Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám

fíew Hatnpsiiire-ben vizsgáztak a jelöltek Mxont maradéktalanul támogatják a konzervatívok New Hampshire államban, a/ amerikai elnökválasztási év kedden lezajlott első pró­baválasztásán, az egyetlen meglepetés George McGovern szenátor váratlanul maga6 — 33 százalékos szavazati ará­nya volt. A magyar idő szerint szer­dán reggel 8 óráig befutott néni végleges, de arányaiban lényegesen már nem változó eredmények szerint a demok­rata párti jelöltekre leadott szavazatok az első három he­lyezett között így oszlottak meg: Edmund Muskic 48%*, George .McGovern 35%, Sámuel Yorty 7%. A fennmaradó 10 százalék oszlott meg három további induló között. 1 A * próbaválasztásokon a kormánypárt, illetve az el­lenzék jelöltjei nem egymás­sal, ' hanem saját pártbeü ri­válisaikkal mérek Ö6sze ere­jüket a külön-külön szavazó republikánus, illetve demok­rata párti választók szavaza­tai alapján. A republikánus kormány­párt szavazatainak megoszlá­sa nagyjából az előre megjó­solt eredményt hozta: Richard Nixon 69%,' Paul McCloskcy 20n, John Aslibrook 10%. A szélsőjobboldali prog­rammal fellépő Ashbrook gyenge teljesítménye megerő­sítette azt az általános véle­ményt, hogy Nixon elnöknek nincs komoly versenytársa a republikánus párt támogatói­nak zömét alkotó konzervatív szavazó táborban. A vietnami háború döntö szerepe különösképpen meg­mutatkozott a demokrata pár­ti szavazatok megoszlásában: a párt „éllovasának” számító Muskieval szemben jelentős tért nyert a vietnami háború legrégibb és legkövetkezete­sebb bírálója, McGovern sze­nátor. Minthogy New Hamps- hireben már Muskie is a há­ború határozott ellenzőjeként lépett fel, a demokrata párti szavazóknak összesen körül­belül 9(1 százaléka szavazott a háború azonnali megszünteté­sét követelő jelöltekre. Muskie 48 százaléka nem tekinthető vereségnek a sze­nátor elnökjelölti esélyei szempontjából, de minden­esetre megkérdőjelezte favo­rit minősítését a további elő­futamokban, amelyek jövő kedden a floridai próbavá- iasztusokkal 'folytatódnak. (MTI) Ellőtte puskaporát a nyugatnémet ellenzék 1 Lezárult a liyugat-németor- szági belpolitikai idegháború első szakasza. A kormánykoa­líciónak az ellenzéki táma­dásokkal szemben sikerült szo­rosra zárni sorait, megállíta­nia a jobboldal „toborzó had­ijára tát”. Egymás után szólalnak meg á vezető kormánypárti politi­kusok, az ellenzék vezetői pe­dig — miután puskaporukat elpufogtatták — visszavonu­lóban vannak. A figyelem egyre inkább Baden-Würtemberg felé íondul, ahol másfél hónap múlva, tartománygyűlési vá­lasztásokat tartanak. A vá­lasztási korteshad járat már megkezdődött, és mindkét tá­bor vezetői sorra járják a tartomány városait és válasz­olása gyűléseket tartanak. Walter Scheel külügymi­niszter, az FDP elnöke ked­den este Donaueschingenben tartott beszédeit. Epés szavak­kal intette az ellenzéki ke­reszténydemokratákat „ne űzzenek veszélyes játékot a megfélemlítés politikájával”, mert az érzelmek felkorbácso­lása beláthatatlan következ­ményekhez vezethet, i Horst Elünké szövetségi mi­niszter — aki a jelek szerint egyik fő irányítója lesz a CDU—CSU ellen vívandó harcnak — kedden kijelentet­te: az ellenzék részéről meg­nyilvánuló veszélyt elsősor­ban abban látja, hogy a CDU—CSU „rémhírekkel akarja bizonytalanná tenni a közvéleményt”. A CDU részéről csupán egy óvatos megnyilatkozás hang­zott el: Schröder volt kül­ügyminiszter a Saar-vidéki Rá­dióban „bevonta a harci zász­lót”. Kifejtette minden meg­imdoklás nélkül —, hogy a keleti szerződések parlamenti elutasításának szerinte nem kell szükségszerűen a Brandt- kormány lemondásához és új választások kiírásához vezet­nie. Megfigyelők szerint Schrö­der, a kormánynak tett bur­kolt ajánlatában megcsillan­totta annak a lehetőségét, hogy pártja ismét nagykoalícióra lépjen a szociáldemokratákkal, vagy esetleg a szabaddemok­ratákkal. Ez az ajánlat azon­ban Bonnban aligha talál meg­hallgatásra, érteimét pedig taktikai okokkal magyarázzák. (MTI) A szélsőbal újabb provokációja Emberrablás Franciaországban Francia szélsőbaloldali ele­mek szerdán elrabolták a Renault Autógyár személyzeti ügyekkel megbízott igazgató­ját. A magukat „Pierre Overney csoportnak” nevező emberrablók nyilatkozatot jut­tattak el a sajtóhoz, amely­ben az elrabolt igazgatót te­szik felelőssé a boulogne-- billancourt-i üzem kapujánál lezajlott véres incidensért, és a gyárban történt elbocsátáso­kért. Az Általános Munkás Szövet­ség (CGT) és a Francia De­mokratikus Munkás Szövetség (CFDT) éles hangú nyilatkozat­ban ítélte el az emberrablást. Raymond Marcellin fran­cia belügyminiszter a kor­mány szerdai ülésén bejelen­tette, hogy az emberrablással kapcsolatban a hatóságok „megteszik a szükséges intéz­kedéseket”. (MTI) Összetűzések az indiai választásokon Az indiai törvényhozási vá­lasztások negyedik napján Kasmír és további négy szö­vetségi állam szavazói járul­tak az urnákhoz. A választá­sok eddigi tapasztalatai alap­ján megállapítható, hogy a részvétel általában 50 száza­lékos. Kedden újabb összetű­zésekről érkezett jelenés Bi­har államból, s ezze) a vá­lasztásokkal összefüggő rend­bontások halottainak száma 19-re emelkedett. Egyedül Bi­har államban több mint 80 ezer katonát és rendőrt moz­gósítottak a rend fenntartá­sára. Indira Gandhi indiai kor­mányfő a kasmíri választáso­kat megelőző nagygyűlésen mondott beszédében hangoz­tatta, hogy India békében és barátságban kíván élni szom­szédaival, elsősorban Pakisz­tánnal. Az indiai kormányfő ismételten utalt a kínai—ame­rikai tárgyalásokról kiadott közleménynek Kasmírra vo­natkozó részére, amelyet In­dia belügyeibe való „közvet­len beavatkozásnak” minősí­tett. V Az indiai hazatelepítési bi- *zottság szóvivője közölte, hogy a tavaly Indiába mene­kült tízmillió kelet-bengáliai közül már alig 200 000 tartóz­kodik indiai területen. Az In­dia és a Bangla Desh hatá­rán húzódó menekülttáborok csaknem kiürültek. (MTI) 2 NŰGRÁD — 1972. március ?H csütörtök S(rou«a! fogadta Partli Imrét Lubomír Strougal. a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnöke szerdán fogadta a jelenleg csehszlovákiai látogatáson tartózkodó Párdi Imrét, az Országos Tervhivatal elnö­két. Szívélyes légkörben meg­tartott tárgyalásukon, megvi­tatták a két ország közötti együttműködés elmélyítésének kérdéseit, különösképpen a tervezés területén. Jelen volt Vaclav Hula, a kormány el­nökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, vala­mint Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­követe. (MTI) Tartalékosokat mozgósítanak Kedden Belfastban a késő esti órákban közölték, hogy az északír kormány szabadon bocsát 45 internáltat, akikét eddig azzal a gyanúval tar­tottak fogva, hogy az ír Köz­társasági Hadsereg (IRA) tag­jai. A szerdára virradó éjszaka Észak-lrországban folytatód­tak a bombamerényietek és az IRA, valamint az angol katonaság közötti összetűzé­sek. Brian Faulkner kormányfő, a parlamentben közölte: kor­mánya több mint 1600 tarta­lékost kíván behívni a rend­őri erők kiegészítésére „a rend és a nyugalom megsze­gői” elleni akcióra. Jarring, svéd diplomata a Közel-Kelet több országában járt puhatolózó megbeszélé­sen. A kérdés azonban to­vábbra is nyitva maradt, lesz­nek-e érdemi tárgyalások, fel- éled-e a Jarring-misszió? Szadat, egyiptomi elnök azt reméli: igen. Az egyiptomi államfő egy amerikai lapnak adott — és most megjelent — nyilatkozatában bírálta az Egyesült Államoknak azt a tö­rekvését, hogy közvetítsen Egyiptom és Izrael között. Mint mondta, az az ötlet, hogy Sisco, amerikai külügyi államtitkár közvetítsen New York-ban a Waldorf Astoria Szállóban tartózkodó egyipto­mi és izraeli delegátusok kö­zött, Kairó számára elfogad­hatatlan, „hamvában holt” el­képzelés. Nem lehet ugyanis közvetítőnek tekinteni azt az Egyesült Államokat, amely minden téren és teljes súlyá­val Izrael, az egyik fél mel­lett áll. „Amennyire halott az ame­rikai közvetítés terve, annyira eleven lehetőség viszont a Jarring-misszió” — fejtette ki az egyiptomi államfő. Emlé­keztetett rá, hogy a közel-ke­leti konfliktus politikai meg­oldása felé egyetlen út vezet: a Biztonsági Tanács 1967-es határozatának végrehajtása. Akinek feladata az út megté­telével segítséget nyújtani, közvetíteni a felek között: .íÁmnar Jarring. Ez a ritka fotó a dél-vietnami hazafiak egyik dzsungel útját ábrázolja. Az út (amely olyan széles, hogy teherautó is elfér rajta) Pleikutól 60 kilométerre húzódik az őser­dőben Folytatódik az NDK—NSZK tárgyalás Dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának államtit­kára és Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalának állam­titkára több mint egyhóna­pos szünet után csütörtökön ismét találkozik egymással az NDK fővárosában, hogy to­vább folytassa tárgyalásait a két kormány általános közle­kedési egyezményéről. Valószínűnek látszik, hogy a szovjet—NSZK és a lengyel Dom Mintoff máltai mi­niszterelnök szerdán Olaszor­szágba utazott Az olasz kor­mány meglepetésszerűen át­vette a máltai támaszpontok jövőjével kapcsolatos tárgya­lásokat Londontól. Az ügyre akkor derült fény, amikor Mintoff együtt vacsorázott a londoni olasz nagykövetségen Raimpndo Manzinivel, Olasz­ország vallettai nagykövetével. —NSZK szerződések bonni parlamenti ratifikálása előtt nem kerülhet sor a közleke­dési egyezmény megkötésére. A technikai problémákat il­letően a két fél álláspontja .már rendkívül közel került egymáshoz, de politikai kér­désekben — elsősorban a szer­ződés nemzetközi jogi jelle­gét illetően*— a vélemények nagyon különbözőek. (MTI) és a londoni olasz nagykövet­tel. Manziná ugyanis elkísérte Mintoffot a londoni tárgyald, sokra. Ez eleve arra vallott, hogy az olasz kormány, amely a több hónapos tárgyalássoro­zatban aktív szerepet vitt, most fokozza erőfeszítéseit, nehogy a tárgyalások meghiú­suljanak. Mintoffot Andreotti miniszterelnök és Aldo Moro külügyminiszter hívta meg. Jelentős hozzájárulás a viszonyok rendezéséhez Ewal Moldt. a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminiszter-helyettese. aki Becsben az NDK részéről aláírta a Német i Demokrati­kus Köztársaság és a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség (IAFA) közötti biztosítéki egyezményt, szerdán az oszt­rák fővárosban nyilatkozatot adott az ADN, hírügynökség tudósítójának. Hangoztatta: az a tény, hogy a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség az NDK-t, mint az atomsorompó-szerző- dés egyik aláíróját, egyenjogú elbánásban részesítette, ..hoz­zájárul más olyan problémák megoldásához is amelyek érintik az ENSZ-hez és sza­kosított szervezeteihez valő alapvető viszonyunkat”. A biztosítéki egyezmény létre­jötte azt mutatja — mondot­ta az NDK külügyminiszter­helyettese —, hogy az NDK és az ENSZ. illetve annak szakosított szervezetei közötti viszony kérdését további ha­logatás nélkül meg lehet, és meg is kell oldani. (MTI) Róma sorompóba lépett Máltáért Egy érdekes Szadat-interjú Mennyire eleven a Jarring-misszió? A Jarring-misszió felújítá­sára mandátumot adott az ENSZ-közgyűlés is, amikor a múlt év decemberében meg­erősítette a Biztonsági Tanács említett határozatát és felkér­te Jarringot, kezdje meg is­mét tevékenységét. A svéd nagykövet az év elején sorra tanácskozott is a konfliktus­ban érdekelt országok vezetői­vel, járt Kairóban és Am- manban, valamint Jeruzsá­lemben. Eddigi tanácskozásai­ról nem szivárgott ki semmi olyan hir, ami valamilyen vál­tozásra utalna. Szadat elnök említett nyilatkozatának van azonban egy új eleme. Az el­nök arról beszélt, hogy eset­leg szó lehet Jarring részvé­telével közvetlen egyiptomi— izraeli tárgyalásról is. Szadat még azt sem zárta ki, hogy az izraeli és egyiptomi tárgya­lófelek Jarring társaságában „ugyanahhoz az asztalhoz ül­jenek” — amennyiben ezt Jar­ring lehetségesnek látja. Akár közvetlen, akár közvetett tár­gyalásokról is legyen szó, Egyiptom mindenképpen ra­gaszkodik ahhoz, hogy a tár­gyalások célja a BT-határozat végrehajtása legyen. Ez olyan feltétel, amelytől — mondta Szadat — Egyiptom semmi­képpen nem tekinthet el. A politikai megoldás esélyei tehát attól függnek, mit ké­pes elérni Jarring közvetítő missziójának soron következő újabb fordulója során. Ami az eddigieket illeti, helyzete nem irigylésre méltó. Az alapvető kérdésre, vagyis arra, hogy hajlandók-e a felek a Bizton­sági Tanács által körvonala­zott békés rendezésre, csupán Egyiptom adott pozitív felele­tet, Izraeli nem is válaszolt. Éppen azon a napon, amikor Jarring elindult Izraelbe, Da- jan hadügyminiszter kijelen­tette: a megszállt arab terü­letek kiürítésére vonatkozó követelést „ultimátumnak” te­kinti és igy azt elutasítja. Az ENSZ-közvetítő igyek­szik eleget tenni újabb meg­bízatásának, abból kiindulva, hogy mind Kairó, mind Am­man továbbra is kész a BT határozatának végrehajtására, hajlandó békét kötni Izraellel, amennyiben - az viszavonul 1967-es határai mögé. Sőt, a kairól sajtó szerint az arabok elfogadnák a békerendezés feltételeként az izraeli kivo­nulás deklarálását is, más szó­val Izraelnek nem kellene be­fejeznie a megszállt területek kiürítését. Ha erre kötelezett­séget vállal, megnyílhat az út a konfliktus békés rendezése előtt. Izrael szándéka azonban va­lóban nem a békés rendezés, hanem arab területek beke­belezése. Befejezett ténynek tekinti — mint ezt Dajan többször kijelentette — Jeru­zsálem arab negyedének an- nektálását, nem akarja vissza­adni Szíriának a Golan-ma- gaslatokat, Egyiptomnak a Si- nai-félszigetnek azt a részét, amely az Akabai-öblöt ellen­őrzi, s ragaszkodik ahhoz is, hogy katonai erődöket és fél­katonai telepeket létesíthessen, a, Jordán-folyó nyugati part-' ján. E nyílt területhódító tervek további fenntartása lehetet­lenné tenné Jarring küldeté­sének sikerét. Az ENSZ-dip- lomata misszióját az egyipto­mi jószándék — és az utóbbi időkben tanúsított rugalmas­ság — tartja életben. Ahhoz, hogy valóban elevenen ható tényezővé válhasson. Tel" Avivnak is módosítania kelle­ne magatartását. Amíg ez nem történik meg, Jarring ke­serves küldetésére továbbra is baljós árnyék borul. Rudnyánszky István.

Next

/
Thumbnails
Contents