Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

\ Ide csak meggyőződéssel lehet Jönni Munkakörük között Balassagynrmatcn Éppen vége van a tovább­képzésnek. Van. aki magán* szorgalomból még az asztal mellett marad. Olvas, jegyze­teket készít. Néhányan szót váltanak egymással. Munkás­őrök Balassagyarmaton, akik a mindennapi feladataik mel* szürke egyenruhát. A gyár­ból már többen az egység tagjai vagyunk Szinte egy raj. Vállalni kell ezt a köte­lességet, hiszen ez a munká­sok fegyveres szervezete, s olyan emberek kezébe kerül a fegyver, akik' azt vallják Köp lányi István: Becsülettel dolgoznak, megbecsült, elis­mert emberek lett szocializmust építő mun­kánk fegyveres őrzését vál­lalták. A parancsnoki irodában né­gyen beszélgetünk. Koplányi István, a parancsnok, From- fr. >1 László ríyugdíjas, Patter- man János, az egység legfia­talabb munkásőre — és a ri­porter. Patterman János az, aki a beszélgetést kezdi. Fiatal em­magukról, hogy a párt kato­nái. Ide csak meggyőződéssel lehet jönni. Olyanoknak, akik valóban meg is érdemlik, hogy fegyvert adjanak a ke­zükbe. . Apám cselédember volt. Elsőként jelentkezett a pártba, elsőként fogott fegy­vert a munkáshatalom érde­kében. Én követem őt. Ezért lettem munkásőr. Frommel László: Volt mindjárt fegyverünk bér, alig 25 éves és a Ma­gyar Kábelművek balassa­gyarmati gyárában mint biz­tonságtechnikai megbízott dolgozik. Édesapja alapító tagja volt a balassagyarmati munkásőrségnek. Most tarta­lékállományban van. — A családon belül sokat beszélgetünk a pártról, a párt politikájáról, a munkásőrség­ről. Már korábban elhatároz­tam, hogy munkásőr leszek, Furcsa véletlen, hogy ezen a beszélgetésen találkozhat­tunk Frommel Lászlóval, aki ma már 57 éves elmúlt, pék volt és nyugdíjas. Napjait nem fecsérli el, itt él, itt dolgozik ma is a munkásőr­ségben. 1957-ben Ludányha- lásziban kezdte, majd Szé- csényben töltötte munkásőri szolgálatát. Utána került Ba­lassagyarmatra. Frommel László több ki­tüntetés .birtokosa. Kiváló Munkásőr, a Haza Szolgála­táért Érdemérem ezüst foko­zatának tulajdonosa. Mellén hordja az öt-, a tíz* és a ti­zenöt éves emlékérmet. — Ha rajtam múlik, még hosszú ideig tagja maradok ennek a testületnek. Faggatóra fogtuk Koplányi Istvánt, az egység parancsno­kát is. Emlék és élmény bő­ven akad. Sorolja a neveket. Az alapítókat, és a ma mun­kásőreit. Például 1,957-ben egyszerre fogott fegyvert a munkáshatalom érdekében Bencsik József és fia, Kál­mán, aki akkor még csak 18 éves volt. Ma is munkásőr Csordás János és János nevű fia. Patterman János ugyan tartalékállományban yan, de átvette a fegyvert fia, az if­jú technikus. Sorolja az idő­sek nevét is. Farkas Pál 65 éves. Bojtos Sándor 61 éves volt 1957-ben, amikor magá­ra öltötte a munkásőr-egyen- ruhát, s vállára akasztotta a géppisztolyt. Nagyobb akciók­ban is részt vett az egység. — 1960. júliusában egy na­gyobb esőzés után kiöntött az Ipoly. Egy munkásőrszakasz veit részt a lakóházak men­tésében, az árvédelmi töltés építésében. Emlékezünk , a 63- as januári akciónkra is. A börtönből megszökött egy el­ítélt. A záróvonalak létreho­zására más alakulatokkal mű­ködtünk együtt, eredménye­sen. Hatvanöt tavaszán az ol­vadás következtében beállott árvíz mentési munkálataiban . hat napon át éjjel-nappal dolgoztunk. Most két éve pe­dig a Balassagyarmaton lezaj­lott polgári védelmi akcióban vett részt az egységünk. Per- sze, sorolhatnánk más esemé­nyeket is. Munkásőrök. Idősek és fia­talok. Fizikai munkások, ter­melőszövetkezeti parasztok, értelmiségi dolgozók, önként vállalt kötelezettséget teljesí­tenek immár másfél évtizede Balassagyarmaton. Nemcsak a munkában, hanem a szolgá­latban is példamutatóak. Fe­gyelmezett emberek, akikre a párt a fegyvert bátran, biza­lommal bízhatta. Elismerés illeti őket. Somosryvárí László Nyilatkozik a területi szövetség titkára AÍHS-ek második , országos kongresszusa előtt A területi küldöttválasztó értekezletre való készülődés közepette kerestük fel Cseh Adolfot, a Cserhát—Karancs Hegyvidéki' Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tit­kárát. A tsz-ek második országos kongresszusáhak előkészü­leteiről, fontosabb kérdéseiről beszélgettünk. Az elmúlt hetekben megyénk mezőgazdasági üzemei­ben is készültek erre a nagy eseményre. Közgyűléseken ér­tékelte a tsz-tagság a mozgalom eredményeit, jelenlegi he'y- zetét, ugyanakkor bírálta a meglevő hiányosságokat. Felada­tokat szabott a továbbfejlődéshez. Területi küldötteket vá­lasztott a március 9—10-én sorra kerülő kongresszusi küldött­választó értekezletre, b°gy azok szövetségi szinten is fog­laljanak állást a mozgalom időszerű kérdéseiben és a helyi sajátosságoknak megfelelő javaslatot tegyenek a kongresz- szusnak. — Milyen körülmények között ülnek össze a küldöt­tek a területi értekezleten? — A tsz-tagság területi és országos tanácskozásaira az MSZMP X. kongresszusa által megteremtett kedvező körül­mények között kerül sor. — Tagszöyetkezeteink éltek a lehetőségekkel és olyan eredményes időszak értékelé­sére készülnek, amelyre rend­kívül dinamikus fejlődés volt a jellemző. Szemléltetésül né­hány jellemző mutató az el­múlt négy évről: A termelési érték 53,8 százalékkal növeke­dett. Az árukibocsátás meg­duplázódott. Szövetségi szin> ten szövetkezeteink közös va­gyona ez idő alatt 700 millió­ról egymilliárd 201 millióra, a tiszíá vagyon 482 millióról 834 millió forintra emelke­dett — A gazdaságok fejlődésé­vel párhuzamosan természete­sen emelkedett a tsz-tagság jövedeLme js, azonban a közös munkában résztvevő egy tag­ra ma is csak 14 162 forint évi kereset jut , — A gazdasági fellendü­lés jelentett-e előrelépést a mozgalmi életben? — Igen. Jelentős fejlődésről tudunk számot adni, e terü­leten is. Az 1967. évi harma­dik tvr. szélesebb önállósá­got biztosított a működéshez és gazdálkodáshoz. Nagyobb hatáskört nyújtott a válasz­tott testületeknek. Ennek ered­ményeként erősödött a szövet­kezeti jelleg, fokozódott a tag­ság kockázatvállalása és fe­lelőssége is. A tagok a veze­tőkkel szemben általában igényesek és tárgyilagosak. — A ma termelőszövetkeze­tei már nem egyszerűen szán­tóvető egységei a magyar fa­lunak. Változtak, formálódtak, tanultabbak azok az emberek, akik a szövetkezetekben dol­goznak, Ezt megkívánja 'a mezőgazdaságban a fejlődő tecnikai színvonal. Jelentős szerepe van a tsz-ek anyagi áldozatvállalásának és tag­jai társadalmi és közéleti te­vékenységének abban, hogy a mai falu kommunális, kultu­rális és egészségügyi ellátása rohamosan fejlődik. — Mik a területi szövet­ség tapasztalatai a termelő- szövetkezetekben nemrég le­zajlott küldöttválasztó köz­gyűléseidről? — A közgyűlések azt bizo­ny! to tták, hogy a tsz-ek tag­sága a párt szövetkezetpoliti- kájával egyetért, támogatja a népgazdasági célkitűzéseket. Jó volt a politikai hangulat, az aktivitás. A közgyűlések ünnepélyesen, de szerényen zajlottak le. — A mozgalom munkáját, a kongresszusi irányelveket 319- en vitatták. A hozzászólások többsége anyagi és szociális jellegű volt, de számos észre­vétel és javaslat hangzott el a termelés, a gazdálkodás ja­vítására tis. Több kérdés hang­zott el az új közgazdasági szabályozórendszerről, amely arról tanúskodik, hogy nem értik teljes egészében. Á nem kielégítő munkakörülménye­ket tették még szóvá. Kifogá* solták az alkalmazottak indo-. kolatlanul előnyös helyzetét. A felszólalásoknak közel fele olyan, témákat érintett, ame­lyek megoldását a tsz-en be­lül kell elvégezni. Természe­tesen a szövetség részt vállal ebből. Voltak olyan észrevéte­lek, amelyek országos, köz­ponti intézkedéseket igényel* nek. — A közgyűlések eredmé­nye, hogy a területi érte­kezleten a tsz-tagságot a mozgalom legkipróbáltabb szakmai és politikai vezetői, valamint a termelőmunka leg- kiválóbbjai képviselik. — Hallhatnánk-e néhány kiemelten kezelt gondot, problémát, amely a március 9-én sorra kerülő területi ér­tekezleten hangot kap? — Az igazság, hogy elért' eredményeink mellett igen sok gondunk van. Az átlag­termések nagy szóródást mu­tatnak. Sok az olyan perifé­rikus üzem, amelynek jövő­je, tisztázatlan. Amellett, hogy a jövőben a gazdálkodás alap­vető feladata a munka terv- szerűségének és hatékonyságá­nak fokozása lesz, szükséges ezekkel az üzemekkel kapcso­latban a távlati elképzeléseket tisztázni. A kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságokból eredő tőkeszegénység következtében a műszaki fejlesztés alacsony Eolca nem képes ellensúlyozni az árváltozásokból keletkező többletköltségeket. A helyzet javulását döntő mértékben az állami támogatasd rendszeren belül egy méltányos elbírálás­tól várhatjuk. Ugyancsak je­lentős anyagi befektetést igényelnek a nemzedék- váltás problémáit enyhítő, az élet- és munkakörülmények javítását célzó beruházások. Korosabb termelőszövetkezeti tagságunkat nyugtalanítják a még fellelhető társadalombiz­tosítási és nyugdíjkülönbsé* gek. — A területi tanácskozás­nak azonban elsősorban belső tartalékaink, lehetőségeink fel­tárására kell irányulnia. Meg­győződésem, hogy az értekez­let ennék a követelménynek eleget is tesz. P, I. Patterman János: Vállalni kell a kötelességet (Kulcsár József felvételei) mert itt a helyem. Édes­apám, édesanyám és én is párttag vagyok. Gépipari technikumot végeztem Vácott. Voltam KISZ-titkár, a kato­naságtól őrmesterként szerel­tem le. Már csak eg^ lépcső kellett ahhoz, hogy belépjek a munkásőrségbe. Az ünnepélyes egységgyűlé- sen Patterman János1 22 tár­sával tett esküt. — Már 1970-ben jelentkez­tem a munkásőrségbe. Most vehettem át a fegyvert, most ölthettem magamra az acél­— Érdekes az én életem. Voltam maszek pék, dolgoz­tam a kenyérgyárban, sőt, a felszabadulást követő első két évben, mint rendőr segítet­tem a népi demokráciát. Ti­zenöt évvel ezelőtt is tud­tam, hol a helyem. Így let­tem munkásőr. A legszebb emlékem? Amikor megkezd­tük ezt a munkát. Volt mind ­járt fegyverünk, hordtuk és osztogattuk a röplapoka! Tisztelettel néztek ránk a emberek...’ ' S osem fogom elfelejteni azt a napot, amikor híre jött. hogy Törnek Dezsőt, a kétbodonyi mező­őrt egv ötágú villával iszo­nyatosan főbe suhintották. Majdnem az élete ment rá. Tulajdonképpen rettentő nagy szerencséje volt a mezőőrnek, mert amikor látta, hogy nefn térhet ki az ütés elől, két ke­zével védte a villával célba vett fejét. A bal keze fogta fel az ütést, de ügy. hogy még ma is bénák az újiai. Nagy felfordulás keletkezett az ügyből, mert Törnek mint mezőőr, hatósági személy, és az ellene irányult támadás is ilyen minőségben érte. Az történt, hogy egy kora reggelen hazafelé a Várhegy­dűlőből. komótosan haladt a falu felé- Még dúdolgatott is. mert sehol, amerre jár.t.v nem találkozott szabálytalanság­gal. A mezőőrnek ez a leg­nagyobb öröme. Neki meg kétszeres örömet jelentett, mert az utóbbi időben jófor­mán semmi tiltotthoz nem nyúltak a földeken. Törnek Dezső azokat, akiket le kel­let szoktatni az évek során leszoktatta a dézsmálásról- A vérében van az őrködés. Ki udná. hányadik elődje is ivén munkával foglalkozott. Nem éppen a legnépszerűbb feladat a mezőőri, de szük­ség van rá. Még korábban volt egy esete Kisbodonyban. Ott gyűjtötték a vermelés előtt a tsz krumpliját- Hesv- -ek beillő halom volt már előle. Szinte csalogatta a tol­nait. Törnek viszont kiállt éi- 7aka is. hogy senki, akit nem llfet. ne vigyen belőle. Éjfél- ájban arra lett figyelmes, nogy valaki lopódzik a búr­Fegyver nélkül félkarú az ügy és a tolvajt eszten­dőnél több börtönbüntetésre ítélték, de Tomeknak vala­hogy megcsorbult a tekinté­lye- Azt mondják a faluban, gonya felé- Kellemetlenek az emberekkel vadászokkal, er- hogy a tolvajok nem félnek ilyen percek. Törnek is nyel- dészekkel. meg azokkal, akik tőle. mert nincs fegyvere. Ez desett izgalmában. De kivárta, gyakran megfordulnak a me- nagyon fáj a mezőőrnek. Hu­hadd nyúljon a tolvaj a zön. -Ezek aztán mindig tá- szönöt éves szolgálat után a krumplihoz, mert legfonto- jékoztatják. Tudtán kívül sem- tsz-elnök többszörös iavasla- sabb a tettenérés. Tudta, nem mi sem eshet a határban- Hl- tó ellenére sem szerelik fel messze a kukoricát szintén őr- ába. ez is a mesterséghez szolgálati fegyverrel, önma- zik, legfeljebb ha bajba ke- tartozik. Mert mit szólnának gát szokta gúnyolni, mert veredik onnan kér segítsé- a tsz-tagok. akik egész nap mást sem tehet, get. Hallotta, hogy a tolvaj a dologznak. ha éjszaka megrö- — Mezőőr puska nélkül — zsákkal babrál, aztán- rakja vidítenék őket. Erre a gondo- félkezű. a búrgonyát- összeszedte bá- latra Törnek Dezsőnek még a • torságát és lecsapott. háta is végig borsózik. Fejét A nTlvi bizonyos, ha a- Állj, add meg magad...I csóválja. í\ szalmalopás tettenéré­- sekor fegyvere van, Elégedett volt fellépésével. _ ''' másképp alakult volna a mert a tolvaj nem mozdult. __Amikor loitt a Varhegvdű- helyzet. A múltkoriban Pet- Értejmetlennek tartotta til- , es meglátta, hogv rázs Györgyöt, a párttitkárt takozni. Annyit azért megkoc- va , * a "atan nasv' köteg nyaggatta Törnek, hogy leg- káztatott. szalmával igyekszik előle, ak- alább pártfogója legyen a , ...... , kor is ez jutott eszebe- Szapo- fegyvertartási engedély mer­M egkeserulod meg ezt; rájzta lépteit, de a szalmás szerzéséiben. Kell az a mező­ember is hasonlóan- Nem volt őrnek, a közösség vagyonának Nem Törnek keserülte meg, mas- rákiáltott. őrzéséhez- Petrázs azt mond­hanem a szomszéd bakter. — Állj, ki vagy!? Felszólít- ta, hogy 'majd megbeszélik a Takács János, akit a mezőőr lak a törvény nevében, állj község vezetőivel- Mert fegv- tanúnak hívott és a bírósá- meg.. vert adni meggondolni való gon is tanúskodott a tolvaj Volt köztük vagy százötven dolo& különösen amikor ellen, öt leütötték. . méter távolság. A tolvaj az olyan garabonciás fia van Ez már régebben volt. ami- erélyes felszólításra megállt, valakinek mint Tomeknak. kor Törnek Dezső, a tsz me- Leengedte a szalmaköteget a Hanem ezzel már_ nem érde- 7őőre még nem törte le a hátáról, hirtelen mozdulattal mes érvelni, a fiú a seregbe szarvát a tolvajoknak- Jakab letoIta nadrágját és odamutat- vonult és jó katona hírében Ferenc a tsz elnöke megdi- fa Tomeknek a ^csupasz fe- a-11- Tomeknak pedig szüksé- csérte és biztatta, hogy csak nekét ge volna a közös védelméhez keményen, a közösségéit védi. — Ennek parancsolsz, nem a fegyverre. Megilleti a ~e- Olyan nagyon keményen nékem! *Mrt. akik között Törnek azért nem tud Törnek Dezső Mire felkerült a nadrág. , ... „ z utolsó hiszen fellépni, mert kistermetű em- Törnek már ott volt és bele- Iesvyer nelKul is megfékezte bér. A tüdejére betegeske- kapaszkodott az emberbe, aki a tólvailást. Meg annak a bi- dik is. A négyezer holdnyi felkapta a villát és iszonya- 7-onyos iszonyatos átesnek az terület bejárása kiveszi a tos erővel odasuhintott a ar n 1S‘ zsírját. Mert neki akár esik, mezőőrnek- Bíróságra került akár fúj. mennie kell. Ha­nem az erejénél élesebb az j _ " \ “ ) esze. Szövetkezett a pásztor- f • fm, március 5,, vasárnap fiú. Bobál Gyula 3 % t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents