tári hónapokban számolunk, nem az átélt események, a vállalt feladatok nagyságát némáik. A 'régi fényképek megfakultak, ráncok gyűrőd- tek a szem és a száj köré. a barna, ősz hajszálakkal keve­redik. S, hol van már a régi- régi szálfakarcsúság? Amit annyi év után is meg tudott őrizni: az egyszerűség és a közvetlenség. Amíg ma­gas tisztségeket betöltve, is- kolázódva és művelődve anv- nyian elfeledkeztek arról, kik voltak és honnan indultak. Néha még arról is. hogy tisz­tüket kiktől kapták. Tibor bácsi mindehkft névről is­mer. Neki az idős parasztasz- saony, aki unokája iskolázta­tásához kér segítséget, csak „Maris néném”. Azt is tud­ja. hogy Józsi bácsinak reu­más a lába és fürdőbe jár. Még véletlenül sem felejtené el megkérdezni, hogy van az öreg? Mindenkihez van jó szava. Mindenki számára van ideje. Meg lehet szólítani az utcán. Föl lehet zörgetni hajnalban. Talán akadnak, akik" vissza is élnek ezzel. A tolakodó, a csak magukkal törődő, jog­talanul követelődző emberek­re haragszik. Hogy neki van-e haragosa? Biztosan. Nevetséges lenne azt várni, hogy a vezetőt mindenki sze­resse. Néha nemet is kell mondani. Meg aztán a vezető is ember. Neki sincsenek kö­télből az idegei. Még annak sem, akiről valamikor azt tartották, hogy nincsen nála nyugodtabb ember a világon. Akár szövetkezeti tagok között, akár utcai beszélgető társaságban látná az idegen, nehezen tudná kitalálni, hogy a falu első számú emberével áll szemben. Külső megjele­nésében semmi hivalkodó nincsen. Hátha még otthon, a kertben látná valaki! Ami­kor csámpás sarkú cipőt, rossz nadrágot ölt magára. S mindig talál dolgot a ház körül, ott a szőlő, a lugas, a gyümölcsfák, hátul a kukori­ca és a krumpli is megterem. Nem gyűjtött vagyont; nem áll Opel Rekord a ' fészer alatt, nincsen telke és villá­ja a Mátrában, vagy a Bala­ton mellett. Jóformán a lo­vaskocsi üléséről csöppent a közéletbe. Egy egész község gondját-baját vette a vállá­ra. Dolgozott és tanult. Köz­ben tisztességgel fölnevelt négy gyereket. Igaz. nem egyedül. Mindig mellette állt Sári néni. a felesége, akit a faluban dolgos. jószívű és szókimondó asszonynak is­mernek. Csak a kezét kell megnézni, a munkától megre­pedezett, kemény, bőrt a te­nyerén. Az unokák v^iám ar­cát. amikor körülugrálják. Ennél meggyőzőbb bizonyíté­kot nehéz lenne találni. Tibor bácsinak mindenhez és mindenkihez köze van a községben. Ha egyszer meg­írják a falu újkori történetét, a krópikás semmit se tudna lejegyezni úgy, hogy a nevét meg- ne említené. Órákig, na­pokig nem fogyna ki a szó­ból. ha mesélni kezdené a negyedszázad fontosabb ese­ményeit. Zokon lehetne-e venni tőle. ha az úi létesít­ményekről. középületekről úgy beszélne, mintha vala­mennyi a sajátja lenne? Mindegyikről tudna valami emlékezeteset mondani. ..Ak­kor bementem a járásra — kezdené — azt mondtam, van nekünk egy magtárunk, elv- társak. azt lebontjuk, anyag lesz, csak adjatok egy kis pénzt, majd mi fölépítjük azt az általános iskolát...” S folytathatná vég nélkül. Most már közeledik a nyug- díjbavonulás ideje. Kettecs- kén maradnak a nagy csa­ládi házban. Először talán nagyon nehezen telnek maid a napok. De időről időre jönnek a gyerekek, az uno­kák. körülfogják és úgy kér­lelik: „Mesélj, meséli még. nagyapa...” K. S. Több mint 300 fiatal tagja a KISZ-nek a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A fiatalok március 16-án nagygyűlésen találkoznak, amely nyitánya a forradalmi ifjúsági napoknak. Mint új­ságolták, több sportágban kupaversenyeket rendeznek. Üjság az építők KlSZ-esei- nél, hogy hamarosan klubhe­lyiséget kapnak a 405 fős munkásszálláson A két he­lyiségből álló klubban — úgy tervezik — létrehozzák az irodalmi klubot. A bűnügyeket a Salgótarjá­ni Járásbíróság tárgyalta a hét második felében. Ott vol­tunk Serif, alias Serfőző Ist­ván tárgyalásán, aki-csákány­nyal próbált pénzt szerezni. Végighallgattuk a nagybáto- nyi Szász István ügyét, aki ahelyett, hogy megemberelte volna magát, hálátlansággal válaszolt jótevődnek és most börtönbe megy. A legérdeke­sebb ügy Borsovitz Sándor esete, aki bebizonyította, hogy munka nélkül is lehet élni, de ehhez nagymama és nagy­apa kell. Íme a történetek. Megijedt a rumivó Öröm úgy kezdeni az évet egy bűnözőnek, ahogy Serfőző István (Serif) 24 éves gödöl­lői lakos kezdte 1972. január 5-én. Ekkor szabadult Serfő­ző és el is helyezkedett a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Segéd­munkásnak alkalmazták és munkásszállást is kapott a megyeszékhelyen. Serfőző nagyon, szereti az italt, főleg a rumot! Keresetét jórészt italra költötte, s így érthető, hogy állandó pénz- závarral küzdött. Kapacitása? Nézzük január 23-át, ami­kor elemében volt. Vacsora a Nemzetiben, majd négy félde­ci ram két üveg sörrel. Zár­óra után irány a Karancs, ahol újabb féldeci ram és egy üveg sör volt a folytatás. Érthető, hogy ittas lett Serfő­ző mire kimondták a zárórát Az autóbusza mar elment, gyalog indult útnak és elha­tározta, hogy a MÁV külső pályaudvarán a 298. sz. utas­ellátó büfébe betör. Talált egy csákányt és sor­ra feszíteni kezdte az ajtókat, hogy utat törjön a feltétele­zett pénzforrás felé. Pattant áz ajtókról a lakat, s ' már bent volt az épületben, ami­kor kinézve az ablakon a Sorszáma: 25. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — or­szágos irányelvek és ajánlá­sokból, valamint a megyei sa­játosságok eleftizéséből ki­indulva — 1970. december 25- én született határozatával uta­sította Salgótarján és Balassa­gyarmat városok tanácsainak végrehajtó bizottságait, hogy hatáskörükben 1 hozzanak létre családi jellegű társadalmi ün­nepeket rendező intézménye­ket. I A határozat szükségessége vitathatatlan, mert a társada­lom legkisebb egysége: a csa­lád a történelem minden sza­kaszában közös ünneppé tette az emberi élet örömteli vagy szomorú állomásait. Csakhogy ezek az ünnepek a hagyomá­nyok folytán minden ponton, vagy majdnem minden pon­ton az egyházhoz kellett, hogy kapcsolódjanak: keresztlevél, házasságkötés, haláleset vo­natkozásában egyaránt. A szocializmus építése során, az emberek ideológiai fejlődésé­nek eredményeként, mind erő­sebbé vált az az igény, hogy a legfontosabb családi esemé­nyek lebonyolításakor állja­nak rendelkezésre olyan ün­nepi formák, amelyek igenlő­en kifejezésre juttatják az ál­lampolgárnak a szocialista társadalomhoz yaló viszonyát. Azaz: legyenek szocialista tí­pusú családi ünnepségi for­mák. * Balassagyarmaton 1971. augusztus 16-án nyílt meg a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­da. Ideiglenes működési he­lye a városi tanács épületé­nek egy helyisége, vezetője Nagy Zsolt Csalja. — Az első és legfontosabb feladat az volt, hogy az em­berek tudomására hozzuk, lé­tezik a városban egy ilyen, új típusú intézmény. Plakáto­kat helyeztünk el a város kü­lönböző pontjain. Forma- nyomtatványok, prospektusok sokaságát rendeltük meg, és terjesztettük. Természetesen csak alapnak tekintettük az általános tájékoztatást. Na­gyon fontos, tulajdonképpen létkérdés volt számunkra konkrét munkakapcsolatot te­remteni a Város különböző intézményeivel és üzemeivel. Körlevélben kértük ezeket, hogy nyújtsanak segítséget eredményes működésünkhöz. A körlevél eredményéként a balassagyarmati munkahelyek •76 százalékát sikerült meg­nyernünk, 53 társadalmi aktí­va támogatja jelenleg mun­kánkat. Ennek a mozgósító akciónak máris mérhető ered­ménye, hogy intézményünk közel került az emberekhez: befogadta a köztudat. 1970-ben hat családi jellegű társadalmi ünnepet rendező iroda működött az országban, ma 35. A sorban a balassa­gyarmati iroda sorszáma a 25. — Résztvevője voltam egy olyan konferenciának, melyen az országhatárokon túlról ér­kezett közművelődési szakem­berek között lett vitatéma en­nek az intézménytipusnak a jövője. Kiderült, hogy a szo­cialista országokban ismeret­len a családi ünnepek rende­zésének ez a szervezett mód­ja, Talán a szovjetunióbeli kezdeményezések hasonlítanak a mienkére bizonyos mértékig. — Az országban jelenleg működő irodák ■ emlegetett példaképe a tatabányai. az elsőként alakult intézet. Mi­lyen formában hasznosult a tatabányai példa Balassagyar­maton? .— Sok tapasztalatot felhasz­náltunk. Persze, figyelembe "kell venni, hogy az ottani iro­da optimális körülmények kö­zött, és optimális feltételekkel kezdhette meg működését. Kedvező körülmények között, mivel a nagyarányú munkás­lakosság körében azonnali kedvező fogadtatásra talált: optimális feltételekkel, mert külön épületben hétfős ap­parátussal dolgoznak. Nekünk mindent át kell ültetnünk a balassagyarmati sajátosságok talajára. A névadókat és házasságkö­téseket a városi tanács épü­letében levő, ízlésesen beren­dezett házasságkötő-teremben bonyolítják le. Az ünnepé­lyességet a díszes berendezés és gépzene mellett az iskolák támogatása révén megalakul! „névadó csoportok” is biztosít­ják. Ellenszolgáltatás nélküL' Esküvők alkalmával a KISZ nyújt segítséget. Problémát a temetések rendezése okoz még jelenleg, (mert a Terrietkezési Vállalattal nincs érdemi kap­csolata az irodának. Sok se­gítséget jelent majd a balas­sagyarmati fúvószenekar má­justól kezdődő közreműködése; — Az elmúlt napokban kel* lett számot adni a városi ta­nács vb előtt az iroda eddi­gi tevékenységéről és jövőbe­ni terveiről. Beszámolónkban is leszögeztük, hogy az iroda nem korlátozza munkáját csak a névadó—esküvő—temetés rendezésére, hanem családi és társadalmi életünk legkülön­bözőbb eseményeinek lebo­nyolítását vállalni óhajtja: nyugdíjba vonulás, öregek napja, kisdobos ígérettétel* szakmunkásavatás stb. Né­hányat részletterveinkből? elektromos orgonát szeretnénk beszerezni, pályázatot hirdet­ni komplett névadómflsorok készítésére és bemutatására* kapcsolatot teremteni a fú­vószenekarral, bővíteni a mun; katársi gárdát — melyet je­lenleg egy személyben kép­viselek —, szónokképző tan-' folyamokat szervezni, megol­dani a mostani * helyszűkét. A határozat értelmében az Iroda feladata a városi igé­nyek kielégítésén túl a von­záskörzetben levő lakosság számára Is területi módszerta­ni szolgáltatást nyújlafü. — Ma még jóformán csald az Igényfelmérésnél tartunk. Ez év őszére tervezzük a já­rási aktívahálózat kiépítését.' Most az a legfontosabb, hogy megfelelő színvonalra fejlesz- szűk az alapszolgáltatásokat, aztán bővítsük az egyéb szol­gáltatások körét. Mert a kül­sőségek tesznek versenyképes­sé bennünket a látványos egy­házi ünnepi tradíciókkal. V. K. M. ' Az erdőt védik A társadalmi erdei szolgá­lat megyénkben működő tag­jai Salgótarjánban találkoz­tak és beszélték meg a tenni­valókat. Az Országos Ter­mészetbarát Szövetség képvi­seletében Magyarszéki Béla adott tájékoztatót, majd Tóth József a salgótarjáni erdészet vezetője tartott előadást, Szó­lott a társadalmi erdei szol­gálat embereinek rendkívül hasznos munkájáról. Kérte őket. védjék' ugyanúgy az er-’ dőt mint eddig tették. Az erdészet vezetőit felhívta a fi­gyelmet az erdőtüzekre, azok megelőzésére. Krimiesohor Csákánnyal az ajtói: ellen — Borsovitz, a magánzó vágányok közt mozdonyt és embereket látott. Megijedt a rumivó! Gondolta elfogják, és menekülni próbált Érzése nem csalt, mert két férfi kar­jába futott. A bíróság hat hónap bör­tönre ítélte Serfőző Istvánt és kizárta a feltételes szabad­ságra bocsátás kedvezményé­ből. Várótermek, kunyhók után börtön Családjával is összerúgta a port, de ugyanígy a munka­helyével is Szász István 31 éves nagybátonyi lakos, mert tavaly huzamosabb ideig nem volt lakása és munkahelye sem. Nem dolgozott, csavar­góit, az éjszakákat a vasúti é6 autóbusz-várótermekben, lépcsőházakban vagy elha­gyott kunyhókban töltötte. Munkakerülő életmódja miatt a nagybátonyi rendőrőrs még tavaly novemberben szabály- sértés miatt eljárást kezde­ményezett Szász ellen. A rendőrök ugyanakkor se­gítettek Szásznak az elhelyez­kedésben. Ugyancsak tavaly, december 14-én a FŰTÖBER nagybátonyi gyáregységéhez került Szász István, mint be­tanított festő. Szolgálatban volt a rendőrzászlós 1972. ja­nuár 17-én. Nagybátonyban a 48-as italbolt előtt észrevette Szászt, aki előzőén ivott A zászlós megkérdezte Szászt mikor járt le a munkaideje, majd megemlítette korábbi ivászatait Az udvarias hang­ra ökölcsapás volt a válasz. Szász ütött és másodszor is lendült a karja, de ekkor a rendőr gumibotjával elhárítot­ta az ütést Szász el akarta venni a gumibotot. Dulakodás támadt melynek során Szász kétszer arcul ütötte a rend­őrt Az őrsre történő előállí­tás elől Szász elfutott. A bíróság hivatalos személy elleni erőszakért négy hónap szigorított börtönre ítélte Szász Istvánt és kizárta a fel­tételes szabadlábra bocsátás kedvezményéből Elrendelte a bíróság az 1969-ben kiszabott két hónap szabadságvesztés végrehajtását is. Lopásért ítél­ték el három évvel ezelőtt az „erős” fiút, de a büntetés végrehajtását akkor felfüg­gesztette a bíróság. Az ügyész súlyosbításért fellebezett, az elítélt és védője a többi kö­zött enyhítésért. Három orvos vizsgálta „Amíg van egy betevő fa­latunk, addig neked is van. Ami a miénk, az a tied is. Nem kell dolgoznod Sanyl- kám ” — így kapacitálták a nagyszülők Borsovitz Sándor 31 éves salgótarjáni lakost. A „jóságos szavak” meghallga­tásra találtak, mert Borso­vitz 1967. májusától egészen 1971. szeptember 9-ig enyhén szólva „munkaundorban szen­NÓGRÁD - 1972. vedett” és egyetlen napot sem dolgozott. Miből_ élt? A hagyatékból — volt vagy 30 ezer forint, egy el­adott telek árából a takarék- könyvben — szépen jutott a Sándor fiúnak is, akit a nagy­szülők „neveltek”. Igen árn, de közben először 1967-ben a nagyapa, majd J971-ben a nagymama meghalt. Borsovitz fölött a gyámkodást B.-né vette át, a nagymama volt ba­rátnője. Ekkor csak hétszáz forintot kapott havonta a fiú, ám nem esett kétségbe. A konyhabútort eladta, csak­úgy, mint a tűzifát. Elcserél­te a lakást egy kisebbre, nyilván nem igyen. Fogyott a pénz. A takarékbetétkönyv, amelyben 1965. május 18-An 25 ezer forint volt, 1971. feb­ruár 23-án 16,30 forintra apadt Borsovitz felélte a pénzt. Ügy mellékesen a köz­veszélyes munkakerülés mel­lett, magánlaksértéssel is vá­dolják, mert bánatában berú­gott 197Í. március 4-én, fel­kereste B.-nét, betörte laká­sának ablakát, majd a lakás­ból nem akart távozni Végül a kijózanítóba került. Három orvos írta alá a vé­leményt, miszerint Borsovitz Sándor nem szenvedett és pil­lanatnyilag sem szenved olyan betegségben, amely gá­tolta volna őt abban, hogy munkát vállaljon. Borsovitz: „Nem is vizsgáltak meg, csak beszlégettek velem” — nyi­latkozta az orvosi vélemény­re, de érezte, hogy baj van. valamit csinálni, kell, ezért el- ■ ment az egyik gyárba portás­nak. Hogy mivel telt el a négy év, a kérdésre március 23-án ad majd választ a „ma­gánzó”, mert ekkor folytatják a tárgyalást. Borsovitz egyéb­ként nem érzi magát bűnös­nek. Szokács László március 12., vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents