Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

Kosos sojidok és örömök „Görbeország99 i •• ^ Kegy Községé M^gyiarnándor, Cserhát­haláp, Mohora, Debercsény. Négy egymás melletti köz­ség „Görbéország” közepén. Az éveik folyamán egyik jobban fejlődött, a másik kevésbé. A múltjukban is sok a közös vonás, jele-nük , pedig most már véglegesen közös. Mert a négy község közösein gazdálkodik, összevont köz­sági tanács irányítja, szer­vezi a feladatokat, készít terveket, . gondoskodik az ellátásról. A- székhelyköz­ség Magyai'nándor. A há­rom másik falu hivatalos nevei csatolt község. Négy fala, sok ezer em­ber. Gondokkal, örömökkel, megoldandó tennivalókkal. — A négy község képvi- — Legjobb az őszinte selői tevékenyen részt vesz- szó. Mohorán bizonyos tű­nek az irányításban is? Mit reimeUenség is jelentkezik, mutat a gyakorlat? Pedig rögvest, és mindent megoldani egy-kettőre nem lehet. Mohorai „sajátosság” például a rendezetlenség, a falu szétszórtsága. Itt, uta­— A tanácsi önállóság és demokratizmus ezt minden­képpen megköveteli. Ná­lunk negyvenhárom tanács- építZi sottaT többe'ke tag van, ebből tizenhat mo­hónai, hét cserháthalápi, há- hogy ket_; vagy ötkilométe- rom deberosényi, üzenhet reg Baakasaon tell megcsi. pedig magyamandon. Ha- tólni az utat. A kütönbsóg sonló a végrehajtó bízott­százezrekben fejeződik ki. Balázs István mohorai ság összetétele is. Nem lehet elfogultsággal vádolni tehát a község vezetését, avagy a kirendeltségvezetőé a szó. testületet. Minden falu je­len van, ha döntés születik. Ügy érzem, ezzel nálunk nincs is baj. — Attól is félnek Moho- rán, hogy az orvos és a gyógyszertár elköltözik. „El­viszi” a tanács. A tanácselnök mosolyog. Gyurek Tibor tanácsel­nök azonnal kész a válasz- szál, amikor megkérdezem, mit is jelent a gyakorlat­ban a sokat emlegetett ta­nácsi önállóság? Hogyan tudják megvalósítani az el­képzeléseket, eleget téve mind á négy község kíván­ságainak ? — Nagy szerencsénk, hogy a közigazgatás terüle­te megegyezik a termelő- szövetkezet területével. Így külön zavart ez nem okoz. Nem mondom azt, hogy ró­zsás helyzetben ^vagyunk, de nem is panaszkodhatunk. — A gazdálkodásban ho­gyan tükröződik az önálló­ság? Nem érzi-e úgy vala­melyik község, hogy ő keve­sebbet kap, bár a pénzét a „közösbe” adta...? Koreny mondja. m. Közben belép a szobába Koreny József párttitkár, mögötte pedig Daróczi Fe- rencné pénzügyi csoportve­zető,­— ö a pénzügyminiszte­rünk, és egyben az ÁFÉSZ nőfelelőse — mutatja be az elnök. — Kapásból sorolj a­a számokat, gyakran jár a társközségekbe is. Mohorán kirendeltség van, IbnáUó kirendeltségvezető­vel. A mohoraiak így köny- nyen elintézhetik ügyes-ba­jos dolgaikat. A hatósági bizonyítványok, járlatlevél, hagyaték,! anyakönyvezés, adóügyek azonnal és hely­ben megoldódnak. — Persze, ez önmagában még kevés lenne, hetente kijár Mohorára az adóügyi, a szabálysértési előadó, a pénzügyi csoportvezető — szól közbe Darócziné, Mag- dika. De szükség van arra Ss, hogy a tanácselnök, vagy -titkár gyakran látogasson a csatolt községekbe. r — Ez a „gyakran”, lé­nyegében minden hetet je­lent. Fogadónapot tartunk, ahol mindenki helyben mondhatja el gondját-baját, avagy kérhet segítséget a község vezetőitől. Cserhát- halápon heti két alkalom­mal, szombaton és kedden van ügyfélfogadás, Deber- esónyben pedig egyszer úgy­nevezett hivatalos óra — mondja a? elnök. — Per­sze, Debercsény annyira közel van, másfél—két kilo­méter, hogy a debercsé- nyiek inkább bejönnek ide, a tanácsra. , . — Mi a körzeti orvost ak­kor tudnánk elhozni Ma- gyamándorba, ha valaki csak úgy zsebből adna vagy húszmilliót egy orvosi rendelő építésére. Ilyen jó tündér pedig manapság József azonnal nincs... Itt dolgozik majd Magyamándorban a fogor­.... „ . . . voe és a gyermekgyógyász- Mi olyan gyakorlatot szakorvoSt akit sze_ alakítottunk ki meg az első retoénk Nándorba telepite_ evekben — hozzátenném, hogy Cserháthaláp már 1965-től hozzánk tartozik, Mohora pedig 1970-től, így gyakorlatunk bővén van —, hogy először a társközségek Nem könnyű a fonníok- égető gondjait oldottuk ^ gazdálkodni. Négy köz- meg. Ami mozgatható ®ég esetében pedig különö- pénzünk volt, azt Mohóira 860 nem. Tavaly 440 000 fo~ és Cserháthaláp kapta. Min- Nntot költöttek útra Moho- denféle bizalmatlanságnak rán. Idén rend behozzák az elejét akartuk »y.xel is ven- óvoda tetőszerkezetét, bőví- nj_ v. tik az iskolát. Talán keve­sen tudják, hogy a tanács- A községek között persze nak csak az iskolák ferin­nern lehet, és nem is szabad tartása több mint egymillió- egyenlőségjelet tenni. Ha- jába kerül. Egyelőre szokat- láp például már jól ellátott hogy bérgazdálkodást is község volt, amikor Nán- folytatnak. Hosszú lenne el- dorhoz került. (A közvüági- sorolni, mit tudnak megvá­lás és a vízelvezetés hiány- lósítani az idén a községek- zott. Ma aki végigmegy ben és mi az amire majd Cserháthaláp főutcáján, úgy később kerül sor. érzi, mintha városban sétál- ^ na. Modern higanygőziám- pák ontják a fényt. Mindez százötvenezer forintjába ke­rült a tanácsnak. Mohorán már sokkal több minden kellene. Elsősorban Egy azonban bizonyos: valamennyi község előbbre lépett. Elsősorban azért, mert az egy kézben tartott ,, ., , 4 több pénzzel jobban, oko­ut, járda Aztán világítás, sabban ^ eredmériyesebben vízelvezetés. Szinte mncs ^ gazdálkodni. Igy iga2 olyan tanácsi vagy végre- ^ Magyaimándorban, Cser­éjt*3 bizottsági ules, nép- háthalápan) Debercsényben front-, vagy faluóssaejove- ^ Mohorán. tel^ amelyen ez ne vétődne fél. Csatai Erzsébet Egy kivételével mindenüti fixetneh n yerettégréssegedétit n tanácsi ipar es a tenniualokroS Interjú a megyei tauúcs elnökbelyellenével Az elmúlt évi mérlegbeszámolók, valamint a korábbi tapasz­talatok módot nyújtanak arra, hogy a tanácsi iparban is össze­gezzük a múlt év eredményeit, gondjait, problémáit, s ennek tükrében ismerkedjünk meg az ez évi feladatokkal. Ezeknek o gondolatoknak a jegyében kerestük fel Herencsényi József elv­társat, a megyei tanács elnökhelyettesét, aki készségesen vála­szolt kérdéseinkre. Nem kell komolyan venni Telefonon hívtak nemrégen, a munkámhoz tartozik, hogy „Ha előre is fizet, nem kö- azt mondták, nagyon tetszett a apró-cseprő fonákságokat telessége átvenni az esetleg legutóbbi „Nem kell komolyan tollhegyre tűzzek. S, végül rosszul kitisztított ruhune- venni” című írásom. Ezért azért, mert hölgy kérte. Még- műt.” „hálából” megajándékoznak ”—£ ----— r'~­e gy jó témával. Jó témával? Szóval, valahová megint oda demokrácia továbbfejlesztésit a vezetők és munkások köz­vetlen kapcsolatának szélesí­tését jól szolgálják az ezek­ben a napokban megtartandó éves kollektív szerződési be­számolók. Szükséges felhívni a . figyelmet arra, hogy . egyes — Mi jellemezte a tanácsi többségénél kedvező helyzetet vállalatoknál a munkások- in­ipar termelését az elmúlt év- teremtett a bér- és személyi formálása, az úgynevezett bek ben? jövedelem növeléséhez- Ha ső Információ a vállalati gaz­— 1971-ben a tanácsi ipar különböző mértékben ts, de dálkodásról, az eredmények összesített számadatai az el- az adott körülményeknek ál- fokozásának lehetőségéről, a múlt évekhez képest mérsé- tálában megfelelő bérszínvo- reális valóságról — elmarad a keltebb fejlődési ütemet tűk- nal-növekedés következett be követelményektől. rözn-ek. A teljes termelési ér- a vállalatoknál. Az Ipoly Bú- - A vezetők munkastílusát a ték 3 százalékkal nőtt a bá- torgyár 5,5, a Nógrád megyei demokratizmus jellemzi. Az zishoz képest. A növekedési Nyomdaipari Vállalat 4,7 szá- esetenként előforduló ked,ve- tttem mérséklődése vállalaton- zalékkal növelte a dolgozók zőtlen jelenségek miatt két ként differenciált fejlődéstta- bérszínvonalát. A' csökkenő dologra .feltétlenül szükséges kar. Továbbra is gyors az elő- nyereséget elérő vállalatoknál utalni. Az egyik az, hogy az rehaladás az Ipoly Bútorgyár-‘bizonytalan helyzet alakult ki üzemi demokrácia érvé nyes li­bán — 14,1 százalék—, vala- a bérpolitikában, ami végső lésében még sok a formális mint a szolgáltatást végző soron a bérszínvonal csőkké- vonás, a másik, hogy a de- vállalatoknál. Visszafejlődés néséhez vezetett. . Az elmúlt mokratizmus és az egysze- tapasztalható a Nógrád me- évi gazdálkodás eredménye- mélyi felelősség a döntések gyei Textilipari Vállalatnál, ként a RIOLEX Vállalat kivé- meghozatalánál nem mindig ahol a termelési érték 1970- telével valamennyi fizet nye- esik egybe. Van probléma hez képest 25,8 százalékkal reségnészesedést. egyikét első számú vezetőnél csökkent. — Történt-e fejlődés a és több középkádemél a A tanácsi iparhoz tartozó munka- és életkörülmények- munkásokkal szemben a lkai- különböző profilú vállalatok ben? mázott hangnemben és vi­— az ütemcsökkenés ellenére _ Ez szerteágazó sokolda- szf'n,yban. itt kívánok utalni a — komoly eredményeket ér- iú kérdés, néhány ’ alapvető NÓGRÁD azon cikkére, amely tek el. A nagyobb súllyal je- összetevőjét érintve, először is Megszívlelendő tanulságok lentkező, differenciáló piaci azt kell mondani, hogy a tá- címmel, az elmúlt év de- hatások növelték a vállalatok- nácsi ipari vállalatok nagyon cemtoerében jelent meg a kai szembeni követelménye- kedvezőtlen körülmények kö- Nógrád megyei Textilipari két. A textiliparban — külö- zott jöttek létre, alacsony Vállalatról. Nem nevezhető nősen a ruhaiparban — az' színvonalú szociális és kom- publikációnak, különösen országosan is jelentkező eladá- munális viszonyok jellemezték. aklcor, ha egyes megállapítás si nehézségek 1971-ben ne- Az 1970/71-es években a saival vitatkozni lehet. A nyi- héz helyzetbe hozták a Nóg- vállalati telepek mintegy egy- latíkozók 'számára pedig te­rád megyei Textilipari Vél- negyed részénél történt alap- p®3? tanulság a jövőre vonat- lalatot. A. RIOLEX Vállalat* veto változás a munkahelyi és .hogiy a helyzet alapos nál hasonló elhelyezési nehéz- szociális körülményekben. ismerete alapján, körültekln- ségek jelentkeztek a bitumó- Kedvező helyzetet teremtett a tőbben mondjanak véleményt perlitben, ugyanakkor a kézi Nógrád megyei Vegyesipari A cikk1>en felvetett kérdések* falazóblokkból nem tudták és Javító Vállalatnál az új '3en az°ta döntés született, kielégíteni az igényeket. szerelő- és alkatrészgyártó ame,ynek megvalósítása hosz­Biztató eredmény, hogy a csarnok üzembe helyzése a szabb távra stabilizálja a vállalatoknál — elsősorban a Nógrád megyei' Textilipari vahalat káderhelyzetét. fejlődőaknél —.a tér- Vállalat jobbágyi telepének re- — Szeretnénk, ha röviden ®zeTkezet ,ePze konstrukciója, több új patyo- szólna a soron levő feladatok­megfelel a piaci ígen-yeknek. latszalon üzembe helyzése. A ról. mute?az iSöSgyát1^ tbSjS* , rAváU?latoklegfontosabb ^ban két tfrmékük Sg^WSt^LrÄb ^«SgSs^lTdnS* Ó‘ W^tanl — Miként alakult a gazda- fejlesztési és részesedési alap Cember 1-/ határozataiból ságosság, növekedett-e a nye- ésszerű felhasználásával ja- adódóan az üzem és munka ' r?zerutle";.liste munkaverseny-mozgalom — Általános tapasztalat, letekben javultak az oltozko- továbbfejlesztését. Fokozzák hogy a nyereség azoknál a dés, tisztálkodási es egyeb le- a lakossá@i ipari javító-szol- vallalatoknál csökken, ahol hetőségak. Jelenleg nincs gáltatásokat, növeljék a bel- a piaci viszonyok nem eléggé °lyan üzem, ahol folyamatos fökü piaci:a és az exportra szilárdak. A termelési érték munkarend, vagy éjszakai mu- szánt fogyasztási cikkek meny­növekedésében élen járó vál- szak lenne. Egy vállalat kivé- nvisécét a vecve-äinnH ínwftó lalatoknál a nyereség is dl- telével - patyolat - megva- ySt’a Vegye®pan javitÖ namikusabban nőtt, ami ősz- lósult a 44 órás munkahét. szefügg a gyártmányszerkezet 1971-ben, 1970-hez képest 25 .. a korszerűsítésével. Ezekben az százalékkal csökkent a túl- szolgáltatást” n "bázishoz" ke- üzemekben a nyereség nőve- órak szama, üzemorvosi ren- n€st . rexfili rvn rí és a hő- kedése meghaladja a volumen detest vezettek be a textilipa- torÍDari vállalat erősítse eted növekedését. A gazdaságosság rí vallatet salgótarjáni és poz(^óját megtolel? lmlnőse- szempontjabói jelentős ténye- jobbágyi telepen, a patyolat- ái-fpkvé«íí é« váiac^téitní ző a hatékonyság emelkedő- nál. Több helyütt támogatják ^ártaánrokkai Az Sk se. A javuló létszámgazdái- a lakásépítkezőket. Ma már a gSIXen szigtrt^ aíkal kodás, a létszámhelyzet stabi- váltelatok túlnyomó többsége mazkodianak a liá+ fnrtÁ. lizálódása eredményeként a sajat üdülővel segíti elő dől* termelési érték növekedése gozóik pihenését, teljes egészében a termeié- E kedvező változásoknak a kenység emelkedéséből szár- gazdaságirányítási ' reform nek a folyamatban levő be mazik. mellett, nagy ösztönzést adott ruházások meggyorsítására, A nyereseg, a termelékeny- a pártnak és kormánynak a az előirányzott ' beruházási ség alakulása a vállalatok dolgozó nők és fiatalok társa- költségekkel való takarékos­dalmi, gozdasági helyzetének ságra, helyezzék előtérbe a javítását célzó határozata, A gépi beruházást. Érjék el, fejlődés .ugyan pozitív, de még hogy a vállalatok munkaerő- sok a tennivaló, mert a mun- és , bérgazdálkodásában' a kakörulmenyekben, a szociá- munkások és alkalmazottak lis es^egészségügyii ellátottság- létszámának és jövedelmi ban immár másfél—két ev- viszonyainak reális aránya alakuljon ki. A vezetés színi­vállalat érje el, hogy 8—10, a patyolat / pedig 20—25 száza­lékkal növelje a mazkodjanak a saját forrá­sokhoz, minden területen kö­vetkezetesen érvényesítsék a takarékosság elvét, töre'kedje­hozzá többek nevében. Erre ön azt mondhatja, na, Olvasóm azt tette szóvá, akkor meg is nézheti magát, hogy a ruházati ktsz salgó- meg azt a ruhát, ki bírja to­kellené „csördíteni”, ahol fel- tarjáni gyorstisztító szalonja- vább? Mert, hogy a gyors- tehetően nincsen valami rend- ban újabban előre kérik a tisztító elég sokáig bírná, jén? Mert mi is lehetne „jó tisztítási díjat. — Na, és ha annyi bizonyosnak látszik. nem tisztítják ki rendesen hiszen ő a „pénzénél van”, lejárat- azt a ruhadarabot? — tette Az át nem vett ruhát egy idő fel a kérdést. — Akkor hol után értékesítheti a bizomá­lehet reklamálni? A sóhiva- nyinál. Akkor meg- minek tatban? Hiszen azt mondhat téma", ha nem ez? Nem akartam ni magamat azzal a közléssel, hogy aligha szen­vedek hiányt ebben műfajban. Tulajdonképpen, ha ják, akár tetszik a tisztítás, most abbahagynám a gyűjtést, akár nem, vigye!.. akkor is életem végéig bősé­gesen akadna írnivalóm. Arról nem is beszélve, hogy egyálta­lán lenne-e merszem egytől- egyig valamennyit megírni? hogy foglalkozzam a panasz­szót Egyrészt kötelez az ol­vasó bizalma. Másrészt az is idegeskedne hiába? Jó magam azon a vélemé­nyen vagyok, hogy minden szolgáltatás kétoldalú ügylet. Előbb a szövetkezet szolgál­tat, utána én fizetek, s nem Kedves asszonyom! Próbál­tam utánanézni a dolognak, jogos-e, vagy sem ez az eljá­rás? Töredelmesen be kell forditva. Ügy tűnik, hogy az vallanom, hogy eddig nem ésszerűség is ezt diktálná. Egyébként háromszorosan is sokra jutottam. De még nem De mit mond a rendelkezés? kötelességemnek éreztem, adtam föl a reményt. Egye- Vajon hallgat-e az ésszerű­lőre azt tudnám tanácsolni, ségre? Hát, lehet azt egészen amit az egyik intézmény ve- biztosan tudni ebben a roha- zetője mondott az anyósának: nó világban? — is tizedes a lemaradás. — Kérjük, mondjon néhány szót az üzemi demokrácia fej­lődéséről, a dolgozók és veze­tők munkakapcsolatáról. — A tanácsi ipari vállala­toknál egyre inkább érvénye­sül a vezetés legfontosabb alapelve, áH centralizmus, nyitási rendszer reformja jó lehetőséget teremtett az üze mi demokrácia szélesebb ér­vényesüléséhez. Kezdetben a vezetők kevésbé ismerték fel vonalát valamennyi szinten tovább kell emelni, különö­sen sok a tennivaló a válla­lati belső mechanizmus fej­lesztésében, a különböző ér­dekeket jól egyeztető, ösz­tönző, a vállalati lehetőségek- demokratikus hez igazodó bérpoliüka kidol- A gazdaságirá- gozósában és alkalmazásában, az árpolitika kialakításában, a gazdasági döntések decentrali­zálásában. Mivel a párt- és kormányhatározatok alapján általában tervszerűbbé vált a és használták ki ezt a lehető- vállalatoknál a személyzeti és séget. Az utóbbi egy-két év- kádermunka, tovább kell- lép­te már elmondható, hogy ni a magasabb minőségi kö- rendszeressé váltak a műsza- vetelményeknek megfelelő ki és termelési tanácskozások, személyi feltételek megterem- h z első számú vezetői, a te- tésében — fejezte be nyílat- !ep-, osztály- és csoportveze- kozatát Herencsényi József. tői értekezletek. Az üzemi elvtárs. NÖGRÁD — 1972, március 12., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents