Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

őrhalmi pillanatkép Járda a házak elé Ä brigádvetélkedőtől a Fideiióig örhalom a megy* egyik legérdekesebb. legszínesebb községe. Aki végigmegy a falu szerteágazó utcáin., joggal, ámuldozik a nagyablakos, tá­gas, szép porták láttán, örha- lomban gyakran és aok minden változik. Bállá Mihály, a közös köz­ségi tanács elnöke — hisz’ ide tartozik Hugyag is —, el­mondja, hogy az általános községrendezési terv alapján éppen most van kialakulóban egy, teljesen új utcarész. Ez nem csoda. A régi utcákban ugyanis már csak a foghíjak­ban lehet építkezni, illetve a régi házakat tágasabbra, szebbre alakítani. Az úi ut­cáiban, amelynek egyelőre még nincs neve. három-négv ház már megépült, és a többi is hamarosan következik, Örhalomban a tanács leg­nagyobb gondja, hogy a szép. nagyablakos házak elé mielőbb járda kerüljön. A múlt évben 900 négyzetmétert építettek, és a járdaépítést az idén is tovább kívánják folytatni. Aki élt falun, és taposta a sokszor bokáig érő sarat, az tudja, hogy milyen sokat je­lent a kőjérda. Sem véletlen, hogy a jelölő gyűléseken el­hangzott felszólalások nyolc­van százaléka az utak és jár­dák építését kérte. A tanács meg is tesz min­den tőle telhetőt. Segíti ezt. hogy a községié ilesztésre szánt pénzzel ebben az eszten­dőben már lehet „valamit” kezdeni. Az utóbbi esztendők­ben ugyanis elvitte az orvosi rendelő építése. Persze az is nagyon kellett » községben. Most minden lehetséges és megfogható forintot járdára költenek. Segítenek a község lakói is. Ahol járda éoül. ott a házak gazdái anyagilag is hozzájárulnak a munkákhoz. Háromszáz forintot ajánlottak fel portánként a községié 1- lesztési pénzen kívül. A járdák mellett nagv gond az óvoda, amely annak idején lakásnak épült, és most a húsz férőhelyen harmincöt gyerek szorong. Délelőtt nincs napközi az iskolában, ezért a termelőszövetkezetben — vagy más munkahelyen dol­gozó asszonyok nagv részének gondot jelent a kicsinyek el­helyezése. akik délután iár­MOZIÉLET A lovakat lelövik, ugye Jelenet A lovakat lelövik, ugye? című fűmből. ÜJ magyar filmet láthat a néző a holnap kezdőd,6 mozi- héten. A legszebb férfikor cí­mű magyar filmet március 9—11-én mutatja be a salgó­tarjáni November 7. Filmszín­ház A lovakat lelövik, ugye7 című színes USA filmet már­cius 12—15-ig tűzd műsorára a mozi. Tamás. A legszebb férfikor főszereplője negyvenéves fér­fi. Kartársai a vállalatnál nosztalgiával gondolnak visz- sza a régi szép időkre. Tamás azonban nem ér rá vissza­gondolni, ő új életet akar kezdeni szerelmével, Eszter­rel. Lakás is kínálkozik. A szük­séges húszonnyolcezer forintot Tamás egy nap alatt megszer­zi. Am valami közbeszól: Ta­más ismét úgy érzi, nem tel­jes az élete. Simó Sándor rendezőnek ez a második nagyjátékfilmje. Több. a Balázs Béla Stúdió­ban forgatott kisfilmje után, három esztendeje mutatkozott be a Szemüvegesekkel, s azon­nal nemzetközi elismerést ara* tolt. Amíg első filmje In­kább á 25—30 éves értelmisé­giek problémáját boncolgatta, addig A legszebb férf(kor­ban a 40 évesek gondjairól számol be. Bár a főhős itt is értelmiségi, ennek a műnek az alapproblémája nemcsak ezé a rétegé. A rendező nagyon jó megfigyelőkészséggel, széle­sebb társadalmi keresztmet­szetet ad. Ismert és kedvelt szereplők­kel találkozhat a néző a film­ben. Latinovits Zoltán ismét nagyot alakít, a főbb szere­peltet Tímár Éva, Konyecz Mária, Szemes Mari és Bujtor István játssza. Meghívás Meghívót hozott a postás Lóránt János SZOT-díjas sal­gótarjáni festőművésznek az olászországi Capriból. A mű­vészt újra meghívták a nem­zetközi fametszet-trienmiáléra. Az olasz kulturális élet há­1932. Amerika. A gazdasági világválság legsúlyosabb éve. A munkanélküliség és a nép­nyomor elképesztő méreteket ölt. Sokan úgy próbálnak pénzhez jutni, hogy az igen elterjedt „maratoni” táncversenyeken indulnak. Az egyik ilyen táncversenyre je­lentkeznek A lovakat lelövik, ugye? című film hősei is. A díjul kitűzött 1500 dollár reményében valamennyien bi­zakodva indulnak az órákig, napokig, sőt hetekig tartó ha­láltáncba. A nézők, megváltott jegyeik ellenértékeként ma­sok szenvedéseiben és meg­aláztatásában akarnak gyö­nyörködni ... A Le Film Francais így fa a filmről: „Megrázó és ke­gyetlen mű, amelyet az Egye­sült Államokban, a harmincas években lebonyolított »mara­toni táncversenyek« inspirál­tak. Meglepő, hogy Horace McCoy müvét nem filmesítet- ték meg előbb, hiszen szinte filmre íródott. E »Marathon« hihetetlen, de való látványa olyan kegyetlenséget, olyan szadizmust ér el, amely az antik világ cirkuszi játékait idézi. Ez egy kemény, mélyen elkeseredett film, rettenetes, torokszorító pillanatokkal. A szereplők súlya, érzelmeik be­mutatásának élessége jelenté­keny alkotássá avatják. Jane Fonda karrierjének legjobb, nagyszerű alakítását nyújtja.” A Films and Filming töb­bek között ezt írja: ,... .Ennek a korszaknak extrém, mégis igaz eseményét mutatja be a rendező, Sydney Pollack, olyan filmet alkotva, amely az időt­lenség és nihilizmus allegóriá­ja." Capriból romévenként megismétlődő fontos eseményén Lóránt Já­nos az utóbbi kiállításon si­kert aratott. Alkotásairól, élet­pályájáról a külföldi lapokban több méltató cikk jelent meg. Lóránt János örömmel vette a Capriból küldött meghívást 4 NöGRAD — 1972. március 8., szerda nak iskolába, fiat sOrgőgén meg kell oldani. Ezt kíván ia a gyerekek, a pedagógusok és az édesanyák érdeke. Elgondolásokban, tervekben, véleményekben, a lehetőségek kutatásában nincs is hiány az őrhalmi tanácsnál. Most a ter­melőszövetkezet vezetőivel tárgyalnak, hogy közösen ke­ressenek választ a feladatok­ra. Sok mindent megcsináltak már az őrhalmiak, nem szűk­markú a közös gazdaság sem amikor tagjairól, avagy a fa­luról van szó. Ha ennyien akarnak valamit, akkor min­den bizonnyal meg is valósul. És még valami. Ázzál bú­csúztak az őrhalmiak, hogy tavasz végén, nyár eleién nézzük meg a községet. Mín- di» szerették a virágot az it­teni asszonyok, lányok, de most még- az eddigieknél is többet akarnak ültetni a há­zak elé. méghozzá társadalmi munkában. Mert ahol szépek a házak, kőből vannak a ke­rítések. ’ott úgv dukál, hogy sokszínű és virágos legyen a falu képe. ­Cs. E. Előadások és színház Szentgyörgyl István, a híres színész nevét vette fel a diósje- nől művelődési ház, amely a kö­zelmúltban épült közös összefo­gással, és sok-sok társadalmi munkával. Dlósjenőt Igen élénk kulturális élet jellemzi. Hetenként négy al­kalommal tartanak mozlelóadást, és gyakran' látogat Ide legjobb darabjaival a Déryné Színház la. Legutóbb a Néma leventét Ját­szották. amelyre minden jegy el­kelt. De rtem szűkölködnek az érdek, lődők az Ismeretterjesztő előadá­sokban és más rendezvényekben sem. A szakköröket elsősorban a fiatalok látogatják, a táncszakkör néptánooaai gyakran és nagy si­kerrel lépnek fel különféle ren­dezvényeken. Most • szerveznek egy énekkart az „Idősebb” kor­osztálynak, férfiaknak és asszo­nyoknak. De persze szívesen lát­ják ide Is a fiatalokat. A művelődési ház környékéről sem feledkeznek meg, amelyre bizony már ráfér a parkosítás. A kerítés és a járda elkészült, Il­lő hogy szépen gondozott parit társuljon mellé. Még valami: szob. rőt terveznek felállítani a műve­lődési ház parkjában. A község­ben már nagyon várják az ava­tást. Nyilatkozik a József Attila Megyei Művelődési Központ igazgatója Felkerestük Venesz Ernőt, a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ igazgatóját, hogy tájékoztas­sa olvasóinkat az irányítása alatt álló intézmény idei ter­veiről. — Elvileg miben látja azo­kat a feladatokat, amelye­ket 1972-ben óhajtanak meg­oldani? — Elöljáróban hangsúlyoz­ni szeretném — kezdte el nyilatkozatát —. hogy múlt évi tervünket alapvetőén tel­jesítettük. egyes területeken talán még többet Is végez­tünk, mint amennyit elvál­laltunk. Természetesen ki­alakultak idei feladataink is. így tudatosabb, hatékonyobb és differenciáltabb munkát szeretnénk végezni a mun­kásság és az .Ifjúság köré­ben. Speciális feladatokat vállalunk a politikai, világ­nézeti és művészeti nevelés ágazataiban, szélesíteni és mélyíteni kívánjuk a szak­mai, módszertani műhely­munkát. — Ez mit jelent a gyakor­latban? — Néhány konkrét példá­val vázolhatom elképzelése­inket. A felnőttnevelés, munkásmüvelődés területén segítséget nyújtunk a salgó­tarjáni szocialista brigádok­nak kulturális vállalásaik teljesítéséhez, új hagyomá­nyokat igyekszünk teremteni a szocialista együttéléshez, valamint a társas művelő­déshez és szórakozáshoz, tá­mogatjuk a kulturáltabb életmód kialakítását és így tovább. Feladataink végre­hajtásához jó eszköznek kí­nálkozik többek között a szocialista brigádok város­történeti vetélkedője, a szín­házi ankétok, kiállítások tárlatvezetésének megszer­vezése, a különféle fóru­mok, az acélgyári felnőtt- oktatás tapasztalatainak fel­dolgozása és közreadása. Az ifjúság körében komplex le­hetőségeket biztosítunk a közéletiség gyakorlatára, ak­tuális politUwi tájékoztatás­ra, közös szórakozásra, se­gítjük az ifjúsági klubmoz­galom kibontakozását Ez azt jelenti, hogy a gyakor­latban továbbra is meghir­detjük a különböző ifjúsági, színházi és hangversenybér­leteket, gyermekműsorokat, ankétokát,’találkozókat, a.ki­állításokkal kapcsolatos tár­latvezetéseket és biztosítjuk a filmklub kereteit. A poli­tikai, világnézeti nevelést szolgálhatják például a poli­tikai, társadalmi ünnepségek, a jubileumi rendezvények, az irodalmi és történelmi évfordulók, a művészeti ren­dezvények, dokumentációs kiállítások, nemzetiségi na­pok, cserekapcsolatok a szomszédos szlovákiai terü­lettel — hogy csak néhá­nyat említsek. — Mile az elképzelések a művészeti nevelés területén? — Feladatunknak tekint­jük a rendszeres színházi élet. valamint a zenei prog­ramok megteremtését, a lá­tás- és ízléskultúra javítását, a filmesztétikái kultúra nö­velését. Szeretnénk megte­remteni. a fiatal alkotómű­vészek fórumát, segíteni fog­juk az öntevékeny művésze­ti mozgalom közvetlen és közvetett megnyilvánulásait. Ez a gyakorlat nyelvén azt jelenti, hogy meghirdetjük újólag a színházi és hang­versenybérleteket. lehetősé­geinkhez mérten kialakítjuk a műsorpolitikai és közön­ségarányokat. kamaraelőadá­sokkal bővítjük a színházi és irodalmi műveltség esz­közeit, zenei életünkben nö­veljük a komoly zene ará­nyát. Segítséget nyújtunk a helyi írók. művészek klub­jának kialakításához. Az- ön­tevékeny művészeti mozga­lom minden ágában szak­mai segítséget, szerepeié*! lehetőségeket biztosítunk. Különös gondot fordítunk a folklórt ápoló öntevékeny művészeti csoportokra. Mód­szertani, esetenként techni­kai támogatást nyújtunk a vetélkedőkre, fesztiválokra való felkészüléshez. — Milyen kis csoportok működnek a megyei művelő­dési központ keretében? — Ezen a területen is szé­lesedik tevékenységünk. Gazdag programmal rendel­kezik a fotóklub. a kamara­kórus, a fiúkórus, a szimfo­nikus zenekar és intézmé­nyünk égisze alatt végzi fel­adatát a képzőművészeti stú­dió. Működik még a nők klubja az amatőr filmszak­kör és a bélyeggyűjtő kör. A kluboknak, szakköröknek, kórusoknak, zenekaroknak módot és alkalmat nyújtunk a nyilvános bemutatkozáshoz is. Ezeknek első félévi ter­véből már januárban és feb­ruárban sok minden teljesült is. Havi programunkból az érdeklődők idejében tájéko­zódhatnak. — Megkérnénk, adjon rö­vid ízelítőt a művészeti ren­dezvények idei programjá­ból. — A színházi programról a bérletakció útján bizonyá­ra sokan értesültek váro­sunkban és a megyében. Né­hányat az elkövetkezendő hónapok műsorából mégis kiemelnénk. Áprilisban ke­rül bemutatásra Brecht: A kaukázusi krétakör című drámája, amelyet a kistere- nyel gimnáziumban ifjúsági ankét követ. A Csokonai Színház operatársulata má­jusban mutatja be Beetho­ven: Fidelio című operáját. A Kamaraszínház terveiben szerepel Szemes Mart e ha­vi előadóestjén kívül Men- sáros László és Szentpál Mónika előadói estje, vala­mint Kocsis Zoltán szonáta­estje. . Néhány szót az idei kiállításokról! Májusban rendezi meg tárlatát a Fia­tal Művészek Stúdiója, júni­usban nyílik meg Czinke Ferenc grafikusművész ki­állítása, júliusban lesz a ha­gyományos szabadtéri szo­borkiállítás, szeptemberben a megyei pedagógus képző­művészek, decemberben a megyei képzőművészeti stú­dió művészei állítanak ki. Rendkívül gazdag a komoly­zenei és a könnyűzenei mű­sor is. Munkánk sokoldalú­ságát bizonyítják ezenkívül a különböző fórumok, a kü­lönféle országos, megyei, já­rási és városi rendezvények! Hangsúlyozni kívánom, hogy a nagy feladatokkal a tár­gyi és személyi feltételek nem állanak arányban. Két teremben és kilenc népmű­velővel lényegében három feladatot oldunk meg, még­pedig a színházét, a galéri­áét és a művelődési otthonét. Ez különös erőfeszítést kf* ván munkatársainktól — fe­jezte bé nyilatkozatát Ve­nesz Ernő. L. Gy. KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen 20. Ojabb milliók szívébe lop­ta be magát, amikor felaján­lotta a háromperces kozmi­kus közvetítést. Ezzel nagy­jából eloszlatta azt a feltéte­lezést, hogy kémkedni jött, hogy ki akarja fürkészni az itteni helyzetet, visszamegy, jelentést tesz, jön a kegyet­len támadás. Nem, aki ön­ként teszi lehetővé, hogy hírt adjunk magunkról a kozmosz értelmes lényeinek, az nem törhet az életünkre. Aztán meg az is nagyon Imponált mindenkinek, hogy bár az idegen űrhajós ve­szélyben forog, még Ilyen körülmények között is köte­lességének tartja, hogy szol­gálatot tegyen az emberiség­nek. És nem kerített nagy feneket az egésznek, még csak nem is bízta hivatalos szervekre a műsor összeállí­tását, hanem arra a fiatal, kockás inges, farmernadrágos, újságíróra. Ez főleg az ifjabb nemzedékhez tartozóknak tet­szett. A sok hangulatváltozás, ér­zelmi ingadozás után vég­eredményben az egyszerű em­berek zöme úgy érezte, hogy ebből az űrlátogatásból nem lesz baja. sőt, jó és hasznos dolgok kerekedhetnek ki be­lőle. Szeretetre méltó az a fó­kafejü teremtmény abban a ládában. Remélhetőleg sikeresen vissza tud majd térni a sa­ját világába, az övéihez. Azt az adást meg holnap délben mindenképp meg kell nézni! Hány óra is lesz ná­lunk, amikor Magyarorszá­gon dél van? A legszélsőségesebb indu­latokat Hax látogatása ter­mészetesen a tudósok, első­sorban a csillagászok köré­ben váltotta ki. Elkeseredett utóvédharcra készülődtek •azok, akiknek hosszú évtize­dek során kimunkált hipoté­ziseit döntötte halomra az űr­vendég megjelenése, míg az ellentábor diadalmi tort ült. Ami viszont a különböző országok kormányát illeti, ezek álláspontja a Kopasz­hegyen történtekkel kapcso­latban nem derült ki. Egye­lőre nem is derülhetett ki, feltehetőn ily rövid idő alatt nem is alakíthattak ki sem-, milyen álláspontot. , Felbe­csülhetetlen tény azonban, hogy akár titkos utasítások eredményeként, akár spontá­nul, de ezen a napon elhall­gattak a fegyverek, ezen a napon nem volt háború a földön. Leglábbis azokon a helyeken, amelyek a telekom­munikációs szervek szeme előtt voltak. És nem ropog­tak ezen a vasárnapon ren­dőrsortüzek, nem fordult elő bombamerénylet, emberrab­lás, puccs, kivégzés, repülő­gép-eltérítés. Kormányzati szinten is szünetelt a bruta­litás, magánemberi szinten is. A földlakó ünnepi, tiszta af- cát akarta megmutatni egy furcsa kis lénynek, aki pe­dig most zárt űrhajójában kuksol, nyilván a műszereit vizsgálgatja szorongva, alig­ha szerezhet tudomást bármi­ről, ami közel és távol körü­lötte lezajlik, ezen a Naptól számított harmadik bolygón. Szűkítsük a kört. Milyen kérdések foglalkoztatják azo­kat az embereket, akik — ilyen vagy olyan formában — közelebbi kapcsolatban állnak a Kopasz-hegy plató­ján történtekkel, esetleg sze­mély szerint Is érdekeltek az események további alakulá­sában ? i Figyelmük középpontjába — Kopra Tibor került. Hisz’ ez a fiú most húsz órányi időtartamra a szó szoros ér­telmében a Mars-lakó földi helytartója lett. Igaz, nincs semmiféle különleges hata­lom a kezében, csak arról dönthet, mi lesz a holnap dé­li műsorban. Csak?! A jól sikerült sajtótájékoz- lató után a különleges meg­bízott felajánlotta Ipacs And­rásnak, a Déli Újság főszer­kesztőjének, jöjjön az ő ko­csiján Pestre. — Azért kértem, hogy tart­son velem — tért a tárgyra, amint a zöld Mercedes fel­gyorsult a műúton —. mert szeretném, ha szolgálna né­mi felvilágosítással a mun­katársáról, Kopra Tiborról. Nem hebehurgya egy kicsit? Ipacs — közismerten int- rikus természet. A rossz nyelvek szerint az az etikai szempont, hogy „halottakról vagy jót vagy semmit”, nála úgy módosult, hogy „eleve­nekről vagy rosszat, vagy semmit”. Például a szerkesz­tőségi munkaértekezleteken dicsérő szót soha, egyetlen beosztottja sem kapott tőle. A legnagyobbb elismerésnek az számít ha gúnyos, vesézö megjegyzés nélkül tér napi­rendre egy-egy kiemelkedő teljesítmény felett. Annál gyakrabban működik viszont az úgynevezett Ipacs-féle prés. Aki oda bekerül, a percet is elátkozza, amikor újságírós- kodásra adta a fejét. Ezért aztán ugyancsak meg­lepődtek volna a Déli Újság dolgozói, ha most hallják főnökük szavait. Pedig az az igazság, hogy „há­zon kívül” úgy harcol a mun­katársaiért, úgy védi őket, mint nőstényoroszlán a köly- keit. A megható mese arról, hogy az érdes külső mögött érző szív dobog? Inkább az a feltevés látszik valószínűnek, hogy Ipacs a lapot szereti, annak tekintélyét óvja, ami­kor kiáll beosztottjai mellett. Olyan cyranói álláspont ezt mástól nem tűröm el, hogy csúfolódjék az orromon. (Folytatjuk) \ v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents