Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

Kivilágosodott főutca k,.: *»•*< il il xarw.l «T1* mr .i^J H uszonkét utcája - tíz kilométer hosszúságban - mintegy kilencszáz háza és kétezer-nyolcszáz- ötven lakosa van Diósjenőnek. A járás legna­gyobb községe a Börzsöny lábánál. A falu szé­len ötvenholdas halastó hatalmas víztükre. Erre a gyönyörű vidékre már a honfoglalás idején települtek töizsek, amit a község neve is bizonyít. Évszázadokig viselte a Jenő nevet. Eljutottak ide a tatárok, birtokolták a törökök. Még ma is van egy ösvény a Kámor.hegy olda­lán, a Török asszony útja, amely a történelem viharaira utal. Tulajdona volt a község huszi­táknak, az erdélyi vajdának és az egymást váltó földbirtokos családoknak. Mátyás királytól még városi kiváltságot is kapott. A század első éveiben a jenöi patak mind­két oldalára jegenyefát, a községbe pedig na­gyon sok diófát ültettek. így lett Diósjenő. Múlt­jához szorosan és elválaszthatatlanul hozzátar­toznak a munkásfiatalomért vívott harcok, jelenét pedig a fejlődés jellemzi. Három esztendővel ezelőtt telepedett ide az Autóvillamossági és Műszerész Kisipari Termelő- szövetkezet üzemegysége, népszerű nevén, a VILLTESZ, amely százhatvan embert, elsősorban asszonyokat, lányokat foglalkoztat. Sokan talál­nak megélhetést a termelőszövetkezetben, az erdészetben, és más intézményeknél, de még igy is gondot jelent a kijárás. Naponta öt- százötven-hatszázan járnak el dolgozni a falu­ból, főként‘fiatalok. Nagy község, változó gondokkal és örömökkel, sajátságos és sokszínű arculattal. Talán ez jel­lemzi legjobban a mai Diósjenőt. Kriszti, Tamás és a többiek Az ebéd éppen befejeződött a bölcsődében. A szorgalma­sabbak már a vízen, is túl vannak, és a .iól megérdemelt délutáni pihenőre készülőd­nek. Csak a legfiatalabb. Fa- gyas Norbert — aki a napok­ban „költözött” vissza a böl- csibe — nyöszörög és gőgicsél felváltva Horváth Edit bölcsődevezető elmondja, hogy húsz gyereket gondoznak hathónapostól há­roméves korig. Most éppen nagy munkára készülnek, mert ebben az esztendőben hatszázezer forintot költ a községi tanács a bölcsőde külső és belső felújítására Már azori törik a felüket a bölcsőde felnőttjei, hogyan is oldják meg az átépítés idő­szakában a kicsinyek elhelye­zését. gondozását. Egvben megegyezik a vélemény: a bölcsődét nem akarják bezár­ni arra az időre sem. Mert az anyukák, akik nap mint nap munkába járnak, nehezen tudnák elhelyezni a csöppsé­geket. A gyerekek nagyra tágult figyelő szemekkel néznek. És közben folyik a tájékoztató. ____ — Rizslevest, utána zöldet meg krumplit ettünk burgo- _____ n yával — mondja Germán az egyik krumpli pedig a néni — mert ha egyszer Kriszti. Hamarosan kiderül, húst ielentette. Ez azért fon- marad a hús, a gyerekek hogy a zöld az finom spenót, tos f— szól közbe a szakács is reklamálnak. Vörös­keresztesek dicsérete Szép, korszerű gyógyszertá­ra vii Diósjenőnek Bár a gyógyszerészt. Bucsánszky Jó­zsefet nem találtuk otthon, mert éppen ellenőrizni ment, a község vezetői elmondták, szívesen járnak ide Nógrád- ból, Berkenyéről, Borsosbe- rényből is. Bucsánszky József egyben vöröskeresztes titkár is. A diósjenői Vöröskereszt­nek pedig rangja és híre van a megyében. Hallottuk, hogy nemrégiben jól sikerült vöröskeresztes bált rendeztek a művelődési házban, március 19-én pedig ide várják Buga doktort. A következő napokban ünnepsé­gen köszöntik, virággal és ki­sebb ajándékokkal a többszö­rös véradókat. A falu lakói­nak egészségére dr. Szentir- mai Endre ügyel, aki évtize­dek óta él Diósjenön. Oltotta és gyógyította, tanácsokkal látta és' látja el a falu ap- raja-nagyját, akik mindig bi­zalommal fordulnk a doktor bácsihoz. A tanácsházán Garai Lajos elnök és Sógor László oárttit- kár ismertet meg Diósjenő mindennapjaival. Most fejeződött be a közvi­lágítás korszerűsítése, ami a gyakorlatban annyit ielent. hogy hatvanöt nagy fényt adó higanygőzlámpát szereltek a villanyszerelők az oszlopokra. Régebben itt huszonöt villany pislákolt. hatvanas égőkkel. A vasútállomásról a strandig megvilágosodott a főutca. Ahogy az elnök mondja, tnaidnem „világvárosi” szín­vonalon. Persze. kemény négyszázharmincezer ' forint­jába került ez a tanácsnak. A páxttitkár sorolja: — Mint minden faluban, nálunk is sok-sok iárda hiány­zik. Az idén a költségvetés százötvenezer forintot enged iárdásításra. A Börzsönyi és a Jog utca már elkészült, kö­vetkezik a Dózsa György út, József Attila utca. ahová a cementet és sódert kiszállítot­ták. Nem marad le a Kinizsi és a Kossuth utca sem. A töb­bire pedig úgy kerül sor. ahogy a forintok engedik. Gyorsabban megvalósul minden, ha segítenek a köz­ségbeliek. Elsősorban a KISZ-esekre számítanak a falu .vezetői. Garai Lajos közbeszól: — Az MHSZ-esek már Je­lentkeztek. Azt mondták, el­nök elvtárs, akár negyvenen is iövünk, csak szólion. Ránk mindig számíthat a falu. Ha mások is ígv gondolkoz­nak. nem lesz baj Diósjenön a társadalmi munkával... Fodrász és cipész Egy kicsike épületben, egy­más melletti társbérletben ka­pott helyet a romhányi Vegyes Ktsz cipész- és fodrászrész­lege. A társbérletnek vitatha­tatlan előnyei vannak. Ugyanis amíg -valaki beül nyíratkozni, vagy rakatni a haját, Csurja Jánosné vagy Kovács Tériké „keze alá”, ad­dig a szomszéd műhelyben Gyuricza István bácsi rendbe hozza az elkopott cipősarkakat, felveri a vasat, ahogy éppen a kedves vendég kívánja. Mi­re a frizura elkészül, rendel­kezésre áll a cipő Ls. Gyuricza István már nyug­díjban van, de még mindig szorgosan munkálkodik a be­teg lábbeliken. — Üjat is szoktak csináltat­ni a faluban? — Már nem divat. Inkább elmennek az üzletbe és vesz­nek. Ott kedvükre'válogathat­nak. Pista bácsihoz közben meg­érkeznek az unokák, akik fi­gyelő szemmel vizsgálgatják, hogyan javítja a nagypapa az elkopott csizmasarkakat. Is el­már­A legnagyobb iskola Eredményes esztendő A Börzsönyalja Termelő- szövetkezet jó évet zárt az idén. Holma Miklós elnök- helyettes hozzáteszi: — A vártnál sokkal jobb eredményeket értünk el, a közös gazdaság a ter­vezett nyereséget „túlha­ladta”. Ha számokban akarjuk kifejezni több mint nyolcmillió a nyere­ségünk. A Börzsönyalja Tsz tíz­órás munkanapra átlagban kilencvenhárom forintot fi­zet tagjainak. Az elmúlt esztendőben különösen. a növénytermesztés ért el jó eredményeket, de nyere­séggel dolgozott a fűrész­üzem, a lakatos- és vil­lanyszerelő részleg, az épí­tők és a szállítók is. Az idei tervek most készülnek. Az állattenyésztésben sze­retnének előbbre lépni, a közös gazdaságban immár hagyományosnak számító csirkenevelést bővíteni. Ügy tervezik, hogy turnu­sonként negyvenötezer da­rabot bocsátanak ki. A termelőszövetkezet gondoskodik a gazdák pi­henéséről, üdüléséről is. Házat bélelnek a Balaton­nál, ahol. 80—100-an élvez­hetik a „magyar tenger” örömeit. És természetesen nem feledkeznek meg az igen megkedvelt hétvégi kirándulásokról sem. Utaz­ni, onszágot-világot akar­nak, látni a diósjenői közös gazdaság tagjai, ami jogos igényük. - Mindjárt jobban megy a munka i6, hogy jövő zárszámadáskor ugyanilyen eredményes esz­tendőt mondhassanak ma­gukénak a Börzsönyalja Termelőszövetkezetben. Háromszázhúsz gyerek jár . a jenéi iskolába, amely a rét­sági járás legnagyobb oktatási intézménye. Kilenc tanterem­ben tizennégy osztály tanul, és három napközis csoport dolgozik. Így elképzelhető, hogy szorít a helyhiány, dél- előtt-délután járnak iskolába a tanulók, legtöbbjük fizikai dolgozó gyermeke. Babiák Mihály igazgatótól azt kérdezzük, van-e „érde­kessége” aZ iskolának? Azon­nal válaszol. — Nagyon jó népzenei cso­portot szervezett Csókás Jó­zsef pedagógus a zenét és éneket szerető gyerekekből. Hozzátéve, hogy a tolmácsi gyerekek Is szerepelnek. Már felléptek a Rádióban, és most, a járási Ki mit tud? verseny győztesei között szerepelt Ge­re László furulyával és Jan­es ó János citerával. Büszkék vagyunk rájuk. De arra is, hogy iskolánk gyerekei ki­emelkedően jól szerepeltek a honvédelmi versenyen. Még ide kívánkozik, hogy ebben az iskolában különösen sokat törődnek a veszélyezte­tett és hátrányos helyzetű gyerekekkel. Külön „brigád” — tanácsi vezető, pedagógus, szülői munkaközösség megbí­zottja, orvos, védőnő és ' az Ifjúságvédelmi albizottság ve­zetője — látogatja meg a szü­lőket a gyermekek érdekében. A közös látogatásnak legtöbb­ször meg is , van a hatása... Víz, víz, víz Diósjenő nagy szerencsé­je, hogy országos hírű strandja van. Érdemes nyá­ri vasárnapokon megfi­gyelni, mennyi idegen ke­resi fel a községet. Persze ehhez hozzájárul a gyö­nyörű környezet. A Bör­zsöny hegykoszorújának látványa nem véletlenül vonzza a turistákat. A Dunakanyar Intéző Bizottság kétszázezer fo­rintot adott a'községi ta­nácsnak a strand, vízellá­tásának rendezésére. Fel­tárják az erdészlaki for­rást és zárt csatornarend­szerben vezetik el a 1 vizet. A kétszázezer forint első hallásra soknak tűnik, de még mindig nem elegendő. — Ha már felfedezték Diósjenőt — lapozgatja a tanácselnök a számadáso­kat— a Dunakanyar Inté­ző Bizottságnak is jobban rajta kellene tartania a szemét a mi falunkon. Va- Lahogy hátrányos helyzet­ben vagyunk. A Dunaka­nyarhoz is tartozunk, meg nem is. Legalábbis így érezzük. A strand melletti kem­pingbe bevezetik a vil­lanyt, hogy még kelleme­sebbé tegyék a helyet. Az oszlopok már állnak, csak a bekötés van hátra. Vi- kendtelkeket parcelláztak, huszonegy telek talált gaz­dára, a vevők az ország minden táját képviselik. Jó az ellátás Sokan eljárnak dolgozni Diósjenöröl Vácra. Rétságra. Budapestre. Estefele, amikor megérkeznek az autóbuszok, a vo­natok és hozzák a hazatérőket, megélénkülnek az utcák, i boltok, az óvoda és a bölcsőde liórnyéke. Ez a hét kislány Vácra jár mindennap. Évek óta utaznak reggel és este. írv nagyon jó barátság alakult ki közöttük. Most épnen a napi élményeket mesélik el egymásnak. Ha valaki fiatal, annyi minden történik vele egyetlen nap alatt is Kevés Nógrád megyei köz­ség büszkélkedik olyan önki­szolgáló vegyesbolttal mint Diósjenő. Korszerű, nagy. jól áttekinthető, és ami a legfon­tosabb: kitűnően ellátott. A mélyhűtőpultban egymás melr lett sorakoznak a gyümöl­csök, zöldségfélék, csirkék és aprólékok. De megtalálható a gesztenyepüré, a főzni való kukorica, és a szilvás gombóc is. — Eleinte attól tartottunk, idegenkednek az asszonyok a mélyhűtött csirkétől. De na­gyon kapós, mert megkönnyí­ti az otthoni munkát és emel­lett könnyen beszerezhető, a háziasszony csak berakja a kosarába — mondja Megtért József né üzletvezető. Az üzletben öttagú brigao dolgozik — az üzletvezet mellett Kelemen Jóasefn< Csernik Endréné, Maruszl- Jánosné, Miklós Zoltánné. ke tanuló, Juhász Mária és. Rőt tér Mária — szolgálja ki vevőket. Hogy nem akárha gyan, bizonyítja, hogy a szc cialista brigád ezüstkoszorú kitüntetést kapott. A boltve zető pedig most másodszo nyerte el a Kiváló Dolgoz címet. Négyszázezer forinto forgalmat bonyolítanak lé. d nyáron havi félmillióra is fel ugrik. Búcsúzóul egy érdekesség nagyon szeretik á diósjenőie a feketét. Szemes kávéból heti fogyasztás tízezer forin! A cikket írta: Csatai Erzsébet Fényképezte: Kulcsár József

Next

/
Thumbnails
Contents